Váci Hirlap, 1942 (56. évfolyam, 1-102. szám)
1942-05-30 / 43. szám
56. évfolyam 43. szám Vác, 1942 május 30 Ara: 12 fillér VÁCI HÍRLAP V ol Itikal és társadalmi hetilap. Megjelenik hetenként hétszer: szerdán és vasárnap ol itikal és társadalmi hetilap. Megjelenik hetenként Kétszer: szerdán és vasárnap ELŐFIZETÉSI IRAii Helyben egy negyedévre....................................3 P — f Vidéken egy negvc-dévre....................................3 P 50 f Egyes szám ára .. .......................... 12 fillér ! FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ ÉS LAPTULAJDONOS: DERCSÉNYI DEZSŐ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Váo, Széchenyi-utea és Csányi-út sarkán. Telefon»; 1T» Kéziratokat nem adunk vissza. — Hirdetések, Nyilfc-iét díjszabás szerint. -- Hirdetések díja előre fizetendő. Emelt1 meg a Kalapod! Minden év május utolsó vasárnapján a világháború sok-sok százezernyi elesett magyar hőséről emlékezünk meg •lélekemelő ünnepség' keretében, dg ezzel aztán mintha ki is. merült volna minden. Arról a sok-sok elesett hősről, sőt a szűkebb hozzánktartozókról, a váci fiúkról mintha csak az évnek ezen a napján vennénk tudomást, egyébként pedig — elszomorító tapasztalatom szerint — úgy látom, hogy. .. »ha elestek, meghaltak, hát nyugodjanak csendben!« El-elnézem a gyönyörű hősi szobrot, a fehérek templomán az emléket s megfigyelem az embereket... és ez a megfigyelés megér ősiti bennem az előbb mondottakat. »Dulce et decorum est pro patria móri.« Hoiatiusnak ez a mondása vonatkozhatott talán az ókori rómaira, de aligha a mai magyarra. Mintha a sok váci mártír nem ezért a hazáért, nem miértünk és talán helyettünk áldozta volna fel ifjú, reményteljes életét, acélos férfiasságát, mintha nem közülünk valók lettek volna, mintha nem magyar testvéreink, de idegenek, testünktől-lelkünktől távol állók volnának, oly közönnyel haladunk el hősi emlékeik előtt. Szomorodott szivvel, keserű lélekkel tapasztalom, hogy eszünkbe sem jut kalapot emelni s ezzel kegyeletteljesen megtisztelni dlrágá hőseinket. Egyszer egy teljes óra hosszat állottam a fehérek templománál s néztem az embereket épen vásár napján. . . és szégyenpir futotta el arcomat: az egy óra alatt 5 . .. mondd!... öt ember akadt, aki megemelte a kalapját. Vásárosok, váci polgárok. felnőtték, gyermekek, kézművesek és értelmiségi osztályhoz tartozók, de még az iskolából jövő s hazafias szellemben nevelt diákságunk is . . . a jövő reménysége ... a legnagyobb nemtörődömséggel haladt el az emlék előtt. És ez nem szórványos eset, ezt mindennap látom. Szégyenlem ezt ki is Írni, de kiirom és fülébe kiáltom minden magyar testvéremnek: eddig és ne tovább! Szégyen, bűn s gyalázat, hogy eddig is megtörténhetett ez az arcpiritó dolog! Dicséretes kivétel ' katonaságunk, mely — mint sok másban — itt is jó példával jár elől nem mulasztja el a tiszteletadást azokkal szemben, akik legönf eláldoz óbb módon teljesítették kötelességüket a hazával szemben. Ugyancsak a zárt rendben haladó 'leventék és csefkészek is megteszik ebbéli kötelességüket. De már az egyesek ?. .. ! Testvérek! Magyarok! Nem nézhetünk egymás szemébe többet, nem érdemeljük meg, hogy a jövőben bárki is. áldozatot hozzon miértünk, ha mi | riumot csak ennyire becsüljük! És mi! csoda áldozatkészséget várhatunk attól az ifjúságtól, mely nem érzi önkéntelen is azt a kötelességet, mely őt az ősök és hősök tiszteletére készteti? Szálljunk magunkba végre s ne kelljen nekünk, váciaknak hátrább állam azzal az idegennel szemben, akit Vácon első útja a hősi szoborhoz visz s kegyelettel áldoz az elesett váci fiúknak. Legyünk mái- fegyelmezettek önmagunkkal szemben és ne felejtsünk el kalapot emelni a hősi emlék előtt. Ha . pedig végkép feledékenyek volnánk, állítsunk oda egy figyelmeztető táblát, mint Budapesten láttam az országzászló előtt. Testvérek! Magyarok! Le a kalappal, ha számot tartunk még a magyar nemzetre! Nem illő dolog talán, hogy épen Hősök napján hozakodom elő ezzel a szégyenteljes mulasztásunkkal, de célom a gyógyitás, mert csak annyira, oly mértékben tarthatunk igényt megbecsülésre, ahogyan mi. dicső eleinket becsüljük meg. És én azt a pillanatot, amikor Róluk, a Dicsőkről emlékszünk, tartom alkalomnak eszm.éltetni magyar testvéreimet arra, hogy mindenkor emlékezzünk rájuk. A közöny kelevényét ki kell vágni, mig nem késő! önmagunkat is megbecsüljük, ha becsüléssel és tisztelettel vagyunk hőseink iránt. Hazánk, nemzetünk fennmaradásának is egyik biztosítéka őseink és hőseink emlékének tiszteletbentartása; az ő dicső tetteik ösztönöznek bennünket azok követésére. A múlt az az őserejű forrás, hová mindenkor bizvást fordulhatunk, mert ott találjuk meg követendő utunk üditő italát. Testvér!. . . döngetem a bezárt kaput, telkednek a közönylakatjával becsukott kapuját és ismételten füledbe kiáltom: emeld meg a kalapodat hősök emléke előtt! Zsembai Ferenc Háxi ünnepéBy a postán A pöstavezérigazgatósága a váci postahivatal létszámába tartozó Sáfár Béla, Horváth János és Czakó István II. o. postatiszteket I. osztályú postatisztekké, Pamlényi Piroska pöstadijnoknőt postakezelőnővé nevezte ki. Megható kis ünnepség keretében Horváth József postafelügyelő hivatalvezető május 26-án a személyzet előtt nyújtotta át a kinevezési okmányokat. Eljegyzés.' Gredanóczy Károly és Pajor Jucika jegyesek. (Minden külön értesítés he-Ma tartjuk a hősök emlékünnepét Az egész ország ma a világháborúban elesett hősök ünnepét üli. A mi ünnepélyünk, mely délelőtt 11 órakor lesz a hősök szobra előtt a következő program szerint folyik le. 10 órakor ünnepi szentmise a székesegyházban, a református és evangélikus templomokban. 11 óra 15 perckor a Hősök szobránál : 1. Szózat. Előadja a m. kir. Bőripariskola zenekara. 2. Vitéz Somogyvári Gyula: A boldog szunnyadókhoz. Szavalja:. Újhelyi Gyula. 3. Zöld Károly: Könyörgés. Előadja a Reménység énekkara. 4. Ünnepi beszéd. Mondja: Pap Elemér gimnáziumi igazgató. 5. Lampérth-Bárdos: Ima a hazáért. Előadja a Reménység énekkara. 6. Hősi fohász. Szavalja: Lendvai György. 7. A város polgármestere és a kanai állomásparancsnok megkoszorúzzák a Hősök emlékművét. . 8. Himnusz. Előadja a m. kir. állami Bőripariskola zenekara. A felvonulásra felállás sorrendje: 1. M. kir. hondvédség. 