Váczi Közlöny, 1882 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1882-09-10 / 37. szám

'íek a nagy terembe, az olvasó terem pedig kényelmes faldiványokkal lesz felszerelve. Üdvözöljük a Casino választmányát e kor­szerű újításaiért, mert már igazán itt volt az ideje, hogy a csinre is kiterjeszszék figyelműket, mivel már az idegenek előtt pirulnunk kellett Casinónk elhanyagolt ál­lapota miatt. Ezzel kapcsolatban figyelmez­tetjük a Casino választmányát, hogy ter- jeszsze ki figyelmét arra is, vájjon a jelen­leg fel drágult petróleum világítással szem­ben nem volna-e előnyösebb, ha össze állva a csillag vendéglő, Velzer kávéház, Czuk- rászat s a kis sörház tulajdonosaival, kö­zösen villanynyal világítanák ezen 5 helyi­séget ? = A múzeumi tárgyak Kiíillt- áíifc«. Mindazon tárgyak, melyek a váczi muzeum egylet részére szerkesztőségünkhöz beküldettek, az előbbi szerkesztők által gyüjtöttekkel együtt még e hóban valame­lyik nyilvános épületünkben ki lesznek ál­lítva s közönségünk 10 kr. beléptidij mel­lett megtekintheti azokat. A belépti dijak­ból bejövő összeg szekrények készíttetésére fog fordittatni. Remélhető, hogy Püpökünk ő Exciája a gyűjtemény számára a könyv­tár épületben egy szobát át fog engedni, = A csendőr ség; részére, mely no­vember hó elején foglalja el Váczon állo­mását s kezdi meg működését, lakhelyül a vörösház téren levő Bozdek-féle ház bérel- tetett ki. Összesen 6 csendőr egy őrségve­zetővel fog jönni városunkba. = A váczi csizmadia ipariár- sutát legutóbbi ülésében elhatározta, hogy a tulajdonát képező száz évnél idősb korsó­ját a nemzeti múzeumnak fogja ajándékoz­ni, e korsó 1748-ben készült majolika, pri­mitiv festéssel ellátva, középen az évszarn s a czizmadiaczóh jelvényei, uiig köröskö­rül virágok s fantasztikus állatok vannak festve. A korsó, mely 16 régi pint űrtarta­lommal bir, a csizmadia czéhnél sok éven át nagy áldomásoknál szerepelt, mert min­den felszabadult csizmadia legény köteles volt e korsót borral megtölteni s abból ivott minden vendég a czéhülés után. — A korsó ép, csak szájánál van kissé kicsor- bitva. — Helyeseljük a csizmadia ipartár- sulat e határozotát, de nem lóvén nagy ba- rátjai a centralizationak, czélszerűbbnek tartanók, ha a nemsokára megalakuló váczi muzeum egyletnek ajándékoznák ez érde­kes korsót. = Személyi liirck. Tanács Gyula oki. gyógyszerésznek pest megye évnegyedes közgyűlésén 2 szavazat többség­gel megengedtetett, hogy Ujszászon önálló, kát s az egyik vonatvezetővel merül mély beszélgetésbe. S az eredmény?.A szemek kölcsönösen ragyognak, kéz kézbe merül és -- Miskolczon vagyunk, kiszállunk. Érdekesnek találtam figyelemmel ki­sérni e csinos menyecske lépteit és — — — hogy is mondja Petőfi: „Szép állat az asszonyi állat Szép, de veszedelmes.“ Kis lányból nagy lány. A mint egy délután törzskávéházam­ban piecolómat, szürcsölgettem, és szivarom füstjébe bámulva gondolkozóm a múltról és jövőről, — vagy talán épen nem is gondol­koztam, csak havannám illatát élvezém, —■ Feri barátom törtet felém: — Hallottad-e ? Olvastad-e? .... — No no no ! mi bajod ? Talán a „rossz templomtokat“ hordta el a szél, vagy a káptalan emberelte meg magát, színház­nak engedé ? — Épen nem. Ne gúnyolódjál már me­gint ! Marad ott minden a mint van ; mit csinálnának a patkányok és egerek, ha meg­szűnnék magtárnak lenni ? Hanem egészen másról van szó, sokkal érdekesebb .... — Ugyan hagyj békét, vagy mondd, mit akarsz, vagy beszéljünk másról. Például ar­ról, mit csinál a bölcs városi tanács ? A nagy dobbal, nagy garral kezdett harcz hogyan szunyókál ? Mit .... — Barátom te javithatlan vagy ; iga­zat beszélsz ugyan, de fullánkkal . . . Nesze olvasd ; — Somlyai Giza férjhez . . . . • — Mit? férjhez ment? — s a pillanat­nyi meglepetés után nyugodtan, mintha semmi sem történt volna, olvasóm: „Hymen ; folyó hó 20-án Balaton Fü­reden Szuhányi Béla honvéd százados elje­gyezte Somlyai Lajos földbirtokos kedv és leányát, Gizát“ .... személyes jogú gyógyszertárt állíthasson fel. — Lasztovicza Valérián az ir- galmasrend váczi gyógyszertárának főgyógy­szerésze áthelyezés folytán megvált váro­sunktól. — Bősz Emil volt verőczei se­gédlelkész a váczi felvárosi plébániára se­gédlelkésznek neveztetett ki Püspökünk Ö Exciája által. — K a n d a István prépost kanonok és felvárosi plébános, Káliéról már beköltözött városunkba a állását elfoglalta. — Di.jlöveszet tartatik ma d. u. a lőegyesület helyiségében, melyet lövészeink figyelmébe ajánlani fölöslegesnek tartunk, miután az egész év folyamában ez lévén az első és utolsó lövöldözés remélhetőleg nagy számmal fognak rósztvenni a lövészetben. = Iiilerg>c51átáó a licgj bicósíig- hoz. A szőllőhegyeken heteken át nem le­het látni .a pásztorokat és csőszöket, kiknek jelenléte pedig, most a szőllőérésekor na­gyon kívánatos volna, felhívjuk tehát a hegy- biróság figyelmét, hogy intézkedjék ez ügy­ben s utasítsa a pásztorokat, kötelességeik teljesítésére. = ESeKiildetctt. Egy ritka például szolgáló jótékonyságot gyakorolt két fiatal izraelita nő a napokban, ugyanis egy hosz- szas betegség következtében elnyomorodott s elszegényedett r. katholikus vallású nap­számos részére gyűjtést rendezett ismerősei körében, mely gyűjtésből a nyomorban síny­lődő napszámost felsegélyezték. A szép tett nem szóiul dicséretre. = Elhalasztott bérmálás, ö Ex- celenciája Peitler Antal József, püs­pök í. hó 15-dikére halasztotta el az újpesti hívők bérmálását. = Kálvária szentelés. Dr. V ír­té r Lajos, prépost-kanonok f. hó 18-án nagy ünnepélyességgel szenteli fel Fóthon a Somhegyi József, báth-monostori apát költ­ségén épült díszes kálváriát. = Athelj ezés és Kinevezés. Mor- vay Géza járásbirósági joggyakornok a Rácz- kevei járásbírósághoz helyeztetett át ugyané minőségben; helyébe a váczi járásbíróság­hoz Franyó István városunk szülötte ne­veztetett ki joggyakornokká. = Eshiivő. Tegnap tartó esküvőjét Thoma Ferencz kir. pénzügyi számtiszt, G a us e Henrik adóhivatali pénztárnok ked­ves leányával Adéllal. = Hadgyakorlat. A Váczon álló- ! másozó m. kir. 6. sz. honvédhuszár ezred 2- , ik osztálytörzse a 3. és 4. századdal teljes : hadi létszámban f. hó 9-ikén reggel 6. órakor indult el Párkányba, az ott f. hó 21-ikéig tartandó ezred gyakorlatra. A 3. század gyulai Gaál Gyula százados, a 4­Barátim mindig azt mondták, hogy j egy capitalis hüllő veszett el bennem ; szép­szemű ismerőseim meg úgy ítéltek, hogy jó gyerek, kellemes társalgó is, de — ha szive van is, vére nincs. Talán igazuk van ; hidegvérem és com- moditásom vesztették el a játszmát; az or­rom előtt halászták el Gizát; és talán ő is, de én, én . . . zárkozott voltam. — József fizetni. Istven veled Feri; — és elrohantam friss levegőt szívni, a fakép­nél hagyva barátomat, ki legalább is azt gondolhatta, hogy megbolondultam. * * * * Még gyermek éveimből ismerem Gizát. Keszthelyen laktunk, ők is, mi is. Szüléink jó barátok voltak, nemkülönben mi is, mint elválhatlan játszótársak. Egész napokat töl­töttünk együtt; a reggel úgy együtt talált, mint az est. Gyermeki ártatlanságunkban hány csókot cseréltünk ! Tojást szedni jár­tunk a tyúkféssekre, — s a hány tojás, annyi csók. Szüléink mosolyogva néztek; talán ar­ra gondoltak, egymásnak neveljük gyerme­keinket .... de a sors nem úgy akarta. Milyen édesen emlékszem vissza, hogy mily zavarba hozott, egykor a kis Gizus cBacskaságával. — Ha rossz leszől, — inté anyja egy Ízben, midőn pajkoskodott, — .nem fogsz férjhöz menni; csak a jó lányok mennek férjhöz. — Ó igen, férjhöz fogok menni, Gyuszi már megígérte, hogy elvesz, a’bizony, nem maradok én leány. — Mit szólsz ehhöz gavallér, — szólt atyám, már ti meg is egyeztetek ? — Mint a főit rák, fülig elpirulva za­vartan hebegtem : ón, én mondtam ? Én nem Ígértem . . . — De bizon Ígérted: azt is mondtad, hogy Bécsbe megyünk lakni, ott házat ik század D e d e György főhadnagy ve- | zénylete alatt vonult ki állomásáról. — E honvédhuszár ezred 1878-ban Párkány alatt ezredben volt összepontositva; 1879-évben Sződnél dandár-, 1880. évben Czeglédnél hadosztály-, 1881 évpen pedig Miskolcz mel­lett hadtestgyakorlaton volt jelen és igy az idén Párkányban már az ötödik nagyobb hadgyakorlaton vesz részt. Az ezred gya­korlatait a szemlélőma g a s ran­gú katonák már négy megelőző al­kalmakkor dicséretükre méltatták ; kívána­tos, hogy — jelen évben hasonló szerencse érje honvédeinket, kikre az osztrák gene­rális-ármádia irigy szemekkel szokott tekin­teni. — Van is mit irigyelnie nem csak az összes közös ügyes generális-ármádiának, hanem a világ összes katonáinak, ha meg­gondoljuk, hogy mig akkora csapat (osztályt), mint a helyben állomásozó honvéd huszár ezrednek városunkból tegnap elvonult 3. ó, 4. százada, a a közös ügyes ármádiánál rendesen t i z tiszt szokott reguláz- n i, addig — volt alkalmunk meggyőződni — honvédeink között a század élén pa- rancsnokoskodó egy — egy elül megneve­zett századparancsnokon kívül más tisztet nem is láthattunk. — Ha mégis ismét ki- nyerendik honvédeink a magasabb katona körök nyilványoságra nem szívesen bocsáj- tott elismerését, az érdem leginkább a két századparancsnoké, kik fáradságot nem kí­mélve tiz tiszt munkáját végezték öröm­mel a részletes kiképzés türelemvesztő ne­hézségei daczára is. = Miniszteri rendelet folytán a rühes lovak gyógykezelése ezentúl az illető állatorvos vagy emberorvos, esetleg az elöljáróság jelenlétében teljesítendő. — A magyar Kir. belügymiufsz- terneK 31,438. sz. a. kelt rendelete ér­telmében, a születési anyaköny- v e k pontos vezetése szempontjából, köte­lesek a szülésznők minden születési esetet, melynél segédkeztek, az illető anyakönyvi vezetőknek 24 óra alatt bejelenteni. Szerkesztői üzenetek. — „Ilonfirial.“ Sajnálom, de nem üti meg a mértéket s igy nem közölhetem. — Werner Gyula úrnak Eger, szives Ígérete beváltását várom. — A „Vasút" szerkesztőjének Bpest. Igen sajnálom, hogy ittlétekor nera lehetett szerencsém személyesen megismerni. A lapot küldöm. A legkö­zelebbi megismerkedésig fogadja üdvözletimet s kö- szönetemet a küldeményért, Felelős szerkesztő s kiadótulajdonos: Ifj. VARÁZSÉJI GUSZTÁV. fogsz venni meg hogy veszünk tehenet is, meg sok sok csirkét ............ És úgy volt; házasságot ígértem neki; a házzal tehenet, is tyúkokat is ígértem, valószínűleg arra gondolva gyermeki észszel, hogy a tojás-szedés csókkal jár! . . Az évek múltak, a kis bohó, ki gön­dör szőke fürteivel, nagy fekete szemeivel és rózsás arczaival gyermek szivemet meg­nyerő, feslett és fejlett; én is nőltem. Vál­nunk kellett. Gizát nevelőintézetbe adták- én pedig Pestre jöttem tanulni. Összejöttünk az utczán is gyakran, de az évek kissé szétválasztottak ; talán érez­tük, hogy egymásnak valók vagyunk, de a tartózkodás mégis közénk állt. Később mulatságokon is összejöttünk, — én dehogy maradtam volna el, — de arra még sem gondoltam, hogy talán nyi­latkoznom is kellene ; pedig szerettem, na­gyon szerettem, s most, midőn már nem lehet az enyém, most érzem csak, hogy mennyire szeretem! . . . Az a fürdő! mily sok bajt csinál! A mellett, hogy a papákon eret vág, még — szivet is rabol. Hja! de a mamák bebizo­nyítják, hogy múlhatlanul szükséges; a vi­lággal lépést kell tartani ... No én részem­ről megátkoztam ^valamennyi fürdőt, s ki­vált Balaton Füred soha nem lát többé... az az hogy mégis, elmegyek, látni akarom még mint lányt, hagy mondjak neki tört szívvel egy Isten hozzádot! * * * Utrakészen, málhámat előre küldve, be­mentem rendes kávéházamba búcsú picco- lóra, igen,búcsú piccolóra, mert a mennyegző napját túlélni — nem éreztem elég erőt magamban; a sors sújtott, s én megtör­tem alatta. Ott ültem nagy szomorúan, sem látva sem hallva ; annyira elfoglalt bánatom, hogy Feri barátomat is csak akkor vettem észre, Steiner J. Vácz, fö-tér a Curia szálloda átellenében káptalan-utcza sarkán I A KÉK CSILLAGHOZ. Ajánlja jól berendezett raktárát diszmíi, norinbergi, rövidáru, gyer­mekjáték, rajz- és iró- eszközökben. Hólyag-papir és spárga, bútor poroló és söprők, varró gépezórna és tűk, hímző-, disz-korál és mindennemű kézimunkára való gyöngyök, fehér és színes férfi ingek, séta páczák, Nap, és esernyők, Miederek, Berlini- és hímző pamut, liimző papír és ganova, szappan és illatszerek, séta- és piaczi kosarak, pénz- és szivartárczák, selmeczi pipák, legyezők, keztyűk, nyak­kendők, kötő pamut, csipkék, stb. Legolcsóbb áron kaphatók. Főraktára a F u c h s B. által Malacz- kán föltalált valódi Kííi’imíi élei clixirucK mely mindennemű gyomorbántalmaknál, étvágytalanságnál és emésztési bántalmak- nál igen ajánlatos. Ára.l üvegneK 1 írt. Hazai ipar! cs. kir. szabad: hídmérleg- és gépgyára, Budapest ItaKlíír: Víiczi-Köríít 17. szám. GYÁR : Rottenbiller-utcza 12. és 14. sz. ajánlják ezennel ismeretes legkitűnőbb gyártmá­nyaikat, u. m. mindennemű tized- és szílzaű- lií<lmérlegeket, szölömalmokat stl>. Egyedüli készítői a kettős vonó-tengelyű „Seliember rendszerű“ tized-mérlegeknek. Árjegyzék ingyen és bérmentesen. midőn vállamra teve kezét, és az őszinte barátság résztvevő hangján kérdé: az égre 1 mi bajod? Hisz tegnap óta annyit változtál, hogy alig ismerni rád. —■ Igen tegnap óta. Az a te átkozott új­ságod. . . Beteg vagyok, nagyon beteg, a szivem szakad meg fájdalmában. . . . Bú­csúzni megyek, búcsúzni tőle, és búcsúzni az élettől. . . — Ugyan gombát ettél? Hát te Gizát, unokatestvéremet szeretted és szereted ? Hát mért nem kopogtattál? — Mért nem? Ne kínozz! Kérlek, ne szólj erről! Én vagyok oka szerencsétlensé­gemnek, én lakolok érte; Isten veled Fe­rim ! Megyek, hogy el ne késsem a vonat­ról, mint elkéstem . . . Gizánál. Isten Veled! — Te Gyula! egy perezre még. Hát igazán szereted unokatestvéremet? — Szeretem, mint ember szeretni képes. — No az más, most az egyszer okosan beszélsz ; látom már, hogy még sem vagy oly hüllő, a milyennek tartottalak. Azt mond­ják, hogy az ember nincs fából; bebizonyult végre rajtad is. Hallgass tehát. Az egész hymen hír általam volt koholva. . . — Hogyan? való volna? — Igen. Én Írtam az álhírt. — Kedves Gyulám! s a nyakába bo­rultam — most meg a vendégek gondolhat­ták, hogy mindketten megbolondultunk ; de ez engem nem bántott — ha valót beszélsz, az életet, nem, többet, Őt adtad vissza ne­kem, mert mit ér életem ő nélküle? Hátigaz? — Igen ; Giza megvallotta nekem, hogy szeret téged, s el panaszolta, hogy mily hide­gen, mily tartózkodóan viselkedel irányá­ban. Én biztosítottam, hogy te is szereted, tudtam én ezt már rég, — s hogy bebizo­nyítottam, azt hiszem, meglehettek velem elégedve. Giza ugyan meg fog szidni, hogy nevét fölhasználtam, de elvégre is, ma együtt utazunk, s holnap kijavíttatjuk a sajtó hibát. így lett belőlem másnapra öngyilkos jelöltből boldog vőlegény. Most már nem haragszom Füredre, mert nyíltan szerethe­tem, nemcsak a Somlyait, hanem Somlyai Gizát is. Karika.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom