Váci Hirlap, 1942 (56. évfolyam, 1-102. szám)

1942-09-26 / 76. szám

56. évfolyn HO 76 szám Vác, 1942 szeptember 26 t , 8 VACT HÍRLAP Politikai Ős társadalmi hetilap. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton ELŐFIZETÉSI IRAá gfolyben egy negyedévre.......................... . íP-f fídékan egy negyedévre....................................3 P '50 f Ifevee «tóm ára .......................................... 12 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ ES LAPTULAJDONOS: DERCSÉNYI DEZSŐ SZERKESZTŐSIG SS KIADÓHIVATAL: Váo, Széchenyi-iRtoa és Cs&nyi^íÖA «árkán. Telefess lí Kéziratokat nem adunk vissza. — Hirdetések, Nyilthtée díjszabás szerint, — Hirdetések díja előre fizetendő. "Péiery Jó&sef dr as új váci aieg^éspílspök (Fotó: Hahni) katolikus nagyközösségnek, mely tjsz-Magyarok imája Irta: Pintér Imre Isten-Atyánk! Magyarok Istene! Ki e2er éve vigyázol reánk, Engedd, hogy trónod elé borulva Mondhassuk el Hozzád szálló imánk. Te tudod, hogy ez a maroknyi nép, Mely bástyád volt, mennyit szenvedett El-elbuktunk. de újra felemelt Csodatevő, irgalmas két kezed. Török, tatár perzselte fel végig Mit István fiad örökül hagyott. Pusztulásba, romlásba dőlt minden. De a kereszt — ma is fenn ragyog! Egy nemzet térdel keresztfád tövében. Feléd emelve könnyező szemét; Egy nemzet kérdi sok millió ajakkal: Krisztusom! Jaj! Mikor lesz már elég?! Meddig tart még a bábeli zavar? Mikor értik meg egymást az emberek? Meddig teszi még próbára a föld, Mindent elnéző, nagy türelmedet. Három éve tart e bősz birkózás, Fürödve könnyben, — vérben az avar... S mint hű társa olasznak, németnek, Most is kiveszi részét a magyar. Nem jajdulunk fel, bár szivünk sajog. Nem szorítjuk ökölbe két kezünk, Tudjuk: élet, vagy halálról van szó: Ha haboznánk, — örökre elveszünk. E tudat visz minden magyart harcba, Az elsőtől utolsó emberig.. Ha Te velük vagy: »Az örök igazság« E söpredéket biztosan megverik. Ezt tudva szállt messze orosz földre A legelső magyar ember fia; Ezért harcolt gépmadara szárnyán; Ezért kellett ifjan meghalnia. ... Elment... elment., de emléke örök, Nevét nem porlasztja az idő, Nemes törzsből, melyben ő fogamzott Az új ágacska kihajt, nagyra nő. Addig Uram.,. Oltalmazd meg az apát, Enyhítsd a fenkölt anya bánatát... Törüld le könnyét a bús özvegynek S neveld naggyá árván maradt fiát. Segítsd meg Uram, hordozd tenyereden E sokszor megbűnhődött nemzetet Amely ezer esztendő folyásán Balsors csapás közt annyit szenvedett. Állj mellénk! Hozd vissza fiainkat Dicsőséges, győztes diadallal, Kik, megfogyva bár, — de törve nem — Jönnek vissza vig zenével, dallal. Hozd vissza! Hozd! Aztán ragyogj ki Nap! Mosolyogjon ránk a derű kékje... Végül: jöjjön el a Te országod, Legszebb kincse: A béke, béke, béke! A magyar rádió kedd esti kilenc óra 40 perei adásában sugározta szét a világnak, hogy Magyarország legna­gyobb és legnépesebb egyházmegyéje nem árva többé és a milliót is meg­haladó katolikus közönség új lelkíve­­zért nyert. Az Observatore Romano, a Vatikán hivatalos újságja közölte, hogy két egyház fejedelmi kinevezés történt egyszerre a pápai udvarban. Glattfel­­der Gyula dr csanádi püspök kalocsai érsek lett, Pétery (Petró) József dr egri prépost-kanonok pedig Hanauer Á. István utódjául váci püspökké kinevez­tetett. Az örömhír késő este már nem szá­guldott olyan gyorsan, de másnap reg­gel a rádió ismételten beolvasta a va­tikáni újság hírét és most -már talán percek alatt a hét vármegyére kiter­jedő nagy egyházmegye legkisebb köz­ségében is tudomást szereztek az új egyház i'e j ed elem kinevezéséről. Nyolc hónapos, szokatlanul hosszú intervallum után, amely idő alatt a háború és a mindennapi élet nehézségei még jobban megviselték a lelkeket, van vezére a telettél fordul Eger felé, ahonnan az ősi egyházmegye új vezérét várja. Az új püspök életrajza Meg kell írnunk, hogy Pétery Jó­zsef nevét Vácon, az egyházmegye szék­helyén vajmi kevesen ismerték. Mikor két hét előtt a Váci Hírlap megírta és értesüléseivel megelőzte az ország ösz­­szes lapjait, hogy Pétery József egri kanonok-plébános lesz az új váci püs­pök, mindenki azt kérdezte: ki ismeri? Szél Kálmán dr kanonok, aki Insbruk­­ban duktora volt, Mischinger Andor al­ezredes, ki hosszabb ideig lakott Eger­ben, Vanyek Béla dr kanonok-plébános, aki hónapokkal ezelőtt az új püspököt felkereste, Fajcsik J. Egyed irgalmas­­rendi perjel, aki Egerből került V ácra, mondott jellemző vonást az új püs­pökről és ezek a jellemvonások oly tiszteletre méltóak, hogy nagy egyház­vezért sejthetünk új püspökünkben, akinek lelki munkája Egerben is ma­radandó nyomokat hagyott. Dr Pétery József 1890 június 21-én született Miskolcon. Középiskolai ta­nulmányait a ciszterciek egri gimná­ziumában végezte, főiskolai tanulmá­nyait pedig az innsbrucki egyetemen. Tanulmányai elvégzése után a hittudo­mányok és bölcsészettudományok dok­torává avatták. 1912-ben szentelték pap­pá, 1914-ben pedig egyházmegyei fő­hatósága az egri érseki papnevelő in­tézetbe rendelte tanulmányi felügye­lőnek és a hittudományi főiskola taná­rának. 1921 óta papnevelő intézet lelki­igazgatója volt. Meleg szivű tanár és nevelő, aki nemcsak tanításával, hanem egész egyéniségével, élete példájával nevelte a papi nemzedékeket. A papság nevelése mellett jelentős munkásságot fejtett ki az egyházi irodalom terén. : Három könyve jelent meg: Az ősegy­ház története. A szentmise és A gyer­mekek korai szentáldozása. Az első egy­háztörténelmi, a második liturgiái mű, utóbbiban a gyermeki lélek kérdései­vel foglalkozik a tudós szerző. Állandó munkatársa a hittudományi és hitbuz­­galmi folyóiratoknak. Tudományos és hitéleti munkásságának elismeréséül a budapesti Pázmány Péter Tudomány­­egyetem bekebelezett doktorává avatta, a Szent István Akadémia pedig tag­jává, választotta. Pétery Józsefet egy kis bátorsággal a magyar újságírásban kollégának is nevezhetjük, ö volt ugyanis a salzburgi katolikus világujságnak magyarországi tudósítója és mint ilyen, állandóan részleges tudósításokat küldött a ma­gyarországi katolikus mozgalmakról és eseményekről. Ma is szerkeszt még itt­hon egy katolikus újságot: Felelős szerkesztője ‘ az Egri Tudósítónak, az egri katolikus családok lapjának. Szeüd, jóságos és munkás egyénisé­ge, nagy hittudományi felkészültsége egyházi körökben is nagy elismerésre talált. Előbb pápai kamarás lett, majd 1938 december 24-én dr Szmrecsányi Lajos egri érsek, pápai trónálló tiszte­letbeli kanonokká nevezte ki. A főpásztor teljes bizalma folytán és előterjesztésére XII. Pius pápa az egri székesfőkáptalan mesterkanonokává ne­vezte ki. egyben megbízta Eger város plebánosi tisztével. Mint plébános rövidesen a város né­pének legmelegebb szeretetébe férkő­zött, az egri egyházközség ügyeit min­tás zerűen vezette s a hívek lelki életé­nek munkálása volt legfőbb gondja. Egerben egyetlen plébánia van és ez 28 ezer katolikus léleknek látja el gondozását. Képzelhető, hogy milyen nagy feladat ez! Pétery József egész emberként megfelelt ennek. Ebből azt következtethetjük, hogy mig Hanauer püspök a papi nevelésre fektette a fo­­súlyt húsz esztendős püspöksége alatt, az új püspök a lelkipásztorkodásnak elmélyítésén fog dolgozni egyházmegyé­jében. Az új püspök első tisztelgői Pétery József dr csütörtökön reggel kapta az első üdvözlő és köszöntő sür-

Next

/
Oldalképek
Tartalom