Váci Hirlap, 1942 (56. évfolyam, 1-102. szám)

1942-10-28 / 85. szám

Ara: 12 fillér 56. évfolyam 85. szám Vác, 1942 oKtóber 28 VÁCI HÍRLAP Politikai és társadalmi hetilap. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Helyben egy negyedévre...............................3 P — f Vidéken egy negyedévre...............................3 P 50 f Egyes szám ára.................................................12 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ. KIADÓ ES LAPTULAJDON OS: BERCSÉNYI DEZSŐ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Vác, Széchenyi-ulca és Csányi-út sarkán. Telefon: 17. Kéziratokat nem adunk vissza. — Hirdetések. Nyilt-tér díjszabás szerint. — Hirdetések díja előre fizetendő. Adót fizetni — hazafias kötelesség Végére értünk az esztendőnek, a város beszámol a pénzügy­­miniszternek a polgárság adó zásáról. Nem is régen még az volt a szokás, hogy a váci adózó felszólítás nélkül fertálykor tö­megesen jelentkezett a városi adóhivatalban. Az elszegénye­dés azonban igen sokat gyenge adófizetőkké tett, mégis Vác zokszó nélkül fizeti adóját. Ezt várja most a polgármester a város polgárságától amelyhez a következő felszólitást is intézi: Doktor **áa vattás A budapesti Pázmány Egyetemen ok­tóber 10-én orvosdoktorrá avatták Ma­yer Lászlót, néhai Mayer András si­­kel m rnaintézeti tanar fiat. A HAZÁÉRT Roham alatt halt hősi halált Múlt év októberében vonult be kato­nának Toman .János, Tornán Mihály­nak, a püspöki csikótelep kezelőjének derék 22 éves fia. Budapestre, a gép­kocsizó zászlóaljhoz került, ahol ügyes­ségéért, jó modoráért éppúgy megsze­rették, mint idehaza, ahol nagy baráti kört hagyott hátra. Pár hónap múlva a keleti harctérre került. Az orosz fron­ton már egy ízben gránátnyomás követ­keztében kórházba került, de felgyó­gyult és visszament a frontra;.' Szabadságra hazatért baj társai mond­ják el, hogy Toman János a legbátrabb katonák egyike volt. Hősi halálát is rohamban lelte, amikor a bolsevikiket kiűzték páncélozott védőállásaikból. Ök hozták először a hirt a derék, jő ma­gyar fiú hősi haláláról, mely mindenütt a városban, ahol csak ismerték, nagy részvétet keltett. Azóta megjött a hivatalos hiradás is ! és százaclparancsnoka a szomorú hirt a következő levélben adta tudomására a családnak: Mély részvéttel értesitem, hogy fia, Toman János c. őrvezető szeptember 12-én, a Dón mentén vívott harcokban hősi halált halt. Fia ellenséges orosz állások megro­hamozásakor esett el. Sajnos, ezideig még hátrahozható és eltemethető nem volt. Hátramaradt ingóságait, hátralékos járandóságait el fogom küldeni. A nem­zet egy kiváló katonáját, mi egyik leg­kedvesebb bajtársunkat; veszítettük el benne. Tudom, hogy minden emberi vigasztaló szó kevés mély fájdalmának enyhítésére, mégis most, amikor vala­mennyiünk részvétét ismételten kifeje­zem, kérem, nyújtson vigasztalást az a tudat, hogy fia mindvégig példásan szolgált és harcban, a hazáért hősi ha­lált halt. Századparancsnok h. Csütörtökön városgazdát és végrehajtót válaszfalak Az alispán váratlanul csütörtökre kitűzte a városgazdái és végrehajtói állások betöltését. Pálházy Endre dr. tb. főjegyző lesz az alispánhelyettes a választáson, melyet délután iM órára tűztek ki. Pályázók a városgazdái ál­lásra: 1. Honig Béla, 2. Dombrádi Fe­renc, 3. Tóth Sándor. Itt nem két­séges, hogy ITőníg Bélát szavazás nél­kül, egyhangúlag fogják megválasztani. A végrehajtói állásra pályáztak: 1. Kis­­pál Károly, 2. Juhász Ferenc, 3. Híd­végi János, 4. Bjicher Gyula, 5. Dani János, G. Tóth Sándor. Ennek az állás­nak betöltésénél valószínű leg szavazás lesz. Szomorú, hogy a magyar társa­dalmat a zsidókérdés osztja pártokra A Nemzeti Elet Pártja szombaton este választmányi gyűlést hivott össze a Katolikus Gazdakör Eákóczi-utcai otthonába, melyen a kerületi vezető­kön kivül budapesti vendégek is reszt­vettek. Az elnöki széket Tersztyánszky Gábor foglalta el. A főtitkár jelentése után. mely sze­rint ezentúl a párt kéthetenkint a Eá­kóczi-utcai Gazdakörben ' panasznapot tart, melyen országgyűlési képviselők is megjelennek, Clidófalvy Pál párttit­kár a főispán üdvözletét tolmácsolta. Hosszabb beszédben szólt az összetar­tásról és a pártfegyelemről. Megay Károly országgyűlési képvi­selő mondott ezután beszédet a kill- és belpolitikai helyzetről. Amint megálla­pítható — szólt a képviselő — ma már nincs is ellenzék. Ennek akkor volt szerepe, mikor Ausztriával közös ke­nyéren éltünk. Akkor a hazafiságnak fokmérője volt ellenzékinek lenni, de mióta Magyarország önálló, az ellenzé­kieskedés mind szűkebb körre szorul, mert hiszen nincs is szükség arra. hogy a jó magyar embereket nemzeti mun­kájukban gáncsolják. A mai ellenzék nem is találja helyét, mert naprél­­napra párt változásokat olvashatunk és van már sok olyan képviselő, aki vé­gigjárta az összes ellenzéki pártokat és még sem találja helyét. Ma nem el­lenzékieskedésre. hanem legnagyobb fo­kú összetartásra van szükség, hogy ki­felé is hatalmas erőt mutassunk. A ma­gyar katona a világ összes nemzetei­nek szemében a legnagyobb hős. Nem szabad az ő önfeláldozó munkáját az­zal gyengíteni, hogy idebenn máskép­pen gondolkozunk. Egy a célunk: a győzelem és ezt a nemzet óriási több­sége kívánja, a magyar honvéd pedig ki is fogja vívni. Hű szövetségesei vagyunk Németor­szágnak és Olaszországnak és a ten­gely meg is becsüli a mi segítségün­ket. Az ő hathatós közbelépésükkel vér nélkül tért vissza az anyaország­hoz a húsz év előtt leszakított Felvi­dék, Kárpátalja, Erdély és Bácska. Né­metország olyan nagy tekintély, hogy egyetlen szavával le fegyverezte azokat az országokat, amelyek a magyar föl­det birtokukban tartották. Ezek az or­szágrészek ma szerves részei a hazá­nak, házai épek, fiai dolgoznak és ne­­küqjs: nem kellett a visszafoglalásért véráldozatot hozni. Felbecsülhetetlen érték ez, amit Németországnak s Olasz­­országnak köszönhetünk. A zsidókérdésről szólva megállapítot­ta., hogy azt hideg fővel, elfogultság nélkül kell tárgyalni. Ö a közöli a 10 képviselő között volt. akik az első zsidótörvényt megalkották. Ennélfogva belelát a kérdés minden vonatkozásá­ba. A zsidókérdés erkölcsi és gazdasági probléma. Az első problémával már tnegbii koztunk, mert a vezetést minden téren kiütöttük a. kezükből. Idézi Ban­­gha páter hatalmas mondását: Ha megkérdeznének, hogy leromboljam-e a templomokat vagya sajtó élén hagyjam a zsidóságot, habozás nélkül a templo­mok lerombolását választanám. Mert a leiombolt templomokat a keresztény sajtó agitáció javai fel tudom építeni, de ha a sajtó továbbra is a zsidó kézben marad, akkor lerombol a tem­plomokat és azokat soha nem építhet­jük fel. Gazdasági téren most folyik a birkózás és minden akadály dacára győz a nagy keresztény gondolat. Igaz, hogy hátráltatja a kérdés megoldását, hogy a zsidókérdés pártokra szaggatta a közvéleményt. Különös és tragikus, hogy a belső politikában úgyszólván semmi más nem érdekli a közönséget, csak a zsidók sorsa. Es aszerint cso­portosulnak. amint a nagy kérdés megoldásával gyorsabb tempót akar­nak-e. Nyugodtak lehetünk, hogy a zsidókérdés nálunk is tökéletes megol­dást talál, de egészen más felelőtlenül kiabálni és követelni és más kormá­nyozni és intézkedni. Legfőbb parancs ma az erős belső front, amelyet nem szabad semmiféle kérdések közbevetésé­vel megbontani. A Nemzeti Elet Párt­ja Gömbös Gyula óta ezen fáradozik és ezt látja a magyar társadalom is, amely egységesen csoportosul zászla­ja alá. A hatalmas beszédet dr. Schepácz Gyula köszönte meg a hallgatóság ne­vében, mely után még üdvözlő sür­gönyt küldöttek dr. Pétery József me­gyéspüspöknek és Nádas János orszá­gos párttitkárnak kinevezése alkalmá­ból. Segédpendlörök a Vöi'őslieiresztéi'i A légoltalmi szolgálattal kapcsolat­ban segédrendőri szolgálatra berendel­tek hazafias buzgóságuknak igen szép tanujelét adták. A berendelt szolgá­latosok Arany Imre, Adamcsak Béla, Börcsök András, Berinkei János, Erős Lajos, Együd János, Horváth Lajos, Homenyánoki Imre, Klein József, Ko­vács János, Mojzes János, Marinovszky Károly, Matz László, Mizser János, Mi­­zser Pál, Payer István, Révész István, Still Lajos, Seres János, Stencik Jó­zsef, Török Sándor és Yárkonyí István a segédrendőri szolgálatukért járó díja­zásukból összesen 50 pengőt a Vörös­­keresztnek adományoztak. A légo szer­vek más csoportbeli szolgálatosai szol­gálatuk után semmiféle járandóságot nem igényeltek s Így szolgálatukat a közös cél érdekében tisztán hazafias­ságból ajánlottá,k fel. Ezeket az ado­mányokat a rendőrkapitányság köszö­nettel a Váci Hírlap útján nyugtázza és az összeget rendeltetési helyére jut­tatta el. Az 1942. évre előirt köztarto­zások és hátralékok (közadók, illetékek, inségjárulék, ebadó, vizdij, szemétfuvarozási dij) ese­dékessé váltak. A mai súlyos körülmények között az adófizetés fokozottan hazafas kötelesség. Az állam és a város a' vele szemben tá­masztott és az egyre fokozódó követelményeknek csak. úgy tud megfelelni, ba bevételei teljes összegükben befolynak. Sajnálattal állapítottam meg, hogy a város adófizető közön­sége adófizetési kötelezettségé­nek csak kis mértékben tett eleget, jóllehet a termelési, ér­tékesítési és általában a kere­seti viszonyok kedvezően ala­kultak. Felbivom ezért a város adó­fizető közönségét, bogy a hátrá­­lékos köztartozásukat haladék­talanul, a folyó évi köztartozá­sukat pedig minél előbb, de legkésőbb folyó évi november hó 15-ig a városi közpénztárba feltétlenül fizessék be, annál is inkább, mert az adófizetés el­mulasztása esetén a közérdek megóvásának biztosítása végett a vérehajtási eljárást a bátrálé­­kosok ellen személyválogatás nélkül a legszigorúbban lefoly­tatom. Azon adózók, akik adójukat november 15-ig megfizetik,2% -os kamattérítésben részesülnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom