Váci Hirlap, 1942 (56. évfolyam, 1-102. szám)

1942-01-07 / 2. szám

V a C I tt i R L A. F Szobrot és utcát Tragor Ignácnak! A Múzeum-Egyesület kegyeleti közgyűlése Witézi elissTraepé&i késpct-il a váltós *?iiéz kes“fésss Csendes, ernyedetlen munká­ban díszíti a város tereit és utcáit vitéz Marosi András kertész és kezeli nemcsak a város kertészetét, hanem fais­koláját is, amelyből 1000 számra viszik a gyümölcsfacsemetéket Vác minden irányába. A város nem sokat kőit a szépítésre és mégis, ha tavasztól késő őszig valami szépet és ízléseset talá­lunk, az a szorgalmas és mun- j kás Marosi mester érdeme. Ugv látszik azonban, hogy ebben még nem merült ki a munkája, mert a csendes és szerény ker­tész más oldalon oly hatásosan dolgozik, hogy arra felsőbb he­lyen is fel kellett figyelni. Vitéz Marosi András a vitézek érde­kében évtizedek óta lelkesen dolgozik anélkül, hogy bármi­lyen elismerésre számot tartana. Mégis a legfelsőbb Vitézi Szék észrevette és elismerése jeléül a múlt héten a következő di­csérő levelet küldötte: Dicsérő oklevél mellyel az Országos Vitézi Szék vitéz Marosi András nemzeies urat a Vi­tézi Rend érdekében kifejezett, az átlagot messze felülmúló érdemes, önzetlen és kimagasló tevékenysé­géért dicsérő elismerésben részesíti. Kelt Budapesten, 194! december 1 Vitéz Hellebronth Antal nvug. vezérezredes s', k. Vitézek Főkapitányának helyettese Előléptetés a A MÁV elnökigazgatója Nyéky Barnabás főtisztet, berettyóuj falui állomásfőnököt intézővé kinevezte. ®m«ülfl!l!lllllllllllll!IIIIM váci j EGYHÁZMEGYE! TAKARÉKPÉNZTÁR R.T. <#0y«» Alapok én Alapítványok K«i»lö»éQ* Elfogod betéteket köny­vecskékre és folyószámlára a legmagasabb kamatozás mellett Kölcsönöket folyósii rövid és hosszabb le­járatra. — Idegen pénze» két vásárol, küi- és bel­földi átutalásokat eszközöl •intmiíiiHiwrwmifmtitmimtimiimniHituitiitiHnHiatitHmmtiiHiiiw« A Vizkereszt még egyszer s talán utoljára Tragor Ignácé volt. Az elmúlt évtizedekben halálos pontossággal megjeleni ő, aki egyébként irtózott a nagy nyil­vánosságtól, a városháza fe­hér közgyűlési termének elnöki pulpitusán, hogy szivszerelmé­­roí, a .Váci Muzeum Egyesület egy esztendejéről, felfedezett történelmi értékekről, nagy em­berek váci vonatkozásáról a bű sáfár szerénységével leszá­moljon városa közönségének. Az utolsó vizkereszti gyüle­kezés fölött bizonyára most is ott lengett Tragor Ignác szel­leme, mely még gyönyörködött az ő szép alkotásában, a hangya­­szorgalommal összehordott niu zeumában. Vélnéd, kedves oi vasó, hogy e szellemi találko­záson a Tragor tisztelők százai és százai taposták egymás sar­kát, hogy az utolsó tiszteletadá­son kifejezzék el nem múló há­lájukat a város legnagyobb kul­­túrembere iránt? Annyian voltak éppeu, hogy a padok megteltek. Tehát nyolcvanan. Mindenkinek jutott ülőhely. E! lehet tűnődni, hogy a szel­lemi dicsőség is így múlik el ? Örömmel jegyezzük fel, hogy höl vek nagyobb számban vol­tak a padsorokban mint a fér­fiak és hogy ott volt az elisme­rést soha meg nem tagadó isko­latársak szövetségének küldött­sége. Ők messziről is meg tud­ják becsülni azt a szellemi nagy ságot, mely még nemrég Tragor Ignác halódó porhüvelyét hordta. Közelről senki sem olyan nagy, távolból pedig nem látjuk az emberi gyarlóságokat, ép ezért megbecsüljük szellemi alkotá­saival közülünk erősen kinőtt Tragor Ignácot. Az elnöki emelvényen most először jelent meg Göndör Sán­­dr múzeumi alelnök, kit oly ré­gen láttunk és nélkülözünk köz­életi munkában. Szépen beszélt a muzeum egyesület két legfőbb kötelességéről : Első, hogy a város közönségében mindjobban felkeltse a múlt iránt való ér­deklődést, a másik, hogy a mu­zeum nagyértéket képviselő tá­rai részére, melyeket az időn kívül a meg nem felelő helyi ségek is rontanak, végre alkal­mas hajlékot építsenek. Ezután következett a titkári jelentés, melyet a beteg Szarka Gyula főtiszt helyett ifj Jakab ffy Károly ismertetett. Ezt a je­lentést későbbi számaink egyi­kében teljes egészében közölni fogjuk. Inczédy József dr pénztáros bemutatta, hogy az egyesület egyike a legjobban szituált váci egyesületeknek. Ma 2762 pengő készpénzvagyona van A tisztujitás kivetkezett vol­na, de ezt rövidesen elintézték. Tragor Ignác örökét egy évig nem töltik be, a többi tisztvi selő pedig megmarad a helyén. A választmányba, régi szokás szerint, új váciakat, kik a mu­zeum iránt érdeklődnek, válasz­tottak be. Ezután Bán Márton