Váci Hirlap, 1942 (56. évfolyam, 1-102. szám)

1942-04-01 / 26. szám

56. évfolyam Ara: 12 fillér 26 szám Vác, 1942 április 1 <S> VACT HÍRLAP Fo 1 iti R a 1 ás társadalmi hetilap. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és vasárnap ELŐFIZETÉSI ARÁs j FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ ! SZERKESZTŐSÉG' ÉS KIADÓHIVATAL: Halyben egy negyedévre......................................B P — f ] gg LAPTULAJDONOS: S Vác, Széchenyi-atca és Osányi-föt sarkán Telefon: 17, Vidéken egy negyedévre . . ............................" 3 F 50 f i ___ e^wvi T4 ITT cá 1 Kéziratokat nem adunk vissza. — Hirdetések, Nyiltl-tór Sgyes szám ára ........... 12 fillér | ÍJ IL K.U o lí* N U Z. oU | díjszabás szerint. •— Hirdetések díja ölére fizetendő. A keresztény kereskedő és iparos ma közfunkcionárius! A Baross-szövetség közgyűlése Az az erő, amelyet a Baross-szövet­ség sugároz ma szét szerte az ország­ban s amely a keresztény összetarto­zás 1 és összetartás egyik legkitűnőbb eszköze s végül amely ma direkt tün­tető magaslatai mindenfelé, az az erő csak Vácon nem látható. Legalább is a helyi csoport vasárnapi közgyűlésén nem volt látható... külsőleg! Oly ke­vesen voltak, hogy. még a vezetőség ar­cán is rajta ült a döbbenet: hát csak ennyi a nagy ígéret ? Csak ennyi a Baross-testvériség itt, Vácon? Az a so­kat hangoztatott letargia, amely szó már annyit szerepelt lapunkban álta­lában a váciakkal kapcsolatban, mint •lelkeket megülő és megütő átok, csak nem akar inn'en kivonulni! Szerencse, hogy az erő. amint fentebb kihangsú­lyoztam, csak külsőleg nem volt jelen., mert a közgyűlés tartalmilag súlyos volt s minden vonatkozásában erőtől duzzadó. Megjelent azon Lányi Árpád ny. ezredes, a központ szervezési osz­tályának vezetője, valamint dr Inczé­­dy-Meiszner János polgármester. És ép­pen csak hogy megteltek a padsorok. Terstyánszkv Gábor, a Horganyhen­germű igazgatója, mint a váci csoport' elnöke,. tartalmas megnyitóban ismer­tette, azt a gigantikus harcot,* amit a szövetség, különösen ma, a koreszmék harcának döntő szakaszában, a min­dent megsemmisítéssel fenyegető szov­jet-veszedelem árnyékában és az ezek következményeként beálló nehéz gaz­­mmamaa [ dasági körülmények között vív a ke- I resztény kereskedő és iparos érdeké­ben, a nyersanyagok beszerzése és igazságos szétosztása körüli komoly feladatok körül. A keresztény kereske­dő és iparos a fogyasztás komoly köz­funkcionáriusa! S ebben a komoly hi­vatásában minden magyar keresztény kereskedőt és iparost kell, hogy a Bá­­ross-szellem járja át, amely szellem: vessen gátat minden széthúzásnak, ha még van ilyen s türelmet kér a fo­gyasztóval szemben is! Végül meggyő­ződéssel tett hitet amellett, hogy rö­videsen eljön az idő, amikor a Baross­­szellem teljes diadalát jelentheti. Molnár Árpád olvasta fel azután a főtitkári jelentést, amely a csoport egész . évi tartalmas és eredményes munkájáról adott hű képet. A Gazdák Biztositó Szövetkezetével szerződést kö­töttek a helyi képviselet ellátására. A tanácsra szorulók részére szakreferense­ket állítottak. Törvényes lehetőség van a zsidó üzletekkel szembeni felmondás­ra, de Vácon eddig csak a városnál és