Váczi Közlöny, 1881 (3. évfolyam, 27-51. szám)
1881-11-27 / 48. szám
Őadásokkal szemben elfoglalt álláspontunk- !. helyezkedünk, tulajdonképeni bírálatot n] jm írhatunk, mert mőkedvelői előadások- 1, — tekintve a szereplők áldozatkészsé- 8:1 is közreműködését, — a hiányok mellőz- vel, csak dicsérőleg szokás szóllani. Jelen A kálómmal azonban ettől eltekintve sem J; ;héz a feladatunk, mert ócsárlani valót ; előadásról nem igen mondhatunk. Nem volt ugyan oly összevágó, és sza- íí átos az előadás mint a „Tolonczé,“ azonban ezt csupán annak tulajdoníthatjuk, jgy rendező Lőbl úr, maga is a szerep- k közt volt, s igy nem fejthetett ki kellő (V őt a rendezés körül. Tekintve azonban a szereplők nagy lámát elég jól s fenakadás nélkül folyt le darab. A szinlap szerint sorba véve a szerep- ket Bakaj András jómódú paraszt gazda •-> erepében Korányi József tüntette ki i: agát, különösen a végkifejlet tragikus jI lenetében. Erzsiké leányát Vörös Anna k. a. szélé élyesité. Ő volt az est hősnője. Kedves ;engésü szép hangján énekelt népdalai el- xgadták a közönséget s koszorú és csokor t,port nyert minden egyes dala után. Já- ka s minden mozdulata pompás volt s áromszor váltott öltözetében, oly igazi pa- iszt leányt alakított, hogy párját ritkitot- i. Egész kis „Kis Blahánét“ láttunk maink előtt. Osztozott vele a dicsőségben I o d o n y i Mihály Csorba Laczi szerepében inek mind játéka, mind csinos hangja tet- ;ést aratott. Különösen tetszett Erzsikéveli ettős dala melyet meg is ujráztattak. Csorba Márton csikósgazda szerepét őbl Ignácz játszotta. Teljesen beleélve .agát nehéz szerepébe, igazi hévvel s kel- •leg felfogott drámai pathosszal szavallt ? sí lakitása, élethü volt, hogy a közönség kö- il soknak szemébe könnyeket csalt, ö mint darab rendezője s egytátalában a legény- gyleti szin előadások lelkes tanítója veze- 3je nem szorul dicséretre, mert az elért kér eléggé dicsőségére válik. — Ágnes deségét, Stefanek Erzsik, a. személye- té, s a megszomorodott, férje sorsát gyá üoló nőszerepét hűn játszotta. A hólyagos sárdásgazda Fan esik József volt se telesen neki való szerepében a közönség tetszését kiérdemelte. Mint koldusok Bekk lároly és Kőbl Mihály nyertek tapsokat, relecséri pusztabiró Vrzák Eerencz volt, éti fia szerepét pedig Dick Antal játszot- i. Mindketten kellőleg felfogták szerepüket Chrapek Jenő, mint Boltos Iczig, gyes maszkirozásával és zsidós kiejtésű iőadásával mulattatta a közönséget. Krach József mint Bogár Imre, be- yáros öltözetében szép hangú dalaival ara- ott tapsokat. A czigányok szerepében Kelecsényi iajos és Prohászka Ágoston tündököl- 8k s kifogyhatlan humoruk, rögtönzéseik, gyesen maszkírozott alakjuk, mindvégig erűltségben tartá a közönséget. A kisebb szerepeket Fabó Erzsi, Bugár 'eréz és Lenke, Krach Erzsi, Orszáczky 'eréz, Beck Karola, Jeremiás Mariska kis- sszonyok, s Oszeczky Mihály, Szencz Géza lolnár István, Jeremiás Kálmán, Berkes — „Uraim, az izom tágulásának és issze húzódásának proczesszusa befejeztetett, in már jól láttam elég volt belőle! Én va- yok bátor látni szemüveg nélkül is, hogy...“ — „Félre uram a tréfálódzásával — ágott közbe a szabadon eresztett Mihály. - Ez az úr engem megsértett!“ — „Majd csak ezután fogja látni a kék oltókat. Kezeskedem, jókora mancsai van- ak.“ — „Nem az öklével!“ — „Nagy szerencse!“ — „A nyelvével!“ — „Azt még csak most tudom, hogy , nyelv is bir oly izom rendszerrel, mely lüffölni képes. Pajtikám gratulálok a nyelednek. Ej de érdekes preparátumot szolgáltatna !“ — „Ezzel az úrral találkozni akarok lég két más emberével!“ — „A „Csillag“-ban ebédre, vagy egy ó kis vacsorára ? — mondá jó kedélylyel ) a n i. — Rám számíthat, én egészen ott 3Rzek. Hej! iszunk pajtás! Karakán óska is jön segíteni inni. Uram Karain urat különösen ajánlhatom, úgy iszik kár egy pelikán! Segítőd leszek 1“ — „Jól van, a Cselőtei erdőben ta- ílkozunk !“ — „Pajtikám, számíthatsz rám a fejem ubján lévő leghosszabb hajam szálától le Lajos, Bokor Károly, Paulik János töltötték be, kellő ügyesseggel s lelkiismeretességgel. Koszorúk és csokrokban úgy látszik, hogy egy szereplő sem szenvedett hiányt, mert mint láttuk, mindenkinek bőven jutott a színpadra repülő koszorúkból. Előadás után társas vacsora következett, melynek végeztével Marczi zenéje mellet vígan mulatott a fiatalság. Reméljük, hogy a derék alelnök Ftdő Fleisch man n Ferencz úr buzgólko- dásai mellett a farsang alatt ismét találkozunk a jelen szereplőkkel a színpad deszkáin. Apróságok. , A Mária névnapi bál óta sokat pihent tánezosaink s a táncz után epedő hölgyek tegnap éjjel ugyancsak kárpótolták magukat a mulasztottakért s az advent előtt még egyszer kitánczolták magukat a lövölde termében. Tanúskodik e jó mulatósról az a sok letiprott uszály, rózsaszín tárlatán darabok, virág füzér, roncsolt czipő sarkak stb. melyeket ma reggel a Gergely czélész összegyűjtött a terem padozatán. Bizonyára jó vásárt fog belüle csinálni, mert szerelmes ifjaink emlékül egy-egy ruha foszlányt vagy virágot, mely az ö haját ékité, jó borravalóval fognak tőle kiváltani. * * * Hál istennek, örömmel constatálhatjuk hogy a jövő hóban tervezett dalkör és zeneklubb) estély meg fog tartatni. Múltkori apróságainkban azt irtuk, hogy kiváncsiak vagyunk rá, mint fér meg két dudás egy csárdában, ma már ettől nem kell félnünk, mert a zeneklubb a cselszövények nagy mesterétől megszabadulván testvéri egyetértésben fog működni ezentúl mindig a dalkörrel. * * * Ez az úr volt már rég idők óta társulásunk megölő betűje. Nem akarjuk ugyan oly fontos személyiségnek feltüntetni, azonban az ő intrikái okozták, hogy a dalkör csirájában megbukott 2 év előtt s több alkalommal is. Most a dalkör kibontakozva az ő ránehezedő karjaiból hál isten életre ébredt. A zeneklubb tagjai közt sincs egy is, ki ne örvendene szivéből annak, hogy kilépett közülök. Mindenki érezi, hogy vele eltávozott közülünk a viszály széliéin e s testvéri társulásban most már megvethetjük alapját egy oly életerős testületnek, melyben társadalmunk gyökeredzői és virágozni fog. * * , * Hanem ez az Ür azért mégsem nyug- hatik. Már vérében van az intrika. Csütörtök estéjén nehány fiatal zeneértő urat magához kéretett, kikről feltételezte, hogy rá- beszélhetők lesznek, s igyekezett őket ékesszólásával rábírni arra, hogy esténként jöjjenek össze nála s töltsék ott zenélve kedélyesen együtt el az estéket. Édes Ur! Na gyón kilátszik a lóláb, ebből a tervből. így akarta ön elvonni a zeneerőket a zeneklubbtól, hogy majd ha a czipőm talpáig Huh! szúrni, vágni, ütni lőni, ordítani, enni, inni — különösen az utóbbit, — szóval mindezt júj de tudok — csak adóságot ,fizetni nem. Ez az Achilles sarok nálam. Segéded leszek! Ej az angyalát.“ — szólt fellelkesülve Dani vívó állásba helyezve magát, bal kezét pedig oly hévvel forgatta, mintha már kard lett volna nála. — „Csukd be csak az ajtót! Néhány szavam volna még ezzel az úrral “ — „Csak nem iszol brúdert“ a kihívás után? Aztán bor sincs itt. A viz pedig csak meszet oltani való! de nem szom- jat. Legyen ez is hát. Meg van. Kétszer fordítottam rá. A kulcsot nem dobom ki az ablakon, nem lévén szándékom az ablakon át kipárologni mert — rácsozott, ez a házmesterek vigasztalója Pesten. — „Tessék helyet foglalni,“ Mindhárman leültek. Mihály nagyon kíváncsian várta, hogy Laczi ugyan mit akar vele csukott ajtó mellett beszélni. — „Azért csukattam be az én Szálas Dani orvosnövendék barátommal az ajtót, hogy ön uram a hallottak után ne rontson ki