Váci Hirlap, 1942 (56. évfolyam, 1-102. szám)
1942-08-01 / 61. szám
56. évfolyam Ara: 12 fillér 61. szám <$> Vác, 1942 augusztus 1 VACT HIRI.AP Politikai és társadalmi hetilap. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton ELŐFIZETÉSI ARAs M«Iyö«n egj negyedévre ......................3P — f Vidéken egy negyedévre...............................3 P 50 f JPigye« szám ára ........ * . . 12 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÖ ES LAPTULAJDONOS: BERCSÉNYI DEZSŐ SZERKESZTŐSBE ES KIADÓHIVATAL: Váo, Szóchenyi-ntoa és Ceányi-ftt sarkán. Telefon-! 1T. Kéziratokat nem adunk vissza. — Hirdetések, Nyílt-tér díjszabás szerint. — Hirdetések dija előre fizetendő» A város szépül A közönség nagy megértéssel és lelkesedéssel fogadja a város vezetőségének a város szépítése iránti törekvéseit. Mindig történik valami és lassan-lassan távolabbi területek is belekapcsolódnak a már szépen kiformált városrészek vonalába. A Báthory-utcának szintrehozása és rendezése továbbvitte a szépészetet a Székesegyház-térről és kapcsolatot 'teremtett a rendezésbe már szinte belevont Görgey utcával, amelynek első részében a kitünően sikerült betonutat találjuk. A keramit út szélén is jól mutat a betonszegély, nem is szólva arról, hogy a felszabadult kockakövekből az Árpád-utca nyert igen tetszetős meghosszabbítást. A június 16-i közgyűlésen további értékes útépítési tervek merültek fel, amelyek megvalósítása további területeket kapcsol a városrendezés és szépészet bűvkörébe. A városháza restaurálásának és a Konstantin-tér kialakítására vonatkozó terveknek Kotsis Iván eg}retemi tanár által való elkészíttetése is /örvendetes jelenség, amelyek ha egyszer elkészülnek, valóban meleg hangulatú barokk teret fognak ajándékozni nekünk, amely még jelenlegi, nem teljesen kiforrott állapotában is nagy értéke és érdekessége városunknak. A városi közgyűlésen az Országzászló és a Sörház-utca is szóba kerültek. Ez utóbbit illetőleg azt hallottuk, hogy a rendezés során az egyéb tervek mellett szökőkutat is terveznek. Bár a közelebbi tervek a nagyközönség előtt még nem ismeretesek, az a bejelentés, hogy ott szökőkutat terveznek, méltó feltűnést keltett. A tervvel kapcsolatban a laikus ember azt is kérdezhetné, hogy a hatalmasan hömpölygő Duna partjának közvetlen közelében mire való a szökőkút? Oly gazdagok vagyunk-e, hogy vizorgiákat rendezhetünk a Dunába épített országzászló háta mögé? Mégis nem ez a meggondolás az, amely a szökőkút tervet nem tartja szerencsésnek, hanem az, hogy az egész Sörház-utca oly keskeny, hogy ott a terrasz-részeken szökőkutat elhelyezni nem lehet. Szökőkútnak tér, perspektíva kell, nem egy összeszoritott zsúfolt hely, amely tulajdonképen el van rejtve az emberek szeme elől. Egy kb. 5—6 méter széles területre szökőkút nem való. A lépcsők közötti földhátat igen szépen ki lehet képezni gyeppel, mindenféle növényzettel, de szökőkutak, vízesések oda nem valók. Ilyesmihez olyan térarányok kellenek, mint az Erzsébet hid budai oldala a Szent Oeliér szobor alatti szikdala a Szent Gellért szobor alatti szik- Két szökőkutat nem nagy fantáziával el lehetne helyezni a Székesegyház két oldalán, vagy két hátsó sarkában. A hatalmas és szinte fenségesen szép Székesegyház-térre kell rögzíteni szépészeti törekvéseinket ahelyett, hogy házszurdokokba zsúfolták azokat. Spectator Esküvő Ointner Mária és dr Heinzinger József július 23-án Vácon házasságot kötöttek. Eljegyzés Plagányi Gizella (Váchartyán) és ifj. Csipán Ferenc jegyesek. (Minden külön értesítés helyett.) Kijelölik a henteseket és a mészárosokat A hivatalos lap multheti egyik számában nagy horderejű országos határozatokat közöl, amelyek mellett pedig a nagyközönség kellő figyelem nélkül ment el. Felhívjuk tehát rá az összes érdekeltek figyelmét. A honvédelmi törvényre való hivatkozással a közélelmezési miniszter közhírré tette, hogy háború esetén joga van minden megkérdezés nélkül bizonyos vidékre, vagy esetleg az egész országra megszabni, hogy ez és ez a város, ez és ez a község mennyi szarvasmarhát és mennyi disznót tartozik levágásra beszolgáltatni. A miniszter ezt a közlését általánosságban tette meg a hivatalos lap útján és eddig még egy vidékre sem nyilatkozott, hogy milyen és mennyi vágóállatot kíván beszolgáltat tatni . A másik fontos rendelkezés, amely szerint a miniszter az állatok levágására szóló engedélyeket felülvizsgálhatja és új iparengedélyek felülvizsgálását magának fűn tartja. Ez körülbelül azt jelenti, hogy, a hentesek és mészárosok iparengedélye kerül revízió alá. A polgármesterrel beszélgettünk erről a két nagy fontosságú rendelkezésről, aki a következő nyi'atkozatot tette. —A váci mészárosok és hentesek figyelmeztetésére multhéten kiadtam rendeletemet és felhívtam őket, hogy a város lakosságának hússal való ellátására tegyenek meg minden lehetőt. Háborús időkben nem lehet azt nézni, hogy milyen polgári haszonnal dolgozhatnak és esetleg nem fizet-e rá az élőállatra. Fontos, hogy a közönség el legyen látva hússal, amit elég könynyű elérni, mert hiszen élőállat van az országban elég. Egyes hentesek és mészárosok azzal térnek ki kötelessségük teljesítése elől, hogy üzleteiket most zárva tartják, vagy pedig csak éppen tessék-lássék nyitják meg egykét órára. Lesz módomban radikális intézkedéseket tenni, amire különben is az alispán úr rendelkezése teljesen feljogosított a város közönsége érdekében. Mit kell tudni a kenyérgabona-jegyekről A kiadott rendelet és utasítás a multévihez hasonlóan szabályozza a termés számbavételét és felhasználását mégis azzal a különbséggel, hogy az új rendelet a multévi tapasztalatok figyelembevételével a részleteket továbbmenően szabályozza s e célból újabb intézkedéseket léptet életbe. Ilyenek a mezőgazdasági termelésben résztvevőknek és a közellátásra szoruló fogyasztóknak külön-kiülön ivén a községi elöljáróság által való összeírása; a gabonalapoknak még a cséplés megkezdése előtt való kiadása; a kenyérgabonajegy-rendszernek a bevezetése; minden cséplőgéphez egy-egy cséplési ellenőrnek a kirendelése; a konvenciós mezőgazdasági cselédek és az időszaki mezőgazdasági munkások fejadagjának pontos meghatározása s ezek helyváltoztatásával kapcsolatos tennivalókpontos körülírása; a vetőmagnak a termésből elsősorban való biztosítása, az értékesítés újabb rendjének szabályozása, stb. Ezek közül leginkább magyarázatra szorul a gabonajegyrendszer ismertetése. A gabona jegy nem más, mint a közellátásban részesülők kenyér- és lisztjegyrendszerének az önellátásban részesülő mezőgazdákra megfelelő módon való kiterjesztése. Vagyis a kenyér- és lisztjegy gondolatának teljes keresztülvitele. Ennek alapgondolata az, hogy minden kenyér- és lisztfogyasztó csak jegy eienében juthat ellátáshoz, függetlenül attól, hogy a termelésben résztvett-e, vagy sem és hogy szemes, vagy feldolgozott állapotban jut-e hozzá. Ezek a szempontok a jegyek különböző elnevezésében jutnak kifejezésre. Mint pl. kenyérgabonajegy, liszt jegy, kenyérjegy stb. A rendelet a következő gazdasági évre az őstermelésben, közelebbről, a mező-, erdő-, kért- és szőlőgazdaságban résztvevők számára kenyérgabona jegyeket vezetett be. Ezek a kenyérgabonajegyek a vámőrlésre jogosultak és a háztartásukhoz tartozók kenyér- és lisztellátásának szabályozására, valamint a termelők gazdasági szükségletére meghagyott kenyérgabona elszámolására szolgálnak. Itt a gazdasági szükségletnek a vetőmagon felüli részét, tehát csupán az élelmezésre felhasznált, a fogyasztásra kerülő részét érti a rendelet. Ezek a kenyérgabonajegyek a vámőrlésre jogosultak és a háztartásukhoz tartozók kenyér- és lisztellátásának szabályozására, valamint a termelők gazdasági szükségletére meghagyott kenyérgabona elszámolására szolgálnak. Itt a. gazdasági szükségletnek a vetőmagon felüli részét, tehát csupán az élelmezésre felhasznált, a fogyasztásra kerülő részét érti a rendelet. A rendelet háromféle kenyérgabonajegyet különböztet meg. Ezek: a) havi 20 kilogramos, amit kapnak a nehéz testimunkát végző 16—60 éves, mezőgazdasági termelésben résztvevő férfiak, akiknek évi kenyérgabona fejadagja 240 kilogram, b) a havi 15 kilogramos, amit az öt éven felüli egyéb személyek kapnak, akiknek az évi kenyérgabona fejadagja 180 kilogram s végül c) a havi 10 kilogramos, amit az öt éven aluli gyermekek kapnak, akiknek az évi fejadagja 120 kilogram kenyérgabona. Mindhárom kenyérgabona jegy két színben kerül kiadásra (piros és kék). A mezőgazdasági önellátó termelők általában piros színű változatát kap ják a fenti gabona jegyeknek. A kék színűt pedig általában azok a nicstelen mezőgazdasági munkások kapják, akiknek keresete és gabonatermése együtt sem elegendő a család évi szükségletének biztosítására. Mivel a vámőrlésnél a vámot nem természetben, hanem készpénzben kell fizetni, a vámőrlő malom tulajdonosai s alkalmazottai piros kenyérgabonajeggyel nem juthatnának kenyérgabonához, ezért ezek is kék gabonajegyet kapnak. Azok, akiknek kék kenyérgabonajegyük van, abban a kedvezményben részesülnek, hogy búzát, rozsot a Hombár bizományosaitól és azoktól a vámmalmoktól vásárolhatnak, amelyek a közellát ás ügyi minisztertől kenyérgabona eladására engedélyt nyertek. A bizományos a kék kenyérgabonajegy ellenében a raktárból kiszolgáltatott kenyérgabonajegy után a vevőtől jutalékot nem követelhet. A piros gabonajegy tulajdonosai ellenben nem vásárolhatják meg az esetleges hiányzó kenyérgabonát. A rendes kenyérgabona jegyen felül vannak kenyérgabonaváltószelvények. Ezekre azért van szükség, mert a cséplési ellenőr a termelő háztartási szükségletére csak annyi kenyérgabonát hagy vissza, amennyinek megfelelő gabonaszelvényt a termelő háztartásához tartozók kenyérgabonajegyeiről levág. A cséplési ellenőr a termelő gazdasági szükségletének megállapításakor levágja a termelő háztartásához tartozó háztartási alkalmazott, vagy bennkosztos gazdasági cseléd jegyeiről is a gabonaszelvényeket. Rendszeresítette a rendelet a kenyérgabona-váltószelvényeket. Ezeket a termelő a községi elöljáróságtól elszámolás kötelezettsége mellett igényli. A rendes gabonajegy alapján legfeljebb évi 240 kgr-os fejadagot lehet kiadni. A konvenciós gazdasági cselédek részére pedig évi 300 kgr-kenyérgabona fejadag állapíttatott meg. Erre szolgál a kenyérgabonapótjegy. A pót-A váci iparosság íómmuíoísó^» au
