Váci Hirlap, 1942 (56. évfolyam, 1-102. szám)
1942-08-26 / 68. szám
56. évfolyam 68. szám Vác, 1942 augusztus 26 Ára: 12 fillér VÁCI HÍRLAP Politikai és társadalmi hetilap. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton ELŐFIZETÉSI egy negyedévre ...... Vidéken egy negyedévre ...... !%yes siám ára ........ n 8 P — f 3 P 50 f 12 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ ÉS LAPTULAJDONOS: DERGSÉNYI DEZSŐ SZERKESZTŐSÉ® SS KIADÓHIVATAL: Vác, Száchenyi-ntca és Csányi-Jfit sarkán. Telefoni If. Kéziratokat nem adttnk vissza. — Hirdetések, Nyilvfcfe díjszabás szerint — Hirdetések díja előre fízetsn-M. Sokgyermekes családanyák Ahogy beszélünk róluk és a rideg valóság Ima Lehullott egy fényes csillag Nemzetünk egéröl, Forró könny hull minden magyar Zokogó szeméből. Lebukott a hős gépmadár Az idegen légből; Fújó sóhaj száll az égnek Magyarok szivéből. „Mindenható, nagy Istenünk, Tekints le ránk, kérünk, Fájdalomtól megrendültén Hozzád fordul népünk. Szeretett Nagyaszonyunknak Szivét erősítsd meg! Hogy elbírja sors csapását, Hitét ne veszítsed! Szivünk rakjuk Vezérünknek Lábai elébe, Istenünk, hintsd dldásidat Jó Atyánk fejére! Vigasztald meg az özvegyet És kicsi gyermekét, Ingadozó lépteinél Te fogjad kis kezét A hős Apa hős Fiának Elárvult gyermeke Olybá legyen, mint ősei, T ürídököljön neve! Légy velünk e néma gyászban! Kérünk Téged Istenünk Szent Akaratod előtt mi Csendben lehajtjuk fejünk...“ F. Rend Ferenc A Bafbcvui SzoíqMat UUei Ma kezdték meg a városban a téli ruhák gyűjtését A harcoló honvédség részére a téli óvócikkek gyűjtését augusztus 25-én kezdték meg a váci társadalmi egyesületek liölgytagjai a leventékkel együtt. Felkérjük Vác város társadalmát, hogy téli ruházatából csak a legszükségesebbet tartsa meg és a többit juttassa a hadseregnek. Falragaszok és dobszó útján hivtuk fel a lakosság figyelmét, mit kell adnia. Minden családnál akad egy-két gyapjúból készült elhasznált ruha darab, amit feltépve fonállá feldolgozás után, mindenféle meleg alsóruhának lehet feldolgozni. Tehát minden házban van valami, ami hasznos, csak utána kell nézni. A háziasszonyok kötelessége mindezek előkészítése. A gyüjtőbizottságok a városban liázró 1-házra járva egyszerre hét kerületben, nyugta ellenében veszik át a cikkeket szeptember 5-ig. Ha valakit otthon nem találnak, azt feljegyzik és a jelentett időpontban ismét felkeresik. Legnagyobb szükség a szőrmés ruházati cikkek, úgymint bekecs-bunda bélés, bundák, szőrméssapka, szőrméskeztyű, továbbá gyapjúból készült fejvédő, nyaksál, érmelegitő, harisnya, kötött szvetter, jéger ing és nadrág. Reméljük^ hogy Vác lakossága megiértette e nagy fontosságú célt, odaadja zokszó nélkül eddig féltve őrzött, most beszerezhető tlen békebeli cikkeit, mert ez most mindannyiunk legszentebb kötelessége !----------■■■■■II» M llimi ------Eljegyzés Papp Lili Klára (Felsőbánya) és dr Nemes István oki. közgazda jegyesek. Iskolák agzept. 9»én kezdenek A vallás- és közoktatásügyi miniszter közhírré tette, hogy a felügyelete alá tartozó összes iskolákban szeptember 9-én kezdődik a tanítás. A hitfelekezetek vezetőit felkérte, hogy iskoláikban hasonló rendelkezéseket adjanak ki. E rendelkezés következtében Vácon az összes iskolákban szeptember 9-én kezdődik a tanítás. Depcsénfi Dezső dr a rádióban Dr Dercsényi Dezső fiatal műtörténészünk ma, szerdán 17 óra 50 perckor Budapest I. hullámhosszán előadást tart »Első szent királyunk a művészetben« címmel. A műtörténeti előadás Szent István napján már ki volt tűzve a rádióban, de az országos gyász miattt minden programszámát lemondotta a rádió. Mkwmmmnn Vác kis társadalmában hangulatos meleg ünnepnek kellett volna lefolyni hétfőn a városháza fehér közgyűlési termében. Kilenc anyát tüntetett ki az alispán, emlékéremmel és mind a kilenc sokgyermekes anya ott ült az első sorban hangtalanul, szerényen és nem mertek szétnézni, vájjon az ő örömünnepük iránt érdeklődik-e az úgynevezett társadalom. Mert az elfogódott, halkszavú anyákon kívül csak hárman voltunk a teremben. A társadalom készült megmutatni becsülését ezek iránt a derék inagyár asszonyok iránt, de valahogyan aktaszerűen kezelték ezt a szivbéli érzést és előbb elrontotta a bürokratizmus, majd pedig a rendezés. Valahogyan úgy képzeltük, hogy a társadalom is le fogja róni háláját a kilenc anya iránt, akik 81 magyar gyermeket képviselnek a nemzetben. Azt hittük, hogy megajándékozzák őket, hogy a nyolc, tiz gyermek mellett ne kelljen kenyérért álldogálni és a gyermekeket felügyelet nélkül hagyni. Azt hittük, hogy az ONCsA előlép és százezreiből, ha házat nem is, de egy tehénkét, vagy legalább is kecskét juttat nekik, hogy a 8—10 szájnak jusson a tejecskéből. Dekát, mondom, a váci társadalom nem jött el, mert elfelejtették értesíteni az ünnepély idejének megváltozásáról. A Váci Hírlapban úgy állott, hogy hétfőn délben pontosan 12 órakor jöjjön fel mindenki a városházára és nézze meg azt a kilenc boldog anyát, akiket meg fognak jutalmazni. Az ünnepélyt azonban délelőtt 10 órakor tartották meg és erről elfelejtették értesíteni a társadalmat, igy nem is volt ott senki. Kinos volt látni az érdeklődés teljes hiányát, de már segíteni nem lehetett. Vártak, vártak, de a közönség nem jött és igy a kilenc anya ünnepét megtartották egymás között. Karay Kálmán dr főjegyző felült az emelvényre, balján a Zöldkeresztes testvérek, jobbján Tersztyánszky Gábor az egykori Stefánia elnöke, ki meleg hangon szólt a kilenc anyához. Ilyenképeif beszélt: Ti a legszebb címre, a kötelességét teljesítő magyar anya címére szolgáltatok rá és viseljétek büszkén. A ti kezetekbe van letéve a nemzet reménységének, az ifjúságnak léte, nevelése. Az országok sorsa mindig aszerint alakul, hogy van-e elég egészséges, erőteljes ifjúsága és milyen az az ifjúság. En hiszem, hogy ti azok közé a magyar anyák közé tartoztok, akik hivatásuk magaslatán állnak. Ti családotokat, a nemzetet gondokkal, vajúdással, nélkülözésekkel, fájdalmakkal nem törődve, derék utóddal ajándékoztátok meg és azokat felnevelitek úgy és ahogyan aregész magyar társadalom osztatlan elismeiese es halaja kell hogy illessen. Azután a szerény, fejkendős asszonyok egymásután eléje járultak és az elnök mindegyik nyakába akasztotta a vékony nemzetis?,alagon függő emlékérmet, majd egyikének-másikának pénzt is csúsztatott a kezébe. Némelyik anya, miután nem volt kire rábízni, pólyában elhozta a legkisebbik gyeímekét s azzal állt, az emelvény elé. A következők kaptak emlékérmet és jutalmat: Toldi Jánosné 9 gyermeke után kitüntetést, Czinege Vincéné 11 gyermeke után kitüntetést és 80 P jutalmat, Bagi Józsefné 8 gyermeke után kitüntetést, Horváth Istvánné 10 gyermeke után kitüntetést és 80 P jutalmat, Sinák Mártonná 8 gyermeke után kitüntetést, Kiss Istvánné 9 gyermeke után kitüntetést és 50 P jutalmat, Oláh Péterné 9 gyermeke után kitüntetést. Ezzel vége is volt a társadalmi ünnepségnek. A legszebb magyar címet viselő magyar anyák halkan, nyakukban az emlékéremmel elhagyták a közgyűlési termet. Nem tudtunk belenyugodni a rideg valóságba. Megszólítjuk az egyik anyát, aki karján hordozza csecsemőjét. — Mit kaptak az ONCSÁ-tól? — Semmit — hangzott rá az egyszerű válasz. — Tudnak maguk valamit az ONCSÄ- ról, hogy az legalább négygyermekes családokat akar a jobb boldogulás útjára vezetni? — Nem hallottuk, kérem . .. Elvűt tűk őket a Szentháromság-térre, az ONCSA-irodába, Sznrmay Dezső szeretettel vallatta őket. Mire lenne szükségük, mi hiányzik legjobban? Jegyzőkönyveket vettek fel velük. — Azt hiszem, hogy az ONCSA megérdemelte volna, hogy képviselőjét odahívják ehhez a fontos jutalmazáshoz — tette hozzá szerényen Szurmay Dezső. Majd e kis társaságot elvittük a közélelmezési hivatalba. A szigorú diktátornak hiresztelt Simon János dr egészen ellágyult, mikor a sokgyermekes anyákat látta. — Szabad-e egy anyának, aki 8—10 gyermekkel ajándékozta meg a magyar társadalmat, órákhosszat várakozni a pékboltok előtt? — kérdeztük tőle és rögtön kiutalt részükre 45 kg nulláslisztet. Megígérte, hogy a cipőosztásnál tekintettel' lesz rájuk és ha zsírt osztanak, külön adagokat is fognak kapni. Nagy szó ez, nagyságos és méltóságos váci társadalom, amikor nincs se zsir, se liszt elegendő a városban és ezek yuammsmamasísmBsaaBSKmasaaaasBfmsBamm^s,. Ne feledd: Mindent a hazáért a
