Váci Hirlap, 1942 (56. évfolyam, 1-102. szám)
1942-04-08 / 28. szám
Ara: !2 fillér 56. évfolyam 28 szám Vác, 1942 április 8 F o i i t i. Kai és társadalmi hetilap. Megjelenik h e t e n k é n í Kétszer: szerdán és vasárnap ELŐFIZETÉSI áRA>í Helyben egy negyedévre.................................3 P — t Yidéken egy negyedévre . .......................3 P 50 f Egyes szám ára ............................................ 12 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ ÉS LAPTULÁ JDONOS: DERCSÉNYI DEZSŐ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL; Vác, Széchenyi-utca és Ceányi-áít sarkán. Telefon1: 1T» Kéziratokat nem adunk vissza. — Hirdetések, Nyilt-tér díjszabás szerint. — Hirdetések díja előre fizetettdA A Phöbus nem válaszol... Újpest és Rákospalota példát mutat Vácnak Amelyik városban a Phöbus szolgáltatja a villamos áramot, annak a városnak vezetősége ezerszer is megbánta., iiogy bérbeadta valamikor a Phöbusznak a világítást. Nincsen város, amelyből panaszok tömege ne érkeznék. Nézzük csak a mi városunkat. Roszszabb világításunk már aligha lehetne. Az áram ingadozása, nemcsak szemünket rontja, de zsebünket is. Szakértők már megállapították, hogy az áram erősségének változása az órát nyomja előre. Fizetünk tehát zokszó nélkül és tűrjük, hogy a Phöbus ennek fejében a villamos áram szolgáltatási diját felemelje. Mi némán tűrjük és fizetünk. Nem úgy azonban Újpest és Rákospalota. A Pesti Újság a két szomszédos város felzúdulásáról érdekes cikket közöl, amit a mi tanulságunkra olvasóközönségünkkel a következőkben ismertetünk meg: Majdnem egész Észak-Pest megyének a Phöbus szolgáltat világító- és ipari áramot. Ennek a hatalmas vállalatnak első települési helye Újpest volt. A vállalat 1906. év végén, amikor Újpest község várossá való átalakulási munkálatai is megkezdődtek, vállalkozott arra, hogy Újpestet ipari- és világit óárammal ellátja. Dr Ugró Gyula, Újpest utolsó birája és első polgármestere igen előnyös feltételeket, kötött a vállalattal. A szerződés legértékesebb pontja az volt, hogy az áramot szolgáltató' vállalat ötven év múlva Újpest város tulajdonába száll. Az első tizenöt év minden nagyobb esemény nélkül múlt el. Újpest város a területi engedményeket a vállalat rendelkezésére bocsátotta, a vállalat pedig megtalálta a számítását a megállapított áramszolgáltatási dijakkal. Legalább is a vállalat gyarapodása ezt igazolta. Amint a világháború után Újpesten a baloldal jutott a város képviselőtestületében többséghez (220 képviselőtestületi tag közül 85 zsidó volt és csak 7 jobboldali), a Phöbus mindinkább több s több követeléssel lépett fel a várossal szemben. Pár év leforgása alatt olyan tengerikigyót teremtettek a különféle indítványok, e'lleninditványok tömegei, hogy azon már senki eligazodni nem. tudott. Ebben a nagy zűrzavarban azon a cimen, hogy nyugvópontra hozzák már egyszer a Phöbus ügyet, nemcsak áremelésbe volt kénytelen Újpest lakossága belenyugodni, hanem még abba is, hogy a tulajdonjognak a városra való átszállás ütvenévi határidejét kitolják. Helyesebben ma a hét lakat alatt őrzött megállapodások tartalmát nem lehet teljes biztonsággal megtudni. Egyesek azt állítják, hogy száz’ évre hosszabbították meg a határidőt, mig mások szerint a város a tulajcLön jogigény érői egéázén lemondott. A villanyáram árának megái lap itás ár a vonatkozólag úgy Újpest és Rákospalota a Phöbusszal olyan megállapodást kötöttek, hogy úgy az áremelésre, mint annak csökkentésére a két szerződő fél együttesen jogosult. Annál jobban meglepte a két város lakosságát, hogy a vállalat a szerződésben foglaltak ellenére egyoldalúkig 22 százalékkal felemelte az áram diját. Mind a két" város vezetősége most magyarázatot kért a Phöbustól. A Phöbus azonban eddig még választ nem adott. Újpest a válaszadást megsürgette azzal, hogy kénytelen lenne annak elmaradása esetén az önkényesen felemelt áramdij megfizetésének megtagadására felhívni a város közönségét. Rákospalota közgyűlése tiltakozását fejezte ki a Phöbus önkényes intézkedésével szemben. A két város mintegy 130.000 lakosa panasszal kíván fordulni az árkormánybiztossághoz és egyben küldöttségileg kívánja sérelmeit az iparügyi miniszter előtt előadni. Kinevezések a honvédségnél Kormányzó űr őfőméltósága, mint legfőbb Hadúr, legfelsőbb elhatározásával kinevezni méltóztatott; a vezérkarnál Littomeiiczky Oszkár őrnagyot alezredessé, hadiműszaki törzskarnál Bogányi János századost őrnaggyá. Gyalogságnál a következő alezredeseket ezredessé: Lészay Ferenc, Regős Herman, vitéz Vizváry Károly, vitéz Varsányi Béla. vitéz Szász Oszkár, következő őrnagyokat alezredessé: Marosy Tibor, Becsei Dezső. br. Karg Antal, Mischinger Andor, Blaskovits László, vitéz Somoghy Jenő, vitéz Szentistvány Jenő, nemes Kolossváry László, vitéz Poth Dezső; következő századosokat őrnaggyá: Szentkirályi Barnabás, vitéz Csaba Gábor, Chorlé Megy a hajó Afrikába... Irta: Pintér Imre Kedves Aladár Barátom! Mosolyogva olvastam versedet, A Váci Hírlap tisztes hasábjain S hogy a sok név közt nekem is jutott hely, Nem tagadom, nagyon, nagyon jól esett. Tehát elindul a legelső hajó . .. Vácról indul! A hangsúly erre esik: »Na, végre! hát nekünk is jut valami. Ha Göd, Verőce rossz néven nem veszik. Tudom, érzem, hogy fáj nekik e faktum: Presztis-kérdés! Nagyot nyom a mérlegen! Pláne most, mikor Afrikáról van szó, S uralkodni fogunk sok millió négeren. Ez lesz az út! Minden átszállás nélkül! Egy-két lietecske . .. hipp-hopp, már ott vagyunk... Beteljesült hát rég óhajtott álmunk, Nekünk is lesz majd ott künn gyarmatunk. Ez volt a célunk, circa ezer éve. .. Ringó bölcsőnk ezt dúdolta, ezt. .. Elég későn, de még se elég korán. Büszkén mondhatjuk: Consumatum est! Tehát hajóra, kedves földijeim, Minden szépért lelkesülő váciak! .Mutassuk meg, hogy méltó utódai voltunk, vagyunk, leszünk Tragor Nácinak. Az elindulás színes momentumát váci művész keze örökítse meg. Muzeális legyen ez a nagy vászon, Melyről nem szabad hiányozni senkinek. Virágos kert nyíljék a fedélzeten, Vác városának legszebb lányai Mutassák meg: Világviszonylatban is Ki tudják a szépségversenyt állami. Persze-persze, ezzel párhuzamosan, A szép asszonyok sem maradhatnak el. . . Ennyi s ilyen szépség-halmaz láttára A váci nőknek biztosan győzni kell! S mint nemes gárda királyok udvarán, Úgy áll őrt a férfiak lelkes hada. Vác városa kisebb-nagyobb fiának Válogatott elit, úri csapata. Képviselve van itten minden szakma: vadász, halász, kereskedő, iparos . . . Három mozi volt boldog direktora, Ki hol rádiózik, hol pedált tapos. Szobrász, szabász s a derék futballcsapat Vidám zsibongással elindulásra kész . .. Bősz szikrákat köp a »Fecske« kéménye, Árboc mellett áll az ötszáz tengerész. . .. Tágranyilt szemmel nézem e látványt, Mint akinek hajójegy már nem jutott. .. S a nyüzsgő tömeg zsibvásár zajából Imára a »Hősök szobrához« futok. Szembe nézek a múlttal és jövővel. .. A múltat ez ércszoborból ismerem . . . Hogy a terhes-jövő mit hord méhében, Te tudod csak, én irgalmas Istenem! Egyszerre csak, egy kis noteszt találok, Rajta neved. Bizton Te vesztetted el, Amikor versedhez a személyeket, Az anyagot, a témát jegyezted fel. Nem kon tárkódom be feljegyzéseidbe, Ue mint öregebbnek, engedd meg nekem, Hogy pótoljam azt amit kifeledtél; Amire tanúm a két halló fülem. Te nem beszélsz a Szécnenyi-utcáról, Melynek régen Sáros-utca volt neve; amelybe váci specialitásunk: A taliga, lőcsig ragadt bele. fitt a házak, a szenny-gazdag udvarok Épp úgy lapulnak, mint hetven év előtt, Amit helyükből ki nem mozdítanak Sem az idő, sem túlvilág! esők. Szó van ugyan a kényszer-épi lésről... Huszonötéves adóelengedés . .. így, vagy úgy lesz, de meg kell már kezdeni, Ez a legégetőbb város-rendezés. Bagatell... de tán azt sem hallottad, Hogy a főutcán nagyon sok ház előtt Nem muskátli virít a kis kertben, Planem gaz köszönti az arra menőt. Véges elmémmel fejcsóválva kérdem: — Mit jelent ez? Spórolási-taktika?... S mit szól ehhez az indolenciához Ha csere-vizitbe jön majd Afrika? Kedves és tisztelt Aladár Barátom! Meleg szívvel szorítom meg két kezed, Hogy még ebben a borús világban is Áprilisi-tréfán nyargalász eszed. Irigylem a humort, derű látást, Ue fáj egyben, hogy útra nincs jegyem... Bár az áprilisi-tréfát ma tiz éve Sikerrel játszották meg Vácott velem. Elmúlt, mint minden elmúlik a világon De mit feledni még sem tudok soha. .. Búfelejtőiil ehhez kevés volna Törzsök Béláné harminc hektó bora. . .. Zsúfolt már a hajó. Bőg a sziréna. .. Az ősi Dóm órája delet mutat. .. Dörgő éljen! . .. Zsebkendők lobognak. .. Kedves földijeim, szerencsés utat! Ha bármit elad, vagy bármii vesz, eredményes csak akkor lesz, ha aVűci Hírlapba egyhirdeiési tesz!