muzeum őr, az egyesület ezidőszerint való látható és tényleges veze­tője tartotta meg emlékezését az elhunyt nagy elnökről. Nem volt ez emlékbeszád, hanem Báo-féle közvetlen hangú, egy­szerű, cikornyátlan előadás, mely hangjával és tartalmával közelebb férkőzött hallgatóságá­hoz, mint bármily nagyszabású rideg emíékbeszéd. Tragor Ignác — kezdette Bán Márton — körülbelül 36 évig szólt erről a helyről, minden év Vizkeresztjén pontosan eb­ben az órában a váci intelligens közönséghez aktuális, művéhzeti, vagy történelmi kérdésekről. Nem az ő feladatát akarom foly­tatni, ez lezárult halála napjá­val, de meg fogjuk örökbecsű munkásságát örökíteni ő hozzá méltó hatalmas könyvben. Tra­gor Ignác 1899 július 9-én szü­letett. Gyermekkoráról vajmi ke­veset tudunk. Nyolc testvére volt, ezek közül ma négyen él­nek. Bán felkereste őket, de igen kevés adattal tudtak szol­gálni. Tragor, ki minden váciról szinte abc névsort vezetett, azok minden életmozzanatát felje­gyezte, ő magáról egy szó fel­jegyzést sem hagyott hátra, ki véve gyászjelentését, melyet maga fogalmazott meg puritán egyszerűséggel, hivalkodás nél­kül. Tragor Ignác otthon végezte el az elemi iskoláit, gimnázium­ban nem volt az első tanulók közt. Csendes fiú volt, akiről azonban iskolaíársai feljegyez­ték, hogy egyszer kiment Deák­várra és ő is résztvett a diákok játékában. Az agyagbánya tete­jéről azonban lezuhant és mi­kor ismét visszanyerte eszmé­letét, fekvő helyzetéből feliér­­delt és imádkozni kezdett. Még azt is tudják róla, hogy nagyon szeretett harangozni a piaris­táknál, de ez is balul ütött ki s ettől is eltiltották. Kolozsvárt volt jogász, itt sze­rezte meg a doktori diplomát is. Ezután egy évre elment Csík­szeredába ügyvédjelöltnek. Er­ről sokszor és büszkén beszólt. Majd hazakerült és Freysinger Lajos dr kir. közjegyzőnél se­gédkezett. Minden vágya az volt, hogy közjegyző legyen valahol Magyarországon. Többször em­lítette, hogy száznál több kér­vényt adott be kinevezéséért. Ki tudja, ha akkor célját eléri, visszatér e valaha Vácra és nem maradnak-e el azok a maradan­dó szolgálatok, mellyel szülővé rosát mindörökre lekötelezte. Már régebben volt Vácnak egy régészeti egyesülete, melyet Csávolszky József címzetes püs­pök nagy agilitással vezetett. 1896 ban már ennek az egyesii-I-------------------------“1 VÉCi TIMRÉIPtaZTli A Magyar ftemzeti • mellékfeielje Äs KJső Hajiraí Bix TrtrwasAjj fcea-ajietS f«ttg-jrjíőSrs«g;© SimüíatS'tóíSss-Aésp 15. Tslí «5 Alspttr»: 18 «4 BETÉTEKET gyümölcsözte tönk ▼ KÖLCSÖNÖKÉ folyósítunk 'W A 8ANKÜZLE minden ágával foglalkozunk leinek jegyzőkönyvében találjuk Tragor Ignác nevét, ki az egye­sület főtitkára lett. Nagyban te­vékenykedett ebben az egyesü leiben, de később elhalkult a szava. Az történt, hogy Csá­volszky és Tragor között ellen­tétek merültek fel. Csávolszky régész volt, ásatásokon akarta a gyűjteményeket szaporítani, Tragor irodalmi munkát köve­telt és búvárkodást régi okira­tokban, könyvekben és irattá­rakban. Ezt a nagy célját igazán ak­kor valósíthatta meg, midőn Csávolszky József halála után az elnöki székbe került. Amig azonban elődje kiküldött bizott­ságokkal dolgozott, addig ő ma­gára vette az egész munkát. Páratlan nagy adatgyűjtemény maradt utána. Ő egymaga volt a muzeum egyesület. Fáradha­tatlan adatgyűjtő volt. Tervei évtizedekre előre ki voltak tűzve. Meg akarta Írni Vác város ke­reskedőinek, iparosainak, ref. és ev. papjainak, a kanonokoknak életrajzát. Ezekről kötetekre me­nő alfabetikus feljegyzései van­nak, amelyeket ő, mint muzeum­­őr szívesen bocsát a hatóságok rendelkezésére. Azzal fejezte be vonzó előadá­sát, hogy Tragor Ignác iránt szülővárosa még nem rótta le háláját, miért is azt &z indít ványt teszi, hogy kérvényezzék a várostól, nevezze el a Fürdő­­utcát, melyben a nagy elnök há­za áll és melyben lakott, az ő nevéről és azután a muzeum egyesület közadományokból ál­lítsa fel Tragor Ignác szobrát. Ő, Bán Márton rögtön százpen­gős takarékpénztári könyvet tesz le e célra, Hiszi, hogy az ada kozók végtelen sora jön utána és állani fog Tragor Ignác em­léke. . Nagy éljenzés mutatta, hogy Bán Márton, a nagy elnök egyik VÁROSI FILMSZÍNHÁZ Szerdán 4, 6, 8 órakor Csütörtökön 4, 6, 8 órakor Érdemes örökölni FERNANDEL 20 fillértől 60 fillérig. — Jegyrendelés Elvira Poposar a pénztári órák alatt telefonon is: 201. JÓN HATOS FOGÁT JÓN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom