Váczi Közlöny, 1881 (3. évfolyam, 27-51. szám)

1881-12-18 / 51. szám

ilia ellen, hogy a váczi kerületi t1 r t ö n b ő 1 a rabokat drága pénzbe ke­lő bérkocsikon szállitják tovább. A felszó- ' úr a balassagyarmat-váczi országúton múlt napokban maga szemtanúja volt r|nak, a mint öt vagy hat bérkocsin szál- K Rták a rabokat, kik magukat a hintón rj lyelmesen hátravetve, ép úgy füstöltek, nt őreik. A felszólalónak igaza van. ujm volna jó a rab uraknak egyszerű pa- Sfjjjzt szekér is ? = Ajándékok. A váczi múzeum s; ízére G a u s e Henrik ur egy lipcsei ér- n mkeresztet 18L3-ból, Koncz Ferencz 5 egy koronázási ólom emlékérmet 1867- 1, s a félegyházi templom szentelés em- 9 :ére vert ólom emlékérmet 1880. szept. , Varázséji Béla ur Leopold i ist hármasát 1705 bői, M a u t n e r Ró- k. a. Mi k s a bajor király ezüst tízesét Gll57-ból és R i n g a u f Ottó ur egy ko- : nyát ajándékoztak, fogadják az egylet vében köszönetünket. = Erzsébet királyné hajvise- . téröl az „Egyetértés“ a következőket a: Erzsébet királyné uj hajzatdivatot tzdett meg, melyet a bécsi magasabb kö­kben már is többen követnek, és ez uj vat abból áll hogy elől a haj rövidre vá- tik és fodrokban az arczba fésülve kő- ebeiül a homlok felét takarja, mikép hű­mben ezt eddig is viselték a hajnak hátsó j-ize pedig szabadon ömlenék le. A szép Hal arczot ez nagyon fiatalítja. Bizonyosra net venni hogy utánzásra talál. Csak fodrászok és hajzat művészek nem lenné­nk vele megelégedve mert művészetükre m volna többé szükség, a mennyiben ez divat olyan egyszerű, hogy a legügyet- nebb szobaleány is meg tudná csinálni. = Országos vásár tartatik ma s következő napokon városunkban, Sze­nese hogy a péntek éjjeli fagy követkéz­ben az utak járhatókká lettek s igy re­élhető hogy vásárunk látogatott lesz. — Munylió feltörés. Fortuner ’.ek postamester úr bácskai szőllejében í. j 14 és 15 közti éjjel ismeretlen tettesek kunyhót feltörték s azt kirabolták; még idigelé a tettesek a megindított nyomo- ás daczára kipuhatolhatok nem voltak. — A ruszti-bor kóstolók. B. J. r pinezéjében bizományképen több rend­eli palaczk jóféle ruszti-bor volt letéve; - képzelhetni B. J. ur bosszúságát, midőn .„-y nap észreveszi, hogy a palaczkok szá- a mindennap kevesebb lesz, holott a leg- \gyobb vigyázatot és gondot fordított reá- :k, a vizsgálat után aztán a feltett palacz- )kat üresen találták meg a szomszéd ud- írban; s kisült, hogy B. J. úr saját segé- bí és inasai szörpölgették el a nemes italt oltották el véle plebejusi szomjukat, — üres üvegeket pedig a szomszéd udvaiá- a szállították rövid utón. = Piaczi tornajáték. Pénteken a iaczon két kis kakas — az az, hogy két ák inas valami világrenditő csekélységen íszetűzött s divatszerüleg párbajra keltek elyettesitvén nálok a kardot a pereczes ud, s az ádáz ütlegek között hullott a pe­recz, mint a bomba s az egyik hős már majd elragadá a dicsőség babér koszorúját, midőn egy közbe lépő rendőr ragadá meg mindkét pereczes lovag üstökét s beszállitá őket a hűvösre. = Etonállás. Ge r m a n Jakab szen­dehelyi lakost f. hó 9-én hajnalban heti vásárra jövet a katalinai országúton két útonálló megtámadta s fenyegetés mel­lett pénzét követelték; Germán egyedül lévén ellenállani nem mert és a nála levő 5 irtott a rablóknak általadta mire azok a közeli erdőségben eltűntek. — Ez alkalom­mal sötétes lévén az idő German a rablók kinézéséről avagy kilétükről felvilágosítást adni nem tud. = A újévi ;gratillatiők megváltá­sa érdekében czélszeriinek tartjuk mi is felszólalni, mert ma nap már az a régi szép intentiójú szokás annyira elfajult, hogy új év napján valódi teherként nehezedik az emberre a gratuláló névjegy küldözés, mely­re valljuk meg őszintén, minden érzés nél­kül vetjük oda a b. u. é. k. négy betűt, s aztán útnak indítjuk, egy egész halmazzal, mert szokás, hogy a fenálló társadalmi tör­vények követelményeinek eleget tegyünk. Nem volna-e sokkal czélszerübb, ha követ­ve a főváros példáját, mi is megváltanánk az új évi gratulátiokat ? Ezzel megszaba­dulnánk egy meddő fáradságot igénylő s újévi kedves napunkat terhelő eljárástól, a névjegy küldözéstől s azon sok pénzt, mit bélyegalakjában elpazarolunk, hasznosabbra fordíthatnánk, t. i. ahelybeli nőegylet vagy a szegények pénztárába befizet­nénk egy bizonyos összeget s az illetők ne­veit lapunkban nyilvánosságra hoznánk, kik­től aztán senki sem követelhetné a gratu- látiókat, mert jótékony czélra áldozva, meg­váltották azt. Ajánljuk e hasznos és üdvös eszme felkarolását közönségünk figyelmébe, = A váczi dalkör és zeueklubb múlt vasárnapi hangversenyéről gróf F o r- gách Antal úr is megemlékezett, és gácsi kastélyából Reismann Gizella k. a. útján 2 frt felülfizetést küldött a hangversenyt ren­dező két testvér egylet javára felülfizettek továbbá P e s k ó nővérek 5 frtot, N. N. 50 krt, N. N. 10 krt — melynek átvételét a dalkör elnöksége ezennel köszönőleg nyilvá­nosan nyugtázza. A hanverseny összes jöve­delme 170 frt volt, kiadása 60 frt, s így a 110 frt tiszta haszon a két egylet közt egyenlő részben megosztatott. = A,„Budapesti Hírlapot“ mely­nek előfizetési fölhívását lapunk mai számá­nak hirdetési rovatában közöljük, a legmele­gebben ajánljuk olvasóink figyelmébé. Főszer­kesztője Csukássi József és vezérczikkeit a legelső magyar publicista Kaas Ivor báró és Rákosi Jenő Írják. Iránya minden izében magyar nemzeti s teljes erővel azon van, hogy a magyarosodást terjessze, a közszel­lem emelésére hasson, üdvös mozgalmakat támogasson és kezdeményezzen. Párt érde­keket nem szolgál, véleményszabadságát, a hirlapiró ez egyetlen vagyonát, csonkitatla- nul megőrzi föl és le egyaránt. Tárczája változatos. Első rangú irók müveit közli, ■ regénycsarnokában pedig a fordított és ere­deti regények egymást váltogatják. Különö­sen fölhívjuk az olvasó figyelmét a szelle­mes Teleki) Sándor grófnak a „ A barna paraszt felesége“ czimü regényére melyre a fővárosi irodalmi körök rendkívüli érdeklő­déssel várnak. A többire nézve utaljuk ol­vasóinkat magára az előfizetési felhívásra. = Mehner Vilmos kiadásából is­mét több érdekes füzet érkezett hozzánk mutatványkép. „A föld és népei“ kitűnő műből, melyet a jeles tehetségű György Aladár dolgoz át nagy szorgalommal és hi- vatottsággal, négy (49—52) füzet küldetett be. E füzetek behatóan foglalkoznak a nyu­gat európai államokkal; gyönyörű képei — úgy a szövegbe nyomottak, mint a mellékelt aczélmetszetek igazán szemléltetve oktat­nak. E nemű hasonló mű nem volt még a magyar olvasó közönség asztalán. A népisme földrajz stb. tudományok népszerűsítésére nagy tényező a mű, melyet sok jeles tulaj­donain kívül, ára is (egy füzet csak 30 kr.) ajánlatossá tesz. E mű első két kötete már egészen megjelent s pompás diszkötésben kapható. — Továbbá a „Ké­pes világtörténet“ 60, 61, 62. füzete. E fü­zetek is a szokásos diszszel s a lelkes kia­dónál megszokott csínnal jelentek meg sok a szövegbe nyomott gyönyörű ismertető képpel s képmellékletekkel, a keleti népek történelmét tárgyalva. Mehnernek szerencsés keze volt, midőn e vállalatot alapította ; ez is egyedüli az összes magyar könyvpiapzon, s az egész magyar literaturában. Ajánljuk a hazai közönség pártfogó figyelmébe. Egy füzet ára 30 kr. E műből három teljes kötet jelent meg s gyönyörű kötésben kapható. — Mindkét munka felette ajánlatos karácsonyi és újévi ajándékul is. Megrendelhető a ki­adónál, (Budapesten, papnövelde utcza 8. sz. és minden hazai könyvkereskedésben, va­lamint a könyvügynököknél. — Végül meg­említjük, hogy a „Képes Családi Lapoku 11. száma is igen gazdag és változatos tar­talommal jelent meg. Előfizethetni Mehner Vilmos könyvkiadó-hivatalában, Budapesten, IV. kér. Papnövelde-utcza 8 szám. Egész évre 6 frt; félévre 3 frt; negyedévre 1 frt 50 kr. Legczélszerübb a postautalványok által az előfizetést eszközölni. = Hátralékos elöíixetöiaaket bá­torkodunk tisztelettel felkérni, miszerint az évnegyed vége közeledvén, szíveskedjenek a negyedre járó illetéket posta fordultával megküldeni. Vagy helyben Deutsch Mórnál. = Mávélnázaiuk száma ismét fog szaporodni egy gyei ugyanis özv. Neuman né a „Szarvas“ vendéglő melletti Cseko féle ház­ban bérelt ki egy helyiséget, melyet kavé- háznak rendez be s legközelebb meg fog nyittatni a közönség számára. = Karácsonyi ajándékok min­denféle változatban kaphatók Deutsch Mór kereskedésében (városház tér) ajánl­juk vásárló közönségünk figyelmébe. Hasznos tudnivalók. A Phönix lapok. A „Phönix lapok“-ról, Komáromy Mi­hály budapesti ügyved ezen sokat emlege­tett találmányáról kell ez úttal megemlé­keznünk E lapok az egyetemes sokszoritásra vannak szánva, a feltaláló, a legnagyobb feltűnést okozta e találmányával úgy a szakkörökben, mint a nagy közönségben, s különösen a uö-iparkiállitáson, hol találmá­nya az ezüst éremmel lett kitüntetve, min­dig nagy csoport közönség sereglett össze, valahányszor a Phönix gyár a nyilvános kísérletek által mutatta meg, mikép lehet e lapokkal bármely irományt, rajzot, sőt nyomtatványt is papírra, vászonra, fára, porcellánra és üvegre megsokszorosítani mindenféle képzelhető színekben, a nélkül, hogy az többé kimosható lenne. E lapokat Budapesten a vasúti igazgatóságok valamint kereskedelmi és más vállalatok irodái álta­lánosan használják az ügyvédi irodák meg épen nem nélkülözhetik, mert 10—12 frtnyi Phőnixlap által egy írnok egész évi fizetését meg lehet általa gazdálkodni. E magyar találmány oly sikert ara­tott, minőt még eddig magyar talál­mány nem képes felmutatni; Berlinben, Párisban, Londonban és New-Yorkban egy­másután állíttatnak fel gyárak e találmány gyártására; s biztosan hisszük, miszerint ma-holnap