egyedül mindjárt a vasúthoz. Eddig barátja voltam önnek, nem titkoltam el semmit, tehát ne gondolja, ha bár ily erős szóváltás is adta magát elő közöttünk — nem akarnám a javát. Amire atyja önhöz ígérkeznek, akkor a zene próbákon meg nem jelenhetnek ? Hohó ! nem eddig van az ! Nagy fába vágta a fejszéjét most az egyszer! mert azon urak kik a zeneklubb és dalkörnek tagjai, erkölcsi kötele s- ségöknek tartják a próbákon pontosan megjelenni, s az ön szép szemeiért s aranyos ígéreteiért nem fognak adott szavukkal játszani. Maradjon édes Ür! ön békével. Ha eljátszotta a bizalmat, ne igyekezzék azt nem egyenes utakon visszaszerezni. * * * Nagy volt az ijedelem múlt csütörtökön. Ugyanis az a hir terjedt el, hogy az állatsereglet oroszlána kiszabadult. Valaki úgy látszik próbára akarta tenni a Velzer kávéház vendégeinek bátorságát s elterjeszté e hirt. A hatás nem is maradt el, mert senki sem mert kimozdulni a kávéházból a minek persze csak Velzer ur örült, mert nagy fogyasztás lön elkövetve minden-féle italokban. * Nagy sár volt Förmendi uram lakodalmán ; de a fényes menetet be kellett mutatni a fő utczán, melynek neve is véletlenül Sáros utcza. A kerék csak úgy szórta a menyasszony hófehér ruhájára a sarat, ki e fölötti boszuságában tette az első szemrehányást leendő férjének. „Ne haragudj kicsikém — csititá a jó férj — többé,soha sem hajtatok erre mikor esküvőre megyek!“ * * * Egy orsz. intézet igazgatója megdorgálta egyik hű tisztviselőjét, hogy hivatalos teendőjét semmi áron sem mulasztotta el! * * * Sarah Bernhardt bámuló, frankofil barátunk igazságtalan dolognak tartja azt, hogy száz éjszaka tanulmányozta Thiers-t s arról renki se tud semmit, mig Sara h-ért csak egy éjszaka gyalogolt s azt az egész világ megtudta. Pluto. Újdonságok. = Halál lerbli közi. Szécsényben e hó 15-én este Enberger Ödön fiatal kereskedő vígan kezdődő névestélye drámai véget ért. Ugyanis Gedeon barát, kit áta- lában Gida bácsinak hívnak Szécsényben, ferblizés közben épen akkor, midőn a bankban meglehetős összeg volt betéve, agyszél- hüdés érte, melynek következtében azonnal meghalt. Utolsó szava volt: „tartom.“ — Pedig ez esetben alkalmasabb lett volna azt mondani: „zu pass.“ — (N. L.) = Az aszódi és hat van vidéki gazdatisztek báljára, a meghívók már szétküldettek, a kik tévedésből nem kaptak, forduljanak Saxinger István úrhoz (Pürgésre, u. p. Sagyva-Lőrinczi) A bál decz. 7 én „A magyar király“ vendéglőjében lesz megtartva, s a gyöngyösi zene kar fog játszani. Belépti dij személyenkint 2 frt családjegy 5 frt. = Szödi esküvő Yáczon. Szerdán e hó 23-án érdekes esküvő tartatott a Hétkért fel azt meg nem teljesitém egészen. Akit ön akar elvenni nemde egy szobaleány. — „Igen az, de becsületes!“ — „Hehehehe l Ez má jó ! szólt hangos nevetésbe kitörve Da ni.“ — „Szántói Tercsinek hívják nemde ?“ Mihály nem is mondhatta rá az igent, mert Dani azonnal átvette a szó fonalát. — „Micsoda ?! Te —Te—Tercsi! hahahá! Aki tisztára megitta egyszer 5 mondva ö t porczió fagylaltomat Budapesten a kék bikában. S később nagyon könnyen leöblö- lögetett a torkán 4 korsó dupla márczi- usit, dejpajtikám dupla márcziusit! a szik- szaiban, s megevett két porczió „sveincz- karmonádlit“ s utánna még a fogát is piszkáltál Hanem az is igaz, hogy a „fehér lóban“ este .... — „Hogyan? vágott közbe Mihály ismét felfortyant benne az indulat. — Hát ön is ismeri Szántói Teréziát?“ — „Kívánja uram személyleirását. No de minek unalmaskodjam, hiszen itt lesz nálam a fotográfiája a zálogezéduláim között.“ — „Borzasztó! Igen ő az.“ — „Különben máskép is lefotografi- roztatta magát. Abból is akart adni, de épen kápolnánál. Ugyanis a lakadalmasak Sződ- ről jöttek be, miután az ottani templom bezáratott, mert az összedőlés veszélyeinek félelme nélkül istenitiszteletet nem lehet benne tartani. Az esketést Ma tejka Lajos sződi plébános végezte. = Hymen. Stockinger Betti k. a. Stockinger Tamás egyetemi tanár kedves leányát Alkór Jenő fővárosi al- ügyész eljegyezte. — Uj Pesten Molnár Amália k. a.-t Molnár József volt váczi iparbanki könyvelő kedves leányát M e s z 1 é- nyi Aladár fővárosi rendőrségi hivatalnok jegyezte el. — Kék Blanka kisasszonyt Kék László Balassa-gyarmathi nyomdatulajdonos kedves leányát eljegyezte K o m- játhy Miklós gortvai földbirtokos. — Aszódon Dózsa Árpád gyógyszerész eljegyezte Budapestről Csajághy Kálmán földbirtokos leányát Ilonát. — Ajándékok. A múzeum egylet részére újabban Deutsch Laura k. a. 2 db 1848-iki egy krajezárost s 1 Mária Terézia féle krajezárost, továbbá Illing Sándor úr egy Széchenyi István halálára vert ólom emlékérmet, egy Mária Terézia féle krajezárt 1762-ből, egy svaiczi kis pénzt 1853-ból, Velzer Janka k. a. egy Ferencz koronázására vert ezüst érmet 1792-ből. Mátay Gyula úr egy Lipót-féle polturát 1707-ből. — Fogadják köszönetünket. = Az aszódi műkedvelők színtársulata legközelebb az aszódi gymnasium javára a „Magyar király“ vendéglőjében, Csengey Gusztáv, „Gróf és asztalos“ czimü 5 fölvonásos drámáját fogják előadni melyre az előkészületek már nagyban folynak. Remélhető, hogy az üdvös czélra szép jövedelem fog befolyni az előadás bevételéből. = Templomrablás. Hétfőn virradóra a helybeli izr. zsinagógát kirabolták. A tettesek valószínűleg este bezáratták magukat észrevétlenül, aztán a perselyeket összeszedve az egyik kis kerek ablakon át elillantak, melyen elég gondatlanul, semmi rostély, vagy védő vas nincsen. = Uj könyvek. A Franklin-Társu- lat kiadásában Budapesten újabban megjelentek: „Olcsó Könyvtár“ szerkeszti Gyulai Pál. 126—138 füzet. Tartalom: 126. Collins Vilmos. Sophokles. Angolból fordította Kont Ignácz. Fűzve 30 kr. 127. Daudet Ernő. A férj. Regény. Francziából fordította Luby Gyula. Fűzve 50 kr. 128. SpieThagen Frigyes. Az utolsó órában. Elbeszélés. Németből fordította Halasi Aladár. Fűzve 30 kr. Kisfaludi Sándor. Összes regéi I. kötet. Fűzve 70 kr. 130. Kisfaludy Sándor. Ösz- szes regéi. II. Fűzve 50 kr. 131. Kochanovsz- lcyné. Szeretett. Regény. Oroszból fordította Timkó Iván. Fűzve 30 kr. 132. Poole Janos. Pry Pál. Vígjáték öt felvonásban. Angolból forditotta Csiky Gergely. Fűzve 30 kr. 133. Andersen János Keresztéig. Képeskönyv képek nélkül. Dánból forditotta Schambach Gyula. Fűzve 20 kr. 134. Gombos Imre. Az esküvés. Szomorujáték öt felvonásban. Második kiadás. Fűzve 40 kr. 135. Szentjóbi Szabó László. Mátyás király vagy a nép szeretete jámbor fejedelmek jutalma. Nemzeti érzékenyjáték három felvonásban. Azon alkalmatosságra, midőn Ferencz Buda várban nem volt nála. Különben pajtikám a fehér lóban úgy is . . . .“ — „Uraim az egekre kérem tréfa akar ez lenni vagy való?“ — „Tréfálni ugy-e pajtikám csak akkor szoktam, mikor a S a n i pinezér azt mondja mikor fizetem ki már a szivarok árát, s én azt mondom neki: no majd elsején. Uram istenem, pedig de sok elseje múlt el már azóta?“ — „Különben ha meg akar uram győződni, hogy mi a való — mondá Laczi — i még ma beutazhatunk Budapestre s próbára tehetjük. Gondolja meg uram mit akar tenni!“ — „Nagyon is meggondoltam. Most épen azért is meg akarom látni, hogy nem-e rágalom, roszakarat a mit beszélnek. Nem ! Teréz nem lehet olyan 1* — „De hát a fotográfia nem elég? Ejnye most már igazán sajnálom, hogy abból a másik érdekesebb kiadásból nem kaphattam.“ — „Fotográfia, fotográfia — ez nekem uram nem elég. Az ember készítethet magának a fényképésznél; ott mindig marad az első levonatból. De jól van, tanácsodat elfogadom, s próbára tesszük őt.“ (Folyt, köv.)