Váci Hirlap, 1942 (56. évfolyam, 1-102. szám)

1942-07-25 / 59. szám

VÁCI HÍRLAP 3 i H HEGYES Úgy látszik, hogy a Hegyes mind­jobban kezdi érdekelni a városukat sze­rető váciakat Erről tanúskodik a Váci Hírlap egyik legutóbbi számában róla megjelent és közérdeklődést keltő cikk is. A Hegyes, mely ott büszkélkedik a Uuna partján, a gimnáziumi evezősház mögött, Vác városának legrégibb épít­ménye, mely a török világ előtti" idők­ből való. Vác elpusztított várának egy ittmaradt bástyatornya. Régi nagysá­gunk és életjogunk még meglévő bizo­nyítéka. Egy történeti emlék, amivel sajnos, nem sokkal rendelkezünk már, minek oka a sok dúlás és rombolás, amit az ellenség hazánk földjén véghez vitt. S ami történelmi emléket meg­hagyott a török, az osztrák igyekezett azt elpusztítani, hogy a világnak úgy mutassa be hazánkat, mintha itt nem is lett volna műveltség az osztrákok uralkodása előtt. És az a kevés, ami még az osztrák dúlás után is megma­radt. annak egy hányadát anyagias okokból saját kezünkkel semmisítettük meg a XX. század elején. Jött azonban Trianon borzalmas csa­pása. minek súlya alatt az azt követő feleszmélés éveiben Zsitvay Tibornak, a Visegrádi Várbizottság elnökének megállapítása szerint: . . . »akkora vá­gyódás támadt a magyar szivekben a régmúlt nemzeti dicsőség után. ami­lyen századok óta nem lángolt, sőt ta­lán azelőtt sohasem is támadt a ma­gyar keblekben. A nemzet a kietlen .jelenről a történelem emlékei felé for­dította szomjas tekintetét és ott ke­reste a kiapadhatatlan forrást, amely­ből hitét merítheti. Mohón szívta ma­gába a történelmi tanulságok életet adó italát és szinte a kezével kaparta volna ki a múltból mindazt, ami után visszavágyott, ami a magyart a jobb időkben naggyá és boldoggá tette. Ismét kecses lett a múlt minden emléke és az a nemzeti közvélemény, amely még nem régen közömbösen szemlélte, hogyha ismert műtörténeti emlékeinket is sorra bontogatni kezdte a rideg üzleti számítás, egyszerre olyan érzékennyé vált, hogy a régi idők je­lentéktelennek látszó nyomainak is a megóvását, feltárását és helyreigazítá­sát kezdte sürgetni. A régészet nép­szerű tudomány lett. Beköszöntött az a lelkes időszak, amely sok helyütt mozgatta meg a buzgó magyar kezeket, hogy régi nagyságunk elfeledett tárgyi' bizonyítékait — a szó szoros értelmé­ben — kikaparjuk a magyar föld alól.« Ez a szellem szülte Mátyás király visegrádi palotájának feltárását is és hogy oly történelmi érzékkel biró lel­kes magyarok, mint Schulek János és Zsitvay Tibor alig két esztendeje meg­találták és szinte valósággal a két kezükkel kaparták ki a föld alól Má­tyás királynak azt a pompás visegrádi palotáját, amit 100 év óta szinte foly­ton kerestek s amelyről Oláh eszter­Szabott árak! gomi érsek azt irta, hogy ahhoz ha­sonlót csak Lutétiában (Parisban) lá­tott, Bonfini pápai követ pedig »földi paradicsom«-nak nevezte azt. Tárgyi bi­zonyítékok hiányában mesének hitték e beszédeket, a megtalált kövek azon­ban ma már az igazság erejével beszél­nek. (E visegrádi ásatások megtekinté­sét mindenki szives figyelmébe ajánl­juk.) Nekünk romokban heverő királyi pa­lotánk nincs, de van egy Hegyesünk. Ennek gondozása a mi kötelességünk! Ennek láthatóvá tétele érdekében író­dott a Váci Hírlap multheti cikke, írójának a Zsitvay Tibor által hirde­tett történelmi szellem adta kezébe a tollat. A Hegyes a Dunapart feltöltése előtt, közvetlenül a Duna mellett állott, ahonnét egész nagyságában látható volt. A feltöltés után eléje, illetőleg részben melléje építették a gimnázium mai csónakházát, ami részben látha­tatlanná teszi. Közben inkát is ültettek eléje, amelyek ma már annyira meg­nőttek. hogy a Hegyes az útról csak­nem láthatatlan. E fáknak az eltávolí­tását, illetve megcsonkítását, avagy alacsonyabb növésű fákkal való kicse­rélését kívánja a közvélemény, hogy a Hegyest, amely érdekes alakjával á mellette elhaladókat egy pillanatra megállítja, mindenki jól láthassa s a dicső magyar múltról elgondolkoztassa. Minden váci magyar örömmel csatla­kozik a Váci Hírlap cikkírójának e kí­vánságához s reméli, hogy az illetéke­sek e közóhajnak mielőbb eleget is tesznek, mert ez nemcsak helyi, de or­szágos közérdek is. — bori Kinek mi a vacsorája? Történet abból a korból, ami­kor a gyorsvonat még megállt Vácon Érdekes jogi probléma járta meg a községi bíróságot és legutóbb most a járásbíróságot. Nem is régen, egy év­vel ezelőtt két gyorsvonat is megállt állomásunkon és a váciak különös elő­szeretettel utaztak rajta, mert sokkal elviselhetőbb ezen az utazás, mint a bumlizó személyvonatokon. Volt egy társaság, mely rendszeresen a gyors­vonat étkezőkocsiját kereste fel és va­lahányszor utazott, mindig az étkező­kocsiba szállt. Előre kell bocsátanunk, hogy az életben levő MÁV dijszabály- zati rendelkezések szerint személyvo­nat II. osztályú bérletjeggyel gyorsvo­nat III. osztályán lehetett utazni. Azt pedig mindenki tudja, hogy gyorsvo­nat III. osztályú jegggyel az étkező­kocsiban is helyet lehet foglalni. Ez a váci társaság, mely a gyorsvonat étkei/őkocsijába szállt mindenkor, sze­mélyvonatra szóló II. osztályú bérlet­jeggyel foglalt helyet az étkezőkocsi­ban. A guruló kocsmában gyorsabban telt az idő. Múlt év decemberében vitéz Karay Béla bookméker és Dezső Dezső főállatorvos Budapestről jött haza. Be­ültek a szokásos helyükre és Karay Béla egy üveg sört, Dezső Dezső kávét rendelt. Javában fogyasztották, mikor a jegyellenőr felszólította őket, hogy vagy megfizetik a II. osztályú és III. osztályú jegy közötti kűlönbiözetet, vagy pedig nyomban hagyják el az ét­kezőkocsit. Az utasok hiába érveltek, hogy mióta a gyorsvonat Vácon meg­áll, állandóan használják a II. osztá­lyú bérlettel az étkezőkocsit és most is jogosan ülnek ott. Az ügyből jegyzőkönyv, majd a vá­rosi büntetőbiró előtt folytatás követ­REMÉNYSÉG MOZGÓFÉNYKÉPSZINHAZ Szombaton 5, 7, 9 órakor 20—90 filléres 1 Vasárnap 3, 5, 7, 9 órakor Budapest legnagyobb művészi filmje ! PilBaitnnlficacc7n*nu Puccini zenéjével 1 4^ TOPtíl ifi ftl riIIdliyUilIadadZUIIy Marfa Cebotari szerűimé C. Gallone Kedden 5, 7, 9 órakor 20—60 filléres! Szerdán 5, 7, 9 órakor Hans Albers remekí i 1 m j e : CARL P É T E R Pénztár vasárnap 10 órától keze.tt. A MÁV ugyanis 5 pengő 30 fil­lért követelt azért, mert — mint mond­ja iratában —: »nem fogyasztottak«. A rendőrbüntetőbiró előtt az állam­vasutakat képviselő tisztviselő előadta, hogy egy újabb rendelkezést léptettek életbe, mely szerint III. osztályú jegy- gyei az étkezőkocsiban a főétkezési idő alatt csak azok foglalhatnak, helyet, akik reggeliznek, ebédelnek, vagy va­csoráznak. Vitéz Karay Béla és Dezső Dezső először nagyon csodálkoztak, mert szerintük a MÁV ezt az újabb rendelkezést nem hozta nyilvánosságra, a köztudatban nem volt és ők, állandó utasok sem tudtak erről. De van még egy fontosabb érvük is — mondották — - ha csak arról van szó, hogy főétkezési időben, jelenleg vacsoraidő alatt, vacso rázni kell az étkezőkocsiban, úgy kije­lentik, hogy vitéz Karay Bélának egy üveg sör, Dezső Dezsőnek pedig kávé volt aznap a vacsorája. A rendőrbüntetőbiró nem tudott mást csinálni, mint az érvelést elfogadta és az 5 pengő 30 filléres kocsiosztályok közti differencia megfizetése alól fel­mentette a két váci utast. Nem addig azonban a MÁV, mely nem nyugodott bele a felmentő íté­letbe, hanem folytatni kívánta a pert és igy került az a napokban a kir. já­rásbíróságon Somló Kálmán járásbiró- sági elnök elé. Itt a felperes, a MÁV képviselője hosszú előterjesztést tett arról, hogy ez a rendelkezés, mely sze­rint III. osztályú jeggyel étkezőkocsi­ban csak a főétkezési idők alatt szabad helyet foglalni, a MÁV hivatalos köz­lönyében jelent meg, de a pályaudva­rokon is kifüggesztették. Magyarázat­képpen még hozzátette, hogy azért volt szüksége a MÁV-nak erre a korlátozás­ra, mert rengeteg III. osztályú jegy­gyei utazó utas lepte el az étkezőko­csit. A most tett előterjesztésben az 5 pengő 30 fillért nem azért követeli a MÁV — mondotta —, mert az utasok nem fogyasztottak, hanem azért, mert megszegték azt a rendelkezést, hogy III. osztályú jeggyel étkezőkocsiba szállni tilos. Dezső Dezső azzal véde­kezett, hogy ők, akik állandó utasok voltak az étkezőkocsiban, nem tudtak a MÁV-nak erről az új rendelkezéséről és abban az időben, amikor a rendelet életbelépett, még a pályaudvaron ez nem volt kifüggesztve. Jóval az ő ese­tük után — mondotta — jutott ez a tiltó rendelkezés a közönség tudomá­sára. Somló Kálmán dr járásbirósági elnök látván, hogy sem az alperes, sem a fel­peres nem enged, egyezkedő ajánlatra tett felszólítást. — Uraim, — mon­dotta —, kár ezt a heccpert folytatni, az az indítványom lenne, fizessen az alperes a kereset összegéig az állam­vasutak árvái javára megfelelő össze­get. A felszólításnak eredménye lett és ezzel az egy év óta húzódó kérdés be­fejeződött. Barack a háztetőről Egy kisfiú súlyosan fizetett azért a merészségéért, hogy a barackfa leg­magasabb ágairól akarta leszedni a gyümölcsöt. Rácz Tibor 7 éves kisfiú szüleinek lakásán a fegyház közelében felmászott a háztetőre, hogy onnan barackot szedjen. Mikor kinyújtotta ke­zét, elvesztette egyensúlyát és lezu­hant. Súlyos sérülten, eszméletlen ál­lapotban a városi kórházba szállítot­ták. *Ma nyilik meg a Pokol-csárda Alapos munkát végzett a VSE, hogy a teljesen elhanyagolt Pokol-csárdát rendbehozta, kicsinosította és tökéle­tesen berendezte. A megnyitás ma, szombaton lesz, kitűnő halvacsorával, pompás italokkal. A kifogástalan ki­szolgálást vitéz Jelenfy Mihály ven­déglős biztosítja. Az utolsó hajó este 10-kor indul a Pokolból. Mindenkit szeretettel vár a Pokolba az egyesület elnöksége. Elsőrendű minőségben jótállással szállít: író-, számoló- és sok­szorosítógépet és ezek kellékeit, kiil- és belföldi gyártmmányú márkás ke­rékpárt. — Karbantart,cse­rél, vesz és javít,valamint precíziós mechanikai mun­kák készítését vállalja; LIGETI FERENC műszerészmester, I Vác, Görgei-utca 9. Tel.: 217. N YOMTATVANYOKAT SZÉP ÍZLÉSES KIVITELBEN készít A PESTVIDÉ KI NYOMDA VÁCON /

Next

/
Oldalképek
Tartalom