Váczi Közlöny, 1881 (3. évfolyam, 27-51. szám)
1881-08-21 / 34. szám
kénti folyamokban fog tartani. Az I félévi tanfolyamnál a felvételek szeptemberben kezdődnek s bezárólag L5-ig tartatnak. A II. félévi tanfolyamra a beiratások 1882. január 5-től bezárólag 20-ig fognál: tartatni. — Kellékek a felvételhez: a) keresztlevél, b) az illető község által kiállított erkölcsi és illetékességi bizonyítvány, c) rendszerint 20 évtől 40 évig terjedő életkor (melytől eltérés csak kivételes esetekben engedtetik), d) irás és olvasás, de mindenesetre legalább olvasni tudás. = 35 sorok közlésére kérettünk fel: a budasti állami közép ipartanodánál a budapesti kereskedelmi és iparkamra által alapított öt, egyenkint 200 frt ösztöndíjra pályázat hirdettetik. Pályázhatnak ezen kamra területéről a polgári iskola, j gymnasium vagy reáliskola négy alsó osztályát jó sikerrel végzett tanulók, iparos ! segédek és mindazok, a kik bár a közép ; iskolában kevesebb osztályt végeztek is, de | készültségöket felvételi vizsgálat utján bizo- j nyitják. Iparos segédek, általában azok, a í kik már gyakorlatban voltak, előnyben részesülnek. A folyamodványok az iskolai, gyakorlati és szegénységi bizonyítványokkal felszerelve Hegedűs Károly igazgatóhoz j (VIII. kér. Bodzafa utcza 28. sz.) nyujtan- ! dók legkésőbb szeptember hó 10-ik napjáig. = A múltkori tüzeset alkalmából azoknak tudomásul, kik tűzvész esetén nem nyújtanak segélyt a törvény szavait idézzük, hogy a jövőben ahhoz tartsák magukat. Hatóságunkat pedig kérjük, hogy e törvény ellen vétőkre a legszigorúbban alkalmazza a törvényszabta büntetéseket. Az 1879. XL. törvényczikk (a magyar büntetőkönyv a kihágásokról) 142. §. igy szól: „A ki tűzvész vagy vizáradás esetén nem engedelmeskedik a hatóság azon meghagyásának, hogy a fenyegető vagy már bekövetkezett közveszély elhárítására illetőleg megszüntetésére személyesen, vagy háznépének, cselédeinek munkájával, szekereinél:, viz-j árműveinek avagy az oltalom szempontjából szükséges egyéb eszközeinek; nemkülönben hámos lovai- n a k, vagy vonó marháina k ideiglenesen a hatóság rendelkezése alá bocsátása által közremüközjék, a mennyiben abban alapos okok által nem akadályoztatott: Száz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. — A ki pedig ezen esetben a segítéstől másokat vistzatart vagy lebeszél: nyolcz napig terjedhető és kétszáz fortig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. — Városi közgyűlés volt múlt vasárnap, mely 9 kor kezdődött és */2 10-kor már minden tárgy letárgyalásával végződött. A napirendre tűzött tárgyak különben nem voltak fontosak s igy nem csoda, ha a terem az uborkasaisont mutató ürességtől kongván, a jeleuvolt 4—5 szál képviselő oly hamarosan elintézett mindent, hogy mire i egy-két vitázóbb természetű városházi De- | mosthenesünk a tanácsterembe lépett, ép- ! pen csak a berekesztő szózatot hallotta a j dugába dőlt dikeziók boszúságára. Hjah! i híjába, a ki korán kel aranyat lel — s ne ; induljunk 1j2 10 órakor a közgyűlésre, mert kimaradunk belőle; a tudósítónak pedig : nem lesz miről tudósítást irni, a mint azt i a jelen példa mutatja. = A nemzeti zászló és az nli- | líismsok. F. hó 18 án vonult át városunkon egy dsidás század, a miskolezi nagy hadgyakorlatokra. Ugyanaz nap lévén Ő Felsége születés napja, a városházán künn lobogott a nemzeti zászló. Midőn a városház térre ért a dsidás század, a derék század parancsnok meglátva a zászlót a századot tisztelgésre vezényelte s úgy haladtak el a nemzeti zászló előtt. E szép és e nemben ritka tett dicséretre nem szorul és tanulhat belőle sok magyarfaló. Közgazdászat. A gyümölcsnek hosszú ideig épen eltartása és helyes vagy czélszerü feldolgozásáról. Mielőtt a gyümölcs eltartásáról és feldolgozásáról szólnék könyebb tájékozás végett czélszerünek tartom megemlíteni, hogy a gyümölcsöket öt osztályba sorozzuk, u. m. Aim a fél ék, melyekhez tartoznak az alma ) és körte félék; Csont áros ok, ezen osz- I tályhoz tartoznak a cseresznye, meggy, szilva, baraczk és som; Héjasok, idetartoznak a dió, mogyoró, mandula és gesztenye; | Bogyósok, idetartoznak a szőlő, ribizke, I és köszméte (egres); Szemcsések, ide tartoznak a fai emer, földi eper, fai szeder, földi szeder és a málna. Hogy a gyümölcsöt hosszabb ideig is l épen eltarthassuk erre nézve különféle ada- ' tok vannak, mert vannak oly gyümölcs fajok melyeket nyersen semmifélekép sem vágjunk képesek eltartani nem csak hosz- szu, de rövid ideig sem; ezekhez soroljuk mindazon gyümölcs fajokat melyek dús levet tartalmaznak. Lássuk tehát most osztályozva, hogy melyik gyümölcsöt mily kezelés mellett, miképpen tarthatjuk el hoszabb avagy rövidebb ideig, és hogy a feldolgozása mily kezelést igényel. 1-ször. Az alma félék. Említettem, hogy mindazon gyümölcsök, melyek sok levet tartalmaznak hosszú ideig nem tarthatók el; a mi azt illeti az alma félék között is (melyet nem sorozunk azon gyümölcsfajok közé, melyek dús levet tartalmaznak) vannak olyan fajok, melyek minden igyekezetünk mellett sem állanak el sokáig és pedig ilyenek a korai érő alma és körte fajok, de hogy úgy a késői, mint a korai érő fajoknál czélt érjünk szolgáljanak például a következő adatok: A korán érő alma és körtét ha sok van belőle mivel ezt hosszú ideig nem tarthatjuk, áruba kell bocsátani. Szálitását hordókban (fenyőfa ezukros, vagy kávés hordóba) igen czélszerüen lehet eszközölni, bármily messzire, ép úgy ládában is. A gyümölcsöt ugyanis nem tökéletes éretten kell leszedni, s igy a hordóba vagy ládába szalma polyva, vagy fa moha közé rakva bármily messze is sértetlenül lehet szállítani. Házi szükségletre vagy kereskedelmi czikknek pedig meg lehet aszalni, mely is meglehetős keresett czileket képez. Az alma és körte aszalási módja a következő: az almát szeletekre felhasogatva, s meghámozva, vagy anélkül az e czélra készített aszaló deszkára rakva gyengén fütött kemenezébe berakjuk s 3 vagy 4 óráig bent hagyjuk ekkor kivesszük s megforgatva a napra tesszük ki szikkadás és utószáradás végett, minek utánna ritka tüllzacskóba hűvös száraz helyre téve, újig is eláll. A körtével egész más az eljárás; ennek aszalása következőkép történik : az egészen megérett körtét, éles késsel vékonyan meghámozzuk a nagyobb körtét szeletekre hasogatjuk a kisebb apró körtét pedig egészen meghagyjuk ; megjegyzendő, hogy úgy a hasogatott mint az egész körtének a torzsáját ki kell vágni és pedig az egész körténél egy keskeny késsel a közepébe beszúrunk, s egyet vagy kettőt fordítva a késsel a torzsát szépen kivehetjük, — ezen műtét után, deszkára avagy bádog, vagy cserép tepsire rakva gyengén fütött kemencze vagy takarék tűzhely sütőjébe rakjuk. Czélszerünek tar- ; tóm erre nézve a bádog, de még czél- ! szerübbnek a cserép tepsit, azon okból, : mivel a körte a melegség következtében szirupot (ezukor szörp) bocsát ki melyben ezt meg is lehet forgatni, míg deszkáról ez | mind lefolynék, a bádog tepsitől pedig ízt kap; a betevés után ezukor szörpöt készítünk s midőn már a körte félig meg van I aszalódva kivesszük kezünkkel, minden egyes l gyümölcsöt összenyomunk laposra és pedig j az egész körtét két végével össze, az igy összenyomott körtét a készen tartott ezukor oldatba melynek meglehetős sűrűnek kell lenni bele mártogatjuk, ekkor visszahelyezzük a kemenezébe, egy óra múlva ismételjük, s ha megaszalódott kivesszük a ke- menczéből, s a ezukor szörpbe mártogatva kitesszük a napra megszikkadás végett; ezen eljárás által a gyümölcsön kandis-ezukor j jegeczek képződnek, az igy elkészített gyű- ! mölcsöt rendesen dobozba bepréselve rakjuk el melyet aztán a kereskedésben is igen szívesen megvesznek. A későn érő gyümölcsöknél szem előtt kell tartani, hogy akár saját hasznunkra, akár pedig eladásra termeljük, addig szedjük le, mig a gyümölcs tökéletesen meg nem érett, mi által azt a czélt érjük el, először, hogy a szállítást bár mily messze szállítjuk is könyebben és jobban kiállja; másodszor pedig ha a gyümölcs utó érésen megy keresztül sokkal jobb és zamatosabb izü lesz, hogy pedig sokáig eltarthassuk, olyan helyet kell választani, hol sem száraz sem nedves, se meleg, se hideg ne legyen a helyiség, mert ha száraz hamar elfonyad ha nedves akkor el rothad, ha meleg és világos a helyiség hamar túlérik és sokáig tartható nem lesz, legjobb tehát az alma és körtének egy olyan pincze helyiség, mely eléggé, de nem túlságosan száraz, és sötét de a melyben a levegőnek egyenletesnek kell lenni, hogy pedig mentül több gyümölcsöt rakhassunk bele, készítünk olyan állványt deszkából, melynek szélessége két láb (tiz párkánnyal ellátva) nagysága pedig háromnegyed láb távolságra legyen egymás-’ tói; a fölrakásnál kellő vigyázattal kell lenni arra, hogy gyümölcs-gyümölcsön ne legyen sőt a rakásnál a gyümölcsnek egymás! érni sem szabad, mivel tudni való, hogy ez által a gyümölcs rothadása hamarább áll 1 elő; kellő figyelemmel kell lenni arra is, hogy a gyümölcsöt minden két hétben keresztül nézzük s a netalán rothadt gyömöl- J j csőt ki válogassuk, mert ezen rothadt gyü- ! mölcstől a mellette levő is megrothad, j Végül még szükségesnek tartom meg- ! említeni, hogy az almát sokan használják i az úgynevezett almabor készítésére is. Ké- szitési módja több féle képen történik; elő-A I szőr készítik úgy, hogy az almát 4—5 felé i hasogatva hordóba rakják, erre aztán ren- r j desen vizet szoktak tölteni, mivel magából ■ elegendő levet nem bocsát. Ezen eljárás rósz és helytelen azért mivel az alma nem lévén összetörve a zamat anyag, mi legszükségesebb a borhoz, nem vehető ki belőle, Sokkal jobb és ajánlatosabb a másik készítési módja, mely szerint az almát ősz szevagdaljuk jó apróra, aztán össze törjük ! jól csomoszlóval. Az igy összetört almi hordóba kerül, s egy kevés viz hozzá adásával^ erjedni hagyjuk, erjedés után lefejt jük és azonnal használjuk is, megjegyzendő hogy az alma bor, fél vagy három negyed évnél tovább nem áll el minélfogva tanácsos azt minél hamarább elfogyasztani. (Folyt, köv.) (A kereskedők „Merkur“ körének heti tudósítása.) Ez idénynek nagyobb gabnahetivásár- jai a múlt hetivel vették kezdeteket a mely- yí re már igen sok gabna hozatott be, a pénteki hetivásárra azonban, a beállott egész; heti esőzések folytán kevés gabna hozatott :o a mely a budapesti és külföldi gabnapia- ezok, hetek óta tartó folytonos szilárd hangulata folytán gyorsan és emelkedő árak mellett lett megvásárolva. Az e heti árak következők: búza 75— 78 kilo, 8.30-8.80 kr. — rozs 67-70 klg 5.80—6.— kr. — árpa 62- 63 klg. 5.-------5.40 kr. — zab 42—44 klg. 2.70—2.80 kr - bab 75-80 klg. 7.20-7.50 kr. Felelős szerkesztő s kiadótulajdonos: Ifj. VARÁZSÉJI GUSZTÁV. HIRDETÉSEK. ——————— A magyar-franczia bizt. részvény-társaság, mely 20 millió frankot, azaz 8 millió arany forintot levő alaptőkéjéből részvényesei által 10 millió frank, azaz 4 millió arany forint készpénzben befizettetett s részint magyar állami értékpapírokban, helyeztetett el részint pedig a fővárosban fekvő nagyobbszerű épületek megvásárlására fordittatott — mind igazgatósági székhelyén Budapesten, mind az ország különböző pontjain állított vezér és főügynökségeinél jégkár ellen biztosit minden mezőgazdasági terményt; fentartva azon a közönségnél igen megkedvelt feltételt, bogy dijainak 50°/0-tóliját elengedi, lm a termesztményeket jégverés nem éri. Csak azon ellenkező esetben, ha a kár a biztosított összegnek legalább 5°/o'liját kiteszi, fizetendő utólagosan, az engedményezett 50°/0-tóli alapdij ; de néni az egész, hanem csupán azon tételek után, melyek jégverést szenvedtek. A társaság nagyobb felektől, gazdasági egyletek és tagjaitól hat egymásután következő é.vre kihaló biztosításokat is elfogad, a dij engedmény módozatainak megtartására és külön igen kedvező feltételek mellett. A biztosításnál a kötvényben megállapított egységi árak, melyek után a. fél a dijakat fizette, még akkor is elfogadtatnak a kártérítés aladjául, ha a piaczi ár a jégverés idejében alacsonyabb volna is, a mi azért történik, mert a biztosított termények értéke a jégverés idején ssak ugyan közelítőleg2sem állapítható meg. Biztosítási ajánlatok benyújthatók s minden irányban bővebb felvilágosítások nyerhetők úgy az igazgatósági központon (Bpest. ÍV. kér., városháztér I. sz.) mint a vezér- és főügynökségeknél s az ország nevezetesebb helyein már felállított kerületi ügynökségeknél. A társaságot Váczon Weiner fgnítez képviseli. Bpest, 1881. május hó. Az igazgatóság. B OTI P P nVTTl/rnT no 1415 un PT7 a legllJahb szerkezet szerint, koríorV— -j \ y Y y I \ ~ \ ^ \ ^ n Sas nélkül kis helyet foglalnak el, JJA JuU U 1 UlUUJjUU 1 1UJU Lili kétszeres gyorsasággal préselnek, (Sajtók) gyorsasaggal préselnek mint a régibb szerkezetűek, könyen kezelhetők s egyszerű de tartós ké- szitésüek. Ára 75 frt. oszt. ért. Bécsben. — Rajzok és leírások, valamint több százra menő elismerő nyilatkozat kívánatra ingyen és bérmentve megküldetnek. Szőlőmalmok a legújabb szerkezettel kaphatók. MAYFABT PH, és Társa, Becs II. Praterstrasse 60. sz. A gyár létezik: Frankfurt a. M. Tisztelt közönség ! Alólirott teljes tisztelettel bátorkodik a nagyérdemű közönség tudomására hozni, bogy a városház épületében levő üzlethelyiségében könyv-, papir-, iró- és rajszerek kereskedést nyitott. Azon reményben, — amennyiben azon czéllal nyitom meg ezen üzletemet, hogy a n. é. közönségnek minden tekintetben igényeit a hazai tudományos és irodalmi munkákkal kielégíthessem pártfogásokat és becses támogatásukat megnyerni szerencsés leendek. Bármi néven nevezendő munkák, esetleg ha raktáramban meg nem lennének azokat a legrövidebb idő alatt megrendelőimnek megszerezem. Különös gondot fordítottam a küszöbön levő iskolai tanfolyamok megnyitásához szükséglendő tankönyvekre, — és úgy a hegyesrendi fögymnaslnm mindennemű tankönyvei, valamint az elemi iskolai tankönyvek a legnagyobb berendezésben állanak rendelkezésre a nagyérdemű szülők bevásárlására. Mely rövid értesítésem után, midőn a n. é. közönség becses pártfogását és tá mogatását újból kérném, vagyok teljes tisztelettel Vácz, 188E aug. hó Deutsch Mór, könyvkereskedő. Vácz, 1881. Nyomatott Serédy G. Sikotn. iparint. könyvnyomdájában.
