Váci Hirlap, 1942 (56. évfolyam, 1-102. szám)

1942-04-05 / 27. szám

VÁCI HÍRLAP Fo 1 J t i K a i és Iá rs ada ! ííi í hetilap. MegjeieniK feetenhéDt Hétszer: szerdán és vasárnap Politikai és társadalmi hetilap , Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és vasárnap ELŐFIZETÉSI IRAs Helyben egy negyedévre...................................... Vidéken egy negyedévre . ................................. Egyes szám ára . . ............................ . . j 3 P — f I 3 P 50 f ! 12 fillér ! 1 FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ SS LÁPTULAJDONOS: DERCSÉNYI DEZSŐ SZEKKESZTÖSEGí SS KIADÓHIVATAL: Vác, Széchehyi-utoa és CsányDüt sarkán. Telefon? 1?, Kéziratokat nem adunk vissza. — Hirdetések, Nyilt-fcér díjszabás szerint, — Hirdetések díja előre fizetendő. / FélífiIK a "Bőripari S Termeljünk és termeljünk S Országos érdek, hogy minden mező­­gazdasági művelésre alkalmas terület, legyen az bármely kicsiny, megművel­­tessék és hasznos veteményekkel le­gyen beültetve. Kormányrendelet intéz­kedik, hogy minden darabka földet megműveljünk és korán bevessünk. Felhívom ezért városunk lakosságát, elsősorban azokat, akik ingatlannal bir­­■ nak, legyen az akár belterületen is, minden rendelkezésre álló és erre alkal­mas ingatlant vegyenek művelés alá és termeljenek konyhakerti veteményeket, gyümölcsöt, vagy bármily más élelmi cikket, mert ezzel mentesítik a helyi piacot a kereslet alól. Azok az ingatlantulajdonosok, akik nem tudják maguk megművelni a föl­det, ajánlják fel alkalmazottaiknak, vagy kevésbbé tehetős polgártársaik­nak, hogy minél többen résztvehesse-' nek az önellátásban. A város külterületein igen sok darab föld hever parlagon, amelyek már évek óta nincsenek művelve. Ezeket az in­gatlanokat fel fogom kutatni és mű­velés alá vétetem. Felkérem a város lakosságát, hogy ha bárkinek tudomá­sa van arról, hogy akár á belterületen, akár a külterületen mezőgazdasági mű­velésre alkalmas föld parlagon maradt, jelentsék ezt akár szóbelileg, akár írás­ban a Váci Közjóléti Szövetkezetnél (Szentháromság-tér 3.), mert a bejelen­tett és parlagon maradt földeket igény­be fogom vétetni és azok megművelésé­re gondnokot rendelek ki, avagy ha a jelentkező kivánná igénybe venni, ké­relmét figyelembe veszem. Ezekben a nehéz időkben nem várha­tunk mindent az államtól, hanem saját magunknak kell magunkról gondoskod­ni és ennek leghathatósabb eszköze az önellátás. Ezért nem szabad egy talp­alatnyi földet sem kihasználatlanul hagyni, hanem mindenkinek nemcsak hazafias kötelessége, hanem saját ér­deke is, hogy termeljen. Legyen az bur­gonya, borsó, bab, zöldségféle, avagy olajos magvak, csak termeljünk és ter­meljünk, mert minél többet tudunk produkálni, annál többen leszünk el­látva élelemmel és ezzel csökken az el­látatlanok száma. Az elmúlt évben példát mutattak azok a váci kisemberek, akik a város­tól néhány négyszögölet kaptak kerti vetemények termelésére és az eredmény az lett, hogy egy-egy család a földecs­­kén termett zöldségfélével egész évre ellátta magát. Azok is jól jártak, akik napraforgót ültettek, mert az olajból szappant főzhettek. Meggyőződésem, hogy városunk la­kossága mog fogja érteni ezekben a ne­héz időkben felhívásomat és saját ér­dekében is el fog követni mindent, hogy ne maradjon műveletlenül a váci határban föld. Dr Inczédy-Meiszner János polgármester Napirenden van ismét a váci kórház kérdése és úgy hisszük, nem is kerül le róla. Bárha minden polgármesterünk megígérte és, szerfölött ambicionálta a kórház létesítését, Magyarország egész­ségének legfőbb őre is ismeri a tart­hatatlan váci állapotokat, mindezideig fátuszszerűleg semmi, de semjni sem történt a jobbra, vagy balra váló ter­­vezgetéseken kívül. Ha az állam, a vár­megye csak egy kicsit is hóna alá nyúlt volna Yácnak, már régen állni kellene a váci kórháznak és egy igen nagy vidéknek érezni kellene jótékony hatását. De inkább csak kritikát kap­tunk, egy kevés vállveregetést, de se­gítséget sehonnan, soha! Most vármegyénk alispánja, vitéz Endre László lép sorompóba a látha­tatlan ellenséggel szemben. Tőle meg­szoktuk, hogy példátadó bátorsággal mer kezdeményezni s mindaddig nem tágít kedvelt eszméje mellől, mig meg nem valósítja és révbe nem vezeti. A váci kórházról, mint mondja, sokszor beszélt neki Inczédy-Meiszner János polgármester és az ő biztatására jött ki inkognito, hogy körülnézzen. Erről a senki által nem várt és nem is sej­tett látogatásról nagy riportot irt a Váci Hírlap, melynek tudósítója előtt az alispán beismerte, hogy végleges elhatározását alakította ki és mielőtt a kórházkérdés megint kipattant, már ő lépéseket, határozott, céltudatos lépe­seket tett Vác és nagy vidéke érde­kében. Vitéz Endre László alispán Vác kór­házát oda tervezi ahová Ruszti-Rusz­­tek polgármester: a rokkantiskola épü­lettömbjébe, vagy ahogyan ma kevésb­bé népszerű nyelven a m. kir. állami bőripari szakiskolát ismerik. Az alis­pán, miként ismeretes, fel is mondotta a kultuszkormánynak az épület bérletét azon a címen, hogy nem szolgálja azt a célt, melyre a vármegye adományoz­ta. A vármegye ugyanis a Kobrák hi­res cipőgyárat csődárverésen megvásá­­volta és az államnak adta rokkant katonák, később pedig hadiárvák ott­honának. Kár, hogy az alispán Harun Al Rasid­­féle felfedező körútja Korpás Jánosnál véget ért és nem folytatódott a vasúti síneken túl, a bőripariskolában. Min­den másféle látnivalót félretéve, hall­hatta volna, hogy a Kobrák egykori épülete már egy negyedszázadnak előt­te, a világháborúban katonai kórház volt, de amit csak lehetett, a háború befejezésekor sürgősen átalakítottak. Mert ez a hatalmas épület már akkor, egy negyedszázad előtt nem volt al­kalmas kórház céljaira. Szimpla abla­kaival, famenyezetével, ingó, ringó, portszállitó padmalyával legfeljebb a mai edzett gyerekhadnak jó, nappal nem fűtenek, éjjel pedig úgy kell taka­­ródzni, hogy az egy szál pokróc csak a derékig érjen. De a kórházbetegek­nek? Ha ezt az épületkolosszust kórház céljaira át kell alakítani, merjük állí­tani, hogy annak költségén egy kisebb kórházat lehet építeni! A négy csupasz főfalat lehet csak megtartani, egyebet semmit! Ma pedig mit jelent egy épü­let belső felosztása, az ajtók, ablakok, menyezet, azt külön nem kell emle­getni. Mintegy húsz év előtt nagy elősze­retettel Vácot úgy emlegették, mint* -iskolavárost. Ez az én szememben in­kább gúnyolódásnak látszik. Mert ahol a középiskolai nevelést egyetlen gim­názium képviseli és lehetetlen (mert szükségét sem érzik) egy fiú kereske­delmit, vagy modern gazdát képző is­kolát felállítani, az aligha érdemli meg az iskolaváros megtiszteltetést. Annál inkább nem, mert húsz év alatt az or­szág egyetlen városában sem szüntet­tek meg iskolát, csak Vácon. Bezárták az egymillió katolikussal biró egyház­megye egyetlen tanítóképzőjét, mert olyan jól ment, hogy az esztergomi hervadozni kezdett. Most elkövetkeznék a második isko­labezárás. Az a kétszáz fiú, ki a bőr­ipari szakiskolában nevelkedik, nem­csak szint ad a városnak, de szolgál is a városnak. A hozzátartozók, a ta­nárok, mesterek, ezek felesége, gyer­mekei, akik künn, a városban, de mégis a bőripari iskolából is élnek, a mészá­ros, a fűszeries, a textilles, a pék és a többiek, kiknek száma közel van az ezerhez. Ha az iskola megszűnik, ezer lakosát vesztheti tehát el ez a város, de ezt a lukszust még sem engedheti meg. Elég volt elveszteni az ezreket. Most is iskolát veszteni: nagy erkölcsi felelősség az anyagi érdekek mellett is. Nem szabad tehát még beszélni sem a bőripari iskola megszüntetéséről. In­kább iskolákat kérünk Vácnak és nagy vidékének! Uj megoldást kell tehát keresni a város kórházának létesítésére. Meg' kell egy ezni az irgalmas okkal, melynek ősi rendházának közepén áll néhány év óta a teljesen új kórházépület. Csak be kell rendezni. Lehet, hogy ez a gon­dolat nem tetszik, különben a kór­házgondolat nem vajúdnék évek óta. Akkor rá kell térni a másik útra és a vármegye adja el a bőripari szakis­kolához tartozó mintegy tiz holdnyi szántóját. Közvetlenül a vasút mellett terül el, nem szántóföldi művelésre való, hanem parcellázásra. Közel 15 ezer négyszögöl, gyorsan gazdára talál­na és 2—300 ezer pengőt lehetne érte kapni. Háború után, mkior az építkezés sürgős és igen nagy lesz, még többet. Ha a vármegye a parcellázásból be­folyó jövedelmet a váci kórház megse­gítésére adná, hasonlókép a belügymi­niszter sem lenne szűkkeblű és a fővá­ros közvetlen közelében létesítendő, te­hát a fővárosi kórházakat mentesítő váci kórházra áldozna — a váci kór­ház gyorsabban lehetne kész, mintsem gondolnánk. A városnak egészen új felszerelése (nagy szó ez ma, t. közön­ség, a textdinség idején!) a kálvária alatti 30 holdas kórháztelek, mind, mind a gyors megvalósítást szolgál­hatná. De ha a kultuszminiszter nem adja a bőripari iskola házát vissza a vár­megyének és a közeljövő már megint az épület eredeti célját, a hadiárvákat szolgálhatja, kérdjük, mi lesz 1942. év végére beígért váci kórházzal? Nézetünk szerint közelebb vagyunk az irgalmasokkal való megegyezéshez, vagy a vármegye szántóföldjeinek el­adásához ! Hévízié® mise Az Emerikána priorátusa tudatja tag­jaival és a közönséggel, hogy e havi revíziós miséjét a piaristák templomá­ban április 5-én délelőtt tiz órakor mondják el. SsőlEős^ oSass kitüntetése Szőllőssy Ferenc zeneigazgató ked­ves földinket, - a budapesti államrend­őrség zenekarának népszerű karnagyát az olasz király kitüntette. Mint értesü­lünk, megküldötte neki az olasz koro­narend lovagkeresztjét a díszoklevéllel, mellyel a zene terén elért kimagasló érdemeit kívánta jutalmazni. Szőlőssy zeneigazgatónak ez már a második olasz kitüntetése. A Máltai Szent János lo­vagrend nagy katonai ezüst érmét Al­­bani Chigi herceg hozta meg a kiváló zenésznek 1938-ban. Az evangélikus Uccgylet a gyermekek ebédjére Az evang. Nőegylet legutóbbi havi összejövetelén dr Ruzsicska Béla városi orvos előadást tartott az egészségvéde­lem, családvédelem, Stefánia Szövetség zöldkereszt és ezekkel összefüggő nagy­­horderejű kérdésekről, valamint arról, hogy mit várhat méltán az egészség­­védelem a társadalomtól ezen a téren ésfőkép a lelkes magyar asszonyoktól A lelkes előadás hatása alatt az ev. Nőegylet 50 pengőt küldött lapunkhoz a gyermekétkeztetési akció javára. A szép admoányt már rendeltetési helyé­re juttattuk. Ünnepeken nincs déli vonat Budapesti színházakba járókat érin­ti fájdalmasan a MÁV igazgatóságának laz a közlése, hogy husvétvasárnapjától nem közlekedik a 135 sz. személyvonat, mely állomásunkról 12 óra 40 perckor indul Budapest felé. Nyomatékosan fi­gyelmeztetjük a közönséget, hogy csu­pán vasárnapokon és ünnepnapokon nem fog járni ez a vonat, mert a -8 óra 50 perei személyvonat minden va­sárnap s ünnepnap Vác helyett Párkány­­nánáig fog közlekedni és igy szerelvény nem marad állomásunkon a visszaut?,­­zásra.. Ugyancsak vasárnap én ünnep­napokon közlekedni fog Budapest felé a 19 óra 30 perckor állomásunkról induló személyvonat, mely gyorsított lesz és csak Újpesten áll meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom