Váczi Közlöny, 1882 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1882-01-15 / 3. szám

folyt évben ideiglenesen az iskolaszéknek elnöke is volt, jelentést tett az elöljáróság múlt évi működéséről, mely jelentés köszö­nettel és helyesléssel tudomásul vétetett; úgy szinte Weiner Ignácz hitközségi el­nök és Reiser László hitközségi alelnök és iskolaszéki elnöknek a hitközség elisme­rése és köszöneté, jegyzőkönyvbe beigtatta- tott. Ezután elnök indítványozta, hogy W ei­ner Ignácz és Reiser László urak bokros . érdelmeiknél fogva egyhangúlag mint hit­községi, illetőleg mint iskolaszéki elnök megválasztássának, mely indítvány lelkese­déssel elfogadtatott. Szavazás következtében lettek ezután megválasztva: a hitközségi elöljáróságba, mint alelnök, Braun Mátyás mint elöljárósági tagok, Grosz Lipót Lö­win g e r József, Grünhut Dávid, Ro­senberg Jakab és Steiner Ignácz; mint pénztárunk: Schlesinger Samu, mint ellenőr Schuller Miksa. Mint iskolaszék tagja: Dr. Steiner Márton, Dr. Grosz Armin, H i r 8 eh fe 1 d Gyula és Schnel­ler Miksa urak. tisztelettel ________ Klein. Vidék. Aszód, 1882. Jan. 9. T. Szekesztő úr!' Semmi új az újévben. Ezen egyhangúságban kis városunkban csak a „Polgári kör“ élénk mozgalma idé­zett elő egy kis hangulatot a mennyiben tegnap délután 4 órakor tartotta köz­gyűlését. A közgyűlést a kör elnöke Csengey István nyitotta meg rövid beszéddel Beje­lentvén a múlt évnek lezajlott eseményeit, az egylet vagyoni állását stb. Ezután következett a tisztujjitás. A meg­választott uj tisztviselők a következők, a kör elnökének Csengey István alelnök- nek: Majoros Mihály. Jegyzőknek: Klein Lajos, Schlésinger Miksa, Huszerl Ignácz. Pénztárnoknak : Krenko József. Gondnoknak: C húr in Samu. Köuyvtár- noknak : Némedy Imre. A választmányba pedig Dér József, Czir Imre, Eisler Sándor, Huszerl Sándor, Dr. Hercz Armin, Gabor Miklós, Némedy Mihály, Konecsny Antal, Némedy Károly, Nádudvary István, Porosz- kay János, Pócs András, Leber Gyula, Sramko Mihály, Tichy József, Straub Vil­mos Rosenberg Salamon, Wolfgang Daniel, Hocnover Adolf, Mellinger Armin urak vá­lasztattak meg és pedig mindnyájan egy­hangúlag. A közgyűlés megtartása után követke­évi előadásából, Erzsinek általa ábrázolt alakja. De Szederváry Kamilla és Elza alakjai, bárki játsza is azokat nem keltenek rokon szenves érzést a szívben. Értelmünk gyö­nyörködött e szellemmel irt és ábrázolt alakokban. — Szivünket azonban Irén hó­dította meg Krenedits Erzsi k. a. alakitásában. Irén szenvedése, szerelme, méltó magyarázót nyert ez este. A tűz és szenvedély, melyet Krenedits Erzsi k. a. szerepébe öntött rohamosan hódította meg a közönséget. Mély tüzű szemei, kife­jezésteli arcza és egész valója annyi érzés­sel magyarázta a darab ez egyetlen nemes alakját, hogy egyes jelenetei könnyeket csaltak sokak szemébe. Játéka természe­tes volt, felkiáltásai igazak, valója és meg­jelenése pedig igéző. A három fő női szerep játszóihoz mél­tók voltak a kisebb szerepek személyesitői is. V i d a Vilmosné úrhölgyet két alakban is láttuk ez este, mint Tulipán szabónét és nőegyleti elnöknét, mindkét szerepben ki­tűnő otthonosságot mutatva a színpadon. Prokop Ida k. a. Mákony Zelma ki­csiny szerepében csinos jelenség volt. Végre Szlatényi Etelka k. a. Borcsa sza­kácsnő szerepében serénykedett s bár nem jutott számára a közönség köréből se virág, se koszoú -- az elismerés koszorúját tap­sokban kiadva, méltán kiérdemelte ügyes játéka és színpadi otthonossága. A íérfi szerepek vivői is egytől egyig zett egy kis barátságos társas vacsora mely vigan és egyetértve tartott a hajnali órákig. Aszódi. X „Harmónia66 czimmel magyar művészek 15000 frtnyi tőkével egy rész­vénytársulatot alakítottak, melynek czélja, hogy a magyar zenének a külföldön piaczot teremtsen n pályadijak kitűzése általa ma­gyar zenét emelje, zenészeti lapot is indí­tanak meg, melynek ára egy |óvre 6 frt. A zeneműkereskedés Budapest Váczi utcza 3. sz. a bizoraány áru csarnok Váczi utcza 24. sz. alatt van. Ajánljuk közönségünk becses figyelmébe és pártolásába e nagy horderejű vállalatot. X Uj zeneművek. Táborszky és Parsch zenemű kereskedésében Budapesten megjent. 32 ik magyar ábránd magyar da­lok felett. 1. Plevna nóta. Szentirmaitól. 2“. Minden este fuvolázok sokáig. 3. Békót vertem. 4. Baja város. 5. Egy kis lány sé­tál a váczi utczán. Szentirraaytól. Zongo­rára szerzé Székely Imre. Ára 1 frt 50 kr. X Rózsavölgyi és Társa zene- mükereskedésében megjelent „Magyar táncz- dallamok gyűjteménye“ (108 db. lassú-csár­dás) végül a Hymnus, Szózat, Honfi dal és a legkedveltebb magyar indulók, zongorára összeállította és részben átírta Nagy Zoltán. — Ára 3 frt. Ajánljuk e becses tánczdallam gyűjteményt zenekedvelőink figyelmébe. X Táborszky és Parsch zenemű- kereskedésében Budapesten megjelent „Az igmándi kispap“ Bérezik Árpád eredeti nép­színművének közkedveltségü dalai: 1 Hej de szörnyű. 2. Az én rózsám .. 2 Hogyha egy­szer menyecske lesz .. 4. Még azt mondják .. 5 Kis pacsirta. 6 Árad a viz. 7. Szomorú fűz hullatja levelét. 8. Szép a hajnal. 9. Tripla szegfű. Ének hangra zongora kíséret­tel vagy zongorára külön alkalmazta Erkel Elek. Ára l frt. 50 kr. Újdonságok, = Fekete Károly urat a siketné­mák intézetének igazgatóját, Pest megye közigazgatási bizottsága csötörtöki ülésében Tóth József tanfelügyelő előterjesztése folytán, a vallás és közoktatás ügyi mi­nisztérium utján 40 évi kitűnő szolgálatai­ért ő Felségének kitüntetésre ajánlotta. = A váczi első ált. ipartársu­lat ma tartja közgyűlését saját helyiségé­ben (Paradicsom utcza Koós féle ház) = Zártkörű tánczvigalinat ren­dez jövő szombaton, e hó 21-én az ált. ipartársulat a „Curia“ vendéglő nagy ter­mében. Személyjegy 1 frt. Családjegy 2 szem. 1 frt 80. 3 szem. 2 frt 20. Felülfize- tések köszönettel fogadtatnak. = Szegények segélyzése. Nem lesz érdektelen t. olvasóinkkal közölni, hogy miként láttatnak el városunk szegényei, azon helyi illetőségű szegények kik valóban reá vannak utalva a könyöradományra. — így a város részéről hetenkint 10 szegény 80 kr. 38 szegény pedig 60 krjával segé­kitettek magukért. Czóbel úr Zátonyi Benczét azzal a routinenal személyesítő, melyet tőle már megszoktunk; egyes jelene­teit olyan természetesen játszotta, hogy a midőn a harmadik felvonásban Timót Pált akarja meggyőzni barátságáról — s nagy dikeziója közben (a mint az a szerepben írva vagyon) felkiált „majd belesültem“ mellettem bólinkoló Dani bátyánk nem tud­ván meg külömböztetni a játékot a valótól, csodálkozva sóhajtott fel: „mégis csak ügyes ember ez a Náczi barátunk, milyen ügye­sen kivágta magát mikor megakadt a sze­repében.“ Timót Pált Szinte Gábor úr kitünően alakította. Mosolygó nehéz szere­pével pedig Herczegh úr küzdött elisme­résre méltó igyekezettel. Csakhogy Mosoly­gó szaggatott beszédébe és sötét alakjába nem tudta magát beletelálni derültebb légkörhöz szokott egyénisége. Zinertych úr úgy látszik ugyan-e bajjal küzdött Dar­vas szerepében s játéka első látásra meg győzött arról, hogy bár kitűnő tagot nyert benne műkedvelőink lelkes csapata : — ha­bárait nem a szerelmes szerepkörében fogja aratni. A többi szereplők is derekasan megáll- ták helyüket. Schön Nándor úr jó Tulipán szabó volt, — Krenedics Ödön úr Bankó Bénijének pedig, hogy nem volt nagyobb hatása : nem a játékán, hanem makacs re­kedtségén múlt, melyet semmiféle ezukorka és szörp nem riaszthatott el hangjáról. A szinlapon három csillag takarta nevét — a lyeztetik, 28-nak pedig hetenkint egyszer könyör adomány gyűjtés van meg engedve — A váczi főtisztelendö káptalan mintegy 50 házi szegényét 40. 50- és 60 kr. heti segélyben részesíti. — A pü-pöki ápoldában pedig 18 szegény részesül az ápolda alap­ból egész éven át ellátásban. — Nem sza­bad azonban elfeledkezünk, mely legelőször említendő lett volna a váczi nőegyletről mely hivatását elismerésre méltóan felfogva évenként számtalan szorult helyzetét s nyo­morát feltárni szégyenlő családdal úgy mint egyesekkel érezteti jótékonyságát. = Halói a börtönben. Gyombai János jbirósági vizsgálati fogoly f. hó 8 án gutaütés következtében elhalálozott, ügyét a legfőbb biró elé vivén, hol nincs többé apellata. = A „Sügji“ pusztának Vácz városától Püspök-Hatvan községhez leendő csatolása tárgyában f. hó 11-re kitűzve volt tárgyalási határnapra az érdekelt felek úgy Vácz város, mint P.-Hatvan község küldöt­tei Kemény Gusztáv szolgabiró ur elnöklete alatt a városház tanácstermében összegyűl­tek, — azonban azon okból, hogy a kápta­lan — mint a Sügyi puszta tulajdonosa — által benyújtott kérvény Vácz város kö­zönségével közölve nem lett s igy a város küldöttei élőit az abban felhozott indokok s érvek ismeretlenek voltak — azoknak a kiküldöttek által leendő tanulmányozhatása tekintetéből elnapoltatott s újabb határ­időül f. hó 21-ikének d. e. 10 órája tűze­tett ki. — Annyit azonban előre is jelezhe­tünk, hogy az esetre, ha Sügyi puszta P.- Hatvanhoz csatoltatnék is, Vácz városa so­kat nem, s csak is 30—40 frt pótadót fog veszíteni; e kis veszteség ellensúlyozásául annál nagyobb örömmel közölhetjük újabb időben lendületet nyert azon mozgalmat, mely a csörgi pusztának Vácz városához csatolását czélozza. — E terv valósítása ha­tározott nyereség volna városunkra. = Ficsapta magótól a várost mint a súgó a színtársulatot — egyik örö­münkre ide plántált állami adóvégrehajtó, kire is több a szegény adózókkal szemben elkövetett manipulatió kisülvén,jobbnak látta idő előtt takarodót fújni s csak is tüs­két termő talajt — mint ő mondá — oda­hagyni, az igaz, hogy tüskés lehetett a ta­laj, mert különben mért kellett volna sok­szor még a legutolsó vánkost is nékie be­szerezni. — Viruljanak a legszebb tüske nélküli thea rózsák innét tova vivő utain, sóhajtja könnyebbülten nem egy elkesere­dett bús adóhátralékos = Háti kosár óltal lopott óra. Múlt év deczember 31-én Z. J. fiatal em­bernek a piaczon tolongás közben kilopták az óráját, keresték, kutatták, denique a dolog csak oda lyukadt ki, hogy a nyomo­zás ez ügyben erélyesen folyt. íme vagy két hétre reá egyik helybeli óramüvesünk- nél jelentkezik egy k—i ember óraigazitás végett, az óramüvész — az óra leírása kö­zölve lévén vele — Z. J. óráját rögtön fel­ismerte, s a rendőrséghez vitte, hol is a k —i ember azt vallotta, mikép ő az órát színpadon pedig rekedés fátyolozta a hang­ját. — Végül emlékezzünk meg az alakra legkisebb — de hatásra egyik leghatalma­sabb szereplőről, a kis S i b r i k Gyuri- czáról, ki Senki Gáspár szerepét egész bra- vourral alakította. Volt is bőven jutalma tapsban és czukorkákkal megrakott cso­korban.*) E sokféle benyomás s a darab érdek- feszitő jelenetei tarka kaleidoskop módjára keringtek fejemben, midőn éjféltájban, az utolsó felvonást takarta el az alágördülő függöny. Mig az ifjúság a táncznak ké­szült, az alatt a darabon végig vonuló melancholia szomorú érzete szállott szi­vemre. Folytonosan fülembe zsongott Mo­solygó szaggatott beszéde. A fényes közön­ség lassanként gyérülni kezdett a terem­ben s ekkkor az örökös ideiglenességre kár­hoztatott színházunk azt a benyomást tette reám, mint az ünneplő ruhájából kivetkőz- tetett árva gyerek. Egy névtelen gyámság viseli gondját a szegénynek — élte felett pedig ott lebeg a legújabban elrendelt tűz- rendőri átvizsgálás Damokles kardja. Eszem­be jutott múlt és jövő és Mosolygó szag­gatott mondataiban vonult végig színházunk sorsán gondolatom. *) A mindnyájunk által ismert, s rendesen csak „táti“ névvel liivott öreg bácsinknak az volt a megjegyzése az előadásról, hogy a kis Gyúr i- cz a játszott minden szereplő között a legjobban rovatvezető. nem lopta, hanem mikor Váczról a hetivá­sárról hazatértek, látta, hogy a felesége háti kosarán függ egy óra — s miután ő már rég áhítozott egy óra után — ezen óra szerzést a szerencse isten asszonya kedvezményéül tekintvén — az órát meg­tartotta, — azonban a Fortuna asszony ezen kedvezményét másnak tudtul nem adta. — Még megérjük — mint a példa mutatta — hogy elhiszik neki!? = Felolvasó estélyt rendez e hó 28-ikán az egyesült „Casino-Kör“ melyen a dalkör is közre fog működni, s az estély tánczmulatsággal is egybe lesz kötve. = Itocsóiiatot kérünk olvasóinktól, hogy a lapunk tározójában közölt beszé- lyek folytatását a „p ro 1 e t á r o k“ előadá­sáról szóló terjedelmes tárcza kiszorító je­len számunkból, melyet mint helyi érde­kűt első sorban kellett közölnünk, annál is inkább mert olvasóink bizonyára érdekkel fogják azt olvasni. = Ax idei medikus csárdást Dr. Vaskó vies Jánosné született S e- r é d y Izabella úrnő irta, ki maga szerezte a szöveget is. A magyar zamatú csárdás a „Harmonia“ zeneegylet kiadásában fog a napokban megjelenni. A darabot az írónő Liszt Ferencznek ajánlotta, mit az elfo­gadván Rómából küldött távirattal mondott érette köszönetét. Az uj csárdás az orvos­bálon fog először nyilvánosság elé kerülni s az elárusitásból befolyó összeg az orvos- tanhallgatók segélyegylete javára forditta- tik. Az „Esztergom és Vidéke“ közelmúlt számában egy kedves kis költeményt is volt alkalmunk tőle olvasni, s van reményünk, hogy mint városunk szülötte, lapunkat is szerencséltetni fogja egy egy költeménynyel. = A „Proletárok66 előadása után rögtönzött tánczmulatságban részt vett tán- ezosnők névsorát múlt számunkban térhiány miatt nem közölhetvén, tesszük azt a jelen alkalommal. Az egyetlen négyest mintegy 16 pár tánczolta; a tánezosnők közt láttuk: Andrássy Jolán, Csögl Karóla, Krenedits Erzsi, Prokop Ida, Szlatényi Etelka, Marossy nővérek, Regele Giziké, Schätz Margit, Gernhauser Ludmilla, Fedor Juliska kis­asszonyokat. Alraásy Álbertné, Nemesszeghy Lászlóné, Berzeviczynó, Fedor Imréné, Tom- káné, Zmertich Ödönné, Sibrik Antalné és nővére, Juhászné. Serédy Ilona stb. úrnőket. = Dakowil árvái részére újab­ban 30 kr havi fizetésre kötelezték magu­kat: Sibrik Antalné, Gr. Crouy Károlyné, Szántay Adolfné, Stockinger Betti, Vincze Jánosné, Muzslay Bertalanná, Almássy Al- bertné, Haidfeld Alajosné, Rózenberg Ist­vánná, Csillon Izidorné, Fekete Károlyné, Rónainé és Mikuskáné úrnők. — Ft. Jung János, ft. Csáyolszky József, ft. Plavy Ist­ván, ft. Miltényi Gyula, ft. Vadkerti Fe- rencz, Meiszner Rudolf, Velzer Kálmán, Horváth Móricz, Néder József, Intzédy Soma és Freysinger Lajos urak — Továbbá ajándékozott Rostetter Keresztélyné 50 krt. = A casinó kör közgyűlése e hó 22-én fog megtartatni, melynek tanácsko­zásaiban és a szavazásban csak azon tagok Ez előtt tiz évvel sok lelkesedés — a jövővel nem gondolás. Minden egylet pénz­tárában bőség — minden egyletnél pazar költekezés. Deficzit és Krach — egyletek megbukása. — Szinbizottság össze nem hívása — szinbizottság tétlensége. — Név­telen kormányzat — örökös ideiglenesség. — Nem számolás miatt elégületlenség közönség körében bizalmatlanság. Nagy tervek — semmi kivitel. — Ringszinház elégése — váczi színház becsukása. Erre a lehetőségre magam is felijed­tem, pedig harmadnapra keserű valósággá vált sejtelmem. És most quid tunc? Erre azonban már bajos a tárczában válaszolni. Erről való nézeteinket nem itt a vonal alatt, hanem a vonal feletti czikkben fog­juk elmondani. De egyet előre is megmon­dunk. Előttünk egy nagy czélképen — még ugyan távol idők által takarva, de bizton elérhetőleg, egy állandó színház esz­méje lebeg. Nekünk egy állandó színház kell. Szin- ügyünk ne legyen egyesek jóakaratából ten­gődő proletár, hanem ha egyelőre még a nagy közönség kellő befolyásának és fel­ügy eletének biztosítása mellett zsellér- kednie kell is, legyen idők jártával saját hajlékában városunk díszére lakozó háziúr. Csakhogy ezt más úton kell eléóni mint a melyen eddig haladtunk. Vaskalap János.

Next

/
Oldalképek
Tartalom