Váczi Közlöny, 1881 (3. évfolyam, 27-51. szám)

1881-08-28 / 35. szám

gyei bizottsági tag, és takarékpéntári igaz­gató által bérelt, s a korona uradalom tulajdonát képező korcsmái helyiségben mintegy 300—400 deszka, lécz, evező- s kormány rudak, s 70—80,000 drb. zsindely találtotott, melyek azonnal a helyszínén megjelent s erélyéről ismert Nigrovich Ber­talan szolgabiró ur által mint lopott tár­gyak az orgazdának kezelése alatt nem hagyathatván — biztos helyre vitetni, s őrizet alá helyeztetni rendeltettek. A már évek óta károsultak által pedig a fenyitő feljelentés az orgazda ellen megtétetett. Ezzel a Zoller névnek nymbusa oda van. Reméllem hogy a község s a megye intéz­kedéseket teendőek arra nézve, hogy ily egyén kebelükből mihamarább eltávoztas- sék, valamint a helybeli takarékpénztárnak részvényesei sem fognak az intézőt élén orgazdasággal vádolt, s külömben is nem az intézet — hanem ott is csak saját hasz­nát hajhászó egyént megtűrni! Vederemo! Tisztelettel Marosi. Újdonságok. = Az iskola év beálltával melegen ajánljuk a szülök és gyámok figyelmébe S e r é d y Gr. hat év óta fen- álló, kitünően berendezett könyvke­reskedésének mai számunkban foglalt hirdetését. Nevezett üzlet a magyar országos könyvkereskedők egylete által Váczon az egyedül elismert és bejegyzett könyvkereskedés s maga is kiadó lévén a kiadókkal szoros össze­köttetésben áll s igy azon helyzetben van, hogy minden igénynek pontosan és gyorsan megfelelni képes. — A beiratások helybeli főgymná- siumunkban f. hó 29, 30, 31-én naponta délelőtt 9—12-ig, délutánonként pedig a fölvéti és javító vizsgálatok tartatnak meg. -- Szeptember 1-én a tanév megnyitása ünnepélyes „Veni Sancte“-vel, 2-án írásbeli magán vizsgálatok, 3-án szóbeli magán vizs­gálatok. A rendes tanórák pedig 5-én ve­szik kezdetűket. •= Aszódon is megünnepelték e hó 18-án ü Fölsége születésnapját. Yozárik Antal plébános tartotta fényes segédlettel az ünepélyes isteni tiszteletet, melyen a vá­rosi elöljáróság s nagy számú polgárság volt jelen. Az ünnepély fényét emelte az, hogy a városon átutazó tüzérek az Ilona Tár ez a. A nökérdéshez. Igazságban az udvariasság. A természet a nőnek családias jellegű hivatást, foglalkozást adott; a férjet, ki már hivatala következtében is többnyire a családon kívül, a nyilvános élet tág terén működik, segíti az által, hogy a házi ren­det fentartja, az ott előforduló munkákat végzi, esetleg végezteti. Ezen feladatok részben anyagiak, a háziasszony kötelessé­gei, részben erkölcsiek, melyek a gyerme­kek fölügyelete,- nevelésében nyilványulnak és az anya kötelességei. Minden népnél a munka férfi és nő közt igy vagy legalább hasonlóan osztatott fel mindmáig. Újabb időben azonban, midőn a frigy­kötés természetellenes gazdászati- és ipari állapotaink következtében annyi nehézség­gel jár, mozgalom idéztetett elő, mely meg­gondolatlan vezetés mellett a természettől megállapított, az évszázadok szokásai által szentelt és a tapasztalás megpróbálta utak­ról iparkodik a nőt elvonni akkor midőn házias foglalkozását eltörülni, és ezzel a társadalom lényeges talapzatát megcsonkí­tani fenyegeti. Ez az úgynevezett nőem- aneipatio. Tagadhatlan azon körülmény, hogy számos nő nem mehetvén férjhez, kényte­len magának önálló helyzetet, tűzhelyet al­kotni ; ezért igen czélszerüek azon mozgal­mak, melyeknek tevékenysége oda irányul, hogy a női proletárok száma kisebb legyen, a nőnek tér és alkalom adassék a becsüle­tes önfenntartásra. Ezen mozgalmak idézték elő azt, hogy a külömböző országoknak mintegy irodai i hegyen felállított Uchatiusokból üdvlövése­ket tettek a legfőbb hadúr tiszteletére. = Rögtönözött mulatságot ren­deztek múlt vasárnap tánczkedvelő fiatal­jaink a lőházban. Lelkesült örömmel fo­gadták a jelenvolt hölgyek az indítványo­zott tánezot s vig kedvvel kezdték meg a csárdást, de legnagyobb sajnálatukra igen hamar, már 9 óra felé vége szakadt a ke­délyes mulatságnak mert a mamák kérlel- lietlen szigora nem engedé tovább a táncz folytatását. A tánezosnők közül tudósítónk a következők neveit jegyezte fel. Plauka Vilma, Csögl Karóla, Vadkerty Etelka és Erzsi, Intzédy Irma, Pokorny Erzsi, Réthi Paula, (Budapestről) Cseko-Rákóczy Rozi­ka, Velzcr Kálmánná, Siraky Lajosnó, Huf­nagel Józsefnó stb. Óhajtandó lenne, hogy több hasonló családias jellegű, fesztelen mulatság rögtönöztetnék vasárnaponkint a lőházban, mert ez által is élénkülne a tár­sadalmi élőt mely utóbbi időkben kissé úgy is meglazult. ==» Szerencsétlenül járt Pálinkás Miklós postakocsis Bujákon e hó 22-én reg­gel, ugyanis a postakocsiról lefordult s jobb lábát kitörte. Úgy találták őt eszméletle­nül s bevitték a Rókusz kórházba. = Véres verekedés volt 21-én Újpesten. M a d y Károly rakonczátlan ter­mészetéről hires asztalos legény a korcs­mában mulató társaival összeveszett. A meg­sértett czimborák bosszút forraltak ellene s a vigalom végével meglesték őt egy ut- czasarkon s megrohanták, ö kézzel lábbal védte magát s valóságos harcz fejlődött ki, mig végre Himmel János nevű asztalos legény kést rántva elő Mádynak balkarját átszúrva, összes ereit átvágta. A körorvos csakhamar megjelenvén a sebeket össze­varrta. Himmel megfutamodott de utol­éretvén elfogatott, az újpesti helységházá- hoz bekisértetett. Mádyt eszméletlenül szá­ntották a Rókusba, s az orvosok állapotát reménytelennek nyilvánítók. = A budapesti állami közép­ipartanodából. Az uj iskolai év köze­ledtével felhívjuk olvasóink s általában a szü­lék és gyámok figyelmét a budapesti álla­mi középipartanodára. Ez intézetnek az a czélja, hogy benne építőmesterek, pallérok s a különböző gyáriparágak számára ma­gasabb képzettségű művezetők és oly ipa­rosok neveltessenek, a kik önálló műhelye­ket, kisebb gyárakat alapítani, vezetni tudnak. Az uj iskolai évben az intézetnek négy szakosztálya u. m. az építészeti, gé­pészeti, vegyészeti és fém- vatipari nyílik meg, s a gyalkorlati oktatás czéljára szer- kovács-, géplakatos- mintaasztalosmühely, a vegyészet és fém- vasipar számára pedig napirendjét képezi a nő és helyzete a mo­dern társadalomban. Úgy látszik, mintha az egész müveit világ magáévá tette volna a német tudós azon mondását, hogy: Beszéljen, ki beszélni tud az anyákhoz, hogy az alvók ébredjenek! írjon ki irni tud az anyákért, hogy a ke­resők találjanak! Működjék, ki működni tud, hogy a vetők arassanak! — Nő lob- bantja a költő képzeletét lángra, nő lel­kesíti a prózairót, a bölcs is okoskodik róla, hidegen, szigorúan. Nőről irt és ir kevés kivételellel min­den iró s mégis ezek jellemzésében legi­gazságtalanabb a világ, mert az egyik égig emeli, a másik kegyetlen ostorozza; az egyik puszta szenvedő lényeknek (Passive Wesen, mint Fichte mondja) vagy eszkö­zöknek tartja, a másik férfiak fölé emeli őket ét kezükbe adja a világ kormányát. (Rónay J. Jellemisme) Ez az oka annak, hogy annyi írás, át gondolás után csupán azt az eredményt vagyunk képesek felmutatni, melylyel ugyan nem dicsekedhetünk, lévén az nem egyéb, mint egy nagy zűrzavar. Kezdeményező volt e téren is, miüt sok máson, Francziaország. Ott azonban csakhamar ellenszenvre talált a nőnek szé­lesebb és szabadabb körben való mozgását ellenük a leghatalmasabb fegyvert — a nevetségessétevést használták eszközül. Mo- liére „A tudós nők“ czimü satiricus vigjá- tékával nevetség tárgyává teszi a nőket nemcsak kortársai, de a jövő nemzedék előtt is; de ennek a tudós és müveit nők iránti ellenszenvét jóval fölülmúlta egy más franczia iró, Xavior de Maistre. Ez azt állítja, hogy a nőnek nincs más hivatása, mint férjét boldoggá tenni és gyermekeit jól nevelni; ha pedig megkisérlené a férfiú [szellemi foglalkozását utánozni nem más nagyobb laboratóriumok rendeztetnek be. Az intézetbe rendes tanulókul felvétetnek azok: a.) kik a gymnazium, polgári vagy reáliskola négy alsó osztályát jó sikerrel bevégezték. b.) iparos segédek és mindazok, a kik kellő készültségüket felvételi vizsgá­lat utján bizonyítják. A tanfolyam három évre terjed ; a tanítás díjmentes A beiratá­sok szeptember hó 1-sŐ napjától 15-éig tar­tanak, az elő adások 15-én kezdetnek meg. Az intézet helyisége van VIII. kér. Bodzafa utcza 28 sz. alatt Az igazgatóság megkere­sésre mindenkinek szolgál bővebb felvilá­gosítással s gondoskodott arról, hogy a vi­dékről jövő tanulók az intézet épületében és annak szomszédságában jutányos szállást találjanak. Figyelmeztetjük különösen azon érdekelt szülék s gyámokat, a kik a Szent István ünnep alkalmával a fővárosba utaz­nak, ne mulaszák el ez intézetet megszem­lélni s iránta személyesen tájékozást sze­rezni. Nagyon itt van a idő, hogy a ma­gyar ifjúság nagy része a tudományos és hivatalnoki pályáról — a hol már annyi elzül- lött s a hol a proletariátus mind nagyobb mérvet ölt — a produktiv munka és ipar reálisabb körébe tereitessék. = Jégkíirbecslés és adóelenge­dés. Múlt hó 22-én a „kis-hermányi“ szőllő hegyen a jégeső tetemes károkat okozván, — az ezen károknak — az adó elengedése czéljábóli felbecslése, Czóbel Ignácz szolga­biró ur közbenjötte mellet f. hó 28-án fog eszközöltetni; mely eljárásnál való megje­lenést a károsult szőlőbirtokosoknak figyel­mébe ajánljuk. = Xyárl mulatság. A katalinai elragadó szépségű erdőben f. hó 25-én dél­után mintegy 25 tagból álló úri társaság kedélyes mulatságot rendezett s csak is a késő éjfél vetett véget ezen a résztvevők előtt sokáig édes emlékben maradó jól si­került kirándulásnak. — Hamis mérlegbirtokosok. A múltkor említettük, mikép a városi ha­tóság illetve a polgármester űr által több hibás tizedes mérleg elkoboztatott, többek kívánságára im az elkobozott tizedes mér­legek tulajdonosai nevét is közöljük: ezek voltak: Schnellet Miksa, Eiszler Lipót és Steiner Lipót. Talán ezen közlés is némileg visszarettentésül fog szolgálni másoknak, kik esetleg a szegény termelő népet mér­legeiknek szándékos hibássá tétele által akarják megrövidíteni. = A rejtélyes bőrönd. F. hó 14-én a rendőrségnél bejelentetett, hogy a kosdi úti vasúti hid alatt egy gyermek két pályaőr kíséretében egy feltörött fekete bő­röndöt talált, melyben pár nyakkendőn és iratcsomón kívül egyéb nem találtatott; a mint annak t. i. a férfiúnak majma, Azon nő, ki a tudományokkal foglalkozik nevet­séges és szerencsétlen. A kaczér — igy mondja tovább — korábban mehet férjhez mint a tudós nő. Ezen éles és elhatározott nézet ellen küzdött Dupanloup, orleansi püspök, Fran­cziaország egyik nemes gondolkozásu és szellemdus fia. Oly hangon beszél ő a nő­ről, mely fényesen megsemmisíti és gazda­gon kárpótolja ezeket azon sértések és ki- csinlésekért, melyeknek mindaddig ki valá* nak téve. „Azt kívánom — mondja a tudós püs­pök — hogy meghagyják a nőknek azon magas rangot, melyet már a biblia ad nekik, midőn elmondja, hogy a zsidők népei és leányai mily müveitek valának. Sámuelnek anyja hatalmas énekekben dicsőítette az Istent, és Mária, Mózesnek nővére, szent dalokat énekelt és tanított. De különösen az uj testamentum az, mely a nőket nagyra becsüli; ezért kívá­nom, hogy ne Bértsük ostoba előítéletek, rósz tréfák és gúnynevek által a nők mél­tóságát, mert ez által csupán az aljas élet nyerseségébe és alacsonyságába helyez­tetnek.“ „Nem kívánom ugyan — igy folytatja — hogy a nők tudósok legyenek, de sze­retném, ha mindnyájan, férjeik és gyer­mekeik javára, müveitek, éles eszüek, figyelmesen kutatók és mindenről értesülve legyenek, mit mint anyák, háziaszonyok, nagy világi hölgyek — kell, hogy tudjanak; azt kívánom, hogy bármily kézimunkától ne irtózzanak, de egyszersmind oda is tö­rekedjenek, hogy szellemüket kiképezzék, lelkűket nemesítsék“ És valóban, csupán a nők iránti balga előítélet okozza azok fölületes nevelését. Azt mondják nekik, hogy nevetségessé vál­bőrönd zárján a feltörés világos nyomai látszottak. Ézen a rablás, esetleg gyilkosság tettére valló eset kiderítésére, illetve a nyo­mozás eszközlésére F a b r i c zy Nándor rendőr biztos ur lett kiküldve, — ki bár semmi féle vezér fonallal nem rendelkezett — ezen a nyomozásra minden alapot nél­külöző s titokzatos ügyet a legnagyobb si­kerrel oldotta meg. Ugyanis a rendőrség előtt feltűnt az, mikép Kraus z Vilmos — ki mar csalásért többször volt büntetve s igen szegény sorsú — a legvidámabb életet éli s jó barátainak derűre borúra fizet; a miért is gyanú folytán azonnal letartózta­tott. Kihallgatásakor azonban mindent tagadott, sőt még ő érezte magát sértve, hogy letartóztatták. — A kiküldött rendőr biztos nem engedvén magát tévútra vezetni Krauszt továbbra is fogságban tartotta — s elmenvén Krausz anyjához s azt mond­ván neki, hogy fia már mindent kivallott, jó volna, ha pénzt adna az elzálogosított ruhákat kiváltani igy talán el lehetne si­mítani az ügyet. — Krausz anyja lépre ment — és sírva mondá el, hogy fia már a zálogcédulákat is elzálogosította, — a rendőr biztos kitudván, hogy a ruhák és zálog ezédulák hol lettek elzálogosítva, azo­kat behozatta a hivatalos helyiségbe, mi­nek láttára azután Krausz Vilmos beval­lotta, hogy f. hó 13-án midőn az Iris hajó Bécs felé ment ő a hajó kiálláson állt, — midőn a hajó kikötött, egy a hajón lévő pinezér adta néki át a bőröndöt, hogy majd eljön érte; de miután a kellner nem jött ő feltörte a ládát a ruhaneműeket kivette belőle s a bőröndöt a vasúti hid alá vitte ki. — Két pár majd nem uj öltöző ruhát s pár czipőt a„Vácz vidéki népbank­ban“ zálogosított el 12 frtért, a fehér neműt pedig eladta Rózner Adolf öreg ru­haárulónak 7 frtért — mi azonban megért 50 frtot — nemkülönben a zálog ezédulát is 4 frtért s erősen állítja, hogy Rózner tudta, hogy a vett tárgyak lopottak, mert csak nem gondolhatta azt, hogy néki oly finom férfi és női ingei lettek volna. Val­lomása ellenében azonban inkább áll azon gyanú, hogy Krausz imerős lévén a kiállás­nál észrevétlenül behatolt a hajóba s a bőröndöt onnan hozta ki, mit kideríteni azonban már a biróság dolga, kinek párt­fogása alá a tettes átadatott. — Kinyomoz­tatott továbbá az is, hogy a károsult Bu- day József zombori adófelügyelő. = Megható ünnepély volt Szt. István napján Gödöllőn, melyet B e d ő Al­bert országos főerdömesterré történt meg­választása alkalmából rendeztek az ország erdészei. — 9 órakor már Gödöllőn voltak a vendégek, kiknek az ünnepély kezdete nak, ha érdekkel beszélnek tudományos dol­gokról ; csak annyira tanítják őket, hogy azt megértsék, miről a férfiakkal beszélnek hogy ezeknek annál mulattatóbbak legye­nek. És aztán a férfiak gúnyolják rosszal­ják a nő főliiletességét, hiúságát, azok kik megfosztják minden alkalomtól, mely szel­lemi ki képzésüket eszközölné. De nemcsak a férfiak rontják a nőt; az anya gyako rol legnagyobb befolyást leá­nyára. Ö a nagyvilág számára neveli leá­nyát, hogy annál jobban mehessen férjhez. Midőn a fiatal leány szelleme elevenül és tápot kíván, hogy annál jobban fejlődhes­sék, akkor őt csak bálok és azok előké­születei foglalkoztatják. A fölületes nőnevelés leginkább nyilvá­nul azon mihaszna negélyzett müvészkedé- sekben, melylyel ma az időt pazarolják. Ilyen nevezetesen a zongorajáték, melyben csak a mechanikai ügyességig haladnak és az aesthetikai felforgásról szó sincs; sőt mi több még a zene korypheusait sem tudják megnevezni. A modern zene fényes lárma, mely az idegekre hat, de a lelket nem he­víti, nem emeli. Az ujjak megtanulják, vagy jobban mondva, át gyakorolják a mechani­ka nehézségeit, de a modern nevelés nem tanítja a zene szellemi tartalmának meg­értését. A festészettel épen igy vagyunk. A rajziskolák legszorgalmasabb tanulónői nem képesek egy olajfestményt megbírálni s alig ismerik a leghíresebb festőket. Igaz hogy most folyton tanulással kí­nozzák a serdülő leányt, de azt is meg­mondják neki, hogy csak tizennyolez éves koráig szabad tanulnia. És a fölületes nőnevelést követi a hiú nagyvilági élet. A tizennyolez éves leány tárlatán bálruhájában a zajos vigalmak közepette, csakhamar elfelejti azt a kevo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom