Váci Hirlap, 1942 (56. évfolyam, 1-102. szám)

1942-05-27 / 42. szám

56. évfolyam 42. szftm Vác, 1942 május 27 Ara: 12 fillér VÁCI HÍRLAP Politikai és társadalmi ELŐFIZETÉSI ÁRA« fl»lyben egy negyedévre...................... Vidéken egy negyedévre ..... Egyes szám ára ....................................... hetilap. MegjeleniK hetenként Kétszer: szerdán és vasárnap 3 P — f 3 P 50 f 12 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADŐ ES LAPTULAJDONOS: DERCSÉNYI DEZSŐ SZERKESZTŐSIG SS KIADÓHIVATAL; Vác, Széekenyi-ntca fta Csányi-éüt sarkán. Telefon-: AT, Kéziratokat nem adunk vissza. — Hirdetések, Nyilt-tér díjszabás szerint. — Hirdetések díja előre fizetendő» Szarka Géza nagy munkája: Elkészült nyomtatásban a város háztartásának zárószámadása Vác város tiszta vagyona közel 8 és V2 millió pengő Több, mint 600.000 pengője van a városnak takarékpénztárakban Eddig csak; a re k ke nő nyárban kap­tak a városi képviselők számoszlopok­kal telisteli tűzdelt füzetet, melynek cimlapján a város színe pompázott. Itt a költségvetés mondották (egy okkal több, hogy ne menjek el a közgyűlésre, gondolták a kényelmesebb városatyák). Ezidén először már az utolsó fagyos­­szent táján bekopogtatott a városi ki­hordó. hóna alatt hozva a város múlt évi gazdálkodásának tükrét, a zárszá­madást. A város képviselőtestületének régi kívánsága ment teljesedőbe, most, amikor kinyomatva asztalunkra teszik a múlt évi gazdálkodás zárószámadá­sát. Mert a költségvetés csak terv, a kivitelt a zárószámadás mutatja, a vá­ros vezetősége csak elgondolásait ter­jeszti a képviselők elé augusztusban, a tettekről csakis a zárószámadás be­szélhet. Eddig is minden kiváncsi bi­zottsági tagnak, a pénzügyi és gazda­sági bizottságok szakértőinek rendel­kezésére állott a város gazdálkodásá­nak tükre. Más azonban a hatalmas rovat olt f öli ókat lapozni a hivatal szo­báiban, mint odahaza elmélkedni a ha­talmas számoszlopokkal tömött oldal­falak fölött. Jól tudtuk a város veze­tősége kínos gondossággal ügyel adó­fizetőinek minden fillérére, de a most, hosszú évek után elsőizben nyomtatásban is közreadott zárószá­madás ezt a tudatot a bizonyítékok százaival erősiti meg. A városi háztartás gazdálkodása a polgármester jelentésének markáns mondatai és számadatát alapján a kö­vetkezőképen fest: 1941. évre 1,443.134 pengő szükség­léttel és ugyanennyi fedezettel szá­moltak a költségvetés és a pótköltség­vetések során. Ez volt a terv, de kivi­tel végösszege kisebb, előnyös eltoló­dást mutat. A város ugyanis küzeíl 234 ezer pengővel kevesebbet költött, mint amennyit akart, viszont csak 62 ezer pengővel vett be kevesebbet az előirányzott összegnél. Végeredmény­ben tehát 171.867 pengő felesleggel, vagy még inkább megtakarítással _ zár­ta a múlt évet. Ez a tekintélyes fe­lesleg ugyan a polgármesteri jelentés székint abból állott elő, hogy az elő­irányzott munkálatokat sokszor nem tudták befejezni, viszont — ismét a polgármesteri jelentést idézzük — ez legfeljebb a munkálatok elvégzését késlelteti, mert a megtakarítások ter­hére 1942-ben e munkákat is befeje­zik. Végül még pár számadat mutatja a városi gazdálkodás realitásiát. illetve a város polgárságának nagy fizetés­készségét. Az 1938. évi zárszámadásban kereken 322 ezer pengő volt a bevé­teli hátralék, ennyivel tartozott a vá­ros lakossága a város háztartásának. Ez a tekintélyes összeg 1939-ben 312 eizerre, 1940-ben 279 ezerre, végül a múlt évben 178 ezer pengőre olvadt le. Ami elméletben azt mutatja, hogy a város lakossága az évi adó etc. kia­dásain felül még a múlt tartozásaiból is kerek százezer pengőt tudott a múlt év folyamán törleszteni. De mutatja azt is, hogy az okos gazdálkodással a hátralékok közel a felére csökkent-ék le. E rövid összefoglalásnak nem célja, hogy a zárszámadás valamennyi té­telét ismertesse, csak a legfontosabb, legérdekesebb eltérésekre hívjuk fel a figyelmet. A közigazgatás személyi és dologi kiadásai közel 8000 pengővel marad­tak az előirányzat alatt. Tekintélyes megtakarítás jelentkezik a tűzrendé­szet fejezeténél (24.298 pengő), amit egy jóváhagyás hiánya miatt be nem töltött tűzoltógyakornoki állás és a polgári légvédelmi kiadásoknál mutat­kozó megtakarítás ok okoztak. Mig az adókezelés 5 ezer pengővel kevesebbe került az előirányzottnál a bevételi oldalon tekintélyes emelkedést látunk. 51.796 pengővel több folyt be városi pótadóból a társulati adó nagy­mérvű emelkedése folytán. 800 pengő­vel több a vigalmi adóból a mozik bevételének emelkedése miatt. Érdekes eltolódások tapasztalhatók a fogyasz­tási adóbevételeknél. 25.000 pengővel kefvesebb volt a borfogyasztási adó és 1720 pengővel az előirányzat alatt ma­radt a szeszfogyasztási adó, ami élén­ken igazolja mekkorát csökkent a bor­­fogyasztás városunkban is. E jelentős kiesést nem pótolja a sör és a szikviz adó pár száz pengős emelkedése. Ér­dekes viszont, hogy 3098 pengővel töb­bet vettünk be húsfogyasztási adóból az előirányzottnál, ami azt mutatja, hogy a váciak a hasukat még mindég jobban szeretik, mint a torkukat. Na­gyon előnyös képet mutat a váci mun­kavállalók fizetésének emelkedéséről és foglalkoztatásáról a kereseti adónak hatalmas emelkedése. 187 ezer pengős előirányzattal szemben 27 ezer pengő­vel több folyt be. Végül egy kellemes tétel; a pénzügyminiszter 20.000 pen­gő forgalmi adó segélyt adott a vá­rosnak. A közegészségügyi kiadások 42 ezer pengős megtakarításából 40 ezer pen­gő a dunai uszoda építésének elmara­dása elszomorító. Az indokolás szerint a beígért államsegély nem érkezett be, de nyersanyag hiány miatt sem lehe­tett az építkezést megkezdeni. Ezek szerint 1942-ben újra nem lesz uszo­dánk, ami még rosszabb, ha megakar­­nók csinálni, már legalább másfélsze­resébe kerülne a tavalyinál. A kultu­rális, szociális, közélelmezési tételek­nél nagyjából a költségvetés keretei­ben mozogtak. Egyedül az árvízkáro­sultakkal kapcsolatban mutatkozik egy érdekes, a bürokráciára jellemző eset. A város 1000 pengőt adott saját és 1000 pengőt az országos árvízkárosul­tak gyűjtésére. Ez utóbbi összeget ter­mészetesen csak a pótköltségvetésbe vehették fel, de mire azt a belügymi-' misztérium is jóváhagyta, az országos gyűjtést már lezárták, a város hozzá­járulása igy nem került felhasználásra. A bevételi oldalakon csak a közélel­mezési rész bevételei érdekesek. Vágó­dijakból 6400 pengővel kevesebb folyt be és ami még szomorúbb, bogy a piaci helypénzbevétele 6700 pengővel csökkent, ami az egykor országos vá­sárokkal vetekedő hetipiacunk elsor­vadásának kézzelfogható jele. A korán beálló tél megakadályozta az országzászló talapzata építésének befejezését. Szerencse, mert a jég vi­szont elvitte, amit építettek, legalább a 10.000 pengős megtakarításból fel lehet épiteni a talapzatot újra. Ugyanez az indokolása az útépítési költségeknél mutatkozó 45 ezer pen­gős megtakarításnak, valamint hasonló okokból nem készültek el az Ince pápa sétány támaszfalainak javításával Fáj­dalmas tétel még a városépítési cso­portnál a járdaépítéseknél megtakarí­tott 28.650 pengő-. A munkákat anyag­hiány miatt nem lehet végrehajtani, mondja az indokolás és a város la­kossága sárba dagaszthat, macskakö­veken rongálhatja cipőit, bár lenne .fe­dezet a járdák megépítésére. Továbbá nem örülünk annak a 7000 pengős megtakarításnak sem, ami az utcák és terek tisztogatásának rovatán mu­tatkozik, mert az árát porban, piszok­ban a polgárság többszörösen lenyel­te. A közvilágításnál is mutatkozik 4700 pengős megtakarítás, amit a lég­védelmi elsötétítéseken kívül az utcák rriult évi kriminális megvilágítása tel­jesen indokol. Tekintélyes beruházásokat halasztot­tak az idénre a város vagyonigazga­­tásánál. Örlakás építésére a vfárosi gyü­mölcsösben 8000, a polgármesteri hi­vatal berendezésére 3650, a városháza villanyvezetékének átépítés,éré 10.000 pengőt költöttek volna, de a visszaté­rő indokolás ' szerint a korai tél stb miatt csak 1942-ben kerül sor rájuk. A vagyonígazgatás bevétel oldalán általában emelkedést látunk. Aligha maradt kiadatlan lakás a városi bér­házban, 2800 pengővel több volt a bérjövedelem, a faiskola kiárusítása 4600 pengő többletet jelentett a ker­tészetnél. a nagyobb méretű kincstári építkezések közel 2000 pengővel több jövedelmet biztosítottak a homok és kavicsbányának. Kellemes meglepetés, hogy a révvám bevétele 4475 pengővel lépte túl az előirányzatot. A Novara pedig háromheti bérbeadása alatt 1425 pengőt keresett a városnak. Ezzel szeimben egyedül a városi gazdaság jövedelme mutat csökkenést, de ez is csak adminisztratív hiba, mondja az indokolás, a jövő évi zárszámadásban, miután a fuvarokat elszámolják, ez a hiány sem fog mutatkozni. Szép, szép, de Hörl képviselő úr akkor miről fog beszélni a költségvetés, illetve a zár­számadás tárgyalásakor 1 Végül a hitelügynél mintegy 5000 pengő megtakarítás a kamatláb és a dollár kurzusának csökkenése miatt, a bevételi részben pedig 3500 pengő többlet bevétel mutatkozik. A város üzemei közül a villamosmű nagyjában a költségvetési keretek kö­zött gazdálkodott. A kiadási oldalon mutatkozó 36 ezer pengős többletkia­dással szemben 29 ezer pengős meg­takarítás is található. A bevételi ol­dalon a magánvilágításból származó bevétel örvendetes emelkedése teljésen fedezte a kiadási oldal hiányát. A víz­mű költségvetését a csatornamű borít­ja fel. 72 ezer pengős többletkiadásá­ból 64 ezer a csatornamű kiadásaihoz való hozzájárulás, amit a műszaki költ­ségek és a megújítási tartalékból ta­karítottak meg. Ezzel szemben bevé­teli oldala is úgyszólván valamennyi tételnél örvendetesen emelkedett és mintegy 26 pengő többlettel zárult. A csatornaműnek 71 ezer pengős több­letkiadását a megtakarítások csak részben tudták fedezni, valamint a bevételi oldalon kieső 40.000 pengős be nem folyt csatornadíj miatt csakis a vízmű hozzájárulásából lehetett költ­ségvetési egyensúlyát fenntartani. Rendkívül eredményes volt a Városi Filmszínház, mely 17.000 pengős több­letkiadását az emelkedő bevételből tel­jesen fedezhette, sőt a háztartási alap­hoz való 8400 pengős hozzájárulásán kívül még 3125 pengős nyereséget is elkönyvelhetett. II mi 11111 rM” ....———«mi Jó rádiót részletre is vehet Kunschnertöl . v

Next

/
Oldalképek
Tartalom