Váczi Közlöny, 1882 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1882-02-12 / 7. szám

IY. évfolyam. / 7. szám. Yácz, február 12. 1882. ■ B B B Előfizetési árak: Évnegyedre .......................1 frt BO kr. házhoz hordással vagy postai szétküldéssel. Egyes szára ára 12 kr. Kapható Deutsch Mórnál a Városház épületében. Hirdetések: a legolcsóbban eszközöltetnek s több­szöri hirdetésnél kedvezményben ré­szesülnek. Nyilttér sora .............................20 kr. Bélyeg-illeték minden beigtatásnál 30 „ A szerkesztőség és kiadó- hivatal czimzete: hova a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények, (előfizetési pénzek, kiadás körüli pana­szok, hirdetmények) küldendők : Yácz ; Gasparik-utcza 151. sz. Kéziratokat nem adunk vissza. Névtelen közleményeket figyelembe nem veszünk. llérmentetlen leveleket csak ismerős kezektől fogadunk el. Magán vitáknak és személyes támadásoknak lapunkban hely nem adatik. r HELYI S VIDÉKI ÉRDEKŰ TÁRSADALMI, KÖZGAZDASÁGI S IRODA JJlU.1 Megjelen minden vasárnap. Város-csíny, a tisztviselők fele­lőssége. Mennyire felel meg ezen összetett ,szó: „Város-csíny“ szóelemzésileg az általa megjeleltetni kívánt fogalomnak, — megvitatni, nem e sorok feladata. Legyen elég a hasonlat. Ha midőn a közállomány megbízásából hivatalos- kodó kormány-hivatalnok megbízatá­sának körén túl saját akaratát is a közállomány nevében hajtja végre a hatalom eszközeivel, — államcsínyt követ el; a közrend ellen egy város­nál elkövetett hasonló merényletnek a czimben kitett szóval való megjelelését a fogalom analógiája igazolja. Vájjon nem igy van-e? Városunk tanácsa 1881. évi ja­nuár elsőtől egész 1881. évi deczember 31 napjáig a költség-vetés megállapí­tása folytán a közállomány öszakara- tának kifejezője, a közgyűlés által fel volt hatalmazva a megszavazott jöve­delmek beszedésére, városi pót-adó kivetésére, behajtására és azoknak a város nevében való érvényes nyugtá­zására, a városi tisztviselők fizetésére és a város egyéb megszavazott, kiadá­sának jogérvényes fedezésére. Amely jövedelmeket a város ta­nácsa 1881. évi deczember 31. napjáig a költségvetés keretén belül beszedett s nyugtázott, azokat a város javára bevételezetteknek kell tekintenünk és azoknak még egyszer leendő megfize­tését nem követelhetjük; amely kiadá­sokat ugyanazon idő elteltéig a költ­ségvetés keretén belül a város tanácsa a város nevében kifizetett, azokat ér­vényesen kifizetetteknek kell elismer­nünk, azokat senkitől vissza nem köve­telhetjük; mert ezen időig a város ta­nácsa megbízatásánál fogva nem csak joggal járt el, de szorosan véve köte­lességét teljesítette: azonban az 1881. év deczember 31. napját az idők Mo- lochja már rég megemésztette, a vá­ros tanácsának a múlt költségvetésben nyert megbízatása már rég lejárt; amely jövedelmet 1882. év január 1-ső napja óta a város tanácsa felvesz, amely adót behajt, azt jogtalanul — megbí­zatása hatáskörén túl — veszi fel, illetve hajtja be, azt jogérvényesen a város nevében nem nyugtázhatja, azt a város jogos kezekbe fizetetteknek tekinteni nem köteles, hanem azt joga van még egyszer követelni, még egyszer behajtani; amiket a város tanácsa 1882. január 1-seje óta kifizetett, azokat jog­talanul fizette ki, azokat a város maga részéről érvényesen kifizetetteknek el­ismerni nem köteles, azokat teljes jog­gal visszakövetelheti; mert a város taná­csának ezek teljesítésére már hatás­köre, megbízatása nem volt. — Ha mindazonáltal a város tanácsa elég bátor volt saját akaratát megbízatása körén túl is a közállomány nevében végrehajtani, — kérdem: mit köve­tett el? A községek rendezéséről szóló 1871. évi 18. t. ez. határozottan ren­deli, hogy: „a költségvetés szoros meg­tartásáért a községi elüljáróság felelős.“ Az 1881. évre megszavazott költ­ségvetés hatálya letelt, 1882. évre költségvetés még nincs: ha tehát 1882. évben csak egy kis krajezárt is be vett, vagy kiadott a város tanácsa, meg nem tartotta a költségvetést, me­lyért pedig az elüljáróság felelős. Felelős pedig annak mindenegyes tagja saját hatáskörének megsértése miatt. A város pénztárnoka csak szabály - szerüleg okmányolt utalványokra van jogosítva pénzt elfogadni, vagy ki­adni. Kellőleg okmányoltnak tekinthe­tő-e, ha a város valamely tisztviselője nyugtájával a pénztárba állít és fizeté­sét kéri? Elég-e ehhez, ha a polgár- mester a nyugtát láttamozza, vagy kü­lön utalványt ad? Elég-e, ha az illető megválasztatásáról felvett jegyzőkönyv kivonatát felmutatja? Nem kell-e egy példányban meg lenni a pénztárnok kezeiben a közgyűlés azon határozatá­nak, amely a tisztviselők fizetését sza­bályozza, hogy tudhassa, valóban me­lyiknek mennyi jár? Nem kell-e tud­nia a pénztárnoknak, vájjon fel van-e, vagy nincs-e felfüggesztve az illető tisztviselő? Nem köteles-e magát a pénztárnok a költségvetés határozatai­hoz tartani? Nem kell-e meggyőződnie a pénztárnoknak, hogy a nyugtával eléálló tisztviselő fizetése az adott esz­tendőre megvan-e a közgyűlés által szavazva? Ugy-e bár igen. Már pedig, ha igen, akkor csak úgy tekinthető az utalvány kellőleg okmányoltnak, ha a fentebbi követelményeknek megfelel. Nem lévén ez évre még a költségvetés megállapítva, a pénztárnok által tel­jesített fizetések nem lehetnek kellőleg okmányolva. Minthogy mindezeket tudva követte el, a nem kellőleg ok­mányolt utalványra teljesített fizetések alkalmával a pénztárnok azon bűnbe esett, melyet az 1878. évi Y. t.-cz. 361. §-a igy definiál: „Aki idegen va­gyon kezelésével, gondozásával vagy felügyeletével van megbízva, és ezen minőségben annak, kinek érdekeit elő­mozdítani kötelessége, tudva és akarva vagyoni kárt okoz, a hűtlen kezelés vét­ségét követi el és három évig terjedhető fogházzal büntetendő.“ A mely bűn elkövetője ellen, ha az közkivatalnok, ugyanazon törvény 362. §-a értelmében a bűnvádi eljárás hivatalból indítandó meg. Minthogy továbbá „a költségvetés megtartásáért az egész községi elüljáróság felelős ;“ és minthogy a polgármester mindezeket tudva és akarva segíti elő, ama bűn részese és elősegitőjeként szerepel. A költségek rendezéséről szóló törvény értelmében a községi száma­dások a költségvetés rovatainak meg- felelőleg készítendők : kiváncsiak va­gyunk látni, hogy miképen fog jövő évre a községi számadás a költségve­tés rovatainak megfelelőleg elkészít­tetni, mikor ez évre költségvetésnek hire-hamva sincs? Ha egy államnál megesik az, — a mi szintén már kóros állapot, — hogy az év végéig a költségvetési ja­vaslat törvénynyé nem válhatik, nem csoda; de hogy egy szegény város mi­ért ne volna képes azt annak idejében elkészíteni, azt csak az ázsiai állapo­tokban jártas utazó volna képes meg­magyarázni : de az államháztartásban ily abnormális állapoton is szokott a kormány ideiglenesen a törvényhozás utján segíteni. Ha az év végén nem kész a költségvetési törvény, hogy az államgépezet január 1-sején meg ne akadjon, hogy se a pénztárakat be­csukni se a törvényhozás hozzájáru­lása nélkül az állam vagyona felett rendelkezni ne kelljen, az év lejárta előtt törvényben kér a kormány és nyer is felhatalmazást, hogy egy bizo­nyos rövid ideig az előző év költség- vetése szerint kezelhesse az állam va­gyonát. Városunk tanácsának az sem kell. Minek is? A város vagyona „Csáki szalmája,“ az adózó polgárok csak fe­jős tehenek, és azt tehet velők a vá­rosi tanács, amit akar. Az 1871. évi 18. t.-cz. értelmében: „a költségvetési előirányzatot a községi tanács késziti el és terjeszti a közgyűlés elé;“ és „az ekkép előterjesztett költség- vetési előirányzat a következő évre min­denkor előre az őszi közgyűlésen vizs- gáltatik és illetve állapittatik meg.11 Nem múlt még el az őszi közgyűlés ideje? Nem tudja a város tanácsa, hogy mikor van „ősz“ ? Vagy nem képes a város tanácsa a költségvetés előirány­zatát elkészíteni? Vagy nem tudja, hogy azt előkészíteni kinek a köteles­sége ? Vájjon azt várja, hogy valami ügyes vállalkozó töri bele a biCsákját? Meddig kell még várnunk a költ­ségvetés előirányzatának a közgyűlés elé való terjesztésére? Talán nem is szándékozik az idén már azt előter­jeszteni? Talán oly rémes az a költ­ségvetés, hogy nem mer vele a tanács a nyilvánosság elé állni? Elég erőt érez a hatalomban már arra is, hogy egy évig költségvetés nélkül intézze e város rendezetlen ügyeit? A községi törvény értelmében „a köz­ségi pótadó megállapítása, kivetése és be­hajtása csak a törvény hatóság jóváha­gyása mellett történhetik meg.“ A községi pótadó esedékességi ideje az állami adó esedékességének idejével összeesik, az állami adó első negyede pedig február 15. napján ese­dékessé lesz. Vajon milyen kulcs sze­rint, kikre és miután szándékozik ki­vetni és kiktől szándékozik ugyanek­kor a községi pótadót is behajtani vá­rosunk tanácsa? Meddig akarja még folytatni ezen törvénytelenséget? Ciceróval szólva: „ Quo usque tandem abutere, Cati- lina, patientia nostra“ ? Csányi János. Az uj-pesti jegyző választáshoz. Kevés nap múlva, e hó 15-én fog meg- ejtetni Uj-p esten, a megye törvényható­sága által engedélyezett II-sod jegyző vá­lasztása. Három jelölt körül csoportosulnak a választók. Nem tudjuk kit fog a választók bizal­ma a jegyzői állásra emelni, s nem szándéko­zunk jelen sorainkkal egyik vagy másik je­lölt érdemeit kisebbíteni, s a választást be­folyásolni. Azonban még sem lehetünk a választás passiv szemlélői s kötelességünk­nek tartjuk a választás előtt, a t. választó­kat figyelmeztetni, miszerint nagy községük érdekét nem tévesztve szemük elől, — oly egyénre adják szavazatukat, kinek tudomá­nyos képzettsége, jelleme s a jegyzői téren való jártassága elég garantiát nyújtanak arra, hogy a község ügyei megbízható ke­zek által fognak vezettetni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom