Váci Hirlap, 1942 (56. évfolyam, 1-102. szám)

1942-06-17 / 48. szám

VÁCI HIRLaP Telsch Frida és öccse az uzsorablróság elölt Az elmúlt őszön nagyszabású árdrá­gító bűncselekményt leplezlek le váro­sunkban a fővárosi valutarendőrség de- •j tektivjei. Hosszú cikkeket irtunk ar­ról, hogy mi történt Telsch Frida Csá- ky-úti textilüzletében. Megírtuk, hogy | a valutarendőrség defektivjei próbavá­sárlást végeztek és Telsch Fridát, vala­mint testvérét, Benőt előzetes letartóz­tatásba helyezték. Frida és Benő a Pestvidéki ügyészség fogházában ültek, az üzlet redőnyét pedig lehúzták .és azóta is csak egyszer nyílt ki a keres­kedés ' ajtaja, mikor hivatalos szemé­lyek hivatalos aktusra gyűltek össze a textilboltba s ez alkalommal sok ládá­ra való értékes békebeli árut vettek bűnügyi zárlat alá­Hosszú hónapok teltek el és Telsch Frida továbbra is az ügyészség rabja maradt. Most a Pestvidéki törvényszé­ken Hajnády István tanácselnök uzso­ra tanácsa tűzte ki ebben az ügyben a főtárgyalást. Telsch Fridát fogházőr vezette birái elé, ki meglehetősen rendes öltözékben jelent meg, haja ondolált volt. melyet lukas fehér turbán szorított le. A dús­gazdag textiles nő védelmét két ügy­véd látta el. A vádirat árdrágító visszaélés soro­zatos elkövetésével, bűntettel vádolja a '►Ikereskedőt. — Én árdrágítást nem követtem el, nem érzem magam bűnösnek — vála­szolt Telsch Frida a hozzáintézett kér­désre — majd egy kissé elgondolko­zott és mint olyan, aki engedni is •hajlandó kijelentéséből, hozzáfűzte: — Illetve csak részben érzem magam bű­nösnek, talán utána kellett volna néz­nem a számláknak és akkor nem törté­nik semmi. . . — Szóval maga hónapok óta ártat­lanul ül! Vág közbe az elnök. Ezután arról számolt be, hogy az üzletével kapcsolatos rezsitételei évi öt­száz pengő lakbér, melyet szülőanyjá­nak fizet rendszeresen, adó. fűtés, vi­lágítás, mintegy kétezer pengőnyi üsz- szegből áll. Havonta 300—400 pengő bruttó forgalmat csinál. No látja, szól most közbe az elnök, itt fekszik egy számla, mely szerint a múlt év április és május hónapjában egy hónapi idő­közben hétezer pengő értékben vásárolt árut egy textilnagykereskedőnél. Az ügyészségi vádirat hamis szám­lákkal való manipulálással is vádolja Telsch Fridát, mert a detektívek próba- vásárlása alkalmával olyan számlával kívánta igazolni az áru eredetét és a vételárat, melyről a nyomozás során kiderült, hogy hamis. A nyomozás meg­állapította, hogy azok a számlák, me­lyeket Telsch Frida felmutatott, való­Szabott árak! ban egy fővárosi textilnagykereskedő cégpapírjain és cégjelzésével, valamint bélyegzőjével ellátott papírján voltak kiállítva. Eddig rendjén is lenne, csak a baj ott van, hogy Ritter Albertné, kinek számláiról lenne szó, azóta üz­letét már feloszlatta és azt is igazolta, hogy ezek a számlák az ő ellopott cégpapírjain, de nem o általa lettek kiállítva. A vádlott ezekre a számlákra olyan magyarázatot kívánt adni. hogy mikor számlákra volt szüksége, elment a Ki­rály-utcába Ritter Albertné üzletébe, de már a kapu alatt egy idegen az­zal fogadta, hogy az üzlet feloszlott, ha igazoló számlákat kér, neki mód­jában van ilyen számlákat kiállítani, jöjjön vissza pár óra múlva, akkorra majd elkészíti. így jutottam én ezek­hez a számlákhoz — fejezte be Telsch Frida vallomását. Telsch Benő, a másodrendű vádlott azzal kezdte, hogy nem bűnös, mert a kritikus napon, mikor a detektívek bennjártak nővére üzletében, ő csak segédkezni volt ottan, segített csoma­golni és kiszolgálni. Orvosi kezelés alatt állott, igy sokszor Budapesten bevásárolt nővére megbízásából ott, ahol tudott. Az elnök elébe tárja ellen­tétes vallomását, mire megjegyzi, hogy akkor önkivüli állapotban volt, mikor a detektívek letartóztatták és ezért beszélt össze-vissza. A detektív- urak is megállapították feldúlt állapotomat. Simon Jánosné, nőtincsi parasztasz- szony barhent vásárlása céljából járt az üzletben, kért és kapott négy mé­tert, amiért 22 pengőt fizetett, de ezt sokalta is, alkudni próbált, mire Frida kijelentette, ennek ez az ára. Akkor lépett be az üzletbe a biztos úr, mire elpanaszolta, hogy a barhent méteréért 5.50-et kellett fizetni, igy került aztán a rendőrségre, ahol jegyzőkönyvet vet­tek fel. Vallomása után letett az elnök elé az asztalra egy darab barhentot, melyet megőrizett a drágán vásárolt árúból. Ezután jól öltözött, elegáns fiatal­ember állott a bíróság elé, kiről csak­hamar megtudta a hallgatóság, hogy Scheffer Gyula valutarendőrségi detek­tív. Azt az érdekes valllomást tette, hogy telefonon kaptak feljelentést, mely Íren pontosan tudomásukra hoz­ták, hogy a váci Telsch-boltban hamis számlákkal operálnak, árdrágító visz- szaéléseket követnek el. Azért jött te­hát Vácra, hogy próbavásárlást végez­zen. Először színes matlaszét kért, me­lyet az üzlettulajdonosnő 6.50-re tar­tott. 0 bele is ment az alkuba, de mi­kor jegyzéket kért a fizetésről, csak 6 pengő méterárról állította ki a szám­lát. Fridának a vásárlás nagyon gya­nús volt, érdeklődött is a detektív személye felől, ki szobi tanítónak mon­dotta magát. Vásárlási könyvet is ho­zott, de ez úgy volt becsomagolva, hogy a nevet nem lehetett elolvasni rajta. Mikor a vásárlás teljesen befe­jeződött, a szobi tanító felfedte inkog- nitóját és Telsch Frida az álmélkodás- tól még talán magához sem tudott tér­ni, már is két valutarendőrségi detek­tív között ballagott a rendőrségre. Most az elnök hatalmas számla-köteget mu­tat a detektív felé, miután a vizsgálat nagyon alapos volt, Telsch Frida pe­dig az árú eredetéről vagy nem tudott, vagy nem akart számot adni. A ké­sőbbi kihallgatások folyamán, amikor már a számlák a kezeink közt voltak, 3 , REMÉNYSÉG MOZGÓFÉNYKÉPSZINHAZ Csütörtökön 5, 7, 9 órakor 20—60 filléres I Pénteken 5, 7, 9 órakor ARIZONAI VADMACSKA Jane WíÜiers éneces, táncos vadnyugati kalandorfilmje. CONSO 11b expediciós film magyar szöveggel Szombaton 5, 7, 9 órakor Vasárnap 3, 5, 7, 9 órakor Hétfőn 5, 7, 9 órakor Német fimgyártás remeke! Budapesti Uránia legjobb kassza-sikerű filmje: így Is lehel repülni Heinz Uh mann világtiires német filmszínész végig kacagtató filmje. Frida azt vallotta, hogy a matlaszét Ritter Albertné üzletében vásárolta, hol nyomban kapott számlát, de miután Benővel nem tudtak akkor még össze­beszélni. ő is magára vállalta a Ritter- féle vásárlást. Később Benő visszako­zott. Három láda árút bűnügyi zárlat céljából foglaltak le. — Üzleti könyve­ket nem találtunk, mondotta, mert a tulajdonos nő kijelentette, ilyen köny­veket nem vezet, minden a fejében van. Ezután egy textiíkereskedő, ki an­nakidején a rendőrségen, mint szak­értő szerepeit, a barhent vásárlással kapcsolatosan kijelentette, ha az bel-, földi, úgy nagyon magas az ár. de ha külföldi, abban az esetben az öt pen­gős méter ár elfogadható- Szerinte az árú külföldi. Ezután Ritter Albertné, Tasner Zita. volt fővárosi textilnagykereskedő tett tanúvallomást, ki elmondotta, hogy 1941 júniusában feloszlatta üzletét. Ritterné azt is megvallotta, hogy volt egy csendes társa, egy zsidó, nem kel­lett érteni az üzlethez, ment az ma­gától, mert a textilnagykereskedés na­gyon egyszerű mesterség, ahogy kap­ták az árút, hozzávágták a hasznot és sokat kerestek. Azután azt a meglepő kijelentést tette, hogy a kérdéses mat- laszé nem az ő üzletéből származik, mert ilyen fajta árúkat ő nem tartott, ha bár a felmutatott számla az ő cég­jelzéses papirosán van kiállítva. A ki­állítás időpontjában már egyáltalában nem volt textilnagykereskedése. Hatá­rozottan állítja, hogy a számla hami­sítvány. Volt egy zsidó alkalmazottja, Glück László, ki azóta külföldre távo­zott. Lehetséges, hogy ez állította ki a hamis számlákat. Most az elnök a vádlott felé fordul: Megmondtam, jobb lenne az őszinte töredelmes beismerés. Ezután Ritterné nagy csodálkozva je­lentette ki, hogy Telsch Frida hétezer pengős vásárlást nála egész évben nem végzett, majd az ügyész kérdéseire el­gondolkozva és bizonytalaul azt mon­dotta, bogy ez a bizonyos Glück László nem is volt olyan magas, középtermetű lehetett és talán 30—35 éves volt. Pusztaszery Ferenc írásszakértő meg­állapította. hogy a számlák, melyek hamisak, sem Telsch Fridától, sem Telsch Benő kézírásától nem szármáz-'' nak. A szakértő után két textilkeres­kedő adott szakvéleményt. Az utolsó tanú Sugár Béla. a győri Textilművek rt. igazgatója volt, ki ira­tokkal felszerelve állott a bíróság elé és pontos, részletes felvilágosítással szolgált arról a matlaszé árúról, mely- lyel az árdrágítást elkövették, hogy ez gyárukból származik és 803-as gyártási számmal van náluk forgalomba hozva, melynek kiskereskedői ára pontos szá­mítások alapján az elmúlt év azon hónapjaiban, melyekben Telsch Frida azt vásárolhatta, 3 pengő és a 4 pengő 55-ös ár között mozoghatott. A bíróság valóságos üzleti kalkulációs teremmé változott. Sugár igazgató olyan pontos számításokra és haszonkulcsok ismerte­tésére vezette rá a bíróságot, hogy mindenki ceruzához nyúlt és számítá­sokat végzett. Végeredinényb ,-n tehát a 6 pengős méter árral cirka 33o/0-os árdrágítást követett el. Ezután meg­kérdezték Sugár igazgatótól, hogy a barhent anyag nem az ő gyárukból származik-e ! Nem, volt a határozott válasz, ilyen iajták gyártásával nem foglalkoznak, majd további kérdésekre kijelentette, hogy nem is tartja olyan finom barhent-anyagnak és szerinte nem külföldi árú. A királyi ügyész in­dítványára megkeresik a kereskedelmi és iparkamarát és a textil anyagvizsgáló központot annak megállapítása céljá­ból, hogy a vitás árú milyen szárma­zású. milyen finomságú és mi annak a jcontos ára. Ezután a védő tett elő­terjesztést Telsch Frida szabadlábrahe- lyezése érclekében, mondván, bogy a vádlott édesanyja súlyos' beteg, még életben akarná látni és hogy gazdag, akinek szökésétől nem kell tartani. A királyi törvényszék elrendelte Telsch Frida szabadllábrahelyezését. Az anyakönyvvezeftö hírei s Születtek: Toldi Ferenc és Janik Terézia leánya, Terézia, ág. h. ev. —, Szabados József és Nagy Mária, leánya halvaszületett —, Lakatos Anna fia, András, rk. —, Biró Lajos és Molnár Jolán leánya, Jolán, rk. —, Szilágyi Sándor és Lédermajer Ilona fia, Gábor, rk. —, Hajdú Mária leánya, Bor­bála, rk. —, Tolnay András és Madaras Magdolna leánya, Zsuzsanna, rk. —, Rég- ner Jenő és Neumann Ilona leánya, Éva, izr. —, Loch Géza és Palotai Julianna fia, Géza, rk. —, Csepregi Sándor és Vir- singer Róza fia, Sándor, rk. —, Varjú Pál és Ernyey Margit leánya, Ildikó, rk. —, Tóth Béla és Csitári Anna leánya, Anna, rk. —, Kögler József és Szabó Mária leánya, Mária, rk. —, Kovács János és Mészáros Eszter leánya, Mária, ref. Meghallak: Özv. Oly Jánosné, 86 éves, ref. —, ifj. Tóth Ferenc, 39 éves, rk. —, özv. Vida Józsefné, 32 éves, rk. —, Huber Gyula, 88 éves, rk. Házasságot kötöttek: Ifj. Lábai István és Fringen Matild —, Fehér György és Schlanger Matild —, Blunár Géza és Zadubán Mária —, Berg­man István és Kubovics Erzsébet —, Fekete Ernő és Inczédy Magdolna —, dr Radó Sándor és dr Turcsányi Éva —, Csiliig László és Csuday Mária —, Búzás András és Szlimák Piroska —, Lövik Béla és Tomka Ilona —, Weisz Benő és Prizant Elvira. Kihirdetést nyertek : Obzovik Lajos és Pap Julianna —, Ábrahám Pál és Kimle Julianna —, ifj. Maraffkó Gyula és Révész Anna —, dr Rátz Endre és Balázsfalvi Márta —, Schmidt József és Králik Ilona —, Jávor István és Szentesi Ilona —, Richter Jó­zsef és Veszelei Margit —, Bogányi Béla és Kis Mária —, Szaniszló Gyula és Ma­darász Margit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom