Váci Hirlap, 1942 (56. évfolyam, 1-102. szám)
1942-07-18 / 57. szám
56. évfolyam Ara: 12 fillér 57. szám Vác, 1942 július 18 VÁCI HÍRLAP p'ol lt lkai és társadalmi hetilap. Megjelenik hetenként Rétszer: szerdán és szombaton ELŐFIZETÉSI ÁííA* il#lyb«n egy negyedévre................................8P — t Vidéken egy negyedévre .....................3 P 50 f ügyei 8xám ára .......................................... 12 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ ÉS LAPTULAJDONOS: DERCSÉNY1 DEZSŐ SZERKESZTŐSÉG: ÉS KIADÓHIVATAL; Vác, Széchenyi-mfcea és Ciányi-fflt sarkán. Telefon; 14. Kéziratokat nem adunk vissza. — Hirdetések, Nyilt-tér díjszabás szerint. — Hirdetések díja előre fizetendő* Rendkívüli közgyűlés rendkívül kis érdeklődéssel poros utcákról, sztrájkoló utcaseprőkről, városrendezésről, jéggyárról, jövőévi költségvetéséről, tüdőbeteggondozóról és az új Napközi otthonról Különmunkád íjak Alig tizenöt városi képviselő hallgatta c sütörtök délután a rendkívüli közgyűlés megnyitását. Viszont, akik eljöttek, megmutatták, hogy valóban érdeklődnek a közügyek iránt és pár percen belül olyan parázs vita keletkezett az interpellációk kapcsán, hogy nagyobb létszámú képviselőtestület sem produkálna jobbat. %aj;y port vert fel a poros utca Fésűs György dr mondta el az első interpellációt a város köztisztaságáról. — A zárszámadás tárgyalásakor már szóvátették, hogy a város az utcák tisztításán takarított meg a legtöbbet. Úgy látom, jövőre még nagyobb lesz a megtakarítás, mert a múltban csak az öntözőautót állították le, ma már az utcaseprőket is. Láttam, hogy a munszolgálatosokkal próbálkoztak, ez nem megoldás, inkább csak a port verték fel. Polgármester: — Ma is csak azt mondhatom, amit a múltkor. Az öntözőautóra nem kapunk benzint, de az utcasöprés nem szünetel. Igaz, hogy az utcaseprők béremelést kértek és abbahagyták a munkát, ekkor kértem a munkaszolgálatosok parancsnokát, hogy adjon segítséget. Mivel a sztrájkot, különösen a mai időben bűnnek tartom, a pár nap múlva újra munkára jelentkező utcaseprőket nem vettem azonnal vissza. Ma azonban ők is és a munkaszolgálatosok is tisztítják az utcákat. Fésűs db: — De nem fuvarozzák el, amit söpörnek és a szél széthordja az összegyűjtött szemetet. Karay-Krakker: — A zsidók egészen hiábavaló munkát végeztek, mert kiszedték ugyan a gyomot, de a kupacok ma is ott állnak az utcákon, ott rohadnak, hordja szét a szél. Az öntözőautó kora előtt is volt öntözés, kordókkal, locsolókkal, ha nincs l>enzin, ezekhez kell visszatérni. Polgármester: — A nagytisztaság, ami Pesten van. az rengeteg költséggel jár. Ez a pár filléres munkabéremelés. amit adtunk az utcaseprőknek, tekintve, hogy akkor minden hetibéresnek meg kell adnunk, közel tízezer pengőt jelent. Már utasítottam a műszaki hivatalt, hogy állítson fel ládákat a szemét gyűjtésére. Markó főmérnök megállapítja, hogy nincs fuvar és ezért marad az utcáikon a szemét. Karay-Krakker Kálmán kis kézi targoncák szaporításával kíván segíteni, Novottny Jenő pedig azt kérdezi, hogy miért nem öntöznek a vízcsapokból. Polgármester; — Ez vizpocsékolás s drága, de rongálja a vízvezetéket is. Novottny Jenő: — Már pedig, ha Pesten meg lehet oldani, Vácon is meg kell próbálni. Sörliáz-utca rendezése Fésűs dr újabb interpellációja a Sörház-utca rendezésének befejezését sürgeti. Polgármester: — Már írásban is felszólítottam a műszaki hivatalt, hogy fejezzék be a munkát. Talán Markó főmérnök úr tud felvilágosítást adni. Markó: — Az utca használható, mert a járdát megépítettük, de meg kell várni, mig a föld megüllepedik, különben sokba kerül a rendezés. Polgármester megkérdezi a képviselőtestületet, elfogadja-e a főmérnök válaszát, neki fáj a legjobban, hogy a város egyik legszebb pontját már két éve ékteleniti ez a rendezés. Karay-Krakker Kálmán: — Sokáig üllepedik az az utca. Mire Markó főmérnök kifejti, hogy ha adnának pénzt, meg lehetne csinálni gyorsabban is. Oda sziklakertet, vízesést akar csinálni, de azt kevés pénzből csak lassan lehet. Emeletes házakat a főútra Sommer Gyula a Főutcán épülő földszintes házak kérdését teszi szóvá és azt kívánja, mondja ki a képviselőtestület, hogy bizonyos utcákban csak emeletes házat lehet emelni. Ha a mai helyzet marad, a városnak mindig falusi jellege lesz. Markó: — Harmincéves adókedvezmény volt a legfontosabb utcákra, de Vácon oly csekély az építkezés, hogy 12 éve nem építkeztek a Főúton. Ma pedig anyag sincs emeletes házak építésére. Helyes lenne a város belsejében a Székesegyház-tértől kimondani az emeletes ház építési kényszert. Buzássy József ezzel kapcsolatban a földszintes járásbíróságot említi. Kisebb telken is elférhetett volna az emeletes járásbíróság. A polgármester szerint ezt akkor kellett volna előhozni, mikor megkezdték az építkezést. Markó főmérnök szerint helyes, ha a járásbíróság egy része földszintes, legalább nem nyomja el a környező házakat, így szebb is. A vita azzal zárul, hogy a polgármester ígéretet tett, megfelelő szabályrendeletet készít és a képviselőtestület elé hozza. A tárgysorozatot Karay főjegyző kezdi referálni. Bejelenti, hogy a vármegye jóváhagyta egy 1939-ben hozott szabályrendeletünket, mely a városi alkalmazottak betegsége alatti fizetéséről intézkedik. (Elég gyorsan — veti közbe Karay-Krakker Kálmán — háborús időkhöz illő tempó.) Tábori Ferenc közgyám, miután hat éve szolgál a XI. fizetési osztályban, március 1-vel előlépett a X. fizetési osztályba. Honig Béla a Városi Filmszínház kezeléséért évi 1200 pengő különmunkadijat kap, Szlovjk János vá_ góhidi gépész a jéggyári gépek kezeléséért ugyancsak havi 100 pengőt, Kristóf Béla aljegyző a rév ellenőrzéséért szintén havi 100 pengő különmunkadijban részesül. Mébold Lajos a marhalevélkezelésért évi 390 pengő különmunkadijat kap. . Karay-Krakker Kálmán: — Elég kevés, itt fogják liagyni a várost tisztviselői. A városi hetibéresek bérét újonnan állapították meg, ez mintegy 4500 pengő többletkiadást jelent. Várkonyi Istvánt fegyelmi ügyében az alispán 100 pengőre büntette. Váczy-Hübsckl Kálmán lemondott az építési bizottsági tagságáról, helyette dr Polster Alfrédet választják meg. A városi tisztviselők még 1929-ben jóléti alapot szerveztek, de egyesülés nélkülözte a törvényes jóváhagyást, ezért működését a polgármester beszüntette, vagyonukból pedig a tisztviselők jóléti alapját állítják fel ugyanazzal a nemes céllal. Az erről szóló szabályrendeletet a képviselőtestület elfogadja. Minden állattartó gazda fizet Szabályrendelet készült arról is,hogy ezután minden tehén, üsző, koca, anyajuh után fedeztetési dijat kell fizetni, tekintet nélkül arra, igénybe veszik-e a város apaállatjait, vagy nem. Ezzel az apaállattartást kívánják elősegíteni. A dijakat minden év szeptember 1-ig kell befizetni. A nagy munkaidőre való tekintettel egyetlen kisgazda képviselő sem volt jelen,, mert különben felszólalás nélkül aligha szavazzák meg az újabb terhet, ami az állattartó gazdákat éri. Van már költségvetése is a jéggyárnak Markó főmérnök a következő és a jéggyár üzembehelyezéséről, első költségvetéséről referál. A jéggyárnak 1500 pengő személyi, 8600 pengő dologi kiadása van, mig a szétosztás 5000 pengőbe kerül. A termelt jégből bőségesen lehet a kiadásokat fedezni. Utána azt is bejelenti, hogy a város megállapodott Prohászka Józseffel, aki a mindenkori maximális ár 70 o/o-ért veszi iát a jeget és, osztja el. Hat évi szerződést is kötöttek, mert az első év nyilván ráfizetéssel fog végződni. De jövőre tilos lesz a dunai jégszedés, akkor pedig már rentábilis lesz a vállalkozás. A Büki vizműteiepen kútfúrási munkálatokra van szükség. Elapadtak a kutak és a város már megállapodott a, Zsigmondi céggel — referálja Markó főmérnök —, hogy 40.700 pengőért új vizműkutakat fúrjanak. Karay-Krakker: — legnagyobb örömmel fogadom a javaslatot. Valóban úgy van, hogy sürgősen szükség van erre, mert beláthatatlan és helyrehozhatatlan károk származhatnak. Hallatlanul sürgős és fontos a kérdés azonnali megoldása. Nagyon szívesen látnám —• folytatta tovább —, ha a polgármester úr saját hatáskörében már holnap fogadná a vállalkozót és azonnal elindittatná a munkát saját felelősségére. Ván rá fedezet, gyorsan és alaposan meg kell csinálni! Polgármester: — Elfogadom a javaslatot,. Arra kérem a képviselőtestületet, úgy szavazza meg, hogy kimondjuk rá a sürgősséget, ami azt jelenti, hogy felebbviteli jóváhagyás előtt hozzá lehet kezdeni. Az igaz — folytatta tovább ■— Andor mérnök úr három hete kövek után szaladgál. Az árvizvédelmi kormánybiztosság’ hozzájárulása szükséges, hogy a kívánt anyagokhoz hozzájuthassunk. Ez meg is történt. Augusztus 20-ára kaptunk szállítási terminust. Karay-Krakker Kálmán: — Ez nagy baj, igy késő lesz, pedig ebben az évben feltétlenül el kell készülni vejle! Buzássy József felvetette azt a kérdést, miután a város szegény, nem lehetne árvizsegélyt kapni, tekintettel arra, hogy 47 ezer pengő nagy .pénz. A polgármester azt válaszolta, hogy az árvízvédelmi kormánybiztossal hivatalosan és privátim is levelezési viszonyban áll, amely feltűnően szívélyes és ezért köszöni a jótanácsot, élni fog vele és megpróbál kérni -Buzássy: ■— Úgy sem kaptunk semmit! A ja,vaslatot végül is egyhangúlag megszavazták. Soron következett a jövő évi út és csatornaépítési program. Markó főmérnök nyomban bejelentette, hogy erre a célra 98 ezer pengő áll rendelkezésre, de csak kb. 37 ezer pengőt fordítanak út- és csatornaépítési célokra. A Jókai-utcát tovább burkolják. Régi kívánság: A Szent Jmre-tért folyókával látják el. A Galcsek-utcában is ugyanilyen munkát végeznek. A Krakkó-köz és a Mária-utca folyókája a középre kerül. A Csányi-út és Rádiút makadám burkolatát is rendbe kell hozni, mert ez már tovább nem halasztható fontos munka. Erre a célra hatezer pengő van előirányozva. Végül kijelentette a főmérnök, hogy nagyobb útépítésre nem gondolhatunk, már csak azért sem, mert nincs kő. A tárgysorozaton szerepelt az országzászló építésénél keletkezett árvízkárról szóló jelentés. A polgármester bejelentette, hogy ebben érdekelt a város f őmérnöke, tehát ezt a kérdést majd ő referálja. Elmondotta, hogy egyik közgyűlésen Quell Rudolf felvetette a felelősség kérdését. Azt kérdezte, nem terhel-e valakit a felelősség? Megígértem — mondotta a polgármester —, hogy kivizsgáltatom. Az építési bizottságot találtam alkalmasnak erre a vizsgálatra. A vizsgálat eredményét most közölhetem. Az a vélemény alakult ki, hogy a történtek vismajorra
