Váci Hirlap, 1942 (56. évfolyam, 1-102. szám)
1942-01-17 / 5. szám
I gyógyulást keresnie. Hosszú,majdnem két hónapig tartó betegeskedés után tért vissza székvárosába és mindent úgy akart végezni, mint azelőtt. A szeminá- i riumi vizsgák és a papszentelés után, júliusban ismét rosszul lett és akkor már urológiai bántalmak is elhatalmasodtak rajta. A jól értesültség látszatát keresők ekkor azt kezdték rebesgetni, hogy rákbetegsége van. Nem az volt, hanem az érelmeszesedés hatalmasodott el rajta és egymásután támadta meg szivét, emésztő szerveit. Legveszedelmesebbnek a szivizomelfajulás mutatkozott, leggondosabb kezelést erre kapott. De már annyira elgyengült a szervezete, hogy amikor a segédpüspöknek általa kért kinevezése Rómából megérkezett, dr Kovács Vincét már nem tudta püspökké szentelni, de a szentelési szertartáson még ott volt a székesegyházban. Az 1941. év folyamán szinte szabályosan két hónapi időközben támadta és ásta alá szervezetét az alapvető baj, az érelmeszesedés. Bár ekkor már kereste a gyógyulást, állapotában tartós javulás nem akart mutatkozni. A legsúlyosabb roham a múlt év november 3-án kezdődött. Állapota ekkor oly nagy mértékben romlott, hogy orvosai szükségesnek látták beszállítani Budapestre a Pajorszanatóriumba. Mire az megtörtént, urémia lépett fel és a halál »• közeli lehetősége fennállott. Szive erősebbnek bizonyult még ennél a rohamnál is. .Nagyon lassan, de javult az állapota és december 20-án visszatért székvárosába. A lassú javulás itt is folytatódott és kezelő orvosai joggal remélhették, hogy sikerül őt még hosszabb ideig életben megtartani. Az utolsó napok A múlt héten, január 7-én az egyházmegye papjai közül ketten hirtelen meghaltak. Ez láthatólag nagyon hatott rá. Most hétfőn, janáur 12-én már nem kelt föl betegágyából, de még akkor nem lehetett a nagyon közeli végre gondolni. Azonban szerdán délben az orvosok megállapították, hogy a vese működése megszűnt és ekkor már csak az volt kérdéses, hogy a leromlott szervezet bírj a-e még egy-két napig, vagy csak egy-két óráig a közdelmet. A betegség természete szerint szinte elviselhetetlenné vált a testi kin. De nem panaszkodott, hősiesen tűrt. Éjfélkor az életküzdelem már gyöngült. Hajnalban négy órakor az volt a benyomás, hogy még nincs itt a vég. Ekkor egyik udvari papja a betegszobában misét mondott, melyen a nagybeteg püspök még áldozott. A szentmise befejezése után már kihagyott a pulzusa és megkezdődött az agónia. Ekkor már betegágya körül térdelt az ápolónővéreken kívül minden udvari papja, komornyikja. Hamarosan megérkezett dr Kovács Vince segédpüspök, majd dr Vanyek Béla kanonok-plébános. Öt órától hét óra előtt 10 percig tartott halálküzdelme és akkor megszólalt a nagy püspök halálát hirdető harangszó . . . A ravatalon Mire a kezelő orvosok megérkeztek, 7 óra után néhány perccel, már csak a halál beálltát VÁCI HÍRLAP állapították meg. Halottas ágyán öltöztették fel az egyházi előírások szerint piros reverendájába, brüszeli csipkés miseingébe, violaszinű főpapi miseruhájába, vállaira került az érseki pallium, fejébe az iníula és igy helyezték el a díszes érckoporsóba. Egyelőre a püspöki palota dísztermében ravatalozták fel, ahol az általa olyan nagyon szeretett kispapok térdelnek állandóan koporsója körül. Itt marad vasárnap délután 3 óráig, amikor átkisérik a székesegyházba és ott ravatalozzák fel. Itt vehet majd tőle búcsút a püspöki székváros híveinek serege. Az ünnepélyes gyászszertartás hétfőn, január 19-én délelőtt 9 óra 30 perckor kezdődik. A gyászmisét és az első absolutiot maga a bibornokhercegprimás fogja végezni, aki ebből az alkalomból hétfőn a reggeli órákban érkezik Vácra. A Székeskáptalan felkérésére a többi abszoluciókat Glattfelder Gyula szegedi, Shvoy Lajos székesfehérvári, Grősz József szombathelyi püspökök és dr Kovács Vince segédpüspök fogják végezni, utóbbi mondja majd a gyászmisével kapcsolatban a szentbeszédet is. Az elhunyt püspököt székesegyházának kriptájában fogják eltemetni a temp lomi szertartás után. A részvét A Székeskáptalanhoz egymásután érkeznek a részvéttáviratok az ország minden részéből. Egyházi és világi méltóságok jelentik, hogy résztvesznek a nagy püspök végtisztességén. Hogy kit vesztett Vác városa, a Váci Egyházmegye és az egész ország katolicizmusa, azt legbeszédesebben Hóman miniszter részvéttávirata fejezi ki, amikor ezeket sürgönyözi: »Mély megrendüléssel vettem Hanauer István váci püspök úr elhunytának szomorú hírét. A magyar katolikus egyház súlyos gyászában osztozik művelődésünk minden munkása, aki a boldogult főpásztor odaadó támogatását és szakszerű tanácsadását élvezni szerencsés volt.« A Kormányzó részvéte A Kormányzó úr őfőméltósága a Székeskáptalanhoz a következő meleghangú részvéttáviratot intézte : őszinte sajnálattal értesültem Hanauer István titkos tanácsos őnagyméltóságának elhunytáról, aki áldo" zatos életét önzetlen odaadással szentelte magasztos hivatásának. Elköltözésével egyházát és a közéletet ért súlyos veszteség felett bensőséges részvétemnek adok kifejezést Horthy. Kovács Vince dr a káptalani helynök Az egyház törvényeinek rendelkezése szerint a püspök halála után a joghatóság a Székeskáptalanra száll és az jogosult intézkedni. Mivel a Káptalan mint testület nehézkesen gyakorolhatná csak a joghatóságot, az egyházi törvénykönyv elrendeli, hogy a Káptalan a püspök halála után legkésőbb 8 napon belül köteles u. n. káptalani helynököt választani, aki a Káptalan helyett a joghatóságot gyakorolja a püspöki szék üresedésének ideje alatt. REMÉNYIÉQ HOZGÓFÉNYKÉPSZINHftZ Szombaton 4, 6, 8; vasárnap 2, 4, 6, 8; kedden 4, 6, 8 órakor. — 20—90 filléres Az idei szezon legjobb magyar filmje: Simdr Erzsi, Szörényi Éva, Vizváry, Páger, Pethes, Perényi stb. Püspök urunk temetése miatt hétfőn előadást nem tartunk Hétfői műsorunkat kedden játszuk le Hanauer Á. István megyéspüspök halála után a Székeskáptalan még a halál napján délután összeült. A Székeskáptalan ülését a betegsége miatt távollévő Kolossváry Mihály pagyprépost helyett Terlanday Rudolf olvasókanonok hívta össze és vezette. A püspök temetésére vonatkozó intézkedések elhatározása után a Székeskáptalan tagjai dr Kovács Vince segédpüspököt választották meg káptalani helynökké, aki a választást elfogadta és az előirt esküt is mindjárt letette. Mostantól kezdve tehát dr Kovács Vince segédpüspök káptalani helynöki minőségben fogja kormányozni a váci egyházmegyét mindaddig, amig az új váci püspök kinevezése meg nem történik. A temetésen való részvétel A püspöki iroda az idő rövidsége miatt ezen az úton kéri a hivatalok, hatóságok és testületek vezetőit, hogy a püspök úr temetésén való részvételüket és a résztvevők számát a hely fenntartása érdekében az irodában haladéktalanul közölni szíveskedjenek. Bézay Jenő német Sasrendje A Kormányzó a belügyminisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök előterjesztésére megengedte, hogy dr Bézay Jenő igazságügyminisztériumi miniszteri tanácsos a német Sasrend I. osztályú érdemkeresztjét elfogadja és viselje. Nemzetvédelmi kereszt adományozása A Kormányzó úr Gajáry György székesfővárosi tanács jegyzőnek ellenforradalmi tevékenységéért a Nemzetvédelmi Keresztet adományozta. Es kűvö Tar Julia és dr Saáry Ferenc január 14-én a felsővárosi róm. kát. templomban tartották esküvőjüket. Nemes Sándorné került a Nőegylet élére A Váci Jótékony Nőegylet, városunknak ez immár 73 év óta áldásos munkát kifejtő egyesülete vasárnap tartotta évi közgyűlését. A megjelenésben akadályozott özv. Köller Arturné elnök helyett dr Nemes Sándorné alelnök nyitotta meg a közgyűlést, majd dr Fésűs György titkár olvasta fel őzt. Köller Arturné levelét, melyben tejelenti, hogy az egylet vezetésétől magas kora miatt visszavonul. A titkár meleg szavakkal méltatta a volt elnök kimagasló érdemeit, melyeket az egylet élén két évtizedes működése alatt szerzett, majd határozati javaslatot terjesztett elő, hogy az egyesület örökítse meg jegyzőkönyvben özv. Köller Arturné érdemeit, válassza meg őt diszelnöknek, helyezze el az ő arcképét az egylet helyiségében és határozatáról értesítse őt küldöttség utján. A közgyűlés a javaslatot lelkesedéssel határozattá emelte. Az évi működési jelentést Krizsek Erzsébet jegyző terjesztette elő, mely- - ben ugyancsak a legmelegebben emlékezik meg a volt elnök köztiszteletben és szeretetten álló személyéről és az egylet élén kifejtett jótékony tevékenységéről. Majd Kiss Gizella pénztáros adta elő jelentését. Ezután következett a tisztikar és a választmány választása, a melyet dr Karay-Krakker Kálmánná mint diszelnök vezetett. Az egyhangú választás eredményeképen elnök lett dr Nemes Sándorné, alelnök vitéz Verőczey Béláné, titkár dr Fésűs György, jegyző Krizsek Erzsébet, pénztáros Kiss Gizella. Választottak 3 számvizsgálót és 36 választmányi tagot. Dr Nemes Sándorné az elnöki szék. ben megköszönte a közgyűlésnek az ő és a többi megválasztottak irányában megnyilvánult bizalmat és ígéretet tett arra, hogy legjobb tudásával igyekezni fog az egyletet úgy vezetni, hogy az a jövőben is olyan megbecsült és hasznos legyen városunkban, amilyen sok évtizeden keresztül és különösen özv. Kpller Arturné vezetése alatt volt. Ezután a jelenvoltak beírták ne-