Váczi Közlöny, 1882 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1882-10-01 / 40. szám

megköszönvén, a közel jövőben ígérte a látogatás teljesítését.“

Mi ezen közleményre lapunk szeptem- I bér 24-iki számában. „Az irodalmi tisztesség nevében“ czimmel megírtuk azt, hogy Kompolthynak városunkhoz többé semmi köze, hogy az olyan ember, mint Kompolthy, ki csak most került ki rágalmazás miatt a fortunából, nem sérthet többé, annál kevésbé, mert Váczon viselt dolgai amúgy is tudva vannak, és véleményünknek még abban is adtunk kifejezést, hogy nem ismerünk városunkban olyan embert, ki öt. az itt történtek után | csak viszontlátni is szeretné, miután hogy tőle szabaduljunk, még úti költségre is kegyelemből kapott 50 irtot.

Ivompolty ezeket nyilatkozatában, me- lyet a „Függetlensé g“ szeptember 29-iki számában ellenünk közölt — jónak látta figyelmen kívül hagyni, pedig városunkban nem nehéz dolog viselt dolgairól bizonyítványokat kiállíttatni, melyek épen nem tündöklő világításba helyezik őt. Ennek felvilágosítására csak azt kell megjegyez- n?nk’ ,h°gy <3 maga volt az, ki a helyi járásbíróságnál megpofoztatása miatt keresetet indított.

Kompolthynak i z 1 e 1 ő ü 1 csak ennyit.

Most áttérünk Magyar Gyulára. Ezen egyén volt az, ki Kompolthy nyilatkozata alá még egy nyilatkozatot tett és a fentiekért bennünket aljas piszkos rágalmakkal illetett és excusálja Kompolthyt, tudtunkra adva, hogy a „Veszprémi független hírlap“ idézett czikkét ő irta.

Tudtunkkal Magyar Gyula városunkban sok’ sem volt, helyi viszonyainkat nem ismeri és mégis jogosnak véli a mi polgár- mesterünket és bennünket össze gazembe- rezhetni s a mi a szemtelenség netovábbja — Magyar Gpula még azt írja, hogy ő kész megadni a lovagias elégtételt soraiért ha bármely becsületbiróság párbaj képesnek nyilvánít bennünket.

Mi nem ismerve ez obscurus firmát ki hírlapírónak signálta magát, kérdést intéztünk Veszprémbe egy olyan egyénhez, kinek tekintélye és állása köz- tiszteletü, jelleméhez pedig kétség nem fér, és reá a következő távirati felvilágosítást vettük.

„Varázséji szerkesztő urnák Vácz. Magyar Gyula 1879. október 3-án consilium abeundit kapott a gymnasium 6-ik osztályából, azután Kompolthy munkatársa lett. Szellemben és modorban legutóbb helyettese. Október elsejére besoroztatott katonának és elhagyja városunkat. Elzüllött emberke.“

Mi e sürgönyt kommentár nélkül közöljük, és ezzel az ügyet ezen a téren befejezettnek nyilvánítjuk, a nagy közönségre bízva, ítélje meg vájjon az ilyen kicsapott tacskó beszélhet-e becsületbi- róságról és lovagias elégtételről? és érdemel-e aljas rágalmaiért mást egyebet, megvetésünknél?

Mi különben mindennek daczára, kijelentjük, hogy ha ez ügyben akár a hírlapírói kör, akár bármily becsületbiróság kötelességünkké teszi ezen irodalmi semmitől, különben elcsapott deáktól, Magyar Gyulától lovagias elégtételt kérni — s ő arra képesnek nyilvánittatik — arra is készek vagyunk.

Vácz, 1882. szeptember 30-án.

ifj. Varázséji Gusztáv,

a „Váczi Közlöny“ szerkesztője.

és az a „Kis Plútó“ munkatársa.

Újdonságok.

= Ií’j. gr. Ráday Gedeon ő Felsége által honvédelmi miniszterré neveztetett ki. Az uj miniszter jelenleg 43 éves. Péczelen született. Atyja a barminczasgor- szaggyülésen hírneves ellenzéki követ volt, később Jász-Kún főkapitány s a nemzeti színház intendánsa. Anyja Teleki Julia grófnő Tisza Kálmán antyának édesjtest- vére. Raday a forradalom utáni időkben a közös üadseregben mint huszártiszt szolgált, később ő Felsége kedvencz hadsegéde volt. Az uj alkotmányos korszak elején a katonai pályától megválván a fejedelem által kamarási méltósággal díszíthetett fel. Ekkor visszavonult ikladi birtokára gazdálkodni. 1872-ben a váczi kerületben a balközépi Degré Alajossal szemben kisebbségben maradt, 1875-ben szabadelvű párti programmal, nagy többséggel választatott meg képviselővé; két országgyűlésen képviselő városunkat s a váczi kerületet az országgyűlésen, jelenleg pedig Zenta városát képviseli és a hadügyi tárcza előadója. Az uj honvédelmi miniszter programújában kiválóan hangsúlyozta a magyar ipar érdekeit.

= A nem rég elhunyt Ha vádi Dózsa Géza egyetemi bölcsész s tanár jelöltnek, ki az irodalmi téren is elég sikeresen működött, különösen több vidéki lapunk munka társa s fővárosi levelezője volt az aszódi róm. kath. temetőben sírja fölött kegyeletül szerettei egy emlékkövet állítottak fel szürke márványból, amely a sirkertnek egyik díszét képezi.

= A ,,Kossuth Album“ átadása tegnap d. u. történt H e 1 f y Ignácz lakásán mindazon által aláírások még okt.

5-ig elfogadtatnak.

— MŰipar. Iskola Folyó évioctóber hó 1-én nyitja meg Bogányi Emilia kisasz- szony, a pozsonyi állami nőipar tanműinté- zet okleves tanítónője Váczon, szél-utczai lakán, Prohászka-féle házban, kissebb, berendezett nőipar tanodáját kezdők számára

1 frt, nagyobb növendékek részére pedig

2 frt mérsékelt havi tandíj mellett. — Kik a női-kézmű ipar nagy fontosságát eléggé méltányolják, bizonyára pártfogolni fogják ezen, női iparunk újabb nemű előhaladásá- nak kezdeményezését, miután nevezett tanítónőt már kiképzésében a váczi nőegylet, s a budapesti országos központi iparegyesület is jelentékenyen segélyezte, s mint tudjuk, fennt nevezett intézet a budapesti országos kiállításon első rendű arany érmet is nyert.

= Majéfükapiíányi vizsga. Kren e dics Ödön városunk szülötte a múlt héten tette le a közlekedési minisztérium vizépitészeti szakosztályának vizsgáló bizottsága előtt jó sikerrel a hajóskapitányi vizsgát. Gratulálunk !

= Az ének és szavallati estély melyet múlt vasárnap tartott a kath, legényegylet igen sikerült volt. A legényegylet tiz tagból álló dalárdája oly összevágóan s szabatosan énekelt, hogy méltán megérdemlő a tapsokat s elismerést melyben a közönség részesité. Legjobban tetszett a „V a d á s z d a 1“ Kalivodától, melyet ismételniük is kellett. A siker érdeme a vezetőt Seb esté ny István urat illeti ki fáradtságot nem kiméivé buzgólkodik a karok betanításánál. — A szavaltatok közül kiváló említést érdemel : Barancsek Anna k. a. szavallata ki előadásra Kis József gyönyörű balladáját „Gedővár Asszonyáét választotta. A szavadat teljesen kielégítette a közönség várakozását s dicséretére vált volna bármely routinirozott színésznőnek is. Az előHertel, Cseszár, Göndör Dinka, Zachar Pál, Czinege M. Mészáros K, Erdélyi M. Volentits M. Zachar J. Zelinka és Czinege Albert a btk. 185. §-ának második bekezdésében körülirt vétség elkövetésében vétkeseknek ítéltetvén egyenkint egy-egy hónapi fogsággal, 30—30 frtnyi bírsággal, behajt- hatlanság esetére még 3—3 napi fogsággal büntettetnek; az eljárási költségeket dr. Csányival egyetemleges kötelezettség terhe mellett s azon felül mindegyik saját rabtartási költségeit viselni köteles. Politikai jogaik felfüggesztése mellőztetett.—’Indok: a vizsgáló biró előtt tett s a végtárgyaláson kellő indoKoias néiaül visszavont önvallomásaik.

Majthényi István az ügyészi indítvány alapján, Huszár, Szalai, Tupi, Cserni M. és Cserni J. bizonyítékok hiányában a vád- alul felmentetnek.

Mészáros Mihály (huszár) és Bucskó Mihály újabban fognak idéztetni.

Ezen ítéletet a kir. ügyész dr. Csányi, és Majthényi vádlottakkal szemben megnyugvással veszi; az elmarasztalt Sződiekkel szemben a büntetés mértékére, a Bottyá- niakkal szemben pedig a felmentésre nézve az ítélet ellen felebbezést jelentett be. Az elmarasztalt vádlottak szintén felebbeztek.

MBAsnap ismét a váczi Itépvise- löválaszlás ügye foglalkoztatá a pestvidéki fenyitő törvényszéket. Vádolva volt Félix Mihály Sződ községnek jegyzője az egyéni szabadság megsértése — és K e m e n- czei András szödi földmives hatóság elleni erőszak miatt. A tényálladék abból áll, hogy 1881. junius 24-én este Félix jegyző arról értesült, hogy a korcsmában nagyban foly a vesztegetés, mire a jegyző odasietett ésWiderker Farkas váczi vállalkozót, kit a földmivesek körülállták, felszólította, hogy kövesse a községházához, hol jegyzőkönyvet akart vele felvenni. — Widerker szabadkozott, mire a jegyző pandúrral vezettette el. A községházán megmotozták Widerkert és egy zsidó Írást és a sződi válásztók névjegyzékét találták nála. Erre megkötöztette a jegyző és a falu kóterjébe akarta záratni. Ekkor lépett közbe Kemenczei András és Widerkert a nép közé lökte, hogy megszabadítsa, A mai végtárgyaláson Kemencéi Widerker ártatlansága mellett tanúskodott, saját védelmére azt adá elő, hogy a jegyző durván bánt Widerkerrel és egy oly istállóba akarta csukatni, melyben két bika is be volt kötve. A tanuk, Hangácsi János váczi pandúr, a szödi kisbiró és bakter megerősítették e vallomást; Widerker pedig több tanúval igazolta, hogy nem vesztege- getés czéljából volt Sződön, hanem szalma- szállításra fuvarosokat fogadott fel. A törvényszék Félix Mihályt a büntetőtörvénykönyv 193. §-a alá eső személyes szabadság ellen elkövetett vétségben vétkesnek mondta ki; és 3 hónay. fogsággal büntette. — Kemenczei András az ellene emelt vád alól felmentetett. — Félix az Ítélet ellen felebbezést jelentett be. A kir. ügyész Félixet illetőleg a minősítés, Ke- menczeit illetőleg a felmentő Ítélet ellen jelentett be felebbezést.

A magunk ügyében.

Nyilatkozat.

A „Veszprémi független hírlap“ szeptember 16-iki számában városunk polgár- mesterét alj as gálád módon megtámadta s azt irta, hogy „a váczi polgárság egy része Kompolthy Tivadar urat látogatásra kért fel. Azonban ő a meghívást

mácskát, itten, egyes-egyedül. Mikor Helén abban a sötétszürke utazóköntösben — akár egy diakonissza — piruló, harmatos arczát utoljára odahajtá keblére, és Sándor mesz- szelátó-, szivartok-és táskaszijjakkal keresztbehálózott waterproofja eltűnt a coupé ajtajában, mamácska még mindig nem tudta, nem sejtette, hogy milyen nagyon megszo- moritja őt ez a két boldog, rossz gyermek. Csókot, imát, áldást küldött utánok, aztán visszatért kis szobájába. És itt, nyilallott először szivébe az — önzés fájdalma. Hogy neki többé senkije, hogy ö egyedül van, az ő Helénje elment, elvitték. És siratja keservesen, higyjék el önök, nem Helént, hanem (Byronnal nem szólva) — önmagát.

*

* *

Az a kis menyecske és az a kis férj pedig Velenczében üli házassága egyhetes fordulóját. Nem ezüst-, nem aranylakodalom az; ily hideg, rideg érczek Jnevét korán volna még akkor emlegetni. Az esküvő egyhetes jubileumának legjobb neve — rózsamenyegző. A mi csak annyiban bazug elnevezés, mert akkor még nincs tövise annak a két egymásba ölelkező ifjú bokornak. De az egyik néha egy kicsit harmatos. A mint ott ülnek holdas estéken a Café Quadri előtt* a keskeny, magas nádszókeken, mig a piazza

közepén monstrekatonazenekar öblös réztölcsérei ordítják az Aida-portpourrit, Helén gyakran emeli keztyüjét ragyogó szeméhez. Sándor ilyenkor feddőleg érinti meg a kez- tyűs kis kezet s kérve néz az ő kicsi feleségére. De ez még jobban nekibúsúl s akár csak egy madárka csicseregne, panaszosan felsóhajt:

— Szegény mamácska ! Vájjon mit csinál most egyedül!

No, de mire signor Ercole, a paviánsza- kálú vén cameriere előlejt a chocolade-kan- nával s párolgó barna habot sodorint ha- barójával a csészékben, már fölszáradt a könyje. Mosolyogva hint morzsát annak a kétségkívül igen dorbézoló életű hamvaszöld galambnak, a ki még e késő órákban is fönnéjszakáz s koldul a vendégsereg közt. Signor Ercole nagyon soká habarja azt a chocoladeot; mig kezei fürgén tánczoltat- ják a babverőt, hamis szemei a fiatal páron legelnek, O ne látná első pillanatra, hogy ezek rózsamenyegzőjüket ülik! ő, a aki harmincz éve szolgál a Quadriban s legalább is húszezer ily boldog párnak hordott már piccolo nerot, Sherrycoblert, fagylaltot, framboiset és czitromvizet! Ha ily ötnapos hitvestársaknak visz czitromvizet, a két pohár mellől mindig elcsen frakkja

szárnya alá egy-egy ezukordarabot. „Édes ezeknek most úgyis minden!“ —• humorisál magában. És abban igaza van, hogy ilyenkor még nem igen idézik Ferdinand mondását; „Die Limonade ist matt, wie deine Seele.“

Fönn a Campanile loggiájából komoran bong bele a piazza sürgő zajába, hold- és lámpafényébe az éjféli harangszó. A ben- 8zülött velenczeiek a Tőrre dali’ orologio vén kapuive alatt sietnek hazafelé, az ifjú párok azonban dehogy engednék el a gon- dolázást. Igazi gondolás, igazi Velenczében, igazi holdfény mellett. Helén és Sándor sem vonják ki magukat a novella-stilus e locus communisa alól. Ott ülnek a gondola pehely- vánkosán, kéz kézben. A gondoliere egyhangúan lépeget csónakja orrában, csúztatván evezőjét a homályosan-ezüstös lagúnán; a fekete ladik mint phantom, komoran suhan a nesztelen vizben — tele tarka, fényes boldogsággal. Sándor imádattal csókolja meg felesége kezét a kesztyű fölött, telesuttog- ia azt a rózsaszín fülecskét édes bolondságokkal, Helén pedig keszkenőjével elfödi a szemét s zsenge teste egész rázkódásával zokog:

.— Szegény kis mama, ott magában!

Sándor bizony egy kicsit kelletlenül

adás végpontját „Kukliné prédikácziói“ képezték melynek szereplői közül méltó dicséretet érdemelnek Barancsek Anna. Fabó Erzsiké, Doktor Erzsiké, kik mindhárman igen díszes koszorúkat kaptak tapsok kíséretében. A férfi szereplők közül kiváltak Dick József, Korényi József, s Löbl, ki a szerepek betanítása körül fáradozott. Az előadás után táncz következett mely vígan folyt a hajnali órákig.

= A katliolikiis legényegylet műkedvelői által múlt vasárnap előadott ének és szavallat estély 52 frt 20 krt. jövedelmezett, molybői a kiadások levonásával maradt az egylet pénztárának 10 frt. Fölülfizettek Neszveda István kanonok ur

2 frt. Kanda István kanonok plébános ur

3 frtot. Szives áldozat készségükért úgy a nevezett kanonok urak mint a jeleuvolt mélyen tisztelt közönség fogadják az egylet legforróbb háláját és köszönetét. Az egyleti igazgatóság.

= Táuczmulatsíig. F. hó 7-én a

„Curia“ vendéglő termében zártkörű táncz- füzérkét rendeznek Neumann Lajos, Schuller Lajos s Zerkovitz Lipót urak. Belépti dij: személyenként 1 frt 50 kr. családjegy 3 frt. Kezdete 8 órakor. A tiszta jövedelem jótékony czélra fordittatik.

= Eljegyzés. Hornung Albert csütörtökön jegyzó el Fabó Antal helybeli iparosunk kedves leányát Erzsikét.

— Az „Egyesült Easinó-kür“ f. é. octóber hó 8-án d. u. 3 órakor rendkívüli közgyűlést tart, tárgy : Uj bútorzat és tekeasztalok beszerzése.

=■ Kapunk mai számának tározójában Tóth Béla szellemes tárcza- irónk „Tollhegygyei“ czimü müvéből mutatványul közöljük „A mama“ megható kis rajzát. — Azt hisszük hogy a fiatal szerző, ki kétség kívül a legtehetségesebb irói nemzedék egyik büszkesége, nem szorul toliunk dicséretére és igy fölösleges őt olvasóinknak ajánlani. A mü csinos kiállításban jelent meg az Atheneum nyomdájában.

Irodalom és zene.

+ Ej zenemű. Rózsavölgyi és társa zenemű kereskedésében megjelent „5-ik D a 1-g y ü j t e m é n y“ Iskolák és nevelő intézetek számára gyűjtötte, nagy részben eredetileg szerzetté Bognár Ignácz. Ajánlva Diaballa Gizella ur- hölgynek. Ára 1 frt 50 kr. Tartalmaz 40 zongora darabot. Ajánljuk zenekedvelő közönségünk figyelmébe.

+ „A német nyelv levél szerinti oktatása“ czimü füzetes műből a 12—15 füzetek megjelentek Grimm Gusztáv kiadásában Budapesten. Egyes levél ára 20 kr. A teljes mü 40 levélből fog állani, melynek előfizetési ára 6 frt.-j- Megjelent az „önügyvéd“ czimü munka 10-ik füzete. (Irta KNORR ALAJOS, kiadja ifj. Nagel Otto Budapesten, a nemzeti színház bérházában.) E füzetben a szerző folytatja az egyes kereskedelmi ügyletek izmertetéset, nevezetesen a szállítmányozási, fuvarozási ügyleteket, a kár- és életbiztosítási ügyleteket, a viszonbizto- sitást, a kiadói és alkuszi ügyletet : tárgyalja a tőzsdei ügyleteket; közli a budapesti áru- és értéktőzsde jogszokásait* *; végre megkezdi a bánya ügyek ismertetését és tárgyalja a bánya szabadságot. Ezen érdekes füzet ára 30 kr.

Felelős szerkesztő s kiadótulajdonos:

Ifj. VARÁZS ÉJI GUSZTÁV.

sodorintja meg bajuszát erre a diszonanczi- ára ; mindig az a mama ! Komolyan féltékeny kezd lenni a mamára. Pedig hát csak várnia kell az idők forgását és fölszikkad az

asszonyarczról a leányköny.

*

Föl bizony, mág a mámáéról is. Hanem annál többet ri a harmadik. Mert nagy szerepcserék történtek. A leány most egy apró jövevény, a mama Helén, az előbi mama pedig — nagymama. Mert meg kellett érnie azt az égi örömöt annak a szürkehajú jó kis asszonykának, hogy nagymama legyen. A ki még egy éve ilyenkor a homályos csöndes, szobácskábán az ő „kis“ leányát siratta most egy pirosalmaképű angyalkának kaczag, a mit az kiabálva hempereg párnái közt. És ez a parányi, tehetetlen jószág az a házitündér, ki betölti az anyaszivében a leány helyét s a leányéban az anyáét. Mily könnyű megoldása e két egymáson csüggő lélek kis szoraorújátékának! S most a nagymama bezzeg nem ül tétlenül a varróasztalnál; finom ujjai közt gyorsan csillog a tű : készül a tömérdek toilette a tündér-királykisasszonyka számára. S ha olykor mégis egy-egy köny csillan meg szemében : az örömé az.

, -------------