Váczi Közlöny, 1882 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1882-11-12 / 46. szám

= Érdekes vendége volt e héten a helybeli izraelitáknak. A tisza eszlári egyházfinak S eh rvarznak a felesége egy másik eszlári zsidónő társaságában szeren­cséltette őket látogatásával kiknek részére könyöradományokat gyűjtöttek. Azt hisz- szük nem nagyon örültek e látogatásnak. = Tömeges mérgezés Uj-pes­ten. E héten Uj-pesten majdnem hat ember esett bürök-mérgezés áldozatául. Bugri János uj-pesti ács családját érte a baleset, melyről a N. P. J. következő rész­leteket közli: A család — és pedig a há­zaspár és négy gyermekük — nyugodtan ült le az asztalhoz, jó étvágygyal ette meg a levest, azután a húshoz fogott. Alig vég­ződött azonban az ebéd, előbb az öreg Bugri, azután neje érzett heves fejfájást. Pár perez múlva a három fiú is rosszul lett, a hányás erőltette őket, a három éves kis leány pedig elájult. Fél óra telt bele, mig az illetők a hirtelen rosszullét okát gyanították s azt hitték, hogy majd hamar elmúlik magáitól is a baj. A hat személy állapota perczről-perczre rosszabbodott. Öklendezés fogja el őket, azután olyan szo­rongás, hogy nem bírtak mozdulni helyük­ről. Nemsokára elvesztették hallásukat is, fejük égett, kábult, őrjöngésszerü indulatba estek. Ekkor egyszerre Bugri János álla­pota szerencsésre fordult. Hányni kezdett s a mint a megmérgezett eledeltől meg­szabadult, mindjárt jobban érezte magát, úgy, hogy átmehetett a nem messze lakó dr. Iiéderváry Sámuel kerületi orvoshoz, ki rögtön oda sietett. Azalatt már mind hányni kezdtek. A rögtön alkalmazott or­vosi segélynek jó eredménye lett. Lassan- kint elmúlt a betegek fejfájása is, úgy, hogy a kis gyermek kivételével mindnyájan helyreállottak. Dr. Hédervári kiderítette, hogy a mérgezés bürökkel történt. Ezt megerősítette az asszonynak vallomása is, hogy sok petrezselymet tett a levesbe s a piacon közönséges petrezselyem helyett „vad petrezselymet“ vett. Ez nem volt más mint bürök. A rendőrség kiderité, hogy Viszkov Mária nevű zöldséges asszonytól vette Bug- riné a bürköt, kit tegnap ki is hallgattak. Azt állítja, hogy Bugriné maga választotta ki nála a zöldséget, Ö nem tudta, hogy az bürök. Megvizsgálták összes zöldségkészle­tet, de mérges növény már nem volt közte. ►Viszkov Mária kijelentvén, hogy egy fővá­rosi kertésztől veszi zöldségét, egyelőre szabadon bocsátották, de kötelezte magát, hogy a hatóság elé állítja az illető kertészt. — A zene és a rab urak. A vá- czi kerületi börtön igazgatója a belügymi­niszterhez egy jelentést terjesztett fel, mely­ben a fegyházzal szomszédos „Arany Alma“ vendéglőben tartatni szokott tánczmulatsá- gok beszüntetését kéri, miután az éjjeli zene és a vigadók zaja, háborgatja édes ál­mukban a tisztelt rabló és zsivány urakat. E felterjesztésre a belügyminiszter a váczi hatóság s az illető háztulajdonos minden megkérdezése nélkül kiadott 43,594 sz. alatt egy ukázt, melyben elrendeli, hogy az „Arany Alma“ vendéglőben minden zene betiltandó s e rendeletet a városi kapitá­nyi hivatal foganatosította is s a zenét el­tiltotta. Nem hagyhatjuk a különös intéz­kedést szó nélkül, mert nemcsak az egyéni tulajdonjogot sérti, hanem a községek ön- kormányzati jogát is. Tudjuk, hogy a ba­goly is ur a saját házában s igy az „Arany Alma“ tulajdonosa,, a ki fizeti a regálét s nagy mennyiségű adót, szabadon rendelkez­hetik házában, a melyet egy széles utcza választ el a körül falazott fegyháztól, s igy alig hisszük, hogy a zárt helyiségből, a börtön zárt ablakain át hatolna ily távolság­S van e egyetlen egy is olyan, kinek ne lettek volna gyöngéd viszonyai ? No lásd, hát nincs igazam ? Hát nem kötve kell hin­ni a komának ?! Azért csak adj te előnyt a civilnek. Oh azok jámbor emberek. Azok háza­sod n a k. Valóban ha azt kérdeznéd tőlem: miféle állású udvariéból lesz a legjobb férj? kissé zavarba jönnék. Mert nincs olyan el­mélete a tapasztalásnak, mely többé ke­vésbé ne sántítana. Hanem azért én azt hiszem, legháládatosabb udvarló a p a p, már tudniillik a kinek meg van engedve a házasság, és a hivatalnok. Amaz szent ember, ez csendes ember. A hivatalnok rit­kán hagyja cserben ideálját, a pap igen ritkán. Ezért becsüld meg azt az udvar­lót, ki pap vagy hivatalnok. Igaz hogy ud­varlóknak kissé unalmasak. Soha eszökbe nem jutna, hogy czukkedlit hozzanak, a bálba nem igen szeretnek menni, s tán- czolni még kevésbbé. Hanem férjeknek pom­pások, otthon ülő emberek, s egy kis asz- Bzonyi routinnal oly könnyen lehet fejükbe nyomni a papucsot, hogy csupa gyönyörű­ség! Ne nézd azt, hogy a pap, ha megvé­nül, szenteskedő, az elaggott hivatalnok podagrás! a vén ember mind kiállhatatlan! ból a zene s a nagyságos féltékenyen Őr­zött rab urak álmát háborgatná. De — „dato séd non concesso“ — ba igy volna is lehet-e egy üzletet ily alapon tönkre tenni azért mert a fegyház mellett van ? A fegyházból absolute semmi haszon nem háromlik városunkra, sőt tetemes kár, mert tudjuk mily általános a panasz, hogy vá­rosun le édekeitől eltekintve semmi pót adót nem fizet, mindennemű czikkeit, beruházá­sait idegen helyekről szerzi be s iparo­sainkat tönkre tevéssel fenyegeti. Most, meg már az utcza túl oldalán levő üzletek léte is fenyegetve van. Úgy látszik a fegyháztól fog függeni már városunk, meg hatósá­gunk is, melyet meg sem kérdezve, s igy jogaiban sértve egyenesen a miniszterhez fordul s onnan szerzi meg a jogtalan uká- zokat az igazgató úr s igy már nem csak a börtön falain belül, hanem kívül is érez­teti hatalmaskodásait. Elvárjuk hatóságunk­tól, mely e miniszterirendelet által jogai­ban megsértetett, hogy orvoslást fog keresni az ily túlkapások ellen s az egyes adózó polgárok tulajdon jogának érvényt fog sze­rezni. Bizony megérjük még, hogy lábujj­hegyen kell járni a fegyház mellett hogy a tisztelt zsivány urak csendes álmait ne za­varjuk meg 1 Akasztófa helyett még álmaik felett is virrasztanak nehogy zavart legyen éjjeli nyugodalmuk, a város polgárai meg fizessék az adót mikor keresetüktől elüt- tetnek. Szép humanismus! — Tisztelgést a miniszternél. A váczi választó kerület szabadelvű pártjának küldöttsége szerdán tisztelgett Gr. Ráday Gedeon honvédelmi miniszternél s ez alka­lommal díszes kötésbe foglalva egy — a vá­lasztók jelentékeny részének névaláírásával ellátott — bizalmi s egyszersmind üdvözlő iratot nyújtott át. A küldöttség nevében Erdélyi József vörösegyházi ref, lelkész intézett üdvözlő beszédet a miniszterhez. A miniszter meghatva köszönte meg a figyel­met s kijelentette, hogy reá nézve a váczi választó kerület szabadelvű pártjának ki­tüntető figyelme nagy megtiszteltetés s ab­ban egyszersmind fényes erkölcsi elégtételt talál a múltra nézve. — Udvari vadászat. Szerdán tar­tatott meg vidékünkön az udvari vadászat. Fóthon volt a fő úri vadászok találkája. A király ő felsége s a felséges asszony is meg­érkezvén kezdetét vette a róka üzés. A kopókat alig követhették a lovasok a nagy­ködben s csak is a csaholás után igazodhat­tak útba. A róka Dunakesznél ugrott ki s a dunakeszi nádason keresztül Fóthnak tar­tott és kisikamlott. Az alaghi réten egy má­sik rókát hajtottak fel a kopók, de ez is a íotki kert felé elszökött. A sikertelen vadá­szat után a vadász társaság Megyerre tért vissza. Ő felsége pedig Gödöllőre, Csütörtö­kön ugyané területen nyúl vadászat volt — Ajándékok a váczi muzeum egy­let részére: Dévényi József úrtól. Az aradi 13 vértanú emlékére veretett nagy bronz érem 1874-ből, A budapesti koroná­zás emlékéül és a honvéd egyletek alakítá­sának emlékzálogául veretett bronz érem 1867-ból, 1848-iki réz 1 kros, M. Terézia réz polturája 1765-ből, és réz garasosa 1766 ból, Ferencz 30 krosa 1807-ből, 3 krosa 1800-ból 1 krosa 1812-ből, 1851-iki osztrák réz 1 kros, 3 centesimi 1852-ből, (2 drb.) XIII. Lajos franczia király réz érme 1615-ből Miksa bajor király ezüst 1 krosa 1821-ből bajor ezüst 1 kros 1870-ből. Badeni ezüst 3 kros 1848-ból és 1841 bői, réz játék bár- cza 1849-ből, összesen 18 drb. — Máté József úrtól egy Károly román király réz 2 bani-ja 1879-ből, s egy kopott réz em­lékérem, s két loretói ólom kegyérmet. Egy A kereskedő igen áldozatkész ud­varló, még túlságosan is. Nemcsak sürög forog, hanem ugrál is körülted. Mindig nya­lánkságokkal étet, a kezedet minden alka­lommal nyalja-falja, friss újsággal kedves­kedik, ha valahová mentek, világért sem enged gyalog menni, hanem azért ne higyj neki! Számításból nősül! S mint férj, megméri a ezukrot, mit kávédba teszesz, s azon tűnődik, hány krajezárba került mé­terje annak a szövetnek, a mit a ház kö­rül viselsz. Akár milyen bonvivánt nőtlen korában, mint férj fösvény. A tanár udvarlónak is, férjnek is ki­állhatatlan. Nemcsak a tanteremben, hanem otthon is professzor. Előadást tart. Ha hozzá kezd, szóhoz nem jutsz tőle! Pedig az iszonyú: egy nőt beszélni nem hagyni! Az ügyvéd előreismer etlen mi­nőség. Ignota qualitás. Valamint nem le­het tudni előre, mennyi igazságszeretetet rejtett bele Themis, épp úgy bizonytalan, lesz-é belőle jó férj vagy nem. Természeté­től függ. Ha csendes, akkor jó férj lesz, de rossz ügyvéd. Ha lármás, veszekedő, disputabundus, akkor jó ügyvéd lesz de rossz férj. Scilla és Charibdis. Éppen ezért ű r egy 1816-iki osztrák réz krajezárost. Vadkerty Etel k. a Aurelianus (Kr. u. 270—275) Constantinus (Kr. u. 306.) Cons- tantius (Kr. u. 337—361) római bronz ér­meit 3 drb. Kornélia görög családi bronz érmét. Lipót ezüst 3-asát 1686-ból, III. Zsigmond lengyel király ezüst garasát 1589-ből. Fogadják köszönetünket. = Kossuth mint fahisi Kiró. Az 1861-iki alkotmányos élet kezdetén, midőn minden magyar ember szivében a remény­nek egy kis szikrája keletkezett az elve­szett szabadság visszanyerése iránt; midőn minden ember reményiette, hogy jönni fog egy jobb sors mely után . . . Diósjenő köz­ség lakosaiban is felébredt a szabadság sz. érzete, s megakarván mutatni háláját a ha­za ama nagy fia iránt a kinek oly sokat köszönhet e hon minden lakosa, Kossuth Lajos nagy hazánkfiát megválasztotta egy szívvel lélekkel tiszteletbeli bírójának. Az ekkor a hely színén a községi tisztujitást megejtő szolgabiró, szives készséggel bele­egyezett a választásba és jegyző könyvbe fel is vette, hogy az majd a nagy hazafihoz elküldhessék. Midőn Gyarmatra beért, első dolga volt az alispán úrral örömmel tudatni a nevezetes eseményt. Mily nagy volt azon­ban a meglepetése, midőn az alispán úrtól elismerés és dicséret helyett szigorú.dorgá­lást kapott, hogy miként tudott ilyen dol­got meg engedni és még jegyző könyvbe is felvenni. A jegyző könyvet nem lehetett megsemmisíteni, hanem hogy-hogy nem egy nagy tintás kalamáris tartalma a jegyző­könyvre ömlött, s épen azt a helyet, hol Kosúth Lajos tiszteletbeli bíróvá való vá­lasztása volt megörökítve úgy elfeketitette, hogy alig-alig lehet azt elovasni. A jegyző­könyv ezen baleset után adacta tétetvén elmaradt a jegyzőkönyvi kivonat elküldése. Közli: K a k s t ó. = Lapunk mai számának ve­zérczikkét Kazaly Imre „Élet és társada­lom“ czimü legújabban megjelent müvéből mutatványul közöljük. A mü 2 irány czik- ket s 3 iránybeszélyt tartalmaz. Ajánljuk közönségünk figyelmébe. A csinos kiállítású kötetke Mayer Sándor ur nyomdájá­ból került ki. Ára 60 kr. Kapható a szer­zőnél. = Öngyilkossági kísérlet. Koller József úrnál szolgálatban levő Berman Anna nevű cseléd csütörtökön gyufa oldat­tal megmérgezte magát a miatti búbánatá­ban, hogy szeretője elhagyta őt, a gyorsan alkalmazott orvosi segély azonban meg­menté életét. — A szamár hosszúja. A foganat­ban levő adóvégrehajtások alkalmával egy szamár is lefoglaltatván zálogul a városház­udvarára be is szállitatott. A fogolynak azonban nem nagyon tetszett az uj kvár­tély — s a városház lakóinak éjjeli zenét csinálva el kezdte éktelen nótájával zavar­ni a lakók álmát, de mivei még ekkor sem könyörült meg rajta senki, — a végsőhöz folyamodott, megkísértő a szökést — s si­került is neki a bilincsekből kiszabadulni mely műtét után az ott lakó szállás biztos úrnak az udvaron levő összes virágait fel­emésztette — bosszúból. = Vasúti baleset. Az elmúlt hé­ten egy vasúti dörzsfékező a kocsi tetején levő kalyibájából a vonat alá esett s a ke­rekek mindkét lábán keresztül menve lábait amputálni kellett. — Jutalomban részesült taní­tók. Az országos gazdasági egyesület is­kola takrékpénztári szakosztálya f. hó 9-én d. u. sorsolta ki azon néptanítók neveit, kik ez évben 25 frt jutalomban részesültek mint az iskolai takarékpénztárak kezelői. vigyázz, ba ügyvéd tapossa körülted a sleppet. A mérnök igen fád udvarló. Pápa­szemet hord, s ez már rossz jel. Feje min­dig tervekkel van tele, épp azért keveset beszél. Férjnek alkalmas, mert többnyire a házon kívül foglalkozván, enged alkal­mat a szórakozásra. Mai világban ez is valami. Az orvos a legtökéletlenebb udvarló. Mindenüvé járva, mindenütt szépeket mond­va, úgy megszokja a hazudozás mestersé­gét, hogy készakarva is nehezen tud őszinte lenni. Mesterségéhez tartozik, a házi kis­asszonynak udvarolni. Épp azért vigyázz, kúrából udvarol-e vagy szívből? Az udvarlók tarka-barka tömegében kétségtelenül legmihasznább, legveszedel­mesebb az ars zl án. Nyelve sima, mint a kígyóé, de szive üres, mint egy kiürített hordó. Fél a házasságtól, mint az ördög a tömjéntől, s mégis minden csinos arcz után szalad. Őrizkedjél tőle, ne higyj nyelve tö­kéletlen mézének, vallomásai perzselő he­vének, ha minden éjjel czigány bandát állít is ablakod elé, hogy hallod-ó a fülemülét? Dugd be a füledet és aludj. Ennek a nem­nek nincs külön társadalmi osztálya. A Y á c z r ó 1: U d v a r d y Mihály és Jankó- vits Ernő,U j p e s t r ö 1 Tipray Mihály,Ábrányi Lajos, Reviczky Petemé, Perl Teréz, Rich- novszky Irma, D u k á r ó 1: Iloreczky Béla, Tolmácsról: Klesitz Mátyás részesültek 25—25 frt jutalomban, = ISciktatási ünnepély. Ft. Vo- zarik Antal vácz-hartyáni plébános ur be­iktatása m. hó 29-én tartatott meg. A be­iktatási szertartást ft. Jung János kano­nok ur ő nagysága végezte. A szertartáson a helység hívein kívül még számos vendég is vett részt. A szertartás után lakoma volt. Irodalom. X Előfizetési felhívás „Szerelem Mony vére'*4 költemények. Irta Komócs y József. Költeményeim közül azokat válogat­tam ki, melyek tartalmuknál fogva a fenn irt czimnek megfelelnek. Mikor egy irt müveit valamely „áldozatkész“ kiadó adja ki, rendesen ellátja szerzőt magasztaló di­cséretekkel s az előfizetési iveket is ily ut- ravalóval küldi szét. Én önmagam adom ki verseimet. Kiadómnak tehát megtiltom, (bár mennyire is szenvedjen önérzete), hogy en­gem dicsérjen. Költeményeimről is csak annyit szabad elmondania, a mennyit az a kis vers kifejes, mely a „Szerelem könyvé­nek“ előhangját képezi s igy szól: Kis könyvem, menj a nagy világba, Mondd el szivem történetét; Beszéld el, bogy volt édes álma, — Ah, de zord éje is elég! Titkaidat csak annak tárd fel, Ki lángolni tud még veled ; De a hideg szivektől zárd el — (Ha volna tán!) szépségedet! Én benned mint tükörbe’ látom Átélt, átérzett múltamat: Oh szerelmem I ... oh ifjúságom! . . . Bús árnyak! . . . eltűnt sugarak! . . . S legyen bár gúny jutalmam érted, Hirdesd, hogy az nem fáj nekem, Mert a mit szivem átélt, érzett : Benned én újra föllelem . . . De bár ki is — ha kézbe venne, Egy igazságot mondj neki : szív, melynek nem volt szerelme, Nem tudja, mi az isteni! Ennyit könyvem tartalmáról. Külalakjára nézve már szabad dicsekednem: mert az nem az én érdemem, hanem a Franklin- Társulaté lesz. A „Szerelem könyvet“ a „Franklin-Társulat“ oly szépen, oly pompá­san állítja ki, hogy az minden olvosóasz- talnak díszére fog válni s alkalmas aján­dék-, vagy emléktárgyul szolgálhat név­napra, karácsonyra stb. Most térjünk át az előfizetésre. A költő azért írja verseit, hogy mentül többen elolvassák. A kiadó azért adja ki, hogy mentül többen megvegyék. Én szeret­ném könyvemet ingyen osztani szét at. olvasó- közönségnek; de kiadóm ezt nem teheti, mert figyelembe sem véve azt, hogy éveken át dolgoztatott velem, mig e könyvet meg­írtam : a szép kiállítás sokba kerül, tehát pénzért adja. De hogy mentül többen elol­vashassák, kiadóm (velem teljes egyetértés­ben !) nagyon olcsóra szabta a „Szerelem könyvének“ előfizetési árát : A fűzött, díszes borítékkal ellátott példányra előfizetést nyit 1 írtjával, gazdagon díszített, bekötött példányra pedig 2 írtjával. Ily olcsón csak a t. előfizetők kapják a „Szerelem könyvét“ ; mert bolti ára jelentékenyen magasabb lesz. Azt a kedvezményt azonban kiadóm megteszi, hogy a szeretetreméltó gyűjtőknek tiz elő­fizető után tiszteletpéldánynyal, ^tizenkét társadalom minden rétegéből toborzza tag­jait. Hanem megösmerheted könnyen. Az a hányi-veti modor, az a Caesárt mutató osto­baság olyan jellemvonás, melyet okos le­ány nem téveszthet el. A fülemüléről jut eszembe a költő. No édes Adélom, az udvarlóknak ez a kiadása valami silány. Mint udvarló dühös, falja a holdvilágot, a versözön zsilipje tücs­köt bogarat átereszt a divatlapok hasáb­jain; s ha körülted nem ájuldozik, bizonyo­san a kerítésen leskelödik. Csupa illúzióval él. Épp ez a baj. Hiszen nem mondom hogy nem híven szeret szegény, de mikor a „pász­tor kunyhó és egy darab kenyér,“ meséje a mai reális világban oly nevetséges. Férj­nek pedig nem válik bg az istenadta, mert hát az asszony nem csak lantpengetéssel él. Jaj de már sokat is összefirkálok, úgy-e édesem ? Talán nem is lesz türelmed olvas­ni ? Talán éppen ott lovagol az a szőke huszárhadnagy ? No semmi, ha meguntad, dobd el. Sok mindent összefecseg egy vén leány, midőn megszállja a meláncholia. Ha­nem azért még is jó lesz nem feledni, a mit a tapasztalat mond az ártatlanságnak. Csókol ezerszer örökre hü: Zirzabellád

Next

/
Oldalképek
Tartalom