Váczi Közlöny, 1881 (3. évfolyam, 27-51. szám)
1881-08-28 / 35. szám
III. évfolyam. 1881. 35. szám. Yácz, augusztus 28. 1881. YACZI KÖZLÖN HELYI S VIDÉKI ERDEKÜ TÁRSADALMI, KOZGAZDASAGIS IRODA Megyeien minden vasárnap. Előfizetési árak: Évnegyedre.........................1 frt UO kr. házhoz hordással vagy postai szétküldéssel. Egyes szára ára 12 kr. Kapható Deutsch Mórnál a Városház épületében. Hirdetések: a legolcsóbban eszközöltetnek s többszöri hirdetésnél kedvezményben részesülnek. Nyilttér sora...............................20 kr. Bélyeg-illeték minden beigtatásnál 30 „ A szerkesztőség és kiadóhivatal czimzete: hova a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények, (előfizetési pénzek, kiadás körüli panaszok, hirdetmények) küldendők: Yácz; Gcisparik-utcza 151. sz. Kéziratokat nem adunk vissza. Névtelen közleményeket figyelembe nem veszünk. Bérmentetlen leveleket csak ismerős kezektől fogadunk el. Mag ánvitákn ak és személyes támadásoknak lapunkban hely nem adatik. A kamatmagasság kérdéséhez. (Il-dik közlemény.) Azt állítottuk, hogy 60/0-nél ma- 4 gasahb kamat a mi gazdászati viszonyaink között a társadalom szempontjából uzsorás kamatot képez. Hogy mennyire volt igazunk, mutatja gazdászati viszonyainknak évről- évre tapasztalt roszabbulása, hanyatlása. Ott vannak a biróságok iktatókönyvei, az adóhátralékosok kimutatásai, a telekkönyvek és a „Budapesti közlöny“ hivatalos értesítője: egy pillantás ezekbe és meggyőződhetünk, hogy társadalmunkat az teszi tönkre, hogy a 6%‘es kamatot sem bírjuk fizetni. A nem uzsorás kamat maximumát azért határoztuk meg 6°/0-ben; mert törvényezikk értelmében ennyi a késedelmi kamat. Nagyon természetes, hogy legtöbb esetben még ezen 60/0-es kamat is magas és uzsorás kamat lehet: de mert maga az állam is ennyit szed és sok esetben ennyit fizet, nem kívánhatjuk, hogy a magán hitelező olcsóbban gyü- mölcsöztesse tőkéjét; jóllehet tudtunk- kal vannak hitelintézetek, melyek nagyobb mennyiségben 5%, sőt 4°/0-re is adnak elégséges hitelt. Ugyanezen kérdés betetőzésekép felemlítjük, hogy a bírói letétbe helyezett pénzekért az állam sem fizet, sőt a tőke gyűjtés végett pénzintézetekbe el helyezett pénzeinkért a pénzintézetek sem adnak 4 száztólinál magasabb kamatot. Mit jelent ez? Nem azt jelenti-e, hogy a 4 száztólinál magasabb kamatot a mondott viszonyok között az állam is, meg a pénzintézetek is, magukra nézve elviselhetlennek, uzsorás kamatnak, tekintik ? Es még is a hitelre szoruló mező-gazdától és iparostól 9°/0-et sőt 10°/0-et is szednek. Hol itt az arány? Mit fizettetnek meg magoknak ily drágán pézintéze- teink ? E bajon leginkább maga a társadalom segíthet; mert a törvény egymaga ilyen baj kiirtására képtelen. Szó sincs róla : legtöbbet szenved társadalmunk a magán hitelezőktől, kevesebbet a pénzintézeteknél és valamivel még kevesebbet az árvapénztárnál és a kegyes alapítványoknál. A minden tekintetben hatályos első lökést megadni városunk képviseletének a feladata. Az árvapénztár belügyminiszteri rendeletnél fogva 6°/0-nél magasabb kamatot nem szedhetne. Tessék utána nézni, hogy abelügyminiszter ium emer endelete azonnal végre h aj tassék. Ha ez meg lesz; kell, hogy indíttatva érezze magát már csak a verseny- képesség fentartása indokából is a kegyes káptalan, hogy a kamatlábat 7 °/0 vagy 8 °/0-röl mindenki irányában 6°/0- re leszállítsa. Ugyanigy intézkedvén vidékünk összes árvapénztárai és alapítvány kezelői, ha pénzeiket kellőleg disponálni akarják, arra kényszerítik a helybeli és vidéki pénzintézeteket, hogy a kamatlábat ezek is alábbra szállítsák- / Es ezzel a dolgon félig segítve van. Annyit legalább nyert a társadalom, hogy amely tagja nem kénytelen egyes uzsoráshoz fordulni, az a most felsorolt pénztároknál már elég olcsó kamatra kaphat hitelt. De amin félig van, segítve azon még semmit sincs segítve, A társadalmon egészen kell segíteni, A fő-feladat a társadalmat a magán uzsorások körmei közül kiszabadítani. f Es e feladat magára a társadalomra vár. Tekintsünk csak jól körül a magán pénzembereken és a hozzájok forduló szerencsétlen megszorultak ármádiáján. Osszuk fel a társadalmat hitelképes- és hitelképtelenekre; azután olyanokra, kiknek a kölcsönpénzre, rögtön és olyanokra, kiknek csak bizonyos hosszabb idő múlva van szükségük. Mit találunk? Azt, hogy a hitel- képtelenek, akár rögtön van szükségük pénzre, akár bizonyos idő múlva, sem a nyilvános pénztáraknál sem a magán pénzembereknél hitelre nem találnak. A hitelképes, ha csak bizonyos idő múlva akarja igénybe venni a hitelt; minden esetre inkább fordul nyilvános pénzintézetekhez, mint magán pénzemberekhez azon reményben, hogy olcsóbb kamatra juthat hitelhez. És mit tapasztal ? Ki kell vennie ingatlanainak telekkönyvi kivonatait hitelesítve. Bele kerül a bélyeg két-bárom, olykor négy- ,öt forintba is. Mig megkapja, elmúlik 3—4 nap. Fel kell becsültetnie ingatlanait, és pedig helyben szakértő építő mesterekkel, ha az liáz, vagy ilyen épület, meg kell szereznie az adóbizonylatot, ha az szántóföld. Ezen okmányok megszerzése, illetve a szakértői bizonyítvány bele kerül 10—12 frtba. Elmúlik vele újabb három-négy nap. Az után bemutatja az illető hitelforrás kezelőjének kezeibe eme okmányait. Várja mig a kért hitel megszavaztatik Elmúlik vele 7—8 nap. Azután kiállítja a kötelezvényt. Viselnie kell a kötvény bélyegének, a bekebelezési kérvény és a bekebelezési illeték bélyegének, valamint a kötelezvény kiállításának, a bekebelezési kérvény szerkesztésének, leírásának beadásának kölségeit. Mindez egy 200 forintos kölcsönnél bele kerül 10—12 frtba. És még ekkor a pénz nincs kezeiben. Eztán várnia kell, mig a bekebelezés elrendeltetik, sőt mig a bekebelezés a telekkönyvbe is bevezettetik. Ekkor megint azon pótlással újból ki kell vennie a telekkönyv hiteles kivonatát. Ezen pótlás bele kerül egy írtba. A bekebelezéssel elmúlik 14—20 nap, (ha csak nem több) a telekkönyvi kivonatnak ezen pótlással való megszerzéséig ujabbi 2—3 nap. Vagyis egy 200 frtos kölcsönért elkölt — mig megkaphatja, 24—30 frtot és várnia kell 24—30 napig utána. Nem számítva ide a sok után járást idő- (mondjuk napszám) mulasztást, vidékinek a sok kocsibért, mielőtt a pénzt kezeibe kapja, megfizeti annak 12% — 15%-ét azután levonnak tőle félévi 10%-es kamatot és 200 frt helyett kap 190 frtot. Ha azonban ezen 190 frtból a korábbi kiadásokat is le vonjuk, a tulajdon képen kölcsön kapott pénz csak 160 frt. Tegyük fel, hogy ezen kölcsönt 10 évre kapta, akkor 160 frt után fizet évente 20 frt kamatot, azaz 12%°/0-et; vagy ha az előre levont 10 frtot és az előleges kiadást 30 frtot, összesen 40 frtot 10 évre felosztva a kamathoz számítjuk, fizet évenkint 16l/2 száztol kamatot. Ezen számítás nagyon kevés különbséggel áll mindegyik nyilvános pénztárunkra nézve. A hitelre szoruló tehát bár ideje volna is a hitel megszavazása, — nem vár, hanem inkább mén a magán-pénzemberhez és minden után járás és szaladgálás nélkül egy 42 óra alatt, sőt legtöbb esetben a momento megkapja a keresett pénzt. Ilyenkor csak azért is, hogy oly sokat utánjárni nem kellett, szívesen megfizeti a 16 %% helyett a 20°/o-et. Ha már az, a kinek ideje volna a hitelnek ily czifra utakon-módokon való kicsikarásához, az is inkább fordul magán emberhez: annálinkább kényszerítve van az utat választani azon egyén, kinek a pénzre rögtön, égetően, szüksége van. Az ilyen egyén — hitelképessége daczára és — hogy magát a hirtelen pénzzavarból kiszabadítsa, a magánhitelezőnek még örömestebben fizeti meg a 20°/0-et, mint a nyilvános pénztárak valamelyikének a 16%%-et. Ez az oka annak, hogy a magán uzsorások exis- tálnak. Hogy ezen bajon mikép lehetne segíteni, az az egyes pénztárak szervezetének különbözősége szerint különböző. De, bogy a bajon lehet, mert kell is segíteni, mindenki beláthatja. Csányi János. Vidék. N.-Maros 1881. aug. 24. T. Szerkesztő ur! Nem lesz talán érdektelen, ba községünk jelen viszonyairól pár sor tudósítást küldök. Tudva lévő, hogy gazdáink csakis kizálólag a szőllő termésre vannak szorítva, s hogy e terményt értékesítés végett külföldre szállítják. Ép’ azért leverőleg hatott a termelőkre az uj porosz adó, mely minden meter mázsa szőllőre 15 frtot szab ; de azért hangya szorgalmú termelőink nem csüggednek, s fokozott erővel látnak a szőllő szállításhoz. E héten már nehányan meg is kezdték a kivitelt, s a jövő hót folyamán — tömegesen vándorolnak ki gazdáink a külföldre, hogy egész évi szorgalmuknak gyümölcsét értékesíthessék. A szomszédos Vácz is sokat köszönhet a mi szőllő kereskedőinknek. Nem tudom ugyan van-e a vácziaknak reményük az idén jó szőllő termésre mert hallomás szerint a jég nagy kárt okozott a szőllőkben. Különben az élet egyhangú. Se casino se társaskör, hol eszme cseréket válthatnánk. Legföljebb egy — egy bukíencz hányó komédiás trupp — vagy pedig egy „Sänger Gesellschaft“ fülhasogató, s erkölcstelen dalokat kornyikáló primadonnájának „Höher Péter“ féle zengedelmei ragadják ki kis városkánkat az egyhangúságból. Múlt héten nagy feltűnést keltett a következő eset: A Popper nagykereskedő háznak meghízottja, egy párkányi fakereskedővel városunkban meg jelenvén, azon kéréssel járultak a községi elöljárósághoz, hogy az évek hoszszú sora óta fakereskedésük kára — és rovására eltolvajlott deszka,- zsindely — és fanemüek föltalálhatása czéljából részükre a házmotozás megengedtessék; mit az elöljáróság, két közegének kíséretében készséggel teljesített is. A motozás két háznál eszközöltetett. Az egyiknél eredménytelenül, mig a Zoller , Mihály regale bérlő, községi képviselő, me-