az evangélikus épületekben értek el eredményt. A csoport 198 tagot szám­lál s komoly pénztári eredménnyel zár­ta az évet. A zárószámadás és a költségvetés el­fogadása után dr Szomjas Gyula ügy­vezető igazgató javaslatát lelkesedéssel fogadta a közgyűlés, mely szerint a biztosítási osztály eredményét, 500 pen­gőt a Baross-székház alapjára fordít­ják. , Végül Lányi Árpád ezredes tartott részletes. ismertetőt az országos szer­vezés nagy munkájáról. A Baross-szö­­: vétség — mondotta — hazánk egyik I legfontosabb gazdasági tényezője lett. 50.000 tagja van, és 132 fiókja műkö­dik. Ezek összefogó ereje adja a lendü­letet, amire a központnak szüksége van. A legfontosabb feladat ma az egész magyar gazdasági életnek keresztény kezekbe állítása. A központban már í négy titkár van az egyesek ügyes-ba­jos dolgainak elintézésére és 82 szak­osztály működik. A Szövetség' kizárja a politikát s amikor mégis szemére ve­tik, hogy a kormánypártot szolgálja, kijelenti, hogy a Baross-szövetség min­den keresztény, polgári, magyar kor­mányt támogat. Nehézményezi a Han­gya mai működését, amikor fiókokkal árasztja el az országot s eszeikpe a detai­­listákra a keresztény kereskedő mint. konkurrensére panaszkodik állandóan. A Hangya óriási szolgálatot tett a köz­nek, amikor kivitte a keresztény ke­reskedőt a vidékre s komoly konkur­­renciát csinált a zsidó üzleteknek. Ezenkívül keresztény utánpótlást ne­velt. De ma már van keresztény ke­reskedőnk s ezért megállapodás jött létre a Hangyával, ezentúl csak ott nyit üzletet, ahol van Baross-szövetség s ott egy bizottság az üzletet kívána­tosnak tartja. Szorgalmazza a női tá­bor kiépítését, amely a leghatékonyabb propaganda szerv. De az asszonyok ne nézzék le egymást, mert a fronton egy­más mellett küzdő katonák sem nézik, hogy a másiknak kérges-e a tenyere! Hatalmas Baross-összefogást kért végül Vácon is. Nagysikerű beszédét őszinte taps ho­norálta. Dr Szomjas mondott köszönetét Lá­nyi ezredesnek és a vendégeknek meg­jelenésükért, majd arra buzdította a tagokat, hogy a Baross-székház alap­ját képező biztosítást minél nagyobb számban vegyék igénybe. Terstyánszky Gábor elnök zárósza­vaival ért véget az ünnepi hangulatú közgyűlés. Elismerés főjegyzőnknek Megírta a Váci Hírlap, hogy a 9. közigazgatási továbbképző tanfolyamon egy előadás megtartására kérték fel dr Karay Kálmán főjegyzőnket. Szomba­ton a tanfolyam bezárása alkalmával a tanfolyam vezetője és hallgatói az alábbi meleghangú sürgönnyel köszön­ték meg Karay főjegyző előadását: A 9 közigazgatási továbbképző tanfolyam berekesztésekor őszinte há­lánkat és köszönetünket fejezzük ki főjegyző úr előtt a tanfolyammal kapcsolatban tanúsított segítségéért és támogatásáért. A 9. közigazgatási továbbképző tanfolyam vezetősége ' és hallgatói. Halálozás A városházi iktató hivatal hosszú ideig volt csendes munkása, Máté An­na nyugalmazott városi kezelőnő 62 éves korában, rövid szenvedés után meghalt. Temetése szerdán délután 4 órakor lesz az alsóvárosi temető halot­tas- házából, honnan családi sírboltba helyezik örök nyugalomra. Az afrikai magyar gyarmatra Vácról indul az első hajó Irta: Fráter Aladár Az a hir terjedt elő szerte a Lizában, Gyarmat-birodalmat kaptunk Afrikában. Régi vágyunk, álmunk valóra vált végre, Nem omlott hiába a hős magyar vére. A szerkesztőségbe siettem el nyomban, Megtudni mi igaz .ebben a dologban. Főszerkesztő urnák arca. szeme nevet, Boldogan, két kézzel szőrit velem kezet. így szólt, hál/ Istennek, hogy ezt is megértem, Régen mosolyogtam, ha erről szólt nékem, De most valóra vált, teljesült a vágya, Remélem velem jön, Ön is Afrikába. Nem takarja homály már a magyar eget, Fenn a mennyországban gróf Széchenyi nevet, Most látjuk csak tisztán Széchenyi mit akart, Miért lelkesité tengerre a magyart! Libériától kezdve, az Aranypartig, Mai naptól kezdve magyar tenger habzik. Északon a Niger folyam a határunk, Négyszer oly nagy e föld, mint anyaországunk. Isién áldás szállt reánk, mint fűre a harmat, Beteljesült vágyunk, van már magyar gyarmat. Nincs okunk búsulni, mert egy kicsit távol, Örüljünk: a földnek, lett légyen az bárhol. Magyar hittérítő hős papok munkája Utat tört számunkra sötét Afrikába. Biztos volt a siker, mert Isten volt velük, Győzött a szent kereszt, egyetlen fegyverük. A törzsek főnökei mind összegyűltek. Franciák e földről már elmenekültek. A gyűlésre meghívtak több magyar papot, Ünneppé avatták ezt a dicső napot. Összejövetelüknek egyetlen tárgya, Követeket küldeni a Magyar Hazába, Ök már jól ismerik hírből ez országot, Koronánkba küldik a legszebb gyémántot. Hódoló ■ törzseknek az a kívánsága, Hazájuk a magyar vegye oltalmába. Magyar Koronához tartozzon országuk, Szent István palástja terjedjen ki rájuk. A küldöttségnek már minden tagja árja, A repülőtéren Budapest ma várja. Spanyol Marokkó most drót nélkül jelezte, Megérkeztek oda, baj nélkül az este. Folyam-tenger járó személyhajó »Szeged« A kikötőnk előtt reggel horgonyt vetett, ügy nyilatkozott a hajó kapitánya, Ebéd után indul Ny ugat-Afrikába. Most pedig siessen, amennyire lehet, Számára tétettem félre hajójegyet. Azzal Afrikába ingyen lehet menni, I Főjegyző úrnál kell a jegyet átvenni. A viszontlátásra! elköszönök, megyek, Tömegesen várnak ott már az emberek. Van itt leány, legény, öreg,és fiatal, Mind örül és remél, mind testvér, mind magyar. Városháza előtt, mig jegyemre várok, Feljegyzem nagyjából, amit hallok, látok. Előttem állnak Nagy Lajos és családja. Vadászfegyver-gyárat épit Afrikába. Mátyásfi pék is vár, incselkednek vele, Maradjon itthon, ott nem fogy a kenyere. Aki megéhezik, délre, vacsorára, Jegy nélkül felmehet bármely banánfára. Magdi, Bözsi, Gizi szintén sorbaállnak, Hátra-hátra néznek, valakire várnak. Megszólal most Magdi, mi csak akkor megyünk, Ha a lengyeleket eleresztik velünk. Szabó és Szeletzky cukrászdája zárva, ök is ma rakodnak, mennek Afrikába. Úgy várják ott őket, mint földre az angyalt, Kókuszból készül ott jég nélkül a fagylalt. Egy nagyon fess baba izgatottan vár itt. Benne felismerem szép Szilágyi Sárit. Itt hagyja otthonát, nem is nagyon bán/a, Oltárhoz vezeti a hajó kapitánya. Weiszbarth a Buchniccal és egy futballcsapat Teljes felszerelve a hajóhoz halad. Útközben kiszállnak leadni néhány gólt, ! Gibraltárban verik tönkre most az an-golt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom