Váci Hirlap, 1942 (56. évfolyam, 1-102. szám)

1942-05-13 / 38. szám

2 VÁCI HÍRLAP rn—mran~fliTniiuirTimi««n«M ■um ii iibiw——■ Eszi Kér juh: Dúcra is Akinek neve nincsen tintával élelmiszer­­jegyére írva, annak nem adnak árut — Szentendrén A következő praktikus jegymegóvót találtak ki Szentendrén, amelyről lap­társunk a következőket írja: Tömeges élelmiszerjegy elvesztését s ellopását jelentették be Szentendrén a rendőrségnek. A nyomozás során kide­rült, hogy azok a jegyek, amelyeken a tulajdonos neve rajta volt. megkerül­tek. Ez arra indította a rendőrséget, hogy a várostól kérje büntetés terhe mellett a jegyek tulajdonosaitól ne­veik feljegyzését, amit a város el is rendelt. Május 2-től kezdve Szentend­rén a fűszeres, hentes és pék csak azok­ra a jegyekre ad árut, amelyeken a tulajdonos neve, lakása tintával fel van irva. így a lopás ellenőrizhető lesz. Megjegyezzük, hogy az elvesztett, ellopott jegyek helyett pótlást nem ad­nak, erre igen szigorú rendelet ran. Tehát saját érdekében cselekszik, aki élelmezési jegyére nevét felírja tintá­val. Jó lenne, ha a szentendrei példát Yác városa is követné. Dr Simon János, közélelmezési hiva­talunk vezetője lapunk útján most a következő közlést kéri: Vitéz László Árpád, Ócskái Béla és Lakatos Istvánná váci lakosok hivata­lomnál bejelentették, hogy élelmiszer­jegyeiket elvesztették. Felhívom a megtalálókat, hogy az élelmiszerjegyeket hivatalomnál hala­déktalanul szolgáltassák be. Egyben utasitom a kereskedőket, pé­keket és hentesiparosokat, hogy lxa valaki a fentiek nevére kiállitott jegyet kísérel meg beváltani, nevezettet ad­ják át a legközelebbi rendőrnek. Min­den élelmiszer jegyet beváltás előtt gon­dosan vizsgáljanak meg s ha azon át­húzást, vagy radirozást találnak, a je­gyet vonják be és szolgáltassák be hi­vatalomhoz a felhasználni akaró pontos nevének és lakcímének egyidejű beje­lentése mellett. Újólag felhívom polgártársaimat, hogy élelmiszerjegyeikre tintával, ol­vashatóan saját érdekükben vezessék rá nevüket és pontos lakcímüket és azokra fokozottan ügyeljenek, mert a 9230/1941. K. M. számú rendelet 3. § (2) bekezdése értelmében »elveszett jegy helyett új jegy kiadásának nincs Irelye«. VÁCI | EGYHÁZMEGYEI TAKARÉKPÉNZTÁR R.T. Kegye« Alapok és Alapítványok Kezolósége FUTURA« főbizományos Elfogad betéteket köny­vecskékre és folyószámlám a legmagasabb kamatozás mellett. — Kölcsönöket folyósít rövid és hosszabb le­járaira. —• Idegen pénze« két vásárol, küi- és bel­földi átutalásokat eszközöl Gősz diait álloiiunlc . . . Egy váci volt tengeréssz emléKeszése asz otirantói csatáról Tengeri szörnyeteget ábrázoló fény­képek, vidám tengerész csoportokat mutató fényképfelvételek között ülünk az Eastman-utcában egy ' kisgazda há­zának tágas szobájában. Nagyon sze­rény ember Schulcz M. István, a vá­rosban alig ismerik, ellenben az alsó­városon annál jobban. Eszre kellett őt venni okos megjegyzéseivel fején ta­lálta a szöget és mindig talpraesett, kerek mondataival megnyerte az alsó­városi gazdatársait, akik vezérükké fo­gadták. Minden városrésznek megvan a maga avatásnélküli vezetője. Alsóvá­roson a kisgazdák a világot járt, so­kat tapasztalt Schulcz M. István gaz­datársukra hallgatnak. Schulcz M. István a régi Osztrák- Magyar haditengerészetnek volt a, tag­ja. Nem kevesebb, mint 10 évet szol­gált a legmozgalmasabb időkben. 1908- ban vonult be Pólába és a haditenge­részet felosztása után, 1918-ban hagyta el posztját. Sokat látott, sokat tapasz­talt ez alatt az idő alatt. Nagyon hasz­­nálliató tengerész lehetett, mert a leg­ritkább kitüntetéseket kapta és az al­tiszti kar Iran a legritkább kinevezés birtokosa volt. Staáb uuteroficier volt, amit úgy tudunk értékelni, ha megír­juk, hogy Monarchia tengerész legény­sége körülbelül GO ezer főből állott, ebből 4 ezer altiszt és az altisztek közül csupán hat volt staáb unteroffi­­cier, ami törzstűzmesteri rangnak fe­lelt meg, miután a mi Schulcz M. Ist­vánunk az óriási ágyuk mellett tett mindig szolgálatot. Jól emlékezünk, a világháború esz­tendejében az Adriáról fényképeket ka­pott a Váci Hírlap és mindenkor tele­rajzolta Schulcz M. István, hogy a monarchia tengerészele, hadihajói mi­lyen vállalkozásokat hajtott végre a túlerőben levő ellenség, az egyesült olasz és angol hadihajóknak szinte szemeláttára. A térképeken ki volt raj­zolva egy-egy hadihajó útja, hogy mi­lyen vállalkozást kellett végrehajtania, a tengeri út mérföldje stb. A térképe­ket akkor a város különböző kiraka­taiban kiállítottuk és a közönség ér­deklődve nézegette, amelyek az akkori tengeri hadihelyzetet jól magyarázták. Schulcz M. Istvánnak nem maradt más, csak egy fájó emlék a gyönyörű szép haditengerészet feloszlásáról és szétrablásáról, meg sok-sok fénykép, amelyet tiz évi mozgalmas múlt alatt szedett össze a félelmetes hadihajók­ról és a tengerész életről. Hogy szemközt ülünk, kérjük, mond­jon el közönségünk felvilágosítására néhány érdekes részletet az ottrantói csatárób^amelynek éppen most, pénte­ken lesz 25-ik évfordulója, amelyet a magyar honvédség, mint a rettenthe­tetlen és vakmerő magyar bátorság mintaképét lógja ünnepelni. — A magyar közönség sokszor hal­lott arról, hogy az ottrantói csatában mily vitézül verekedett Horthy Miklós parancsnoksága alatt két pompás cir­kálónk, de már talán kevesen tudják, miért is volt az ottrantói csata. — Ln nem vettem benne részt, mert a parancsnokság á feladat végrehajtá­sát kisebb egységekre bízta, de ott horgonyoztunk egymás mellett a cat­­tarói öbölben és mindenre jól emléke­zem bár én az Erzog Kari csatahajón teljesítettem szolgálatot, mely az ellen­tengernagy zászlóshajója volt. A cat­­tarói öbölben különben is három nagy csatahajó, három nehéz és könnyű cir­káló állomásozott mindenkor gőz alatt, hogy ha kell, az ellenséget méltón fo­gadhassuk. A belső Adriára azonban nem jöttek be az ellenséges csataha­jók, mert jó okulás volt nekik, hogyan fogadná őket a modem monarchia ha­ditengerészete. Mindjárt a háború ele­jén benyomult az olasz Garibaldi egy másik hadihajóval és lőni kezdte Ba­­guzát. Néhány óra múlva miud a két tengeri telelmetesség némán pihent az Adria fenekén. Az igaz. hogy ők sem engedtek ki a mi Andriánkból. Ot­­trantó-és Valona között legkeskenyebb a tenger és ezt a 70 kilométert tele­rakták acélhálókkal, amelyeknek épsé­gére mintegy 60—70 kis őrhajó vigyá­zott. Ezek az őrliajók rendesen két darab 10—12 cm. ágyúval voltak fel­fegyverezve és egymástól alig egy ki­lométerre állottak fel a bolyák és a viz alá rejtett acélhálók őrzésére. Ne­künk az volt az érdekünk, hogy a há­lókat eltávolitsuk, mert a földközi ten­geren mintegy 50—60 német nagy ten­geralattjáró tartózkodott és a hálók miatt nem tudtak az Adriába bejutni.- A hálók eltávolítására, a kisha­jók megsemmisítésére küldötte ki a parancsnokság a Novara modem gyors­­járású cirkálót és a Saida testvérha­jóját megfelelő romboló kíséretében 1917 május 15-én a hajnali órában. Az egész vállalkozásnak Horthy Miklós fregat-kapilány (a szárazföldi hadsereg­nél alezredesi rangnak felel meg) volt a parancsnoka, akiről már mindany­­nyian tudtuk, hogy későbbi nagyobb tengeri hadműveletek végrehajtására van kiszemelve legfelsőbb hadvez*tőség részéről. Hat óra reggel lehetett, mi­dőn tiszteletadás közben elhúztak mel­lettünk a nyilt tengerre és nyomban teljes gőzzel délfelé tartott a Novara és testvérhajója slepjével együtt. Nem­sokára nagy ágyúdörgést hallottunk: A mi két remek cirkálónk megkezdte munkáját. Később hallottuk, hogy pompásan teljesítette is, mert az őr­­liajók közül mintegy ötvenet a ten­ger fenekére küldött és az acélhálót teljesen megsemmisítette. Szabad volt az út be az Adriára! Kis pihenővel most így folytatta ér­dekes előadását a haditengerész-kisgaz­da: Az Adria bejárata előtt három el­lenséges hadihajó teljesített szolgála­tot. Ezek természetesen rögtön észre­vették cirkálónk pusztitó munkáját. A Novara és a Siaida jól látta a fenyegető veszedelem közeledését és mig munká­jukat tökéletesen te nem fejezték, nem tágítottak. Már az ellenség lövéstávol­ságába esett a két cirkáló, melyeknek csak 12 cm-es ágyúi voltak,/ ami azt jelenti, hogy 10 km-nél előbb nem ké­pesek tüzelni, mert lövedékük a cél előtt csapódik a vízbe hatástalanul, en­nek ellenében az angol, francia és olasz hajóegységek 20 centiméteres ágyuk­kal voltak felfegyverkezve, ami azt je­lentette, hogy két hajónkat már kö­rülbelül 20 kilométerről beérte lövedé­keikkel. A Novara azonban ezzel nem törődött és ez az igazi hősiesség és STyilt-tér (E rovatban közüliekért nem vállal felelősséget a szerkesztőség ) Köszönetnyilvánítás Vác megyei város polgármeste­rének, m. kir. Államrendőrség tiszti­karának és legénységének, Vác vá­ros közönségének, Váci Kaszinó urainak, Váci Jótékony Nőcgylet höl­gyeinek és mindazoknak, akik sze­retett férjem elhunyta alkalmából részvétüket nyilvánították és a teme­tésen résztvettek, ezen az úton mondok hálás köszönetét. Özv. dr szentistváni Nemes Sándorné és leánya r­­i VÁCI TAKARÉKPÉNZTÁR Ml Magyar Nemzeti Bank mellélüielye Au KI*A Magyar lltsUao« BiitoiltO Tár»a**( kerületi ÍÖO«yuü!*«ásr Kunitaatln-tér *5, Telefeni «& Alapítva i UM SETÉTEKET gyümőlctóztetünk Y KÖLCSÖNÖKET folyósítunk ▼ A BANKOZLET minden ágával foglalkozunk bátorság, teljes gőzzel rohant a három hadihajó felé, hogy 10 centiméteres ágyúit használhassa, traikusnak sem kell mondani, hogy milyen túlerővel voltak az ellenség hadihajói, amelyek ontották .a halált s a pusztulást a két kis cirkálónkra. Először a Saida sérült meg, majd a Novara parancsnoki hidját söpörte le egy ott felrobbant lövedék. Számos tiszt meghalt, Horthy parancs­nok súlyosan megsebesült, de nem en­gedte, hogy levigyék a hajó kórházába. Iranern ott a fedélzeten bekötöztette sebeit és egy hordágyról vezette to­vább az ütközetet. Egy második lövés a Novara kormányát érte és most ke­rült igazán veszedelembe! Nem tudta magát kormányozni, teljesen ki ' volt téve az ellenséges ágyuk hatásának. A Saida észrevette a végveszélyt és von­tató kötélre fogta testvérét, hogy a pokolból kimentse. — Most érdekes jelenet következett. Az ellenséges hadihajók teljes gőzzel a part mellett rohanni kezdtek fel az Adrián, hogy a két súlyosan sérült ha­jónkat megelőzzék és bekerítsék, ámdtf erre az időre már értesítve volt a cat­­tarói hajóhad és az Erzog Kárl csata­hajóval az élén kivonultunk az olasz, francia és angol csatahajók fogadására. A vezérhajó is négy köményes volt (és csak úgy ontotta magából a füsttöme­get Ha az ellenségnek nem lettek volna előre küldött gyorsjáratú tor-VÁROSI FILMSZÍNHÁZ Szerdán 4, 6, 8 órakor Csütörtökön 4, 6, 8 órakor 20—GO filléresen ! A nagy riport Franchot Tone Kitűnő amerikai bűnügyi vígjáték Ann Sothern JÖN! Haláltánc Goll Bea, Uray, Lázár Mária főszereplésével JÖN!

Next

/
Oldalképek
Tartalom