Váczi Közlöny, 1882 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1882-10-15 / 42. szám

zene barátnak. — A váczi dalkör és ze- iklubb.“ — fehér szalagon: „Tisztelete léül — Stefan Ferencz“ fehér szalagon: 4 kerületi börtön tisztikara — szeretett iratunknak-“ Egyik öreg barátja pedig a övetkező epigrammát készité emlékére. ') „táti“ nincs többé! elment természet ölébe — miékét áldom — drága barátom iránt. » szív, szép örömet, vigaszt, munkás keze áldást yujtott társainak —• nem feledem soha el! egyen neki könnyű a íöld, s álmodjon képeket a fölötte viruló virágokról, melyek imbjai közt az éji szellő egy szebb életről asog! = Kávéltáz megnyitás. Özvegy eumann Józsefné a Csekó házban volt ávébázi helyiségét áttette a takarékpénz- ír épületébe (Pencz-féle ház) s újonnan erendezte és csinosan felszerelte a közön­ég használatár. = Agyonütötte a férjét. Aszó- on a napokban Plachtinszky István föid- tives feleségével künn volt földjükön, krurn- lit ástak. Ásás közben egymással összezör- entek : — Plachtinszki István feleségét os- ornyéllel kezdte ütögetni, mire felesége ühbe jött s a kezében levő kapával tér­ének fejére oly csapást mórt, hogy az azon- ial összerogyott s néhány óra i szenvedés tán meghalt. A helybeli bíróság ezen bor­ászt ó eset hallomása után a nőt azonnal 1 fogatta s a gödöllői fenyitő törvényszéknek zolgáltatta ki, további intézkedés végett. = MItüntctés a trieszti kiaSli- áfton. Brázay Kálmán sósborszesze, me- yet Kossuth Lajos nagy hazánkfia is csak iem régiben nyilvánított rendkívül jó ha- ásúnak, a trieszti kiállításon éremmel utal maztat ott. = Hymen. Brach Herman nyit- ai kereskedő eljegyezte S c h m i e d 1 Ká- oly helybeli kereskedő kedves leányát t ó z á t. = Czégváltoztatás. A hirdető kö- ;önség előtt már évek óta ismeretes Scha- e k Henrik féle hirdetési czég (Bécs Woll- •eib 12) cziméből e hozzátételt „General igentur von G. L. Daube & Comp“ elhagy- ,a. E változás csupán a czimiratra vonat- cozik, miután Schalek úr üzletét eddig is jnállóan és saját hitelére vezette és újjá­tervezett üzlete semmiben sem lesz az al- lal befolyásolva. = A szüret clmnlt, még a múlt héten is folyt sok helyütt, de nem oly régi jó keddvvel, mint a boldogabb években. Vlegadta Isten a1* *szőlőnek raenyiségét, de 3ső miatt lerohadt a termés harmad­része. Azonban vigasztaló az. hogy az aggo- lalmas hírek nem valósultak a bor minő­ségét illetőleg, mert az jobb lesz, mint hittük volna. = Pest-Pilis-Solt-Ktskim-ine­gye közigazgatási bizottsága az iskolai lá­togatás ellenőrzése tárgyában 1389/82. k. b. sz. alatt kelt határozatával utasította a polgármestereket és szolgabirákat, hogy a községi elöljáróságnak hagyják meg, hogy f. évi szept. hó 1-től 14 naponkint a kir. tan­felügyelőnek jelentést tegyenek az iskola- látogatásról, akár van tanítás, akár nincs, pillanatra feltűnnek még a laikus szemlélő előtt is. A szentségház (tabernaculum), mely 60 láb magas, 3 lépcsőn áll s csúcsíves styblen van köböl faragva, a XV. század második felében készíttetett Mátyás király által. A szárnyas szekrény oltár faragott dombormives alakjaival s szép festményei­vel köti le a figyelmet. Több század kezének működése látszik e templomon s igy nem csoda ha annyi műkincscsel találkozunk benne. A rövid idő miatt alig lehet egy csak futólagosán is megszemlélnem a templom műkincseit. Megütközéssel szemléltem, hogy a- tem plombán folyó építkezések alkalmával ki­ásott csontvázak s koponyák halomban he­vertek s a munkások által semmi figyelem­be nem véve összetöretnek. Talán megér­demelnék azon elhunytak, kik a templom kriptájába temettettek, hogy nagyobb ke­gyelettel viseltessünk maradványaik iránt. A templom északi kapujának felső csúcsivében az utolsó Ítélet látszik szép dombor műben. A déli kapu előcsarnoka elkorcsosodott ó német stylre vall a XVI. századból. A templom mellett van Szt. Mihály kápolnája, mely szintén csúcsíves stylben készült a XIII. század első felében. Kassa nevezetességei közé számíthatjuk még a Premontreiek jelenlegi templomát, melyet Báthory Zsófia építtetett 1681-ben de bejelentendő a tanító, iskolaszéki elnök is, ha a mulasztás kimutatását be nem adná. A községi elöljárók, ha jelentésüket beadni elmulasztanák, első Ízben 1 frt, másod Ízben 2 frt, harmad és minden további mulasztá­sért 5 frt — s a tanfelügyelő felhívására, a közigazgatási bizottsághoz birtokon kívüli felebbezhetés mellett — a szolgabiró által behajtandó pénzbírsággal — mely nyugta mellett az iskolapénztár javára, az iskola elnöknek adatik át — büntettetnek. Tör­vényhatósággal felruházott városokban e teendővel egy tanácsnok bízandó meg, ki hanyagság esetén szintén a fenti pénzbír­sággal sújtandó. A tanítók a mulasztási napló alapján minden igazolatlan mulasztó gyermeket kiírnak, valamint azt is, hogy hanyadizben mulasztott igazolatlanul, s a köz­ségi elöljárók s városi tanácsosok, vagy a rendőr-kapitány az 1868. 38. t.-cz. 4. §-a értelmében hajtja be a megfelelő pénzbün­tetést. A behajtott pénz nyugta mellett áta- datik az iskolai pénztárnak, s a két heten­kénti jelentésekkel e nyugták a tanfelügye­lőhöz beküldendők, ha pedig ez késedelmet vonna maga után, a beküldött jelentésben jelzendő azon nap, melyen a nyugták utóla­gosan beküldetni fognak. Az utólagos ment­ség a büntetéspénzek behajtásánál csakis orvosi bizonylat alapján vehető figyelembe, s igy a szülék figyelraeztetendők, hogy gyer­mekeik betegsége esetén azonnal tegyenek jelentést az illető tanítónál; a pénzbírság alól csakis a község és lelkész által aláirt szegénységi bizonyítvány szerint teljesen va­gyontalan szülők mentetnek fel, de a kik a reájuk rótt pénzbírságot valamely közmun­ka teljesítésével kötelesek leróvni, és azok, kik gyermekeiket egy fél geográfiái mértföld­nél nagyob távolságról iskoláztatják. E ren­delet valamennyi lelkész- és tanítóval köz­lendő. Az oly tanító ellen ki egyik vagy másik gyermek iránti elnézés, vagy a lakosságtól félelemből a mulasztások lelkiismeretes ki mutatását be nem adja, valamint az elöljáró­ság ellen, ha hozzá végrehajtás végett bea­dott névjegyzéken kimutatott egyes mulasz­tók szüléi, a mulasztást kiíró és ellenjegyző tanítók ellen — miután az ő teendőjük a végrehajtás -- észrevételeket tesz, mint a hivatalos kötelességek elmulasztói ellen, sa­ját költségükre, a fegyelmi eljárás fog meg- indittatni. E rendelet minden városban, köz­ségben felolvasandó, s nyilvánosan kifüggesz tendő. Irodalom és zene.-f- Tátrai emlékek. Értesítjük ezennel a zeneértő közönséget, hogy az Egner Adolf által szerzett „Tátrai Emlé­kek“ czimü zenemű harmadik füzete a na­pokban sajtó alá adatott. Ez értesítéssel kapcsolatban nem mulaszthatjuk el, hogy nehány őszinte ajánló szóval hívjuk fel a t. közönség figyelmét e zeneműre, melynek már megjelent két füzete bel- és külföldön a legnagyobb tetszéssel fogadtatott s a hírlapok kitüntető nyilatkozatokkal üdvö­zölték. Az első két füzet valóban szép re­ményekre jogosít a megjelenendő^harmadik a jezsuitáknak, s a Balassa Zsuzsanna által 1652-ben épített kollégiumot. Zsidó temploma hasonlít a Budapes­tihez. A felső magyarországi muzeum gyűjte­ményeit nagy sajnálatomra nem nézhettem meg, mert az ott töltött rövid idő alig volt elég a főbb nevezetességek megtekintésére. * Ki * Kassáról Eperjes felé a Hernád gyö­nyörű völgyén halad a vasút. Alig pár ki­lométernyire Tehány — és Szent István faluk közt egy hosszú alaguton robog át a vo­nat. A Hernád vize fölött számos vashídon vezet a vasút s igy a vonat hol a jobb, hol a bal partján haladva a Hernád,nak szebb­nél szebb tájképek tárulnak az utazó elé. Abosnál két felé ágazik a vasút; az egyik ág mély völgyben vonul be a sze- pesség szivébe Igló- Lőcse- Tátra füred felé, a másik Eperjes felé. A vonat magas hegyre kapaszkodik nagy lassan fel s onnan sziklába vágott utón igyekszik lefelé. A kilátás Lemes 'falunál már egész a kárpátokig terjed. A Tárcza völgyén még mindenütt lábon áll a vetés s javában aratnak, — szeptem­ber elején. Eperjes. Csinos város. Főterének s föutczájának kinézése fővárosias. Van sok és szép uj füzetet illetőleg; s ha azok általános isrnert- ségüvó tették szerző nevét, ez mindenesetre öregbíteni fogja a zeneművelés a hazafias szellemű vállalatokban való fáradozásainak érdemeit. — Az első füzet zenedarabja: 1. Csónakázás a Csorbai-tavon; 2. A tenger­szem-csúcson ; 3. Búcsú Tátrai'iiredtől ; 4. Emlékezés a Lucsivnai-fürdőre ; 5. Holdvi­lágos éjjel a Halas-tónál. — A második füzet tartalma : 1. Kárpát-egyesületi induló ; 2. A Dobsinai-jégbarlangban; 3. Kirándu­lás Tátra-füredről a Nagytarpataki-vizesés- hez; 4. Téli nap Uj-Tátrafüreden ; 5. Egy nap „IIusz“ apónál Poprádon. — A sajtó alatt levő harmadik füzet még ez év folya­mán jelenik meg szinte öt zenedarabbal 24 oldalnyi terjedelemben. Az öt zeneda­rab névezerint: 1. Hymnus a tátrai mu­zeum megnyitásához ; 2. Az erdei kápolná­ban ; 3. Zergevadászaton ; 4. Első kirándu­lás ; 5. A felkai virágkertben. — A füzetek kiállítása a kívánható legcsinosabb ; a czim- lapon csinos képekben szemlélhető, a mi a tartalomban zeneileg leiratik. Az első füzet ára 2 frt, a másodiké 1 frt 50 kr. a har­madiké 2 frt; kaphatók szerzőnél Szepes- Iglón. — Kívánatos volna, hogy ezen kül­alakra úgy, mint béltartalomra nézve di- cséretreméltó füzetek a zeneértő közönség közbirtokává váljanak, annyival is inkább, mivel szerző tisztán hazafias szellemben működik, e szerzeményével is oda töreked­vén, hogy a magyar íöld szépségei iránti érzésünket, fogékonyságunkat és ragaszko­dásunkat zenei hatás által művelje, növelje és állandósítsa.-f A „Képes C saládi Lapok“ f. évi októberben az ötödik évfolyamba lé­pett. Beküldetett hozzánk az uj évfolyam 1-ső száma, melyből azt a meggyőződést szereztük, hogy a kiadó s a szerkesztőség vállvetetten igyekeznek jó, a várakozást minden tekintetben kielégítő szépirodalmi, társadalmi, ismeretterjesztő képes heti la­pot adni. Nem csoda, hogy e lap tízezer előfizetővel dicsekedhetik, mert kiállítás és tartalom egyaránt ajánlatossá teszik azt. Mint már más alkalommal megjegyeztük, a „Képes Családi Lapok“-nak ingyenes mel­lékletei is vannak ; és pedig egyik a „Nő­világ“ czimü divatlap, (számtalan képpel), mely a hazai hölgyközönség igényeit min­den tekintetbon kielégíti s a szintén nagy buzgalommal szerkesztett „Gazdasági és Háztartási“ lap, mely czimének tökéletesen megfelel. Az uj évfolyamból úgy látszik, hogy a szerkesztőség s a kiadó áldozat- készsége nagy figyelmet forditnak az ere­detiségre s igy a kizárólag magyar iro­dalom fejlesztésére. Ingyenes regénymel­léklete nem holmi külföldi selejtes mű át­ültetése, de a magvas tollú írónk b. Hor­váth Miklós müve; a regény czime: „A métely hintő k“; a beküldött első Ívből is látjuk, hogy az pompás társadalmi kor­rajz a jelen időből. A jövő számmal külde­tik szét J ászay Mari asszony a kitűnő tragika művésznő szinnyomatu arczképe mint ingyen jutalomkép minden előfizető­nek. A lap előfizetési ára egész évre 6, fél­évre 3, negyedévre 1 frt 50 kr. lévén, elisme­épülete keverve középkori csúcsíves bolto- zatu lapos fedelű házakkal s boltozatos ut- cza átjárókkal. Ezek az átjárók igen kényelmes me­nedékhelyül szolgálnak a járó kelőknek hirtelen nyári esők alkalmával. Kövezete tűrhető. Czukrászdája csinos, mely előtt a „jeunesse dóré“ szokott dél felé összegyűlni s szemlét tartani a sétá­lók felett. Szállodája — „Hőtel Berger<; — igen díszes s minden igényeknek megfelel. Kony­hája ízletes. Feltűntek előttem az asztalo­kon álló nagy bártfai savanyu vizes kőkor­sók, melyekből egy krajezárért tetszés szerint tölthet mindenki borához. A téren több nyilványos közkút van. Vastag deszkákkal körül van véve mintegy 4 négyszög méternyi tér, melyben egy méter magasságra áll a viz. A collegium épülete előtti téren, azon helyen hol Caraffa áldozatai kivégeztettek a kiengesztőlődés jeléül egy díszes Mária szobor áll, mely 1751-ben állíttatott, s 1881-ben restauráltatok Ezzel szemben egy ház kapuja mellé van befalazva azon kis kő-őrház, melyben Caraffa őre állott. Az evangélikus templom a collegium mellett áll. A szentély külső falába számos sírkő van befalazva. A görög katholikusok temploma, me­lyet a nem régjelhunyt Tóth Miklós püspök fényesen restaurált, meglepi a szemlélőt. résünket bízvást kifejezhetjük úgy a lelkes kiadó (Mehn er Vilmos, Budapesten, pap­növelde utcza 8. szám), mint a szerkesztő (K o m ó c sy Lajos) iránt. + „Magyar tgyvédi;Közlöny(t czimmel Markovits Jakab és Dr. Keleti Ferencz, a magyar ügyvédi kar érdekeit képviselő hetilapot indítottak meg. Előfize­tési ár egész évre 4 frt; kiadóhivatal és szerkesztőség Bpest Akadémia utcza 14 sz. + „lljpesli Közlöny“ czimmel Szakolczay Baternay Géza, he­lyi és vidéki érdekű hetilapot indított meg októbor 1-óvel a magyarosodásnak indult Ljpesten. Az első szám érdekes és változa­tos tartalommal jelent meg. Előfizetés egy évre 5 frt.-f- Értesítő. A budapesti állami kö­zépipartanoda 1879—1882, három első tan­évéről^ Hegedűs Károly igazgató, egy vas­kos és tartalmas füzetet bocsátott közzé, mely a tanoda története, az intézet ter­vezete, a tananyag, az érdemsorozat s az intézet gyűjteményeiről alapos ismertetés, közöl. Nyilttór. Nyilvános köszönet. Feledhetetlen kedves halottunk, néhai Cacciari Alajos temetése alkalmából — a végtiszttességnél megjelent testületek egyle­tek és társulatok — továbbá a résztvevő jó barátok, ismerősök, nem különben a t. ez. közönségnek hálás köszönetét nyilvá­nítja a gyászoló család. Felelős szerkesztő s kiadótulajdonos: Ifj. VARÁZSÉJI GUSZTÁV. Árverési hirdetményi kivonat. 3638/1882. tkv. sz. A váczi kir. jbság mint tkvi hatóság részéről közhírré tétetik, hogy a m. kir. államkincstár vhtatónak Palkovics János és neje Szlepka Erzsébet vhtást szenvedő ellen 126 frt 15 kr. tőke követelés és jár. iránti végrh. ügyben a pestvid. kir. trszék és a váczi kir. jbság területén fekvő a puszta csörögi 43 sz. tjkvben Palkovics János és neje Szlepka Erzsébet nevén álló A -f- (1355—1419/6) hr. sz. a. dézsma köteles szőllő 1445 frt kikiáltási árban az 1882. évi november lió 25-ilc napján d. e. 10 órakor Sződ község házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul is el­adatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan kikiáltási árának 10°/o vagyis 144 frt 50 krajezárt készpénzben, vagy az 1881. LX. tcz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított ovadékképes papírban a kikül­dött kezéhez letenni. Az árverés többi feltételei e kir. tkvi. hatóság irattárában és Sződ község elöljá­róságánál megtekinthetők. Vácz, 1882. Aug. hó 28-ik napján. Váczi kir. jbság. tk vi. hatóság. Csupa aranyozás csakúgy ragyog min­den. A főoltárt a néptől elválasztó fal szép festményekkel s gazdag aranyozással van díszítve. A oltár fehér márványból áll s négy oszlopon álló menyezettel van födve. A kórus is igen díszes uj mű. A katholikus templom középkori csúcs­íves épület. Tornya szép. A csúcsíves kis torony ablakokban két oldalt csengetyük függenek. A torony tetejében fedett tornácz fut körül, hol egy őr minden óranegyedet egy kis harang meghúzással jelez. A főbejárat szép csúcsíves, kettős aj­tóval. A főoltár 1490-ben készült csúcsíves modorban életnagyságu faragott alakokkal díszítve. Két mellék oltár szintén csúcsíves stylű. Az oratórium igen szép domborművek­kel ékes. Két oldalt kanonoki székek csúcs­íves faragványokkal és festményekkel. Az ablakok magas hosszú csúcsívesek. Az orgona eléje is csinos faragványokkal díszített. Régi berakott művű gyóntatószékek, bronz gyertyatartók, keresztelő kút s több újabb barokk stylü oltár disziti még a tem­plomot, mely a XV. s XVI. századok épít­ménye.

Next

/
Oldalképek
Tartalom