Váci Hirlap, 1942 (56. évfolyam, 1-102. szám)
1942-05-13 / 38. szám
2 VÁCI HÍRLAP rn—mran~fliTniiuirTimi««n«M ■um ii iibiw——■ Eszi Kér juh: Dúcra is Akinek neve nincsen tintával élelmiszerjegyére írva, annak nem adnak árut — Szentendrén A következő praktikus jegymegóvót találtak ki Szentendrén, amelyről laptársunk a következőket írja: Tömeges élelmiszerjegy elvesztését s ellopását jelentették be Szentendrén a rendőrségnek. A nyomozás során kiderült, hogy azok a jegyek, amelyeken a tulajdonos neve rajta volt. megkerültek. Ez arra indította a rendőrséget, hogy a várostól kérje büntetés terhe mellett a jegyek tulajdonosaitól neveik feljegyzését, amit a város el is rendelt. Május 2-től kezdve Szentendrén a fűszeres, hentes és pék csak azokra a jegyekre ad árut, amelyeken a tulajdonos neve, lakása tintával fel van irva. így a lopás ellenőrizhető lesz. Megjegyezzük, hogy az elvesztett, ellopott jegyek helyett pótlást nem adnak, erre igen szigorú rendelet ran. Tehát saját érdekében cselekszik, aki élelmezési jegyére nevét felírja tintával. Jó lenne, ha a szentendrei példát Yác városa is követné. Dr Simon János, közélelmezési hivatalunk vezetője lapunk útján most a következő közlést kéri: Vitéz László Árpád, Ócskái Béla és Lakatos Istvánná váci lakosok hivatalomnál bejelentették, hogy élelmiszerjegyeiket elvesztették. Felhívom a megtalálókat, hogy az élelmiszerjegyeket hivatalomnál haladéktalanul szolgáltassák be. Egyben utasitom a kereskedőket, pékeket és hentesiparosokat, hogy lxa valaki a fentiek nevére kiállitott jegyet kísérel meg beváltani, nevezettet adják át a legközelebbi rendőrnek. Minden élelmiszer jegyet beváltás előtt gondosan vizsgáljanak meg s ha azon áthúzást, vagy radirozást találnak, a jegyet vonják be és szolgáltassák be hivatalomhoz a felhasználni akaró pontos nevének és lakcímének egyidejű bejelentése mellett. Újólag felhívom polgártársaimat, hogy élelmiszerjegyeikre tintával, olvashatóan saját érdekükben vezessék rá nevüket és pontos lakcímüket és azokra fokozottan ügyeljenek, mert a 9230/1941. K. M. számú rendelet 3. § (2) bekezdése értelmében »elveszett jegy helyett új jegy kiadásának nincs Irelye«. VÁCI | EGYHÁZMEGYEI TAKARÉKPÉNZTÁR R.T. Kegye« Alapok és Alapítványok Kezolósége FUTURA« főbizományos Elfogad betéteket könyvecskékre és folyószámlám a legmagasabb kamatozás mellett. — Kölcsönöket folyósít rövid és hosszabb lejáraira. —• Idegen pénze« két vásárol, küi- és belföldi átutalásokat eszközöl Gősz diait álloiiunlc . . . Egy váci volt tengeréssz emléKeszése asz otirantói csatáról Tengeri szörnyeteget ábrázoló fényképek, vidám tengerész csoportokat mutató fényképfelvételek között ülünk az Eastman-utcában egy ' kisgazda házának tágas szobájában. Nagyon szerény ember Schulcz M. István, a városban alig ismerik, ellenben az alsóvároson annál jobban. Eszre kellett őt venni okos megjegyzéseivel fején találta a szöget és mindig talpraesett, kerek mondataival megnyerte az alsóvárosi gazdatársait, akik vezérükké fogadták. Minden városrésznek megvan a maga avatásnélküli vezetője. Alsóvároson a kisgazdák a világot járt, sokat tapasztalt Schulcz M. István gazdatársukra hallgatnak. Schulcz M. István a régi Osztrák- Magyar haditengerészetnek volt a, tagja. Nem kevesebb, mint 10 évet szolgált a legmozgalmasabb időkben. 1908- ban vonult be Pólába és a haditengerészet felosztása után, 1918-ban hagyta el posztját. Sokat látott, sokat tapasztalt ez alatt az idő alatt. Nagyon használliató tengerész lehetett, mert a legritkább kitüntetéseket kapta és az altiszti kar Iran a legritkább kinevezés birtokosa volt. Staáb uuteroficier volt, amit úgy tudunk értékelni, ha megírjuk, hogy Monarchia tengerész legénysége körülbelül GO ezer főből állott, ebből 4 ezer altiszt és az altisztek közül csupán hat volt staáb unterofficier, ami törzstűzmesteri rangnak felelt meg, miután a mi Schulcz M. Istvánunk az óriási ágyuk mellett tett mindig szolgálatot. Jól emlékezünk, a világháború esztendejében az Adriáról fényképeket kapott a Váci Hírlap és mindenkor telerajzolta Schulcz M. István, hogy a monarchia tengerészele, hadihajói milyen vállalkozásokat hajtott végre a túlerőben levő ellenség, az egyesült olasz és angol hadihajóknak szinte szemeláttára. A térképeken ki volt rajzolva egy-egy hadihajó útja, hogy milyen vállalkozást kellett végrehajtania, a tengeri út mérföldje stb. A térképeket akkor a város különböző kirakataiban kiállítottuk és a közönség érdeklődve nézegette, amelyek az akkori tengeri hadihelyzetet jól magyarázták. Schulcz M. Istvánnak nem maradt más, csak egy fájó emlék a gyönyörű szép haditengerészet feloszlásáról és szétrablásáról, meg sok-sok fénykép, amelyet tiz évi mozgalmas múlt alatt szedett össze a félelmetes hadihajókról és a tengerész életről. Hogy szemközt ülünk, kérjük, mondjon el közönségünk felvilágosítására néhány érdekes részletet az ottrantói csatárób^amelynek éppen most, pénteken lesz 25-ik évfordulója, amelyet a magyar honvédség, mint a rettenthetetlen és vakmerő magyar bátorság mintaképét lógja ünnepelni. — A magyar közönség sokszor hallott arról, hogy az ottrantói csatában mily vitézül verekedett Horthy Miklós parancsnoksága alatt két pompás cirkálónk, de már talán kevesen tudják, miért is volt az ottrantói csata. — Ln nem vettem benne részt, mert a parancsnokság á feladat végrehajtását kisebb egységekre bízta, de ott horgonyoztunk egymás mellett a cattarói öbölben és mindenre jól emlékezem bár én az Erzog Kari csatahajón teljesítettem szolgálatot, mely az ellentengernagy zászlóshajója volt. A cattarói öbölben különben is három nagy csatahajó, három nehéz és könnyű cirkáló állomásozott mindenkor gőz alatt, hogy ha kell, az ellenséget méltón fogadhassuk. A belső Adriára azonban nem jöttek be az ellenséges csatahajók, mert jó okulás volt nekik, hogyan fogadná őket a modem monarchia haditengerészete. Mindjárt a háború elején benyomult az olasz Garibaldi egy másik hadihajóval és lőni kezdte Baguzát. Néhány óra múlva miud a két tengeri telelmetesség némán pihent az Adria fenekén. Az igaz. hogy ők sem engedtek ki a mi Andriánkból. Ottrantó-és Valona között legkeskenyebb a tenger és ezt a 70 kilométert telerakták acélhálókkal, amelyeknek épségére mintegy 60—70 kis őrhajó vigyázott. Ezek az őrliajók rendesen két darab 10—12 cm. ágyúval voltak felfegyverezve és egymástól alig egy kilométerre állottak fel a bolyák és a viz alá rejtett acélhálók őrzésére. Nekünk az volt az érdekünk, hogy a hálókat eltávolitsuk, mert a földközi tengeren mintegy 50—60 német nagy tengeralattjáró tartózkodott és a hálók miatt nem tudtak az Adriába bejutni.- A hálók eltávolítására, a kishajók megsemmisítésére küldötte ki a parancsnokság a Novara modem gyorsjárású cirkálót és a Saida testvérhajóját megfelelő romboló kíséretében 1917 május 15-én a hajnali órában. Az egész vállalkozásnak Horthy Miklós fregat-kapilány (a szárazföldi hadseregnél alezredesi rangnak felel meg) volt a parancsnoka, akiről már mindanynyian tudtuk, hogy későbbi nagyobb tengeri hadműveletek végrehajtására van kiszemelve legfelsőbb hadvez*tőség részéről. Hat óra reggel lehetett, midőn tiszteletadás közben elhúztak mellettünk a nyilt tengerre és nyomban teljes gőzzel délfelé tartott a Novara és testvérhajója slepjével együtt. Nemsokára nagy ágyúdörgést hallottunk: A mi két remek cirkálónk megkezdte munkáját. Később hallottuk, hogy pompásan teljesítette is, mert az őrliajók közül mintegy ötvenet a tenger fenekére küldött és az acélhálót teljesen megsemmisítette. Szabad volt az út be az Adriára! Kis pihenővel most így folytatta érdekes előadását a haditengerész-kisgazda: Az Adria bejárata előtt három ellenséges hadihajó teljesített szolgálatot. Ezek természetesen rögtön észrevették cirkálónk pusztitó munkáját. A Novara és a Siaida jól látta a fenyegető veszedelem közeledését és mig munkájukat tökéletesen te nem fejezték, nem tágítottak. Már az ellenség lövéstávolságába esett a két cirkáló, melyeknek csak 12 cm-es ágyúi voltak,/ ami azt jelenti, hogy 10 km-nél előbb nem képesek tüzelni, mert lövedékük a cél előtt csapódik a vízbe hatástalanul, ennek ellenében az angol, francia és olasz hajóegységek 20 centiméteres ágyukkal voltak felfegyverkezve, ami azt jelentette, hogy két hajónkat már körülbelül 20 kilométerről beérte lövedékeikkel. A Novara azonban ezzel nem törődött és ez az igazi hősiesség és STyilt-tér (E rovatban közüliekért nem vállal felelősséget a szerkesztőség ) Köszönetnyilvánítás Vác megyei város polgármesterének, m. kir. Államrendőrség tisztikarának és legénységének, Vác város közönségének, Váci Kaszinó urainak, Váci Jótékony Nőcgylet hölgyeinek és mindazoknak, akik szeretett férjem elhunyta alkalmából részvétüket nyilvánították és a temetésen résztvettek, ezen az úton mondok hálás köszönetét. Özv. dr szentistváni Nemes Sándorné és leánya ri VÁCI TAKARÉKPÉNZTÁR Ml Magyar Nemzeti Bank mellélüielye Au KI*A Magyar lltsUao« BiitoiltO Tár»a**( kerületi ÍÖO«yuü!*«ásr Kunitaatln-tér *5, Telefeni «& Alapítva i UM SETÉTEKET gyümőlctóztetünk Y KÖLCSÖNÖKET folyósítunk ▼ A BANKOZLET minden ágával foglalkozunk bátorság, teljes gőzzel rohant a három hadihajó felé, hogy 10 centiméteres ágyúit használhassa, traikusnak sem kell mondani, hogy milyen túlerővel voltak az ellenség hadihajói, amelyek ontották .a halált s a pusztulást a két kis cirkálónkra. Először a Saida sérült meg, majd a Novara parancsnoki hidját söpörte le egy ott felrobbant lövedék. Számos tiszt meghalt, Horthy parancsnok súlyosan megsebesült, de nem engedte, hogy levigyék a hajó kórházába. Iranern ott a fedélzeten bekötöztette sebeit és egy hordágyról vezette tovább az ütközetet. Egy második lövés a Novara kormányát érte és most került igazán veszedelembe! Nem tudta magát kormányozni, teljesen ki ' volt téve az ellenséges ágyuk hatásának. A Saida észrevette a végveszélyt és vontató kötélre fogta testvérét, hogy a pokolból kimentse. — Most érdekes jelenet következett. Az ellenséges hadihajók teljes gőzzel a part mellett rohanni kezdtek fel az Adrián, hogy a két súlyosan sérült hajónkat megelőzzék és bekerítsék, ámdtf erre az időre már értesítve volt a cattarói hajóhad és az Erzog Kárl csatahajóval az élén kivonultunk az olasz, francia és angol csatahajók fogadására. A vezérhajó is négy köményes volt (és csak úgy ontotta magából a füsttömeget Ha az ellenségnek nem lettek volna előre küldött gyorsjáratú tor-VÁROSI FILMSZÍNHÁZ Szerdán 4, 6, 8 órakor Csütörtökön 4, 6, 8 órakor 20—GO filléresen ! A nagy riport Franchot Tone Kitűnő amerikai bűnügyi vígjáték Ann Sothern JÖN! Haláltánc Goll Bea, Uray, Lázár Mária főszereplésével JÖN!