2. Hadirokkantnak. 3. Vitézek. • . ’ 4. Tűzharcosok. 5. Leventék. 6. Fegyintézeti őrszemélyzet. 7. Cserkészek. 8- Iskolák. A város kéri a háztulajdonosokat, hogy házaikat az ünnep alkalmából lobogózzák fel. Elhalasztották a gimnázium érettségijét Teljesen szokatlan, de megtörtént, hogy az idei váci gimnázium szóbeli érettségijét, melynek határnapja már régen ki volt tűzve, váratlanul eltolták. Úgy volt, hogy junius 1-én érke: zik ide Jámbor Lajos dr tanügyi főtanácsos, főigazgató helyettes az érettségi megtartásához, melyet nyolc nap alatt akartak befejezni. Most váratlanul az a hivatalos értesítés érkezett, hogy az elnök elfoglaltsága miatt a váci szóbeli érettségi egy héttel később kezdődik. Eszerint junius 8-án kezdik a szóbelieket, melyek junius 17:én érnek véget. Anyák napja Az Isteni Megváltó Leányai vezetése alatt álló magyar-német elemi iskola növendékei május 31-én tornaünnepéllyel egybekötött Anyák napját tar-VÁCI FIÚK az orosz-fronton i. Mélyen tisztelt Főszerkesztő úr! Olvastam lapjában, mely ide is megjön rendszeresen, gyönyörű kis cikkét rólam, a VSE egyik régi tagjáról. Köszönöm, hogy egyszerű üzenetemet régi szeretett sportegyesületemhez, nagybecsű lapjában közölni méltóztatott. Jelenlegi szolgálati helyemen sok váci fiúval találkoztam s ha nevüket nem is tudom, de vagy ők engem, vagy én őket azonnal megismertem és elbeszélgettünk az otthoniakról. Oly jó jó érzés az, ha a szűkebb otthonból ismefrősre találunk! Az itteni váci fiúk jól érzik magukat, de hatalmas lánggal ég bennük is a honvágy. Mély tisztelettel Bogányi Károly vezérőrnagy T. posta 113/100 a. Tisztelt Szerkesztő úr! Üdvözletemet küldöm messze Oroszországból és kellemes pünkösdi ünnej pékét kivánok Önnek, összes váci Ismerőseimnek és a kedves szüleimnek üzenem, tábori p. számunk változott. Tábori p- számunk 113/67. Drajkó István honvéd 3. Valahol Ukrajnában Mélyein tisztelt Szerkesztő úr! A napokban csupán véletlenségből a kezembe került egy Váci Hirlap, amiről még álmodni sem mertem volna, mert hisz itt kint a távolban, ahol csak magam vagyok váci, hogy is láttam volna Váci Hirlapot. És a lapjukban olvastam, hogy önök szivesen közölnek lapjukban levelet a frontról, az otthonlevők, hozzátartozók és ismerősök részére. Ezért kérném a Szerkesztő urat, szíveskedjék az alábbi üzenetemet leközölni lapjában, melynek én is hálás olvasója voltam, mig ki nem kerültem ide, az orosz frontra. Kedves feleségemnek, jó anyámnak és váci jó ismerősöknek! Először is tudatom feleségemmel, hogy jól vagyok, nincsen semmi bajom, amit mindenkinek kivánok. Helyzetemről nem igen tudok Írni, mert azt úgyis tudja mindenki, mi itt a helyzet. Üdvözlöm drága, egyetlen feleségemet, édesanyámat, testvéreimet, rokonaimat és üdvözletem minden jó barátomnak, ismerősömnek és az egész váci közönségnek. Egy bajtársam, ncvszerint Burda Ernő tizedes, üdvözletét küldi Vácon lakó nagybátyjának, Burda Józsefnek, unokanővéreinek és sóa hősi önfeláldozást, a hazafiúi martilyett.) tarjak délután 5 órai kezdettel, melyre mindenkit szeretettel meghívnak. J© ríldi©! is tCui’iiSCf iiüSS tél Szaküzlete a vasútállomásnál
