Váci Hirlap, 1942 (56. évfolyam, 1-102. szám)
1942-08-15 / 65. szám
Só. évfolyam Ara: 12 fillér 65. sxám Vác, 1942 augusztus 15 VÁCI HÍRLAP Political és társadalmi hetila ELŐFIZETÉSI ÁRA; íteiyban egy negyedévre.....................................8 P — t Vidéken egy negyedévre.....................................3 P 50 f Ugye* szám ára ........... 12 fillér p. Megjelenili hetenként kétszer: szerdán és szombaton FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ ES LAPTULAJDONOS: BERCSÉNYI DEZSŐ SZERKESZTŐSIG) 18 KIADÓHIVATAL: Vác, Széchenyi-H'ioa és Csányi-fat sarkán. Telefon-i it. Kéziratokat nem adunk vissza. — Hirdetések, Nyilf-téc díjszabás szerint. — Hirdetések díja elére fizetendő. A főispán pártolja, az alispán ellenzi a polgármesternek Nagy-Budapest kialakítására vonatkozó indítványát Szívleljék meg Felső-Pest megye segélykiáltásait Pest vármegye közigazgatási bizottsága most tartotta ülését, amelyen vitéz Endre László alispán szóvátette Szendy Károly polgármesternek Nagybudapestről irt tanulmányát és beszédében a leghatározottabban állástfoglalt a tervezet ellen. Szerinte nincs egyetlen szempont sem, amely a pestkörnyéki városok átcsatolását indokolná, annál is inkább, mert az érdekelt városok és községek antonómiája teljesen megszűnne. Hangsúlyozta, hogy amióta megjelent a tanulmány, a fővárosi zsidóság elözönlötte a környéket és igyekszik megvásárolni az eladó ingatlanokat. Ezután számadásokat közölt, amelyek szerint az átcsatolás következtében Pest vármegye lakossága és adójövedelme a felére csökkenne. A továbbiakban kijelentette, hogy az adók a. főváros környékén emelkednének, viszont a lakosság semmi kedvezményt nem kapna. Maguk az érdekelt városok és a községek sem kívánják a fővárosba való bekebelezésüket. Végül megemlítette, hogy a tervezettel kapcsolatban kérdést intézett Lukács Béla miniszterhez a MEP álláspontját illetőleg és azt a Választ kapta, hogy a párt ezt a kérdést kizárólag Pest vármegye és a főváros ügyének tekinti és abban nem foglal állást. (Az alispán az egész vármegye szempontjából tárgyalta a rendkívül fontos kérdést és nem érintette, hogy Nagy-Budapest kialakítása milyen gazdasági veszélybe sodorná Pest megye felső részét, vele annak legnagyobb városát, Vácot. Reméljük, hogy alispánunk a mi speciális helyzetünket is besorozza argumentumai közé és vitézül fog hadakozni Vác város életteréért is.) Viczián István főispán az alispáni felszólalással ellentétben védelmébe vette a polgármesteri tanulmányt, amely rendkívül érdekes adatokat tartalmaz és tudományosan tárgyalja Nagy- Budape s t problémáját. A főváros az átcsatolással hatalmas áldozatokat vállalna. Nagy-Budapest kérdését kizárólag tudományos szempontból szabad tárgyalni, higgadtan és nem kiélezve. Végül kijelentette a főispán: tudomásul kell vennünk, hogy Nagy- Budapest tulajdonképpen már meg is valósult, hiszen a peremvárosok már egybeépültek a fővárossal, amely hatalmas áldozatokat vállal a környék lakosságának érdekében. Gróf Szapáry Lajos indítványozta, hogy az alispán tanulmányban fejtse ki álláspontját és ezt a tanulmányt könyvalakban tegye közzé. A bizottság az indítványt egyhangú helyesléssel elfogadta. A jelentések tudomásul- Nvétele után a közgyűlés véget ért. Örömmel értesültünk az alispán jelentéséből, hogy a Budapest környéki kis városok egymás után tagadják meg Nagy-Budapesthez waló csatlakozásukat. Egy másik gyűlésen ugyanis újból szóvá teszi az alispán Szendy Károly polgármester Nagy-Budapest tervezetét és megemlíti, hogy KispeJst, Pestszentlőfinc, legutóbb pedig Újpest és az érdekelt községek a fővároshoz való csatlakozás ellen foglallak álpást. Ez a kérdés azonban nem került nyugvópontra: különféle csoportok foglalkozási ágak, egyesületek és az érdekképviseletek továbbra is' napirenden tartják Nagy-Budapest problémáját. Wan már* po!gárm@sierhe!yeites Inczédy-Meiszner János polgármester e hét szerdáján megkezdte szabadságát és elutazott Vácról. Erre az időre megérkezett Csele Vilmos tanácsnok, aki hajdúszoboszlói kúráját szakította félbe, hogy a polgármesteri hivatal vezetését lássa el. A hót végére megérkezett Karay Kálmán főjegyző is Erdélyből. Ő hétfőn veszi át hivatalát és ezidőtől ő lesz a polgármesterhelyettes. Csele Vilmos dr pedig visszamegy Hajdúszoboszlóra kúráját folytatni. Halálozás Tragikus hirtelenséggel múlt ki az élők sorából Hoffmann Emil szolgálatonkivüli százados. Nógrádmegyei rokonságánál volt látogatóban, midőn hirtelen rosszu.1 lett és hazatért, hogy itthon gyógykezeltesse magát. Autón bevitték Budapestre és a Rókus kórházban azonnal megoperálták. Segítség már nem volt, bélcsavarodásban nemsokára kiszenvedett. Hoffmann Emil a világháború előtt Nógrádszakái községben testvérével ezer holdas birtokos volt. A birtokpt eladták, hadikölcsönt vásároltak és mindketten bevonultak ezredeikhez. A világháborút végigharcolta és számos kitüntetésben részesült. 62 évet élt. Temetése ma, szombaton d. u. 5 órakor megy végbe a középvárosi temetőben a r. kát. egyház szertartásai szerint. Zádor János özvegye meghalt Meghatottan olvassuk a gyászlapról, hogy dr Zádor Jánosnak, Vác város világháború előtti nagytekintélyű polgármesterének özvegye szül. gutorföldi Mátay Ida hosszú szenvedés után meghalt. Neki is, mint annyi jó anyának nincs élettörténete. Az ő élete teljesen lezajlott abban a kis körben, amelyet családnak nevezünk. Minden gondolata, munkája férje és leányai körül forgott. Még akkor sem lépett ki ebből a boldog munkakörből, mikor férje a legnehezebb hivatalt viselte a világháború alatt. Nem volt vezető szerepe soha és nem kívánkozott más, mint szerető feleség és jó anya lenni. Hűit tetemeit vasárnap délután 5 órakor fogják a középvárosi temető halottasbázából a családi sírboltba, szeretett férje koporsója mellé eltemetni. Kinevezés A vallás- és közoktatásügyi miniszter dr Szimon Béla oki. középiskolai tanárt a nagyszalontai állami Arany János gimnáziumhoz állami gimnáziumi helyettes tanárrá kinevezte. Eljegyzés Lenkey Icát eljegyezte Vucskits Tibor m. kir. gazdasági tanár Kiskunhalasról. Minden külön értesítés helyett. Nagy bűnt követnek el a váci mezőgazdasági munkások, hogy amikor a nemzeti érdek mindenkitől több munkát követel, ők tartják a régi munkaidőt és senki kedvéért 5—6 óránál tovább a legszebb nyári hónapokban nem hajlandók dolgozni. A váci szőlősgazdák a munkások által kért bért fizetik, bár sokkal alacsonyabbat állapított meg Pest vármegye munkabérmegállapitó bizottsága. Csak azt kérték ennek ellenébe, hogy a munkaidőt hosszabbítsák meg. Most a nyár közepén, meg kell állapítanunk, hogy ezt sem sikerült elérni. Még magasabb bérért sem dolgoznak tovább. Most az alispán is beleszól ebbe a hallatlan időpazarlásba. Legújabb rendeletével megállapította, hogy a munkaadó kevesebb munkabért fizessen, ha a munkása nem dolgozza ki az időt. Ez a nagyfontosságú rendelet, melyet az alispán minden főszolgabírónak és minden város polgármesterének megküldött, a következőket mondja: Az 1942. évi munkabérmegállapitó A sződligeti templom 10 éves A délnek mutató óriási síkság legelején egyszer csak megjelent egy templomtorony. A váci szemnek, mely a Dunapartról, vagy a Naszály lankáiról figyeli a déli határt, meg kellett szokni, hogy ott, a toúony körül kultúrát teremtettek és Istent dicsérni a torony templomában gyűl össze az új település közönsége. Ez volt Sződliget, melynek templomáról most állapítja meg egy hozzánk befutott meghívó, hogy 10 éve néz fel az égnek. Ebből az alkalomból a sződi rk. egyházközség, mely kultúrmunkájával mindig hallat magáról, augusztus 15-én és 16-án ünnepségeket rendez. Nagyboldogasszony előestéjén a fiatal toronyból tárogató hangja fog szólni és az Istenházát ünnepélyesen kivilágítják. Augusztus lo-én ünnepi misét mond és szentséges körmenetet vezet vitéz Pintér József pápai kamarás, m. kir. kormányfőtanácsos,, v. országgyűlési képviselő, majd litánia után nagy templomi hangverseny lesz. Klasszikus egyházi szerzők műveit mutatják be régi magyar énekekkel együtt. A műsorban K. Pikéthy Tibor szerzeményét is eléneklik. Szerepelnek: Baranyai János (harmonium). Török Tibor (ének), László Katalin (hegedű), Szőlősi Sándor (hegedű), Spányjk Márta (ének), Czeizer Pál (gordonka), dr Andrásfay Antal (ének) és végül a templomi gyermekkórus és a templomi vegyeskar. bizottsági határozatokkal kapcsolatban több oldalról kétség merült fel a munkaidőt illetően. Ezzel kapcsolatban tudomás, miheztartás és közhirrététel és az egyöntetű eljárás biztosítása végett az alábbiakat közlöm: A mezőgazdasági és erdőgazdasági napszámbéreknél megállapított munkaidő csak a napszámmunkákra vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy a megállapított napszámbér teljes összege csak annak jár, aki a határozatban megállapított időt ledolgozza, ha kevesebb ideig dolgozik —■- a bér is arányosan kevesebb. Megjegyzem, hogy az egy hónapnál hosszabb folytonos személyes szolgálatra leszerződött summás munkások az 1907 :XLV. t.-c. hatálya alá tartozó gazdasági cselédeknek minősülnek a joggyakorlat szerint. Ehhez képest ezeknek és a törvény szerint gazdasági cselédeknek minősülő gazdasági alkalmazottak munkaideje továbbra is napkeltétől napnyugtáig tart. Ez szól a váci napszámosnak, aki délután öt óráig dolgozik ZZZtr, ► II váci iparosság nyári lánilsi anissctüs lüi a HüiázH
