Váci Hirlap, 1942 (56. évfolyam, 1-102. szám)
1942-08-22 / 67. szám
Äz eiUkerHfcföS’ KápSalan-ufca lERDŐÉGÉS •Amit a német jellemzően polizeiwidrig jelzővel jelöl meg, annak minden vonását megtaláljuk a mi Káptalan-utcánkban. A Széchenyi-utca után talán a legforgalmasabb belvárosi utca lenne, de, szűk, soha nap nem éri, életveszélyes rajta a közlekedés, járdája pedig járhatatlan. Ha kocsi megy keresztül rajta, minden házának fala remeg, azt hisszük, hogy valamelyik bizton utánad dől. Ilyen utcát modern közlekedési útvonallá átalakítani szinte lehetetlen. A középitési bizottság azonban a lehetetlent is megpróbálja. Mint lapunkból ismeretes, a felsővárosi plébánia-épület most kerül é.pi- tés alá. A 300 évesnél is öregebb közismert épületet lebontják és a mai udvara közepén emeletes plébánia-lakot építenek. A munkához pénteken már hozzá is fogtak. A tél beállta előtt még tető alá akarják hozni. A középitési bizottság az adott viszonyok mérlegelése után elhatározta, hogy megkezdi a Káptalan-utca kibővítését. A kibővítést a most elindított építkezéssel kezdik meg oly formán, hogy a plébánia oldalán álló épületekből hét métert az utca szélesítésre igénybe vesznek. A hét méterből három a járda, négy a kocsiút szélességét szolgálja. Az érdekes határozat azt jelenti, hogy a Káptalan-utca plébánia-vonalán ezentúl csak olyan, építkezésre ad engedélyt a város, amelyik háznak tulajdonosa olyan terveket mutat be, melyen a frontot a mai vonaltól hét méterrel beljebb viszi be. Miután pedig az egész utca átépítése csak évtizedek alatt fog megtörténni, addig a város megengedi, hogy az így épült új házak előtt elő- kerteket létesítsenek. Két sep^o, mag egy lapát A Vácon szerelt munkás századok nem csak nagy pénzeket hagytak itt, mert heteken át a váci piacról élelmezték magukat, de nagy közmunkát is végeztek, mert utakat javítottak, vizeket csapoltak le. Jó nehéz ezrekre lehet becsülni ezeket a verejtékkel készült munkákat, melyekért a városnak egy fillért sem kellett fizetni. A munkásszázadok egymásután elvonultak. Ki tudja, Oroszország melyik részén teljesítenek szolgálatot? A város népe talán el is felejtette őket. Nem úgy maga a város. A 7. hadkiegészítő a napokban hivatalos átiratot kapott, melyben a város tudatja, hogy anyagraktárából két seprő és egy lapát hiányzik. Nyilván a munkásszázadok valamelyike használta el. Hja, a közpénzen szerzett közvagyonra vigyázni kéül l" Ti mi mmtwímm A Magyar Wemzeti mellékJhelye As £183 Magyar AltalA**«* Bljetosííaí TtArHna&g kerületi föftfiry«« SioiBBtiftißtän-tSr 55. Tíi/uí®» i «S Alapítva i U«4 BETÉTEKET gyümölcsözte tünk V KÖLCSÖNÖKET folyósítói tik V A N K 0 Z L E T A ß minden ágé val foglalkozunk I Polgármesterhelyettes főjegyzőnk sza! badságát a tündéri Erdélyben töltötte feleségével. A természet szépségéről, melyben itt bőségesen részük volt, még ma is áradozva beszélnek és bizonyos szempontokból szakember mondja el élményeit, mert főjegyzőnk szabad idejében szenvedélyes turista is. Néhány napja van idehaza és a rendőrkapitányságra már is követte egy csendőrségi megkeresés. A marosvásárhelyi csendőrkerület gyilkostói csendőrőrse azzal a kéréssel fordult kapitányságunkhoz, hogy Karay Kálmánt, Vác város főjegyzőjét hallgassa ki a békási szorosban történt, valószínűleg gyújtogatásból eredő hatalmas erdőtűzzel kapcsolatosan. Ezután a csendőri jelentés leírja, hogy 50 lioldnyi gyönyörű erdőterület égett le és a hatalmas méreteket öltő erdőtüzet négy napig éjjel-nappal oltották, mig végre lokalizálni és terjeszkedését megakadályozni sikerült. A i széleskörű nyomozás minden alkalmat megragad arra, hogy a tűz keletkezésének okait felderítse és ezért Karay Kálmánhoz fordulnak, ki a tűz keletkezésének napján a békási szorosban járt, sőt saját előadása szerint ő volt az első szemtanú, aki a kezdődő veszélyt felismerte és arra felhívta környezetének figyelmét. De most adjuk át a szót Karay Kálmán főjegyzőnek, ki az alábbi vallomásban a következő érdekes megvilágításban küldte el észrevételét a gyer- gyói csendőrőrsnek. Augusztus harmadikán délelőtt Erdélyben az úgynevezett Pokoltornácá- nál feleségemmel a Kisbékás patakban fürdőztem. A pataknak ezen a helyén két szál fenyőgerenda van. Fürdés közben feleségemmel együtt arra lettünk figyelmesek, hogy a szembe levő hegy mögül fehér füst száll fel. Ezt megelőzőleg három egyént láttunk, kik a Szurdokban, a patakkal párhuzamosan felfelé haladó úton, a füstkeletkezésének irányaira mentek. Egy magányos sötétbarna nadrágos fiatalembert láttam, egyszerű ember lehetett. Nem volt nemzetiségű öltözetben. Később 2 gyilkostói nyaraló fiatalember is ezen az úton haladt a hegygerinc felé, hol azután a tűz felcsapott. Ezt a két embert visszajönni is láttuk. Megkérdeztem tőlük, bogy a gyalogút hova vezet, mire azt válaszolták, hogy ők is fürödtek és igy nem tudják. Dél felé felöltöztünk, feleségem visz- szatért a Szieszta villáira, én pedig végig akartam menni a Szurdokban vezető úton, a hegy gerincéhez érve, azonban már nem tudtam tovább menni, mert az erdő — körülbelül tíz négyzetméternyi területen — erősen füstölögve lánggal égett. Visszatértem tehát és Gyergyóbékás felé vettem utamat. El is mentem a község határáig, majd visszafordultam s mivel útközben csendőrökkel nem találkoztam, a Békás-szoros végénél lévő útépitőház előtt dolgozó munkásokhoz, illetve azok vezetőjéhez fordultam. A munkások vezetője intelligens, jól táplált egyén volt, kit mérnöknek véltem. Figyelmeztettem a tűzre és megkérdeztem, hogy eloltása iránt nem kellene-e intézkedni. Ireirtam a tűz helyét és közöltem, hogy természetesen azt én oltani nem tudtam. Azt a választ kaptam, hogy nem erdőtűzről van szó, csak a pásztorok gyújtották meg az almot. A válasz után megnyugodva visszatértem a gyilkos tóhoz. A Pokoltornácnál láttam, hjogy a tűz azóta még nagyobb méreteket öltött. További lépéseket azonban nem tettem, mert az előbbi válaszból arra következtettem, hogy a keletkezett tűznek jelentősége nincs. Szerény véleményem szerint a tűz vagy gyújtogatásból, vagy más célból való tűzgyújtásból eredt. Bár a jelzett napon rendkívül meleg volt, még sem feltételezhető, hogy egy gyufa eldobásából ilyen nagy tűz keletkezzék. Eddig tellát Karay Kálmán előadása, mely arra enged következtetni, hogy a hatalmas erdőtüzet bűnös gyújtogató kezek okozták. Nem lehetetlen, hogy főjegyzőnk erdélyi kirándulása még sok következményt von maga után és egy újabb kirándulásra, újból Erdélybe kell mennie törvényszéki tárgyalásra, tanúnak. Szeptembertől mindenki süthet kenyerei Péksk, akiknek keze magukfelé hajlik Simon János dr közélelmező az elmúlt napokban összehivatta a pékeket és a polgármesterhelyettes jelenlétében előadást tartott nekik arról, hogy ezekben a nehéz -időkben nem önmaguk iráni van kötelességük, hanem elsősorban a város közönsége iránt, amiből azonban a hatóság nagyon keveset lát. Emiatt a legnagyobb rosszalását fejezi ki előttük és kijelenti, hogyha a vizsgálat azt igazolná, miszerint egyes pékek kizárólag önző érdekből saját hasznukra dolgoznak, úgy nem fog késlekedni. hogy előterjesztést tegyen az iránt, hogy ezeket a pékmestereket azonnal internálják. Lehetetlen helyzet az, ami újabban a váci pékboltok előtt kialakul. Már reggel 5 órakor hosszú sor, főként asz- szonyok állnak és várnak a kenyérosztásra. Kenyérliszt bőséggel van, tehát nem lehet azt mondani, hogy nincs kenyér, elfogyott! Senki sem maradhat kenyér nélkül és ezért a pékek ellen szigorú vizsgálatot fog lefolytatni. Az asszonyok egész serege panaszolja, hogy többórai álldogálás után sem jutott kenyérhez. Mások pedig azt panaszolják, hogy teljesen forró kenyeret kapnak, ami ebben az állapotban nagyobb súlyt mutat, mint kihűltén. Ma már a váci pékek mást, mint forró kenyeret nem is mérnek ki. A pékek a vádakkal szemben úgy védekeznek, hogy ők kevés lisztet kapnak, amire pedig Simon János dr kijelentette, hogy ez teljesen valótlan, hiszen a váci pékeknél mint fölös liszt szerepel 450 q, amely bőségesen fedezi szeptember 1-ig a szükségletet. Egyúttal örvendetes hirt is közölt velünk a közélelmezés vezetője. A nyár elején megszűntették a házikenyér készítését és mindenkit köteleztek arra, hogy naponta vásárolja meg kenyéradagját. Szeptember 1-től visszatér a régi rend: aki kívánja, lisztben veheti ki fejadagját és otthon dolgozhatja fel a kenyértésztát, örvendetes e hivatalos kijelentésnek a másik része is: kenyérlisztet szeptember 1-től elcke lehet felvenni a.kár két hétre is! Remélhetőleg ez az örvendetes rendelkezés meg fogja szüntetni a péküzletek előtt való ácsorgást. Katonáink hozzátartozóinak A váci járási és m. levente (volt katonai) parancsnokság, Széchenyi-ut'ca 30- I. ein. a hadbavonultak hozzátartozóival közli, hogy bármily katonai ügyben hétköznapokon 8-tól 14 óráig, vasárnap- és ünnepnapkoon 9-től 11 óráig felvilágosítást, útbaigazítást ad. «Illlllllllllllllllll[il!illlllillllllll!!llll[ll|]||lll|[llllllllllll||llinii|||i||i|iiii|ii|||» Vác városi közüzemű müjéq állandóan kapható! HifmltiÉsiktt ite 8 s-ziió: Proliászla József Kit iiíísrepeisíek a váci zászlók ? Mindig restelkedünk, ha egy-egy nemzeti ünnep elmúlik. A váci házak nagyrészen, főként a fő útvonalakon, kitűzik a nemzetiszinű zászlót, de azután elfelejtik bevonni. Sokszor napokon át künn búsul nemzetizászlónk. Ez a legnagyobbfokú tiszteletlenség a magyar zászló iránt, amit nem lehet eléggé nyomatékosan elitélni. Most azután még lokozták a közönségben az elitélő kritikát azok a házak, amelyeken ma. szombaton reggel is ott található a Szent Istvánra kitett nemzetizászló. Már mindenki tudja, ’hogy országos gyász van, csak ezek a házak nem, amelyek nemzetizászlóval ünnepelnek. Kit ünnepelnek? Valóban megérdemelnék, hogy a renclőrőrszemek összeírnák ezeket a tiszteletet nem tudó házakat és a rendőrbiró megtanítaná őket alapos pénzbüntetés kiszabásával arra. hogy a nemzetizászlót tisztelni kell. Cáfolat a sertés vág árokról terjesztett híresztelésekre Egyes községekben — különösen Pest vármegyében — ismeretlenek azt a nyugtalanító hirt terjesztik, hogy télen már családonként egyetlen sertést sem szabad levágni fogyasztásra. A Közellátási Hivatal nyomatékosan felhívja a gazdák figyelmét arra, hogy ezek a lelkiismeretlenül terjesztett hírek csak arra alkalmasak, hogy az aratási és cséplési munkálatok idején a közvéleményben nyugtalanságot keltsenek. Ezek a hírek amennyire valótlanok annyira kitalált és egyesek részéről terjesztett tudatos rémhírek is. A közellátási kormányzat sem ilyen, sem ehhez hasonló rendelkezés kiadását nem tervezi s a közönség ilyen híreknek ne adjon hitelt. A valótlan hir terjesztői hazaárulást követnek el, akiket az illetékes hatóságoknál azonnal fel kell jelenteni. VÁCI | EGYHÁZMEGYEI TAKAR é (CPE MZYJ&R AlajroSc ás Alapítványok Kesoiösüögo FUTUR A - íőblzományo* kifogod betéteket könyvecskékre és folyószámlára o legmagasabb kamatozás mellett. - Kölcsönöket folyósít rövid és hosszabb lejáratra. — Idegen pénxe» két vásárol, kiíi- és belföldi átutalásokat eszközöl
