Váci Hirlap, 1942 (56. évfolyam, 1-102. szám)

1942-01-17 / 5. szám

I gyógyulást keresnie. Hosszú,majd­nem két hónapig tartó beteges­kedés után tért vissza székváro­sába és mindent úgy akart vé­gezni, mint azelőtt. A szeminá- i riumi vizsgák és a papszentelés után, júliusban ismét rosszul lett és akkor már urológiai bántal- mak is elhatalmasodtak rajta. A jól értesültség látszatát keresők ekkor azt kezdték rebesgetni, hogy rákbetegsége van. Nem az volt, hanem az érelmeszesedés hatalmasodott el rajta és egy­másután támadta meg szivét, emésztő szerveit. Legveszedelme­sebbnek a szivizomelfajulás mu­tatkozott, leggondosabb kezelést erre kapott. De már annyira el­gyengült a szervezete, hogy ami­kor a segédpüspöknek általa kért kinevezése Rómából meg­érkezett, dr Kovács Vincét már nem tudta püspökké szentelni, de a szentelési szertartáson még ott volt a székesegyházban. Az 1941. év folyamán szinte szabá­lyosan két hónapi időközben tá­madta és ásta alá szervezetét az alapvető baj, az érelmeszesedés. Bár ekkor már kereste a gyógyu­lást, állapotában tartós javulás nem akart mutatkozni. A legsú­lyosabb roham a múlt év novem­ber 3-án kezdődött. Állapota ek­kor oly nagy mértékben romlott, hogy orvosai szükségesnek látták beszállítani Budapestre a Pajor- szanatóriumba. Mire az megtör­tént, urémia lépett fel és a halál »• közeli lehetősége fennállott. Szive erősebbnek bizonyult még ennél a rohamnál is. .Nagyon lassan, de javult az állapota és de­cember 20-án visszatért székvá­rosába. A lassú javulás itt is folytatódott és kezelő orvosai joggal remélhették, hogy sikerül őt még hosszabb ideig életben megtartani. Az utolsó napok A múlt héten, január 7-én az egyházmegye papjai közül ketten hirtelen meghaltak. Ez láthatólag nagyon hatott rá. Most hétfőn, janáur 12-én már nem kelt föl betegágyából, de még akkor nem lehetett a nagyon közeli végre gondolni. Azonban szerdán dél­ben az orvosok megállapították, hogy a vese működése megszűnt és ekkor már csak az volt kér­déses, hogy a leromlott szervezet bírj a-e még egy-két napig, vagy csak egy-két óráig a közdelmet. A betegség természete szerint szinte elviselhetetlenné vált a testi kin. De nem panaszkodott, hősiesen tűrt. Éjfélkor az élet­küzdelem már gyöngült. Hajnal­ban négy órakor az volt a be­nyomás, hogy még nincs itt a vég. Ekkor egyik udvari papja a be­tegszobában misét mondott, me­lyen a nagybeteg püspök még áldozott. A szentmise befejezése után már kihagyott a pulzusa és megkezdődött az agónia. Ekkor már betegágya körül térdelt az ápolónővéreken kívül minden ud­vari papja, komornyikja. Hama­rosan megérkezett dr Kovács Vince segédpüspök, majd dr Va- nyek Béla kanonok-plébános. Öt órától hét óra előtt 10 percig tartott halálküzdelme és akkor megszólalt a nagy püspök halá­lát hirdető harangszó . . . A ravatalon Mire a kezelő orvosok meg­érkeztek, 7 óra után néhány perccel, már csak a halál beálltát VÁCI HÍRLAP állapították meg. Halottas ágyán öltöztették fel az egyházi előírá­sok szerint piros reverendájába, brüszeli csipkés miseingébe, viola- szinű főpapi miseruhájába, vál- laira került az érseki pallium, fejébe az iníula és igy helyezték el a díszes érckoporsóba. Egye­lőre a püspöki palota dísztermé­ben ravatalozták fel, ahol az ál­tala olyan nagyon szeretett kis- papok térdelnek állandóan ko­porsója körül. Itt marad vasár­nap délután 3 óráig, amikor át- kisérik a székesegyházba és ott ravatalozzák fel. Itt vehet majd tőle búcsút a püspöki székváros híveinek serege. Az ünnepélyes gyászszertartás hétfőn, január 19-én délelőtt 9 óra 30 perckor kezdődik. A gyászmisét és az első absolutiot maga a bibornok- hercegprimás fogja végezni, aki ebből az alkalomból hétfőn a reggeli órákban érkezik Vácra. A Székeskáptalan felkérésére a többi abszoluciókat Glattfelder Gyula szegedi, Shvoy Lajos szé­kesfehérvári, Grősz József szom­bathelyi püspökök és dr Kovács Vince segédpüspök fogják vé­gezni, utóbbi mondja majd a gyászmisével kapcsolatban a szentbeszédet is. Az elhunyt püs­pököt székesegyházának kriptá­jában fogják eltemetni a temp lomi szertartás után. A részvét A Székeskáptalanhoz egymás­után érkeznek a részvéttáviratok az ország minden részéből. Egy­házi és világi méltóságok jelen­tik, hogy résztvesznek a nagy püspök végtisztességén. Hogy kit vesztett Vác városa, a Váci Egy­házmegye és az egész ország ka­tolicizmusa, azt legbeszédesebben Hóman miniszter részvéttávirata fejezi ki, amikor ezeket sürgö- nyözi: »Mély megrendüléssel vettem Ha­nauer István váci püspök úr elhuny- tának szomorú hírét. A magyar kato­likus egyház súlyos gyászában oszto­zik művelődésünk minden munkása, aki a boldogult főpásztor odaadó támoga­tását és szakszerű tanácsadását élvezni szerencsés volt.« A Kormányzó részvéte A Kormányzó úr őfőméltósága a Székeskáptalanhoz a következő meleghangú részvéttáviratot in­tézte : őszinte sajnálattal értesültem Ha­nauer István titkos tanácsos őnagy- méltóságának elhunytáról, aki áldo- " zatos életét önzetlen odaadással szen­telte magasztos hivatásának. Elköltö­zésével egyházát és a közéletet ért súlyos veszteség felett bensőséges részvétemnek adok kifejezést Horthy. Kovács Vince dr a káptalani helynök Az egyház törvényeinek ren­delkezése szerint a püspök ha­lála után a joghatóság a Székes­káptalanra száll és az jogosult intézkedni. Mivel a Káptalan mint testület nehézkesen gyakorol­hatná csak a joghatóságot, az egyházi törvénykönyv elrendeli, hogy a Káptalan a püspök ha­lála után legkésőbb 8 napon be­lül köteles u. n. káptalani hely- nököt választani, aki a Káptalan helyett a joghatóságot gyako­rolja a püspöki szék üresedésé­nek ideje alatt. REMÉNYIÉQ HOZGÓFÉNYKÉPSZINHftZ Szombaton 4, 6, 8; vasárnap 2, 4, 6, 8; kedden 4, 6, 8 órakor. — 20—90 filléres Az idei szezon legjobb magyar filmje: Simdr Erzsi, Szörényi Éva, Vizváry, Páger, Pethes, Perényi stb. Püspök urunk temetése miatt hétfőn előadást nem tartunk Hétfői műsorunkat kedden játszuk le Hanauer Á. István megyéspüs­pök halála után a Székeskápta­lan még a halál napján délután összeült. A Székeskáptalan ülé­sét a betegsége miatt távollévő Kolossváry Mihály pagyprépost helyett Terlanday Rudolf olvasó­kanonok hívta össze és vezette. A püspök temetésére vonatkozó intézkedések elhatározása után a Székeskáptalan tagjai dr Ko­vács Vince segédpüspököt válasz­tották meg káptalani helynökké, aki a választást elfogadta és az előirt esküt is mindjárt letette. Mostantól kezdve tehát dr Kovács Vince segédpüspök káptalani helynöki minőségben fogja kor­mányozni a váci egyházmegyét mindaddig, amig az új váci püs­pök kinevezése meg nem történik. A temetésen való részvétel A püspöki iroda az idő rövid­sége miatt ezen az úton kéri a hivatalok, hatóságok és testületek vezetőit, hogy a püspök úr teme­tésén való részvételüket és a résztvevők számát a hely fenn­tartása érdekében az irodában haladéktalanul közölni szívesked­jenek. Bézay Jenő német Sasrendje A Kormányzó a belügyminisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök előterjesztésére megengedte, hogy dr Bézay Jenő igazságügyminisztériumi miniszteri tanácsos a német Sasrend I. osztályú érdemkeresztjét elfogadja és viselje. Nemzetvédelmi kereszt adományozása A Kormányzó úr Gajáry György szé­kesfővárosi tanács jegyzőnek ellenforra­dalmi tevékenységéért a Nemzetvédel­mi Keresztet adományozta. Es kűvö Tar Julia és dr Saáry Ferenc ja­nuár 14-én a felsővárosi róm. kát. templomban tartották esküvőjüket. Nemes Sándorné került a Nőegylet élére A Váci Jótékony Nőegylet, váro­sunknak ez immár 73 év óta áldásos munkát kifejtő egyesülete vasárnap tartotta évi közgyűlését. A megjelenés­ben akadályozott özv. Köller Arturné elnök helyett dr Nemes Sándorné al- elnök nyitotta meg a közgyűlést, majd dr Fésűs György titkár olvasta fel őzt. Köller Arturné levelét, melyben teje­lenti, hogy az egylet vezetésétől ma­gas kora miatt visszavonul. A titkár meleg szavakkal méltatta a volt el­nök kimagasló érdemeit, melyeket az egylet élén két évtizedes működése alatt szerzett, majd határozati javas­latot terjesztett elő, hogy az egyesület örökítse meg jegyzőkönyvben özv. Köl­ler Arturné érdemeit, válassza meg őt diszelnöknek, helyezze el az ő arcké­pét az egylet helyiségében és határo­zatáról értesítse őt küldöttség utján. A közgyűlés a javaslatot lelkesedéssel határozattá emelte. Az évi működési jelentést Krizsek Erzsébet jegyző terjesztette elő, mely- - ben ugyancsak a legmelegebben emlé­kezik meg a volt elnök köztisztelet­ben és szeretetten álló személyéről és az egylet élén kifejtett jótékony tevé­kenységéről. Majd Kiss Gizella pénz­táros adta elő jelentését. Ezután következett a tisztikar és a választmány választása, a melyet dr Karay-Krakker Kálmánná mint diszel- nök vezetett. Az egyhangú választás eredményeképen elnök lett dr Nemes Sándorné, alelnök vitéz Verőczey Bé- láné, titkár dr Fésűs György, jegyző Krizsek Erzsébet, pénztáros Kiss Gizel­la. Választottak 3 számvizsgálót és 36 választmányi tagot. Dr Nemes Sándorné az elnöki szék. ben megköszönte a közgyűlésnek az ő és a többi megválasztottak irányában megnyilvánult bizalmat és ígéretet tett arra, hogy legjobb tudásával igyekezni fog az egyletet úgy vezetni, hogy az a jövőben is olyan megbecsült és hasznos legyen városunkban, amilyen sok év­tizeden keresztül és különösen özv. Kpl- ler Arturné vezetése alatt volt. Ezután a jelenvoltak beírták ne-

Next

/
Oldalképek
Tartalom