Váci Hirlap, 1942 (56. évfolyam, 1-102. szám)
1942-10-03 / 78. szám
56. évfolyam 78. szám Vác, 1942 oKtóber 3 HÍRLAP P sv 1 s t i fe a i és társadalmi hetilap. Megjelenít hetenKént Hétszer: szerdán és szombaton ELŐFIZETÉSI ARAs U>ijbsu egy negyedévre.....................................8 P — f Vidéken egy negyedévre.....................................3 P 50 f 'íSgyes a «ám ára .....................................................12 fillér *^3 ami*^ imhíctw sagaim—w—! A %%£k&Á€Zrt FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ SS LAPTUL^JDONOS: DERCSÉNYI DEZSŐ SZERKESZTŐSE» SS KIADÓHIVATAL: Váo, Szechenyi-tttoa és Csányi-Jrt sarkán Telefoni it. Kéziratokat nem adunk vissza. — Hirdetések, N-yilt-téí áíjsz&báü szerint. — Hirdetések díja előre fizetendőn Az Isten mér. Jaj annak, aki könynyűnek találtatik! Az életünk állandóan mérlegen van és valljuk meg, bizony a mérleg ingadozó. Súlyos megpróbáltatások, megannyi vizsgatétel döntik el emelkedésünket, vagy bukásunkat. Mielőtt eljutunk a. boldogságig, végig kell járnunk a szenvedések országútját és csak az juthat el a magasságba. aki nem hátrált meg a fárasztó út előtt. A kis inasnak sokat kell tanulni. fáradni, hogy letehesse a segédvizsgát. de milyen alaposan meg kell tanulnia mesterségének minden csínját, binját, hogy mester lehessen. Ami végbe megy az egyén életében, ugyanaz vonatkozik a tömegek életére. Édes hazánk. de sokszor élt át nehéz megpróbáltatásokat és hogy ma is áll, bizonysága annak, hogy hű fiaink áldozatos szeretete súlyt jelentett a mérlegen. Aki szeret, az áldozatra kész és minél nagyobb az áldozat, annál rtfélyebb a szeretet. A magyarság ismét íélet-halál harcát vívja s a hazának áldozatos lelkekre van ■ szüksége. Az Isten mér. Méri hitünk nagyságát, hűségünket, áldozatkészségünket. Derék katonáink oroszlánként küzdenek a harcmezőkön, sok-sok if jú élet hull szeretteitől távol a jeltelen sírokba, de mily nagy azoknak a számai kik sebesülten. betegen kórházakba kerülnek s csak a leggondosabb ápolás és drága .gyógyszerek tudják megmenteni az é étnek. A magyar Vöröskereszt kérő szóval fordul a nemesszivű váci közönséghez. Adakozzon ne csak az, aki a fölöslegéből adhat, hanem az is, akinek meg kell tagadni valamit önmagától, hogy adhassqn. Gondoljunk arra, hogy talán az a csepp orvosság, ami filléreinkből telik, egy szenvedő honvédnak adott enyhülést. Nagyok és kicsinyek, ha össze fognak hatalmas munkára képesek. Ne legyen senki, aki a felállított urnák elől mellékutcákba menekül, hanem érezze át, hogy a sebesült katona vére érte is hullott, amit ad, kötelessége, hogy adja és ha százszor annyit adna, akkor sem tudna eleget fizetni egy szegény hős két szeméért, vagy csonka testéért. Adj a Vöröskeresztnek, mert nem tudod, melyik napon szorulsz segítségére. Ezt parancsolja magyar gondolkodásod ! Az Isten mér, jaj annak, aki könynyűnek találtatik. Bajnok Oyuláné m ise hotivédeinkéH Múlt vacárrap kihirdettük, hogy könyörgő mise lesz a harctéren levő hős honvédeinkért és a Hétkápolna zsúfolásig megtelt imádkozó közönséggel, sőt a künnrekedtek is megtöltötték vélna egy templomot. Hogy mindenki résztvebessen az együttes imában, közöljük, hogy holnap, vasárnap d. e. 10 órakor isfhét szentmise lesz az orosz fronton küzdő hős katonáinkért a Hétkápolnában. Cselédofihont szentelt fel a püspök Vasárnap jelen+ős szociálr o’iikai esemény színhelye volt Újpest. A róm. kát. egyház — dr gróf Károlyi István nagyobb anyagi támogatásával — átmeneti cselédotthont rendezett be a szegénygondozó nővérek Erkel-utcai székhazában. Tízezer pengő költséggel átépítették az emeletes_ székház egyrészét s ott 10— 12 ágyas átmeneti cselédotthont rendeztek be. Fővárosi mintára kaíoikus cselédelhelyezőt is létesítettek s az elhelyezkedésig itt találnak otthont a helyre váró cselédlányok. Ugyancsak vasárnap délutáni gondozót és foglalkoztatót rendeztek be részükre. Az otthont vasárnap szentelte fel dr Kovács Vince segédpüspök ^rany diplomát kap egy Vácon lakó gazdasági főfelügyelő A magyaróvári m. kir. Gazdasági Akadémia Aranyoklevéllel tüntette ki Schifer Imre ny. gazd. főfelügyelőt, aki 53 évvel ezelőtt hagyta el az ősi Alma Mater falait. A kiváló gazda 7 év óta Vácon lakik, Deákvár elején. Személyében a kitüntetés egyikét azoknak a névtelen munkásoknak érte, akik egész életükön keresztül önzetlenül szolgálták hazánk mezőgazdasági fejlesztését. Egész élete a föld szeretetéből származik és a köznek áldozott fáradtságos munka volt. Az akadémiai oklevelet 1889-ben kitüntetéssel szerezte meg és már akadémiai tanulmányai alatt növénynemesitő és kísérleti aszszistense volt a mezőgazdáság fejlesztés nagy úttörőjének, Cserháti Sándornak. Bár meghívást kapott az Akadémia növényneme ütő kísérleti te’epéhez, továbbá a csákvári Földmives Iskolához, mint régi fejérmegyei gazdatiszti család leszármazottja, előbb a Zichy■ családhoz, majd a székesfehérvári káptalanhoz került gazdatisztnek. Volt tanárának, Cserháti Sándornak támogatásával itt is folytatta kísérleteit, melynek eredményei a Mezőgazdasági Szemlében jelentek meg. Részt vett az OMGE műtrágyakisérleli versenyében is és árpa műtrágyázási 'kísérletével jutalomban, részesült. Tovább folytatta növénynemesitő munkáját is és a saját nemesítésével szerzett kitüntetése mellett pyyy rá::? veit áe-- y árz~‘'M mint, községi és mezőgazdasági bizottsági elnök és megyebizottsági tag a fejérmegyei gazdasági és megyei életben fejtett ki tevékenységet. Az m. kir. földmivelésügyi minisztériumnak 35 éven át volt gazdasági tudósítója, mely munkásságéért 1914-ben okirati elismerést kapott. Az ő nevéhez fűződik a fejérmegyei Kisbérlő Szövetkezet megalakítása 1911-ben, ahol már mint az altruista bank gazdasági felügyelője és bérletfelügyelő saját bérletén folytatta míiizőgazdaságl’ejlesztési munkáját a nemesitett vetőaragrah ul árutermelés ével, j műtrágya kísérletekkel, kisbérlő gaz! das ári terme’ésének meg javít áfával, me! zőgazdasági szakoktatással. Községében | egymás után alakította meg és lett vezetője 19U5-ben a Gazdakörnek. 1910- jben a Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetnek, Hitelszövetkezetnek. Az 53 éven keresztül a keresztény magyar gazdasági élet szolgálatában a legnehezebb időben is teljes odaadással végzett hosszú és fáradtságos munkájának elismerését, az arany-oklevelet a mezőgazdaságfejlesztési törvény alapján 4 évfolyamúvá átszervezett magyaróvári m. kir. Gazdasági Főiskola első díszközgyűlésén fogják a kitüntetettnek Ünnepélyes keretek között átadni. Gyakorlatok a LÉGO-feremhen A Légoltalmi Liga Váci Csoportjának Elnöksége a V. H. útján értesíti az érdeklődőket, házőrség parancsnoí kokat, alkörzet- és körzetvezetőket.hogy legközelebbi első egély nyújtó gyakorlatát (sebeliátási- és kötözési gyakorlatok) október 6-án, kedden este 6 órakort, tartja’ a városházi Légó tanteremben. Részvétel dijtaan. Mindenkit szívesen lát az Elnökség. Megszűnt a „Váci Élet11 Solymári Ferenc, a Váci Elet felelős szerkesztője és kiadója most megjelent kétoldalas számában bejelenti, hogy lapját megszünteti, illetve betegsége miatt vi'S avonult és mig meggyógyul, újságját nem jelenteti meg. A Váci Elet hét éven át állott fenn, jó kollégának bizonyult., ezért, sajnál uk elmúlását. Hossz ú légiriadó után a gyermekeknek nem kell iskolába menni A budapesti t^nfe'ügyelőség érdekes határozatot hozott. A fővárosi napilapok tudósítása szerint több szülő azzal a kéréssel fordult az iskolákhoz, hogy a légvédelmi riadó kövei kezd ében kifáradt gyermekét másnap kell-e iskolába küldenie! A tanfelügyelőség nem zárkózott el az elől, hogy ilyen esetben — főleg a kisebb és gyengébb szervezetű gyermeket a szülő később, esetleg csak a következő tanítási napon küldje iskolába. Természetes, hogy a gyermeknek a szülőtől igazolást kell hoznia. Egyben figyelmeztették a szülőket, hogy mihelyt a .legcsekélyebb gondatlanságot, vagy iskola-kerülési szándékot állapítják meg a mulasztásnál, a mulasztott órák iga.'.o'atlauoknak te Hotelnek, még akkor is, ha a tanuló igazolványt hozott. VÁCI FIÚK a z orosz-fronton Figyelmeztetés A „Váci Hírlap“ ezeístúl minden számában fog közölni harctérről érkezett leveleket. A váci fiúk annyi szeretettel ragaszkodnak lapunkhoz, hogy nem tagadhatjuk meg leveleik közlését és ezzel örömet szerzünk az iithonmaradott kedveseiknek. Viszont arra kérjük a váci fiúkat, hogy leveleiket fogják rövidre, hogy minél többet közölhessünk s minél gyorsabban kerülhessen nyilvánosság elé Írásuk. Akik pedig versben is kifejezik érzelmeiket, csak egyet küldjenek, mert lapunk terjedelme nern engedi meg, hogy többet közölhessünk. Mindig szívesen állunk rendelkezésükre, örömet akarunk szerezni nekik és hozzátartozóiknak, de lássák be, hogy másoknak is van joguk, hogy a „Váci Hírlap“ nyilvánossága előtt megjelenjenek. Kedves Főszerkesztő úr! Nagyon szépen megkérném a következő kis cikkre, amire kérném, hogy közölje a Váci Hírlappal. Idős Méhes János rendőrfőtörzsőrmester fia vagyok es a régi Váci Hírlap olvasója. Augusztus 9-én könnyebben megsebesültem. Két hétig kórházban voltam, de már meggyógyultam és visszamentem a csapatomhoz. Most mái’ jól vagyok, szüleim és ismerőseim ne aggódjanak. Nagyon szépen megkérném a kedves főszerkesztő urat,, hogy ezt röviden szíveskedjék közölni a Váci Hírlapban és nekünk, váciaknak egy pár példányt küldeni szíveskedjék. El őri is köszönöm. Maradok hazafias üdvözlettel ■ifj. Méhes János ßzkv.T. p. 241/75. 2,. Mélyen tisztelt Szerkesztő ur! Megkérem, hogy e pár sort legyen szives és közölje nagyrabecsült lapjában. Előre is köszönöm szívességét. Magam elé nézek a földre, ami nem az én szülőföldem. Érzem a hidegét, látom az undorát. De tűröm, mert hazám te vagy, kié élek itt gyötrelem, bánat, a fiad temetője anyám, ez nem az én szülőföldem. Mikor látlak újra, édes szülőföldem. Üdvözletem küldöm az összes barátaimnak és ismerőseimnek. Maradok hazafias üdvözlettel Pencsev Illés őrv. T. p. 241/72. 3. Tisztelt Szerkesztő Ur! Van szerencsém tudomására hozni úgy a Szerkesztő Urnák, mint Vác város polgárainak, hogy jelen vagyok abban a Paradicsomban, amit Vác város egyes polgárai annyira fölmagasztaltak. Kérem, Szerkesztő Ur, ha a közeljövőben találkozik ojyan polgárral, aki még mindig olyan meghitten beszél az orosz paradicsomról, nézzen a szemeközé jól és az arcát különösen vegye szemügyre és érdeklődjön a vezetékneve után is, mert az az ember nem meggyőződésből