Váczi Közlöny, 1882 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1882-10-01 / 40. szám
IY. évfolyam. 40. szám. Yácz, október 1.1882. VACZI KÖZLÖNY n ii LÜJ ÍIS VIDÉKI ERDEKU TÁRSADALMI, KÖZGAZDASÁGI S IRODÁÉI H dtt Megjelen 2Ao.lisic3.en. vasárnap. Előfizetési árak: Évnegyedre .............. 1 írt 50 kr. házhoz hordás vagy postai szétküldéssel. Egyes szám ára 12 kr. Kapható Deutsch Mórnál a Városház épületében. Hirdetések: a legolcsóbban eszközöltetnek s többszöri hirdetésnél kedvezményben részesülnek. Nyilttér sora .............................20 kr. Bélyeg-illeték minden beigtatásnál 30 „ A szerkesztőség és kiadóhivatal czimzete: hova a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények, (előfizetési pénzek, kiadás körüli panaszok, hirdetmények) küldendők: Yácz; Gasparik-utcza 151. sz. Kéziratokat nem adunk vissza. Névtelen közleményeket figyelembe nem veszünk. itérmentetlen leveleket csak ismerős kezektől fogadunk el. Mag ánvitákn ak és személyes támadásoknak lapunkban hely nem adatik. Felhívás előfizetésre. Az uj évnegyed kezdetével bátorkodunk lapunk t. előfizetőit felkérni, miszerint] az előfizetéseket megújítani szíveskedjenek. A „Yác/.i Közlöny“ előfizetési ára : Október—Decemberi évnegyedre 1 frt 50 kr. Az előfizetési pénzek Yácz Gaspa- rik utcza 151. sz. alá a ,, Váczi Közlöny“ kiadóhivatalába küldendők. A vidékiek legczélszerűbben póstautalvá- nyon, a helybeliek pedig a lap kilior- dójánál a nyugta átvétele mellett eszközölhetik az előfizetéseket. Az aradi 13 vértanú lelki nyugalmáért a váczi felvárosi plébánia templomban f. é. október 6-án reggeli 8 órakor tartandó gyász isteni-tiszte- letrea t. ez. hatóságokat, testületeket, egyleteket s a kegyeletet őrző hazafias közönséget tisztelettel meghívják. Vácz, 1882. okt. 1-én. Az 1848/49-iki honvédek. Közgazdasági levelek. VI. Rudnyánszky Kálmánhoz. Tisztelt barátom! Tudom hogy torkig vagy már nagyrabecsült phylloxera bölcseink állás pontját feszegető bonczolgatá- saimmal és inkább elhiszed, hogy nekem van igazam, csak hagyjak az érvek csoportosításával, azonban az én toliam is olyan, mint a hunok kardja, mely még a nyert és vesztett csaták után is ott vagdalódzik a levegőben. De meg más oldalról azok a tapasztalatok, melyek közvetlen szomszédságunkban, úgy szólván, szemünk láttára, ujjaink tapogatására történnek s a szembeötlőség bizonyitó erejével bírnak, azok tanulságai elől el nem zárkózhatunk. És ha már rászántam magam arra a háládatlan munkára, hogy a kritika gyűjtőlencséjével nagy phylloxeris- táink dúcz rendszereiknek góczpontja' fölé az európai sugarakat egybe nyalábosam : attól sem szabad irtóznom, hogy a phylloxéráknak e hazában vi- ; seit dolgaiból kivonjam azokat a tanul- ! Ságokat, a melyeket a mi tudósaink, i az igazi szaktekintélyeket annyira megillető non chalenteriával ignorálnak. Főhadiszállásomat ismét Tahi- Tótfalun ütöm fel, mint a hova a mi tudósaink is lehet, hogy a hely közelsége, a közlekedés könnyűsége, lehet egyéb indokok miatt experimentálni és szórakozni vajmi gyakran ellátogatnak. Az első rohamot szaktekintélyeink álláspontja ellenében azon tényből kiindulólag intézem, hogy azon időtől fogva, midőn dr. Málnai szőlőiskolájába legutoljára franczia vesszőket hozatott, azon időpontig, mikor a tahitótfalusi promontoriumon az első fertőzött phylloxérás foltok felfedeztettek, teljes tiz évi időtartam telt le. Mely tény annyival inkább kell, hogy megragadja figyelmünket, mivel dr. Málnai úr már évek óta csatakészen, gór- és távcsövekkel felfegyverezve, a szakirodalom teljes apparátusával investiálva, folyton figyelő állásban várta, leste, kémlelte a phyllo- xerákat. Ha a francziák tiz év múlva jutottak az őket megsemmisítő vésznek ismeretére, arra meg azt válaszolhatják i a mi nagyérdemű bölcseink, hogy azok nem ismerték a vész természetét, nem voltak jártasok annak ismérvei consta- tálásában. Tágas tér, mező és alkalom kínálkozik a kibeszélésre; de a most érintett tahi-tótfalusi tény kegyetlenül megszorongatja őket, elfojtja a hangot torkukban, megsemmisíti a védekezést első conceptiójukban. Bármennyi gyűlölettel legyenek is egy vagy más okból dr. Málnai iránt eltelve, de annak szakismeretei a tapasztalat által sokoldalulag képzett mély belátása, gyors és hatalmas lángesze előtt megsemmisülve horpadnak össze* Vele szemben a kikacagtatás veszélye nélkül nem állíthatják, nem vitathatják, hogy a vész már évek előtt jelezte magát, csak nem volt, a ki felismerje. Ott ember állt a gáton, még pedig nagy feladatok megoldására született éber és bölcs férfiú, eléggé képes arra, hogy tudományos fegyvereivel bármely téren a biztos diadal teljes kilátásával mérkőzzék meg a mi világlátott | í szaktekintélyeinkkel. Vájjon mikép lehetséges mégis, < hogy nagy phylloxeristáink egy ily nagy horderejű, saját álláspontukat annyira megingató ténnyel szemben csak a hallgatás köpenyegébe burkolózva vélik magukat legjobban megvédhetni ? Azt hiszik, hogy magas bölcsészeti reputátiójuk óva marad, ha az ellenük támadó tényeket ignorálják. De e tények nem maradnak elszigetelten, maguk köré csoportosítanak újabb jelenségeket, melyek velők közös természettel bírnak és közös erővel intézik sze- kercze csapásaikat, az amúgy is megingatott, alapjaiban megrázkódtatott szerencsétlen álláspontra. Csak egy megfontolt pillantást kell Tahi-Tótfalun a phylloxera terjeszkedés irányvonalaira vetnünk, ismét uj, megoldhatatlan jelenségekkel találkozunk. Tahi-Tótfalu népe erős, sebes lüktetésű érintkezéssel, egybekötéssel és forgalommal bir Vácz városával. A hajnal első óráitól az est beálló szürkületéig ott sürög-forog a tótfalusi ember termesztményeivel a váczi réven, a váczi piaczon. Vácz élelmezéséről nagy részben Tótfalu gondoskodik. Tótfalusi tejjel, vajjal, babbal, krumplival, baromfival és gabonával minden lépten-nyomon találkozhatni a a váezi piaczon, a tótfalusi zsupos szekerek minden irányban keresztül-ka- sul szelik a váczi határt, a Nógrádme- gye déli hegységeiből beözönlő napszámosok először a tótfalusi szőlőket munkálják be és csak azután látnak dolog után a váczi szőlőkben és mégis, daczára ily szünetlen, minden oldalú, önmagát ezer és ezer ponton keresztező, valóban átalános forgalomnak, a phylloxera terjedés mégis nem Vácz- nak hatolt — mert a váczi infectió N.- Marosból eredeti — hanem hatolt egyenesen Szent-Endre felé, egy oly községnek, melynek idegen ajkú, más vallásu, merőben szőlőtermeléssel, tehát egy ugyanazon gazdálkodási üze- lemmel foglalkozó lakossága — úgy szólván — semmi érintkezési pontokat sem tart fen Tótfaluval. Vegyük még hozzá, hogy Szent- Endre közönsége teljes horderejében felfogja a vész súlyát, mely Tótfalu irányából fenyegette, szigorú ellenőrzés alá vétette, még azt a csekély forgalmat is, a mely határán Tótfaluról keresztül húzódott. Egy másik ecclatans bizonyítékot szolgáltat a phylloxeristák álláspontja ellenében Esztergom, mely három irányban tart fen nagy forgalmú érintkezési pontokat fertőzött, phylloxérás helyekkel és máig ment maradott a vésztől. Az esztergomi gyümölcspiaczot majdnem egész nyárszakán sűrűén látogatják a tótfalusi gyümölcsös kocsik, maga az esztergomi borászati egyesület, mely szőlőhegyen fészkel, jelentékeny bevásárlásokat tett a fertőzött tótfalusi hegyeken, a nagy-marosi szö- lökufárokévek folytán szedik-veszik az esztergomi szőlők terményeit, az esztergomi szőlők között forognak kosaraikkal, szállitókocsiaikkal, ezen kívül köztudomású dolog, hogy a phylloxe- rától ellepett Bátorkeszi és Kiskeszi községeknek törvénykezési, közigazgatási, kereskedelmi, pénzmüveleti központja Esztergom és ha mégis ennyi oldalú, oly nagy terjedelmű, oly áthatott intensivitásu forgalom daczára, egy ily roppant terjedelmű szölöpromon- tórium, mint Esztergom vészmentes maradt: ez már akkor maga untig elegendő megczáfolhatlan bizonyíték arra nézve, hogy a phylloxera rohamos terjeszkedésének fövehiculumát semmikép sem szabad és lehet az átalános forgalomban keresni. Fogadd sat. Dr. Kiss József. Aváozi követválasztás utó- hangjai. A pestvidéki kir. törvényszék büntető osztályának tárgyalási termében f. é. szeptember 25. és 26. napján tartatott meg a végtárgyalás azon bennünket legközvetlenebbről érdeklő bűnperben, mely S e r ó d y Géza váczi lakos feljelentése alapján még a múlt év közepén indíttatott meg. Dr. C s á n y i János, M a j t h é n y i István s kivülök még 27 választó állott mint vádlott a bíróság előtt; kettő a vádlottak közül nem jelent meg. V erebély kir. alügyész a tárgyalás megtartását, a meg nem jelent két vádlottnak pedig egy újabb határnapra leendő megidéztetésót kérelmezte. A vádat az képezte, bogy választóke- kerületüukben 1881. év junius havában megejtett országgy. képviselő választás alkalmával, — midőn ifj. Ráday Gedeon gróf mint a kormánypárt, és P r ó n a y Gábor báró, mint a függetlenségi párt jelöltje mellett két hatalmas tábor küzdötte végig a választási háborút, — dr. Csányi János azon czélból, bogy a szintén vádlottakként szereplő szŐdi választók báró Pró- nay Gáborra adják szavazatukat, ezeknek
