Váci Hirlap, 1942 (56. évfolyam, 1-102. szám)

1942-10-17 / 82. szám

56. árfolyam 82. szám Vác, 1942 október 17 Melt GáU József tanügyi főtanácsos úrnak Jokai-utca 8. ...... .............................■■■■■-----------­Politikai és társadalmi hetilap. HÍRLAP Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton ELŐFIZETÉSI ARA* Helyben egy negyedévre .... Vidéken egy negyedévre .... Egyes szám ára................................... I ■—■ I ■■■.........— I——M—— 3 P — f 3 P 50 f 12 fillér __„ , FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ ES LAPTULAJDONOS: DERCSÉNYI DEZSŐ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Vác, Széchenyi-utca és Csányi-út sarkán. Telefon: 17. Kéziratokat nem adunk vissza. — Hirdetések, Nyilt-tér díjszabás szerint. — Hirdetések díja előre fizetendő. Karay főjegyzőnk könyvet irt a fasiszta jogrendszerről Köztudomású, hogy főjegyzőnk Ka­ray Kálmán nemcsak a városi közigaz­gatás nrggytehetségti, szorgalmas mun. kása, hanem az elméleti közigazgatási tudománynak egyik legkitűnőbb szak­embere hazánkban. Évákig dolgozott a belügyminisztérium racionalizálási ügy­osztályán, majd Olaszországba küldték, hogy a fasiszta közigazgatási rendszert és jogot tanulmányozza és azzal meg­ismertesse a magyar jogász társadal­mat. Olaszországi tudományos munká­jából szólította el szülővárosának bi­zalma, midőn Vác város főjegyzőjévé választotta. Karay Kálmán azonban a vidéki élet mindennapi gondjai, a vá­rosi adminisztráció terhes munkája közben sem lett hűtlen megbízatásához, eredeti célkitűzéseihez s ha nem is a római könyvtárak csendjében, hanem jóval nehezebb munkakörülmények kö­zött, idehaza befejezte az olasz korpo­rativ jogrendszert ismertető nagy mü­vét, mely a közelmúltban hagyta el a sajtót. A 230 oldalas, testes kötet az »Olasz testületi önkormányzati jog« címét vi­seli és a budapesti tudomány 'egyetem jogi kara Közigazgatástudományi In­tézetének kiadásában jelent meg. Elő­szót a nagy munkához Magyary Zoltán egyetemi tanár, az intézet igazgatója irt, a közigazgatás tudomány európai hírű professzora, aki nem is oly rég a váci közönség előtt fejtegette a mo­dem közigazgatás problémáit. Magyary professzor előadásából is tudjuk, hogy a közigazgatás hatalmas átalakuláson ment keresztül. A múlt században elegendő volt a .jogrend biz­tosítása, de a mai ember mind többet vár és kíván az államtól. Ma az állam kénytelen belenyúlni az élet minden részébe, kénytelen egyre több, ezelőtt ismeretlen feladatot elvállalni. Az or­szág' népének gazdasági ellátása, a ter­melés és fogyasztás megszervezése, a munka szabályozása, békében és hábo­rúban egyaránt ma már az állam fel­adata. A fasiszta Olaszországban is­merték fel legelsőnek, hogy az új ál­lami feladatok új közigazgatást kí­vánnak és hogy az állam polgárainak nem csak jogait kell, hogy megvédje, hanem kenyeréről, munkájáról is tar­tozik gondoskodni, csak úgy, mint szo­ciális jólétét biztosítani. Ezeknek a gazdasági feladatoknak, a munka, a ter­melés, ellátás megszervezésének nagy munkáját a fasizmus nem új köztiszt­viselőkre bízta, hanem magukra az ér­dekeltekre, a munkásokra és a munka­adókra, ezekre építve fel az új olasz államot. Ezt a fasiszta rendszert ne­vezik korporativ rendszernek, vagy" ma­gyar szóval testületi önkormányzatnak. Lényege, hogy az olasz állam minden polgára hivatásának megfelelő szerve­zetbe tartozik s ezek a hivatásrendi szervezetek gondoskodnak elsősorban tagjaik szociális jólétéről, védelmezik tagjaik jogát, ott állnak a munkás mellett, hogy munkájáért megkapja az igazságos bért, de ott állnak a mun­kaadók mellett is, hogy megvédve ér­dekeiket, biztosítsák a termelés színvo­nlát és folytonosságát. Olaszországban már régen ismeretlen fogalom a sztrájk, mert a munkások és a munka­adók szervezeteit úgynevezett szindiká­tusok foglalják; össze és a szindikátusi szervezet minden ellentétet kiegyenlít. De ismeretlen a liberális parlamenti rendszer is, mert a nép nem képviselő­ket választ, hanem minden egyes fog­lalkozási ág számarányának megfelelő szakembert küld a parlamentbe, akik nem politikusok, hanem elsősorban sa­ját szakmájuk érdekeinek képviselői. A fasiszta korporációs rendszer te­hát lényegileg a legszélesebb alapo­kon nyugvó önkormányzat, mely le­hetővé teszi, hogy az állam vezetésé­ben valóban az állampolgároké legyen a döntő szó. Természetes, hogy az egész olasz életet átfogó korporativ rendszer egész új jogot alakított ki az évek folyamán és Karay Kálmán ala­pos munkája ezzel a rendszerrel, ezzel az új korporativ joggal ismerteti meg a magyar tudományos életet. Mái’ az elmondottakból is látható, hogy az o'asz korporativ, hivatásrendi szervezet sokban hasonlít a középkori céhrendszerhez, Karay Kálmán azon­ban azt is kimutatja, hogy Itáliában a korporációs gondolat már a rómaiak­nál megvolt és a céheken, szakszervi­zeteken keresztül szervesen fejlődött ki az egész államot átalakító rendszerré. Két fejezetben mutatja be azután a mai olasz korporációs rendszert a maga egészében. , A negyedik fejezet a korporativ jog­gal ismertet meg, mely a jogtudo­mánynak egészen új ága Olaszország­ban, melynek művelésén nevesebbnél nevesebb professzorok egész sora fára­dozik. A korporativ jog Itáliában az egyetemi tanítás rendjében ép oly elő­kelő helyet -foglal el, mint nálunk a közigazgatási-, az alkotmány-, vagy a magánjog. Karay Kálmán a különböző vélemények ismertetése után a maga álláspontját is kifejti a korporativ jog jogi természetéről. Munkája az olasz | korporativ rendszer eddig megjelent legteljesebb külföldi feldolgozása, nem­csak egyszerű ismertetése a fasiszta korporációs rendszernek, hanem a fel­merült jogi problémák beható tárgya­lása is. E tekfntetben a munka önálló és az olasz szakirodalomtól is sok te­kintetben különálló utakon jár. A közelmúltban megjelent könyvvel természetesen még nem foglalkozhat­tak behatóbban a szakkörök, mégis hire máj’ eljutott Olaszországba, ahol a leg­utóbbi olasz-magyar kulturális kon­gresszuson a magyar kiküldöttek büsz­kén hivatkoztak rá, mint az olasz rendszer legteljesebb külföldi ismerte­tésére és bírálatára. A fiatal magyar szakember munkájára egyszerre felfi­gyelt az egész olasz tudományos élet. Azóta Karay Kálmán könyve már ott fekszik az olasz kultuszminiszter, Bot­­tai asztalán, aki a korporativ jogrend­szer egyik megalkotója volt, de elju­tott a legkiválóbb olasz szakemberek­hez is. Természetes, hogy az olasz jo­gászokat közelről érinti és érdekli, hogy egy külföldi szakértő mit mond államrendszerükről. Érthető az a meg­tiszteltetés is, hogy a római egyetem korporációs jogi tanára önként vállal­kozott, hogy Karay Kálmán könyvét az olasz tudományos élettel megismer­teti. örömmel adtunk hirt főjegyzőnk több éves tudományos munkásságának pompád eredményéről és elismeréséről, mert jól tudjuk, hogy a magyar köz­­igazgatás az által lesz korszerű s jobb, ha tisztviselői nem merülnek el a na­pi problémák hínárjába, hanem meg van a széles látókörük is. Karay Kál­mán könyve azt bizonyítja, hogy váro­sunk főjegyzője a magyar köztisztviselői gárdának ebben a vezető csoportjában is előkelő helyet foglal el. 2>r Deresényi DextZ i——rv— i -----­Elhalasztották ... Más helyen közöljük, hogy az egy­házmegye főpásztorát súlyos gyász érte bátyja halálával. A gyász első napjai­ban. nem kívánja, hogy fényes ünnep­ségek között szenteljék püspökké, miért is, mint illetékes helyről jelentik, a püspökszentelést október 25-én, Krisz­tus Király ünnepén nem tartják meg. Újabb rendelkezések szerint novem­ber 8-án lesz Egerben és a felszente­lést az eredeti tervek szerint az érsek végzi. ______________________ Nyugdijbavonult ezredes A Katonai Közlönyben olvassuk,hogy a kormányzó megengedte, miszerint ne­mes Petrikováce István ezredes nyug­díjba vonuljon. A HAZÁÉRT Egy váci hős halála 3 tábori levelezőlap tükrében Megkésve kapjuk az értesítést, de azért mélységes tisztelettel emlékezünk meg Vác város újabb hősi halottjáról. Kment Sándor szakaszvezető, akinek hősies viselkedéséről alábbi levelezőla­pok tanúskodnak, még ugusztusban hősi halált halt. a Don-kanyarban. Meg­indít óan szép az a megemlékezés, me­lyet felettesei Vácra küldöttek a gyá­szoló özvegynek. Ezért minden kom­mentár nélkül — hiszen beszélnek azok mindenki helyett — köböljük a három tábori levelezőlapot:' I. honvéd gépkocslzó pótszd. parancsnokság Bajtársi együttérzéssel és részvéttel értesítem, hogy férje: Kment Sándor c. szkv. (Korotojak) szent hazánk iránti kötelessége teljesítése közben, mint az I- honvéd gépkocsizó lövész zlj-nak egyik igen derék harcosa, az orosz harctéren augusztus 11-én hősi halált hal!.. Parancsnok megbízásából* Ihászy zls hadigondozó tiszt Fájdalmában résztvevő lélekkel tu­datom, hogy szeretett férje: Kment Sándor honvéd szakaszvezető katonai szolgálata teljesítése közben hősi ha­lált halt. Augusztus 21-én Jesdotschna­­jaban temettük el A kegyelmes Isten atyai vigasztalását és a jólelkű embe­rek testvéri segítségét kérjük és kí­vánjuk elhalt derék bajtársonk gyáöz­­baborult szeretteinek. Dr vitéz Haynai Géza tábori főlelkész. Értesítem, hogy férje augusztus II- én az orosz harctéren hősi halált halt. Úgy magam, mint századom min­den egyes tagja őszinte részvétét fejezi ki. Eme mélységes fájdalomban mi iß osztozunk. Férjében egy kiváló bajtár­sunkat vesztettük eh A Gondviselés eme rendkívül súlyos csapásába bel® kell nyugodnunk, de ez új erőt ad ne­künk a további liarcokban. Emlékét megőrizzük. Földi maradványait egy­házi és katonai végtisztesség szerint nyugovóra helyeztük. Bajtársunk eset­leg elő tál álható ingóságainak elküldé­séről intézkedtem. 1942 augusztus 21. Czinege fhdgy. 100 PENGŐ jutalomban részesül, ha a Viktória-cipőiizlet kirakatainak állandó bcpiszkolója nyomára vezet. Siker esetén felajánlom még öt váci család cipővel való teljes ingyenes ellátását. Természetesen olyan családok jöhetnek csak számításba, ahol a családfő hadbavonult és gyermekek is vannak. ViktÓfíS-CipftÜZlCt CéütulajdonOSil.

Next

/
Oldalképek
Tartalom