a „Phönix lapokkal“ való szá­mos sokszorosítási nemeket épen úgy fog­ják az iskolákban tanítani, mint ma a szép­írást és rajzot tanítják, a minthogy valóban a budapesti iparrajztanoda felkeresése foly­tán, feltaláló már tényleg megkezdte elő­adásait több, mint 60 hallgató előtt, kiket felette meglepett azon bámulatos eredmény melyet ez új találmánnyal elérni lehet, úgy hogy azonnal újabb hallgatók jelentkeztek kik számára egy újabb tanfolyamot keilend megnyitni. Nincs olyan nyomat, melyet a Phőnixlap vissza ne adna; de a közön­séges irás megsokszoritása oly egyszerű, hogy azt egy gyermek is elvégezheti, ha a használati utasítást elolvasta. De nem is lehet már más sokszorosító készüléket látni mint a „Phőnixet“, melyről büszkén mond­hatjuk, hogy legyőzött minden külföldi ta­lálmányt s háttérbe szorított minden más sokszorosító készüléket. Egy hasonló „Phönix“ nyomat szerkesz­tőségünkhöz is beküldetett, ez egy gyönyö­rű női fej, melynek eredetijét a licsei „Il­lustrierte Zeitung“ hozta, e képet a „Phö­nix lap“ minden rajzolás nélkül 5 perez alatt sokszorosította meg, s szakértők ta­pasztalata után mondhatjuk, mikép a „Phö­nix nyomatok oly kitűnőek hogy azokat valóban művészetieseknek mondhatjuk. E nevezetes találmánynak főraktára Károlyi Györgynél, Budapesten, Do­rottya, utcza 10 sz. alatt van, ki nyomat­mintákkal, használati utasítással a legkész­ségesebben szolgál, mit azon figyelmeztetés- ! sei említünk meg, hogy ne forduljunk ha- ! szontalau külföldi gyártmány után, midőn magunknak épen a sokszorosítás terén pá­ratlan kitünöségű találmányunk és gyárt­mányunk van. Felelős szerkesztő s kiadótulajdonos: !fj. VARÁZSÉJI GUSZTÁV. .lvitte. E néhány szó volt rá Írva : „Szeress, a szerettetem kívánsz“ (Folyt, köv.) Kaktusz. A ki nem tudott lemondani. — „Kegyetlen sors! kegyetlen végzet! i. visszautasított szerelem tomboló szenve- lélyével keblemben, mely tőrdöfés ként hat zivemre s majdnem ketté repeszti agyam, - itt vagyok fájdalmammal magamra ha. yatva és ő, mint boldog, irigylett meny- .sszony most talán e pillanatban vőlegé- .ye karjai közt, keblére hajtja fejét s aj- airól szíja a bóditó édes szerelmet. — Oh őrs ! Oh végzet !“ E szavaknál fölugrik pamlagáról, ar- zán a legnagyobb féltékenység és kétség- leesés tükröződik vissza. Vadul, mint egy őrült futkos szobájá­én Kerekes Kálmán szigorlott ügy- éd, ki kitűnő tehetsége által a legnagyobb iszteletet és közbecsül ést vívta ki magá­nak G. mezővárosban. Egyszerre megáll, önmagával látszik :üzdeni, hirtelen benyúl kabátja oldalzse- &ébe s egy finom tárczába zárt fényképet -oa elő. Görcsösen szorítja ajkaihoz, s aztán nézi hosszan, hosszan, — s a fájdalomtól dőre tóduló könnyeit igyekszik visszafojtani. J) mást szeret! Ha ! Ha ! — fölka- :zag vadul. Ti szívtelen emberek azt mondjátok, tanulj lemondani. Lemondani! Ah, könnyű nektek ezt mondani, — kiket a szenvedély nem bánt kinek keblében nem dúl a kétségbeesett szerelem emésztő tüze. Ezt az érzést szivemben csak a halál fagyos csókja fogja megszüntetni. Ah! mért is mondta azt, hogy szeret, mért rabolta el életem nyugalmát ? Mért hitegetett? mért élesztette szivem tüzét, ha megcsalni akart? Ah legyen átkozott a ka- ezér nő, ki megsemmisité boldogságomat.“ Ily szavak törnek elő ajkán s egész éjen át nem jön szemeire álom. Szive fel­dúlt boldogsága nem hagyja aludni . . . Mig Kerekes Kálmán igy küzdött érzelmivel s álmatlanul tölté az éjt, addig Szirmai Péter gazdag földbirtokos há­zánál a legnagyobb öröm uralkodott. A ház védangyala, a vidék szépe, Kamilla boldog menyasszony volt, s nagy előkészü­letek történtek a következő napra. Kamil­lát bordeaux vörös selyemmel bevont illa­tos szobájában pamlagán nyugodni látjuk. Előtte van fehér selyem menyasszonyi ruhája, myrtusz koszorúja, a gyöngyök s ékszerek festői rendetlenségben, melyek hi- vatvák a menyegzői napon őt díszíteni. Méla tekintete végig fut rajtuk, nehéz sóhaj száll fel kebeléből s alabastromhoz hasonló, arczán, két forró könny pereg végig. — „Jó Istenem bocsásd meg, hogy azt mondtam szegény Kálmánnak — „sze­retem,“ — most belátom, hogy nem igaz értelem volt az. Te tudod jó Atyám ! mily igazán, mily forrón szeretem vőlegényemet. Oh de mily bohó is vagyok én. Há­nyán mondták már az életben, hogy sze­retnek s nem szerettek. Félre e gondolatokkal.“ Büszkén veté fel szép fejét a kaczér Kamilla s száműzni igyekezett fejéből a reá nézve kellemetlen gondolatokat Fel állt s könnyű léptekkel haladt a puha szőnyegen s éppen midőn a csönge- tyü zsinórt akarta meghúzni, — lépett be szobaleánya pompás virágcsokrot tartván kezében, melyen úgy látszik a kertész re­mekelni akart. Gyönyörű kaméliákból s rózsa bimbókból volt összerakva. „P é c h y Ödön ur küldte kézcsókjai mellett, — monda hamiskás mosolylyal a csinos szobacziczus. Mohón nyúlt után na s gyönyörködve nézte néhány perczig. Hirtelen eper,ajkaihoz emelte és meg­csókolta. A vér arczába szökött s szégyenkedve nézett szobaleányára, éppen úgy mint a kit valami rósz tetten kapnak. „Készítse el ágyamat — monda — ma korán akarok lefeküdni.“ Néhány perez múlva ágyában látjuk őt. Hó fehérségű karjait bogár fürtéi közé helyezve, — csendes álom ereszkedik le pilláira a legszebb álmokkal ............ Elérkezett a boldog nap. — Egyik fo­gat a másikat váltotta fel rokonokkal és jó ösmerősökkel, kik vidám arczal kívántak sok szerencsét a boldog menyasz- szonynak. Kerekes Kálmánhoz egyik ba­rátja, e szavakkal rontott be : „Barátom ! SzirmaiKamilla most ment nászseregével a templomba.“ Szétdúlt vonásokkal tekint ez barát­jára és szivéhez kapva felkiált. —• „Kérlek ne kínozz — ne kínozz,“ s erre az őrült kaczagásához hasonlat hallatott. „Az Istenért Kálmán mi történt veled ? Légy férfi, légy erős, — tanulj lemondani.“ Mozdulatlanul mint szobor, arczán a két­ségbeesés] kifejezésével állt néhány perczig Kálmán. — S aztán hirtelen fölkapta aszta­láról forgó pisztolyát és elrohant a tem­plomba. Midőn be ért a boltíves félhomályú Isten házába, melynek ólmozott ablakain át a nap búcsú sugarait lóvéié épen a „holtomiglan, holtodiglan“ hangzék a fiatalpár ajkairól. Őrülten rohant az oltárhoz s vadul kiáltá. — „Lemondani! Lemondani! —Köny- nyü néktek ezt mondani,“ — s szivének irányozva a pisztolyt — egy rémitő dör- dülés — s halva bukott a sápadt meny­asszony lábaihoz, mint a kaczérság áldozata. Emerích Jolánta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom