Váci Hirlap, 1942 (56. évfolyam, 1-102. szám)
1942-03-28 / 25. szám
2 VÁCI HÍRLAP kesztőséget, hogy közvetítse kérésünket és küldjön egy-egy példányszámot címünkre. A Hírlapnak régi olvasói vagyunk és boldogok lennénk, ha hazai lapot olvashatnánk. Gulyás Pál, Boclonyi Ferenc és Misiiéi Pál honvédek. Tábori posta: 107 vép. szd. 40/213. Dai*áoi^i - diákházüsinepély a r*ef. kuHurházban Bárdossy László lemondott miniszterelnök és Ravasz László püspök magasszinvonalú beszédével, melyet a Magyar Művelődés Házában március 8-án tartottak a Magyar Református Diákok »Soli Deo Gloria« Szövetsége által rendezett Darányi Kálmán Diákliáz ünnepélyén, indult el az a nagyszabású munka, melynek célja a Darányi Kálmán Diákház felépítése. A Magyar Református Diákok »Soli Deo Gloria« Szövetsége kormánytényezőkkel egyetértésben elhatározta, hogy megépíti Budapesten a Diákházat, ahol a vidékről fővárosunkba kerülő diákok igazi otthont találhatnak. A megépítendő Diákházban számos ingyenes és kedvezményes helyet létesítenek azoknak a tehetséges vidéki ifjaknak számára, akik épen anyagi körülményeik miatt a továbbtanulásra nem volnának kénesek. A Darányi Diákház tehát Budapesten, de a magyar vidék számára a magyar falu és kisváros gyermekeinek elhelyezésére és továbbtanuláshoz segítésére épül. A négy és félmilliós építkezési költség kétharmadát az állam és nagytőke adja, a harmadik részt, másfélmillió pengőt társadalmi úton kell ösz- 8zegyüjteni a Diákszövetségnek. Az országos gyűjtésre a belügyminiszter engedélyt adott és az téglajegyek kibocsátásával, illetve megváltásival történik. A téglajegyek ára: 1, 10, 100, 1000 pengő. Ennek a nagy célnak a támogatására március 29-én, virágvasárnap este pontosan i/g7 órai kezdettel a református kulturházban fővárosi művészek közreműködésével műsoros ünnepélyt rendeznek. Az ünnepélyre mindenkit szeretettel várnak. Halottastársulati közgyűlés A Felsővárosi Földmivelő és Nagyboldog Asszonyról címzett temetkezési egylet március 29-én a Katolikus Gazdakörben (Rákóczi-utca 17. szám) rendes évi és tisztújító közgyűlést tart. Az Elnökség. © mi TlKflRÉKPÉNZTál & Magyar i^cmjKeíá meDékhely« 4 c 3518$ ílttaí.ílinos tewrölet! f^B^ynÄtegöfsr® fe'Äo, H id, KVtH-S’«*»* i eg llnpltvai 18*11 BETE T E K E T gyümölcsöz te tü n k V KÖLCSÖNÖKÉ' folyósítunk V RAN K Ü Z L E mindem ágávái foglalkozunk EDÖMÉR KÁLMÁN vesszőfuttatása I Sajnáljuk, hogy alábbi tudósításunk j a nyilastábor egy részének kaján örömet fog szerezni. Mindenki tudja, akit érdekel, hogy a nyilas párt már régen új pártokra oszlott. Ami Budapesten történt, az történt 'vidéken is és a váci nyilas, párt is csendben két részre szakadt. Az emigránsok látható vezére Edömér Kálmán, aki valami nagy hivatalt viselhetett a pártban, mert hiszen, ha sikerülne Serényi Miklós gróf és testvért az útból félretolni, a felső pestmegyei kerületnek nagy örömére, ő lenne az országgyűlési képviselőnk. Edömér azonban türelmetlen volt és kilépésével alighanom eljátszotta kis játékait. Nyilas szokás, hogy mig együtt vannak, egymás fel magas ztalására nem találnak elég dicsérő szót a szótárban, de ha külön válnak, rögtön leszedik egymásról a keresztvizet és megjelenik a legnagyobb átok és jelző: Zsidóbérenc. No, de mindegy. Mi nem lehetünk tekintettel apró kéjelgésekre, melyekkel a túlsó oldal szegény Edömér Kálmán rákvörössé lett arcát fogadja, amint vasárnap délelőtt lebotorkázott a városháza fehér terméből Isten szabad ege alá. Nekünk tudósítást kell írni és be kell mutatni, hogy nyilas szokás általánosságban vádaskodni és ha sikerül mérgezett nyilakat elhinteni, az elégedetlenség általános és a cél eléretett. Ámde talál emberére a nyilas is és nem lehet vág nélkül szavalni, hogy egyszer felelősségre ne vonják. Standepede a helyszínén, miként ez jó Edömér Kálmánnal történt Vác—Hegyközség vasárnapi közgyűlésén a városházán. . Kevesebben voltak, mint az első öszszehiváskor.Különösen feltűnt, hogy hiányoztak azok az idegenből jött modern gyümölcs és szőlőkulturát Vácra hozó gazdák, akiknek nyomán már is emlegetni kezdik a váci határ terméseit, őket nem érdekük az apró veszekedések, hogy miért ezt az utat és miértnem a másikat javították meg, hogy miért hat pengő a hegyközségi járulék és miért nem a hegyközség fizet nekik járulékot, ök hallgatnak, dolgoznak és nem számítanak a többi szőlősgazda és gyümölcsöstulajdonos támogatására, mert már éppen jól megislmertek bennünket. Hát imigyen egészen egymás között voltunk és hosszú ideig úgy festett, hogy már nem is fogunk veszekedni, mert sem az alvégről, sem a felvégről nem pöffent fel, hogy aszonygya, hogy aszongya, könnyű az uraknak . .. Bartos Eerenc ült az elnöki székben, a polgánnesteri emelvényen és monoton hangon referálta a tárgysorozat egymást követő pontjait. Elmondotta, hogy ennyi pénz folyt be, ennél többet költöttünk és nem csináltunk semmik,, mert a tagok jó része nem tartotta szükségesnek a hegyközségi járulékot fizetni. Már azt hittük, hogy Bartos elnök ráteszi a tárgysorozatra a pontot és egy évig megint nem haliunk a Hegyközségről semmit. Szerencsére innen is, onnan is félénk felszólalás történt, hogy igy kellene, megy úgy kellene. Bartos elnök hagyta őket beszélni és olyan szépen belejöttek, hogy egyszerre öten is beszéltek, mint a nőkongresszusokon. Majdhogy nem elfogytak a szónokok és vége lett volna a közgyűlésnek, mikor Edömér Kálmán felált és vakmerőén igy kezdte: — Itt mindenkinek jut pénz, de mi honnan izzadjuk ki a magas hegyközségi járulékot. .. Nem folytathatta tovább, mert kitört ,a gyalázat. Bartos Eerenc öklével ütötte az emelvény asztalát és kipirultan kiáltott Edömér felé: — Visszautasítom rágalmait és követelem, hogy azonnal bizonyítson! Jegyezze meg, hogy itt nem hogy pénz jut mindenkinek, hanem én is ingyen dolgozom, sőt a saját zsebemből fizetem ki a csőszöket, mert a hegyközségi adó nem folyt be. Az gpenélkül való Sziklai László mindkét karjával fenyegetett Edömér felé: — Rágalmaz és uem tud bizonyítani! Az egész gyűlésterem, mint a hangyaboly Edömér felé kiáltozott, hogy bizonyítsa be állításait. Edömér azonban nem tudott válaszolni csak anynyit mondott, hiszen a gépirókisaszszony is fizetést kap. Bartos Ferenc elnök is megállapította, hogy Edömér nem bizonyít és hogy lássa, milyen önzetlenül megy a munka a Hegyközségijén, meghívta Edömért a hegyközség választmányába, ott mindent' ellenőrizhet. Már teljes volt az összebékülés. mikor újra nagy lárma keletkezett. Bartos elnök ugyanis elmondotta, hogy szakiskolát végzett hegyközségi bírót nem kapnak, ezért ideiglenesen kell betölteni ezt a fontos állást. Egy hang elkiáltotta: — Éljen Edömér Kálmán! Mire egy hang lett az egész közgyűlés és mosolyogva ordították a fülébe, hogy ő iegyeti a hegyközségi bíró. Dehogy akarták megválasztani, csak előző balul sikerült felszólalása miatt akarták megfélemlíteni a nehéz munkával. Mikor nagynehezen elült az éljenzés, Bartos elnök játszotta a primhegedűt a koncertben és tréfás mosolygással kérte, kapacitálta Edömért, hogy vállalja a nagyfontosságú állást, hiszen ő nyugdíjas és ráér. Erre újra az egész zenekar játszotta, hogy Edömér nem térhet ki a megtiszteltetés elől. Ö pedig kínosan, feszengve ült a helyén és mikor nagynehezen szóhoz jutott, annyit hebegett, hogy ő már házcsoport parancsnok, már többet nem áldozhat a köznek, köszöni a megtiszteltetést. de nem vállalhatja. Látni kellett ezt a kedves epizódot, mely aztán azzal ért véget, hgoy Hidvégi János gazdát egyhangúlag helyettes hegyközségi bírónak választották. Végezetül Bartos Ferenc elnök megszívlelendő intelmet intézett a megjelent gazdákhoz. Elmondotta, hogy a hegyközségnek nem az a feladata, hogy minden összejövetelen veszekedjék és gyanúsításokat hallgasson meg, vagy utasítson vissza, miként ezt előbb hallották, hanem arról kellene tanácskozni, hogyan álltisák át a váci szőlőket, hogy többet és nemesebbet teremjen, hogyan kellene gyümölcsöseinket szakszerűen ápolni, hogy a vevőket ide csábítsuk, mint ezt a közeli Nagymaros példája mutatja. A gazdák jólétének emeléséről kellene beszélnünk, ami eddig még nem történt meg soha. Ezért nincsenek köztünk az új gazdák, akik nem kiváncsiak a mi kicsinyes, békaülőkéjének nívójáról kürtőit világnézeteinkre. Reméli, hogy ez a közgyűlés ; észretériti a gazdákat és ez volt az j utolsó veszekedős közgyűlés. Az utolsó l iiniiBiiiiit ■SSIIlllli Jill hrIHIÜíii VÁCI | EGYHÁZMEGYEI TAKARÉKPÉNZTÁR R.T. Kegyes Alapok év Alapítványok Kezelósége Elfogad betéteket könyvecskékre és folyószámlára n legmagasabb kamatozás mellefi. — Kölcsönöket folyósít rövid és hosszabb lejáraira. — Idegen pénzeket vásárol, küi- és belföldi átutalásokét eszközöl 1I1111II iíill'l!l|!!!íli!l.j|l!lliiliil!lill41llllli!lll|Ii!||| szó Rajz Károly nyug. MÁV igazgatóé volt. aki barátilag kérte Bartos elnököt, hogy ne keseredjen el a sok vádaskodó beszéd miatt, vagyunk igen sokan, akik komoly és önzetlen törekvéseit mindenekén keresztül lelkesen támogatjuk. Séta a Dunaparton Szép őszi idő volt október közepe, az alsódunaparti sétányon az őszutó kedves napsugarainál sütkéreztek bácsik. nénik és gyermekek, szóval kis és nagygyermekek. Két édes csöppség játszott közvetlen a Dunapartján, ahol homokból, kavicsból és kövecskékből valami — az ő kis gyenge eszük elgondolása szerint — várat, vagy erődfélét akartak építeni. Mi, öregek gyönyörködtünk az építeni akarás jövő kilátásaiban, ami a gyermek kis lelkében valami módon már megnyilvánul. Mig ide és tova sétálunk, a két kis építő mellé áll egy harmadik, aki hátratett kézzel fontoskodva bírálta az építkezést, közben vitatkozásukra lettünk figyelmesek, súlytalan játékos szavak, sírásig fokozódó hévvel. Azzal a szándékkal, hogy lecsillapítom őket, mert hiába no, a tanáremberbe évek során át beidegződik a kis emberpalánták iránti érdeklődés, hozzájuk léptem. Az egyik bizalommal nézett rám, nefelejtsszin szemeivel, mintegy felhívta közbenjárásomat az ő igazának védelmére. Mig a másik, a később jött, villogó fekete szemeivel, már meg is előzte kispajtását és igy szólt: Bácsi kérem, ugye nekem van igazam, hiába beszél a' Gábor, mért ha ide építik a várat, ugye, mikor télen nagy lesz a Duna, elviszi, én csak tudom, mert én már első elemibe járok. Sajnálattal láttam a másik drága kis fiút, aki búsan nézte a délután felépített remek váracskát, de belátta, hogy az ő kis pajtásának igaza lehet, mert a Duna : majd elsöpri a beléje épített váráés| kát — az már biztosan tudja — mert ■ inár első elemibe jár. öreg sétáló. VÁROSI FILMSZI N M A Szombaton 4, 6 és 8 órakor Vasárnap 2, 4, 6, 8 kor Hétfőn 4, 6 és 8 órakor Ne kérdezd, ki voltam Karády Katalin Soos, Senyei '/era, Németh Romola, Ilosvay Katalin, Szabó. Benkő, Juhász, Vértes 20 fillértől 90 fillérig. — Jegyrendelés a pénztári órák alatt telefonon is 201. JÖN Magyar film MAGDOLNA Magyar film JÖN m
