Váci Hirlap, 1942 (56. évfolyam, 1-102. szám)

1942-10-24 / 84. szám

Ara: 12 fillér 84. szám 56. évfolyam Vác, 1942 oRtóber 24 Politikai és társadalmi hetilap. MegjeleniK heteoRént Kétszer: szerdán és szombaton SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Helyben egy negyedévre............................3 P — f ? Vidéken egy negyedévre............................3 P 50 f j Egyes szám ára............................................12 fillér : FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ ES LAPTULAJDONOS: BERCSÉNYI DEZSŐ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: IV'ác, Széchenyi-utca és Csányi-út sarkán. Telefon: 17. Kéziratokat nem adunk vissza. — Hirdetések, Nyílt-tér | díjszabás szerint. — Hirdetések díja előre fizetendő. Mié rí leéli sole Ituszckí és rosssoí -vetni ? Ifiért ha nem termel gabonát, akkor is köteles les®' hazát, vag-y rozsot beszolgáltatni! vő vetésre szükséges gabona mennyisé­get. A zsirkérdés megoldása & M£P új ©rsa:. főtitkára Végre megázott a föld és a gazdák ^ sietnek elvégezni az őszi szántást és a! vetést, amellyel ta'án nem késtek meg, La hamarosan nem következik be a fagy. blinden gazda künn van a földjén és nines semmi sürgősebb a vetésnél. A nagy munkában mégis megállítjuk egy percre gazdáinkat és figyelmeztet­jük őket arra a nagy rend változásra, ami most elkövetkezik szerte az or­szágban. Bizonyos, hogy csalogató len­ne kukoricát, krumplit többet vetni, mert nagy az ára mind a két termény­nek. mégis ligyelmeztetnünk kell min­den gazdát, ne induljon a csalóka ígé­ret után, mert megtörténhetik, hogy jövő aratásra keservesen fogja megfi­zetni. hogy búzát és. rozsot kevesebbet termelt, mint eddig. Már hivatalosan közhírré tették, hogy jövő évben min­den földtulajdonostól búza és rozs be­szolgáltatását fogják követelni. Ez nem levegőbe való beszéd, erre vonatkozólag már hivatalos nyilatkozat is elhang­zott. Kisérjük csak figyelemmel miket mondott Jurcsek Béla államtitkár egy gyűlésen 1 Jurcsek Béla közellátásügyi államtit­kár a gazdaközönség felé igen nagyje­lentőségű nyilatkozatot tett. Többen: kö­zött kijelentette: A kormány elhatározta, hogy a jövő gazdasági évtől kezdődően új utakat választ az árú felkutatására és igény­­bevételére. Cél az. hogy a termelésből mindenki, akiuek ez a hivatása, mun­kájával arányosan vegye ki részét, az előállott feleslegek elegendő mennyi­ségben valóban a köz érdekeit szolgál­ják. Ezért a jövő esztendőtől kezdve minden termőterületnek a megfelelő mennyiséget meg kell termelnie. A jó gazda jutalma Az egyes cikkek értékét és szükség­leti viszonylatait buzaértékben fogják kifejezni. Akik beszolgáltatandó több­­termelésükkel a buzaértéket meghaladó mennyiséget szolgáltatnak be: jutalma­zott árat kapnak. Aki viszont a megkí­vánt »mennyiséget önhibájából nem éri el, az a hiány értékét többszörösen meghaladó büntetést fizet azért, mert nem megfelelően gazdálkodik. Ezzel az e 1 gondolás sa! automatikusan mozdit ják elő a többtermelést, jutalmazzák a szor­galmas es takarékos gazdat, viszont önmagát bünteti meg az, aki gondat­lan ágból, vagy hanyagságból nem tel­jesiti a termelés kötelességét. Termé­­szeles, hogy az elemi csapásokat figye­lembe veszik és Így igazságtalanság nem fog történni. Mennyit í'o«;­­a gazda heszolgáltatni ? Jurcsek B la államtitkár nagyjelentő­ségű nyilatkozata szerint a közeljövő­ben rendelet jelenik meg. amelynek ér­telmében az 1913. évi termésből a szán­tóföld minden kataszteri tisztajövede­lem-arany korona ja, után 10 kilogramm olyan kenyérmagot kell a gazdálkodó­nak beszolgáltatni, amilyent vidéken­ként kenyérmagként termelnek és fo­gyasztanak.. Tehát búzában és rozsban, illetve ahol ez szokásos, kukoricában, árpában, vagy zabban keli majd a be­szolgáltatás! kötelezettséget leróni. Egy átlagosan 10 koronás kataszteri tiszta­­jövedelmi birtoktest után holdanként 100 kg. kenyérgabonát kell majd be­szolgáltatnia. Ez a kötelezően beszol­gáltatandó mennyiség legfeljebb 200 kg -ig növekszik, alacsonyabb jövedel­mű szántóterületeknél pedig hasonló módon csökken, mert. gyümölcsös,vagy szőlőterület után - gabonabeszolgáltatási kötelezettség nem lesz. Bővebb magyarázat a gahonaheszolgáltatásról Ez a fontos hivatalos szájból jövő nyilatkozat magyarázásra szorul, amivel nem is késik a kormány. Ismételjük: hivatalos helyről, tehát a hir valódi­ságához kétség nem fér, kapjuk az új magyarázó sorokat, amely a következő­ket mondja: A m. kir. kormány nemzetünk jövője érdekében mindent elkövet, hogy a jö­vőben is biztosítani tudja a harctere­ken küzdő, valamint itthon szolgálatot teljesítő honvédségnek, továbbá a pol­gári lakosságnak megélhetését biztosító gabonaféléket. E célból rövidesen kor­mányrendelet jelenik meg, melynek lé­nyege az, hogy minden birtokos és bér­lő szántóföldjének minden kát. holdja után köteles a majd megállapítandó mennyiségű kenyérgabona magot be­szolgáltatni akkor is, ha nem termelt, vagy nem eleget termelt gabonafélék­ből. A Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Ka­mara ezért felhívja a gazdaközönséget, hogy az ősz folyamán minél nagyobb területet vessenek be gabonafélékkel, hogy eleget tudjanak tenni kötelessé­güknek, mert ez alól senkit sem fog­nak felmenteni. A termelők érdeke, hogy ősszel vessenek be gabonafélékkel akkora területet, hogy be tudják szol­gáltatni az ellátatlanok számára a meg­állapított mennyiségű gabonaféléket, amellett biztosítsák maguk, családtag­jaik, munkásaik megélhetésére és a jö-A gabonabeszolgáltatáshoz hasonló módon oldják meg a zsirtermelés kér­dését. A zsírt a gazdák, vagy termé­szetben. vagy pedig sertésben, olajos magban, tejben, esetleg — indokolt ki­vételként — zsirelőállitásának megfele­lő mennyiségű abraktakarmányban szol­gáltathatják be. Mindezek e megoldások messzeme­nően figyelemben részesítik a gazdák érdekeit és arra fognak törekedni, nogy a mezőgazdasági üzemek önellátása biztosítva legyen. Jurcsek Béla államtitkár nagyfontos­­ságú bejelentéseihez fűzött fejtegetéseit a következő szavakkal fejezi be: — Teljes tudatában kell lennünk an­nak, hogy az új elrendezésű Európá­ban a minket megillető helyünket csakis teljesítményeink alapján foglal­hatjuk el és ezzel tudjuk a boldog jö­vőt nemcsak magunk, hanem az örök nemzet számára is biztos alapokra fek­tetni. ' Uj püspökünk felszente­lése után másnap bevonul székvárosába Már hivatalos helyről is megerősítik a Váci Hírlap híradását új püspökünk felszenteléséről és most közük az ösz­­szes napilapok is. A Magyar Kurír je­lenti, hogy Pétery József kinevezett váci püspököt november 8-án, vasárnap délelőtt 9 órakor az egri főszékesegy­házban szentelik püspökké. A szentelési szertartást Serédi Jusztinián biboniok, Magyarország hercegprímása végzi és társszentelőként Scheffler János szat­mári püspök és Kriston Endre egri segédpüspök, nagyprépost fognak köz­reműködni. Igen érdekes értesülésünk van püs­pökünk székvárosába való végleges ér­kezéséről. Úgy tudjuk, akként határo­zott, hogy felszentelése után másnap, vagy harmadnap megérkezik székváro­sába. Eszerint a püspök bevonulásának napja november 9-én. vagy 10-én lesz. A bevonulás ünnepélyének rendezésé­ből a jövő hét elején nagyszabású érte­kezletet tartanak. Arany menyegző Ertinger Sándor m. kir. folyamfelvi­­gyázó és neje, szül. Nagy Erzsébet ok­tóber 18-án, vasárnap házasságuk aranyévfordulóját tartották a piaristák templomában, hol Kádár József tanár megáldotta és könnyekig megható be­szédet intézett a jubiláns házaspárhoz. Esküvő Papp Lili Klára és dr Nemess István október 27-én, déli fél 2 órakor tartják esküvőjüket a ielsővárosi róni. kát. plébánia templomban. Vitéz Lukács Béla tárcanélküli mi­niszter. a -Magyar Elet Pártja országos elnöke, dr. Nádas János M.BP országos titkárt, Best vármegye tb. főszolgabirá­­jút. a A IBP országos főtitkárává, ne­vezte ki. Dr. Na das János a váciaknak regi jó ismerőse. Régebben ő volt Pest vármegye felső részének MEP-titkára és ínint ilyen, sokszor megjelent körünk­ben és politikai tájékoztató-beszédeket tartott. Most már elmegy Best megyé­ből is, * mert országos főtitkár lett. Egyébként kiváló újságíró. 0 alapította és ma is szerkeszti az újpesti »Köz­érdek« című hetilapot. KUlSay ITbul a IMII elnöke A Eőméltóságú Kormányzó Ur a bel­ügyminiszter előterjesztésére id. nagy­kallói Kállay Uhuit, a Magánalkalma­zottak Biztositó Intézete alelnökét. az intézet elnökévé nevezte ki. Id. nagy kallói Kállay Ubul, a MABI új elnöke, közmegbecsülésben álló, régi nevezetes személyisége a magyar köz­életnek. Középiskolai tanulmányait a bécsi Theresianumban végezte. Jogi és államtudományi tanulmányait részben Bécsben, részben Budapesten végezte. Aránylag fiatalon, kezdte meg politikai pályafutását és annakidején Kossuth Ferenc legbensőbb hívei közé tartozott. A koalíció idejében választották kép­viselővé. függetlenségi párti program­mal és harcos egyénisége volt a ma­gyar közéletnek. Felfeléiveiő pályája során Csik vármegye főispánjává ne­vezték ki. A háború idejében több var­megye kormánybiztosa volt. Tartalékos huszárhadnagy és mint ilyen, a világ­háborúban is katonai szolgálatot telje­sített. Kállay Ubul Vác közéletében is je­lentősen bekapcsolódott, ezért vez :tő helyre való állítása városunkban is őszinte örömet kelt. Fiai neveltetésére ugyanis itt telepett meg városunkban és két fiát elemitől az érettségiig itt járatta iskolában, közben, tevékenyen részt vett Vác város közéletének mun­kájában. Országgyűlési képviselő volt és még sem országos politikát csinált nálunk, hanem társadalmi téren vei te ki részét főként abban az időben, mi­dőn a vesztett világháború végére ér­tünk. ö volt az első, aki élére állt a keresztény mozgalmaknak és elnöke lett az akkori Katolikus Körnek. Cikkei egymásután jelemek meg a Váci Hír­lapban és mind a keresztény összefo­gást sürgette és csak ebben látta Ma­gyarország megmentését. Kállay Ubul 1932 óta látja el a MABI alelnöki tisztjét és Zsembery István halála után személye felé for­dult a kormány figyelme és ennek eredményeképpen nevezték ki a MABI alelnökinek. Kállay Ubul közismert t ör­ténész, számtalan tanulmánya jelent meg a magyar lapokban is és nevét külföldön is ismerik. Mint legalapo­sabb ismerője a MABI ügyeinek, mél­tán nevezték ki az intézet elnökévé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom