Váci Hirlap, 1942 (56. évfolyam, 1-102. szám)

1942-05-30 / 43. szám

VÁCI HIKbAP 3 KULTUR REMÉNYSÉG MOZGÓFÉNYKÉPSZINHAZ Szombaton 4, 6, 8 órakor Vasárnap 2, 4, 6, 8 órakor Hétfőn 4, 6, 8 órakor Kedden 4, 6, 8 órakor Szerdán 4, 6, 8 órakor _ Az idei szezon legjobb magyar filmje: Dr Kovács István Páger Antal, Simor Erzsi, Tóth Júlia, Ladomerszky Margit, Puskas, Rajnay, Vágóné, Pataky, Vaszary Piri 20—90 filléres! Pénztár vasárnap délelőtt 10 órától 20—90 filléres! T" I Sárga rózsa Jókai-fiim és La i- ■ JOn! Conga Mickey Rooney világfilmje JOn! váci katonák cigaretta-jutalmazására s csak 669 pengőt költöttek el. A máso­dik: Az utcák tisztántartásánál két­ezerötszáz pengőt megtakarítottak. Ez bizony szégyen és ha tízszer túllépték volna a tisztogatásra szánt összegeit, azt is örömmel szavazták volna meg. Meg kell állapítani, hogy Vác utcái elhanyagoltak és piszkosak. A harma­dik: a mellékutcák kövezésénél és rendbetartásánál szintén 2500 pengő 'a megtakarítás. Vác mellékutcáiról csak a legnagyobb elkeseredés hang­ján lehet beszélni. Ha a város vezetői nem találnak utcát, amelybe a 2500 pengőt beleverjék, forduljanak a vá­rosi képviselőkhöz, majd azok aján­lanak olyan utcákat, amelyekbe sok ezer pengőt belefektethetnek, amig rendbehozzák. A nagyon érdekes felszólalás első két pontjára a polgármester válaszolt és azt mondotta, hogy száz cigarettát akartak küldeni minden váci katoná­nak, felszóllitották az itthon maradt rokonokat, hogy jelentsék, kivonult be, aki jelentkezett, mindenki kapott. 669 pengőnél azonban többet nem tudtak elkölteni. Nem az utcák tisztántartá­sából takarítottak meg 2500 pengőt, henem, mert' nem volt benzin és ben­zin árát takarították meg, mert nem öntözhettek. A mellékutcákról Markó József szen­zációs kijelentést tett: Vácnak a főut­cája és három mellékutcája kivételével az összes utcák mind tönkrementek! Ha ki akarjuk javíttatni azokat, nem 50. hanem 150 százalékos pótadó sem ■►lesz elég. Kritika a kisvárosról Most Vanyek Béla mondott igen ér­dekes beszédet csevegés formájában, hogy nagyon bántó ne legyen. Leg­utóbb is, mondotta, Nagyváradon járt a polgármester és a főjegyző társasá­gában és szomorúan látta, hogy váro­sok mennyire fejlődnek és mennyire kis város marad a mi városunk. Nincs nekünk semmi nevezetességünk, sem­miféle szociális alkotásunk és ha ide­gen jön, levezetjük a Dunapartra: Néz­ze, milyen szép a naplemente nálunk. Hát ez nem a mi érdemünk és töre­kedni kell arra, hogy határozott fej­lődési irányt vegyünk fel és az ipart, valamint a kereskedelmet jobban fej­lesszük ö és képviselő társai a polgár­mesterben csendesen dolgozó lelkiis­meretes vezetőt látnak, aki mellett a számvevőség főnöke a legnagyobb sze­repet tölti be a legnagyobb jóindulat­tal Ha még hozzávesszük, hogy a mi közönségünk áldozatkész és minden ha­ladást szívesen megfizet adó-fillérei­vel, adva van a mód és alkalom, hogy a kisvárosok soraiból a város régi, Szabott árak! nagy múltjához méltó, élénken lük­tető várost teremtsünk. A polgármester megköszönte Vanyek Béla elismerő szavait, de nem osztja azt a nézetét, hogy kisváros marad­tunk. ö csak a nagyvárosokat nézte meg, de nem látta még Szentendrét, Gyöngyöst, Lévát, Sátoraljaújhelyt és Máramarosszigetet, az igazi kisvároso­kat. Három része van az ő munkájá­nak. Első idő, amidőn a várost meg­lehetős nehéz helyzetben, adósságokban elmerülve vette át. Második időszak, mikor az adósságokat kifizette, sőt takarékoskodni is tudott. Sok ingat­lant vásároltunk és ezek a befekteté­sek mind nagyon időszerűek és hasz­nosak. Most következnék a harmadik korszak, az építés munkája, de erős korlátozások között élünk és nincs mó­dunkban, hogy szép terveinket rögtön megvalósítsuk. Akik nem ismerik a helyzetet, őt maradisággal vádolják, pedig legfőbb vágya, hogy városát a modern haladás, a szociális kiépítés útján vigye előre. Még Quell Rudolf beszélt arról, hogy utcáink milyen piszkosak és mennyire törekedni kell, hogy a piszok eltűn­jön. Polster Alfréd dr pedig a köztisz­taság terén új megvalósításokat sür­get. Akik még nem fizették a vizdijat... Még nem volt vége az érdekességek­nek. Csömör András dr aljegyző azzal az érdekes vallomással szolgált a köz­gyűlésnek, hogy az a határozata, mely szerint akik nem fizették ki a vizdiju­­kat, kamatmentesen tehetik 1942 jú­nius 1-ig. Ennélfogva csak hosszabbít­sák meg, hogy lehessen tovább is ka­matmentesen fizetni, sőt terjesszék ki a kedvezményt még 1942-re is. Majd meglátjuk, mennyien sietnek vizdijat fizetni, mikor most főként Kisvácról különös hírek érkeznek a vizdij újabb nemfizetéséről. Ugyancsak Csömör And­rás szolgált azzal a meglepetéssel, hogy miután csatornadíját még min­dig nem lehet szedni, 80 ezer pengő kölcsönt kell felvenni a csatornamű költségvetésének ezidei ellátására. Szó nélkül megszavazták. (Csak nem a víz­mű fogja a kölcsönt adni mostohatest­vérének?) Parázs vita Mátyás király körül Valkó Arisztid dr aljegyző, miként a »Váci Hírlap« szerdai számából isme­retes, kegyeletes emlékezést kíván Má­­lás királyynak, akinek 500 éves szüle­tési évfordulóját jövő évben iinnepli az ország. Igazságos Mátyás többször járt Vácon, örökítsük meg hát ezeket a nevezetes látogatásokat emléktáblá­val. Fésűs György kijelentette, hogy nem elég az 1000 pengő egy márványtáb­lára és azt sem tudjuk, hová helyezzük azt el? Most már konverzálás formájában mindenki résztvett a megbeszélésben és a polgármester nem is tudta, hogy melyik oldalra adjfon felvilágosítást. Végül is megállapodtak abban, nogy Mátyás király arcát ki fa ragtat ják már­ványból, esetleg emlékoszlopot is állí­tanak. Egyelőre azt sem tudják, hová és azt sem tudják, mibe kerül, de majd ősszel a pótköltségvetésbe fel­veszik az összes költségeket. Igazságos Mátyás méltó emlékezést kap Báthori Miklós városában. A bajtársi szolgálat kiépítése városunkban 1. Pauer Jánosné 2. Rostetter Jenő Véres, nagy háborúnak legszebb haj­tása, hogy a hadbavonult katona csa­ládját nem hagyják magára. Gyerme­két gondozzák, feleségének munkát szereznek, ha üzlete volt, ha ipara volt, mindent elkövetnek, hogy ne áll­jon meg a műhely, dolgozhasson, a kereskedésben legyen mit eladni. Nincs már magára hagyatva egyetlen család sem és harcos katonánk megelégedetten nézheti azt az emberbaráti szolgálatot, melyet családja körül a magyar társa­dalom kifejt. Ennek a szolgálatnak legtöbb helyen bajtársi szolgálat a ne­ve, de Pest vármegye alispánja külön gondozó kirendelését tervezi és éppen ezért mindenütt a szociális bizottságo­kat megnövelik új tagokkal, hogy a gondozás minél nagyobb, minél fárad­hatatlanabb legyen. Vác város polgár­­mesteri hivatalának szűk kis szobájá­ban tegnap délben nagy társaság jött össze, ahol ott láttuk az összes férfi és női egyesületek képviselőit, akik ka­ritativ munkával foglalkoznak. Azért jöttek össze, hogy Jekl Ferenc gyár­­igazgató elnöklete alatt álló szociális bizottságot kibővítsék és megválasz­­szák azt a férfi és női tagot, akihez felvilágosítás ért a hadbavonultak csa­ládtagjai fordulhatnak és akik arra a helyre vezetik a hadbavonultak csa­ládját, ahol a hadbavonult családtag­jai ügyeit el is intézik. A női bizott­ság elnöke Pauer János huszárezredes özvegye lett, a férfi bizottságé pedig Rostetter Jenő főhadnagy lett. Felszó­lítjuk a hadbavonultak családtagjait, hogy bármily hivatalos, vagy családi, vagy anyagi ügyekben Pauer Jánosáét, vagy Rostetter Jenőt keressék fel, akik ügyes-bajos dolgaikat a legnagyobb megértéssel el fogják intézni. Ön 40 fillért kap tőlünk vissza 1 P-ből, ha apróhirdetést ad fel a Váci Hírlapban Vitéz László Árpád marosvásárheiyi gimnáziumi igazgató A kormányzó vitéz László Árpádot, a bőripariskola igazgatóját a maros vá­sárhelyi gimnázium igazgatójává ne­vezte ki. A hirt fájdalommal adjuk tovább, mert a váci társadalom egyik legagili­­sabb tagját veszti el. Vitéz László Árpád a mi lustálkodásra és elmélke­désre hajló társadalmunkban az élesz­tő kovász szerepét töltötte be. Lelke­sedett és égett a jó ügyért, izgatott és lázitott a magyar gondolatért és a legszebb elgondolások váltak valóra kezei alatt. Nagyon üres lesz az ő helye közöttünk! Mikor Erdély visszakerült az anya­országhoz, őt is felszólították, hogy hajlandó-e az ország rekonstruálásban résztvenni. Mint székely ember, fel­ajánlotta legjobb tudását és Brassóba, ahonnan egy negyedszázad előtt jött el, szeretett volna visszatérni. Brassó még nem a mienk, ezért választást engedtek, hegy mint szakmérnök, mi­lyen állami intézet vezetését vállalja el. így került Marosvásárhelyre,amely­nek modem gimnáziumában a gépüze­mi technika minden ágazatát tanítják. Az új marosvásárhelyi igazgató augusz­tus 1-én köteles állását elfoglalni, de családja, míg az erdélyi összekötő va­sút ki nem épül, Vácon marad, igy László Árpádot még többször fogjuk üdvözölhetni régi otthonában, Vácon. A közoktatásügyi miniszter gondos­kodott már az utódról is és Légmán Ottmár c. főigazgatót, budapesti ipar­iskolai igazgatót nevezte ki a váci m. kir. bőripariskola élére. A karolinás kongreganis­­ták puhákat varrnak a szegény gyermekeknek Következő sorok közlését kérték: Minden héten csütörtök délután 6—8 óráig kézimunka délutánt tartunk a Karolina iskolában. Babakelengyét és ruhácskákat varrunk a szegény gyer­mekeknek. UJ MAGYAR ÜZLET ! a városi bérházban (Széchenyi-utca 32) Megnyílt Molnár Árpád férfi-, női- és gyermekdivatáruüzlete és Molnár Árpádné nöiszabómester női- és gyermekruhaszalónja Kész gyermekruhák nagy választékban! Figyelem! Megnyílt a Hungária-étterem hangulatos kerthelyisége Minden este négytagú zenekar játszik Vasár- és ünnepnap már délután 4 órától zene I

Next

/
Oldalképek
Tartalom