Váci Hirlap, 1942 (56. évfolyam, 1-102. szám)
1942-10-28 / 85. szám
Ara: 12 fillér 56. évfolyam 85. szám Vác, 1942 oKtóber 28 VÁCI HÍRLAP Politikai és társadalmi hetilap. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Helyben egy negyedévre...............................3 P — f Vidéken egy negyedévre...............................3 P 50 f Egyes szám ára.................................................12 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ. KIADÓ ES LAPTULAJDON OS: BERCSÉNYI DEZSŐ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Vác, Széchenyi-ulca és Csányi-út sarkán. Telefon: 17. Kéziratokat nem adunk vissza. — Hirdetések. Nyilt-tér díjszabás szerint. — Hirdetések díja előre fizetendő. Adót fizetni — hazafias kötelesség Végére értünk az esztendőnek, a város beszámol a pénzügyminiszternek a polgárság adó zásáról. Nem is régen még az volt a szokás, hogy a váci adózó felszólítás nélkül fertálykor tömegesen jelentkezett a városi adóhivatalban. Az elszegényedés azonban igen sokat gyenge adófizetőkké tett, mégis Vác zokszó nélkül fizeti adóját. Ezt várja most a polgármester a város polgárságától amelyhez a következő felszólitást is intézi: Doktor **áa vattás A budapesti Pázmány Egyetemen október 10-én orvosdoktorrá avatták Mayer Lászlót, néhai Mayer András sikel m rnaintézeti tanar fiat. A HAZÁÉRT Roham alatt halt hősi halált Múlt év októberében vonult be katonának Toman .János, Tornán Mihálynak, a püspöki csikótelep kezelőjének derék 22 éves fia. Budapestre, a gépkocsizó zászlóaljhoz került, ahol ügyességéért, jó modoráért éppúgy megszerették, mint idehaza, ahol nagy baráti kört hagyott hátra. Pár hónap múlva a keleti harctérre került. Az orosz fronton már egy ízben gránátnyomás következtében kórházba került, de felgyógyult és visszament a frontra;.' Szabadságra hazatért baj társai mondják el, hogy Toman János a legbátrabb katonák egyike volt. Hősi halálát is rohamban lelte, amikor a bolsevikiket kiűzték páncélozott védőállásaikból. Ök hozták először a hirt a derék, jő magyar fiú hősi haláláról, mely mindenütt a városban, ahol csak ismerték, nagy részvétet keltett. Azóta megjött a hivatalos hiradás is ! és százaclparancsnoka a szomorú hirt a következő levélben adta tudomására a családnak: Mély részvéttel értesitem, hogy fia, Toman János c. őrvezető szeptember 12-én, a Dón mentén vívott harcokban hősi halált halt. Fia ellenséges orosz állások megrohamozásakor esett el. Sajnos, ezideig még hátrahozható és eltemethető nem volt. Hátramaradt ingóságait, hátralékos járandóságait el fogom küldeni. A nemzet egy kiváló katonáját, mi egyik legkedvesebb bajtársunkat; veszítettük el benne. Tudom, hogy minden emberi vigasztaló szó kevés mély fájdalmának enyhítésére, mégis most, amikor valamennyiünk részvétét ismételten kifejezem, kérem, nyújtson vigasztalást az a tudat, hogy fia mindvégig példásan szolgált és harcban, a hazáért hősi halált halt. Századparancsnok h. Csütörtökön városgazdát és végrehajtót válaszfalak Az alispán váratlanul csütörtökre kitűzte a városgazdái és végrehajtói állások betöltését. Pálházy Endre dr. tb. főjegyző lesz az alispánhelyettes a választáson, melyet délután iM órára tűztek ki. Pályázók a városgazdái állásra: 1. Honig Béla, 2. Dombrádi Ferenc, 3. Tóth Sándor. Itt nem kétséges, hogy ITőníg Bélát szavazás nélkül, egyhangúlag fogják megválasztani. A végrehajtói állásra pályáztak: 1. Kispál Károly, 2. Juhász Ferenc, 3. Hídvégi János, 4. Bjicher Gyula, 5. Dani János, G. Tóth Sándor. Ennek az állásnak betöltésénél valószínű leg szavazás lesz. Szomorú, hogy a magyar társadalmat a zsidókérdés osztja pártokra A Nemzeti Elet Pártja szombaton este választmányi gyűlést hivott össze a Katolikus Gazdakör Eákóczi-utcai otthonába, melyen a kerületi vezetőkön kivül budapesti vendégek is resztvettek. Az elnöki széket Tersztyánszky Gábor foglalta el. A főtitkár jelentése után. mely szerint ezentúl a párt kéthetenkint a Eákóczi-utcai Gazdakörben ' panasznapot tart, melyen országgyűlési képviselők is megjelennek, Clidófalvy Pál párttitkár a főispán üdvözletét tolmácsolta. Hosszabb beszédben szólt az összetartásról és a pártfegyelemről. Megay Károly országgyűlési képviselő mondott ezután beszédet a kill- és belpolitikai helyzetről. Amint megállapítható — szólt a képviselő — ma már nincs is ellenzék. Ennek akkor volt szerepe, mikor Ausztriával közös kenyéren éltünk. Akkor a hazafiságnak fokmérője volt ellenzékinek lenni, de mióta Magyarország önálló, az ellenzékieskedés mind szűkebb körre szorul, mert hiszen nincs is szükség arra. hogy a jó magyar embereket nemzeti munkájukban gáncsolják. A mai ellenzék nem is találja helyét, mert naprélnapra párt változásokat olvashatunk és van már sok olyan képviselő, aki végigjárta az összes ellenzéki pártokat és még sem találja helyét. Ma nem ellenzékieskedésre. hanem legnagyobb fokú összetartásra van szükség, hogy kifelé is hatalmas erőt mutassunk. A magyar katona a világ összes nemzeteinek szemében a legnagyobb hős. Nem szabad az ő önfeláldozó munkáját azzal gyengíteni, hogy idebenn másképpen gondolkozunk. Egy a célunk: a győzelem és ezt a nemzet óriási többsége kívánja, a magyar honvéd pedig ki is fogja vívni. Hű szövetségesei vagyunk Németországnak és Olaszországnak és a tengely meg is becsüli a mi segítségünket. Az ő hathatós közbelépésükkel vér nélkül tért vissza az anyaországhoz a húsz év előtt leszakított Felvidék, Kárpátalja, Erdély és Bácska. Németország olyan nagy tekintély, hogy egyetlen szavával le fegyverezte azokat az országokat, amelyek a magyar földet birtokukban tartották. Ezek az országrészek ma szerves részei a hazának, házai épek, fiai dolgoznak és neküqjs: nem kellett a visszafoglalásért véráldozatot hozni. Felbecsülhetetlen érték ez, amit Németországnak s Olaszországnak köszönhetünk. A zsidókérdésről szólva megállapította., hogy azt hideg fővel, elfogultság nélkül kell tárgyalni. Ö a közöli a 10 képviselő között volt. akik az első zsidótörvényt megalkották. Ennélfogva belelát a kérdés minden vonatkozásába. A zsidókérdés erkölcsi és gazdasági probléma. Az első problémával már tnegbii koztunk, mert a vezetést minden téren kiütöttük a. kezükből. Idézi Bangha páter hatalmas mondását: Ha megkérdeznének, hogy leromboljam-e a templomokat vagya sajtó élén hagyjam a zsidóságot, habozás nélkül a templomok lerombolását választanám. Mert a leiombolt templomokat a keresztény sajtó agitáció javai fel tudom építeni, de ha a sajtó továbbra is a zsidó kézben marad, akkor lerombol a templomokat és azokat soha nem építhetjük fel. Gazdasági téren most folyik a birkózás és minden akadály dacára győz a nagy keresztény gondolat. Igaz, hogy hátráltatja a kérdés megoldását, hogy a zsidókérdés pártokra szaggatta a közvéleményt. Különös és tragikus, hogy a belső politikában úgyszólván semmi más nem érdekli a közönséget, csak a zsidók sorsa. Es aszerint csoportosulnak. amint a nagy kérdés megoldásával gyorsabb tempót akarnak-e. Nyugodtak lehetünk, hogy a zsidókérdés nálunk is tökéletes megoldást talál, de egészen más felelőtlenül kiabálni és követelni és más kormányozni és intézkedni. Legfőbb parancs ma az erős belső front, amelyet nem szabad semmiféle kérdések közbevetésével megbontani. A Nemzeti Elet Pártja Gömbös Gyula óta ezen fáradozik és ezt látja a magyar társadalom is, amely egységesen csoportosul zászlaja alá. A hatalmas beszédet dr. Schepácz Gyula köszönte meg a hallgatóság nevében, mely után még üdvözlő sürgönyt küldöttek dr. Pétery József megyéspüspöknek és Nádas János országos párttitkárnak kinevezése alkalmából. Segédpendlörök a Vöi'őslieiresztéi'i A légoltalmi szolgálattal kapcsolatban segédrendőri szolgálatra berendeltek hazafias buzgóságuknak igen szép tanujelét adták. A berendelt szolgálatosok Arany Imre, Adamcsak Béla, Börcsök András, Berinkei János, Erős Lajos, Együd János, Horváth Lajos, Homenyánoki Imre, Klein József, Kovács János, Mojzes János, Marinovszky Károly, Matz László, Mizser János, Mizser Pál, Payer István, Révész István, Still Lajos, Seres János, Stencik József, Török Sándor és Yárkonyí István a segédrendőri szolgálatukért járó díjazásukból összesen 50 pengőt a Vöröskeresztnek adományoztak. A légo szervek más csoportbeli szolgálatosai szolgálatuk után semmiféle járandóságot nem igényeltek s Így szolgálatukat a közös cél érdekében tisztán hazafiasságból ajánlottá,k fel. Ezeket az adományokat a rendőrkapitányság köszönettel a Váci Hírlap útján nyugtázza és az összeget rendeltetési helyére juttatta el. Az 1942. évre előirt köztartozások és hátralékok (közadók, illetékek, inségjárulék, ebadó, vizdij, szemétfuvarozási dij) esedékessé váltak. A mai súlyos körülmények között az adófizetés fokozottan hazafas kötelesség. Az állam és a város a' vele szemben támasztott és az egyre fokozódó követelményeknek csak. úgy tud megfelelni, ba bevételei teljes összegükben befolynak. Sajnálattal állapítottam meg, hogy a város adófizető közönsége adófizetési kötelezettségének csak kis mértékben tett eleget, jóllehet a termelési, értékesítési és általában a kereseti viszonyok kedvezően alakultak. Felbivom ezért a város adófizető közönségét, bogy a hátrálékos köztartozásukat haladéktalanul, a folyó évi köztartozásukat pedig minél előbb, de legkésőbb folyó évi november hó 15-ig a városi közpénztárba feltétlenül fizessék be, annál is inkább, mert az adófizetés elmulasztása esetén a közérdek megóvásának biztosítása végett a vérehajtási eljárást a bátrálékosok ellen személyválogatás nélkül a legszigorúbban lefolytatom. Azon adózók, akik adójukat november 15-ig megfizetik,2% -os kamattérítésben részesülnek.
