Váci Hirlap, 1942 (56. évfolyam, 1-102. szám)
1942-01-04 / 1. szám
56. örfolysi VÁC 1. szám Véc. 1942 január 4 Gáli József tanügyi főtanácsos urnák Mélt Jókai-utca 8. hírlap ?ol HIHal é a társadalmi hetilap. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és v a s ó r n a ELŐFIZETÉSI IRAs Helyben egy negyedévre 3 P — t Vidéken egy negyedévre . . . . . 3 P 50 f Egyes szám ára . . . . „ „ .... . 12 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ IS LAPTULAJDGNOS: DERCSÉNYI DEZSŐ SZERKESZT08BG IS KIADÓHIVATAL: Vác, Széchenyi-utca és Csányi-fat sarkán. Telefoni 1T, Kéziratokat nem adunk vissza. — Hirdetések, Nyílt-tér díjszabás szerint. — Hirdetések díja előre fizetendő. Anglia becsapja a zsidókat! Ezt mondja egy zsidó-röpirat, mely Vácon látott napvilágot Most, mikor a földre sújtott zsidóság, mint az igazhivő Mekka felé, London irányában várja a feltámadás csil- ’ lagát, a maga nemében ritka röpirat j jelent meg városunkban. Névtelen a szerző, de minden sora elárulja, hogy a »kiválasztott nép« soraiból került ki s ennek dacára megtagadja az egységes gondolkodást, amidőn oldalaAm át fajának nem ismert hűvös józanságával megállapítja, hogy az angolok mindent Inkább akarnak, de a zsidóság' eszmeinek megvalósítását nem, ennélfogva Anglia a Balfour-deklaráció óta becsapja a világ zsidóságát. Nem lesz érdektelen megismernünk a röpirat nyomán azt a nyilatkozatot, melyet 24 év előtt Balfour lord, külügyminiszter intézett Rotschild lordhoz s amelytől oly sokat kért és vár még mindig á világ zsidósága. »Külügyminisztérium, 1917 nóv. 2. Kedves Lord Rotschild! Nagy megelégedésemre szolgál, hogy Őfelsége kormányának nevében a cionista törekvések iránt a kabinet által is felülvizsgált és helyesnek elfogadott alábbi szimpátianyilatkozatot közölhetem önnel. Őfelsége kormánya a zsidó nép részére Palesztinában nemzeti otthon létesítése iránt jóakarattal viseltetik és a legnagyobb erőfeszítéseket fogja kifejteni, hogy megkönnyitse ennek a célnak az elérését, melynél azonban tisztában kell lenni, hogy semmi olyasmi nem tehető, ami a létező nemzsidó közösségeknek Palesztinában és a zsidóknak jogállását bármely más országban csorbíthatná. Kérem, hogy ezt a nyilatkozatot adja tudomására Nagybritánia és Írország cionista szövetségének. James Balfour.« E hivatalos nyilatkozatra támaszkodva a zsidóság biztosra vette, hogy Palesztinában most már végleg berendezkedik és megvalósíthatja a zsidó álmot: a zsidó államot. A békeszerződések megkötésekor kivívták ugyanis a nemzeti kisebbségek, hogy védelmükre, hatalmas protektort választhattak, melyek garantálták, hogy terveiket valóra válthatják. Már itt megnyilvánult Anglia álnoksága. Az arabok azt kérték a Népszövetségtől, hogy az USA legyen az ő protektorjuk, de Anglia megakadályozta és keresztülerőszakolta, hogy úgy a zsidók, mint az arabok protektora ő lehessen, így azután ő kapta meg a hatalmat Palesztina fölött is, mert (szintén Anglia kívánsága) kimondotta a népszövetség, hogy az ott lakó két nép még nem érett az önállóságra, tehát gondnok kell föléjük. Ez mind Anglia, világhatalmi elgondolásából eredt. Az Indiához vezető út egyik oldala, Egyptom és Suez a kezében volt, a túlsó oldal, Palesztina és Mezopotánia is kellett neki. így azután minden ünnepélyes deklaráció ellenére máig is hatalmában tart két népet és mesterséges ellentétek szitásával igazolja, hogy mig egyik sem »érett« az önállóságra, miért is nem kell Palesztinából és Mezopotámiából kivonulnia. Húsz évnél már több, hogy Anglia Ígért a zsidóságnak és minden ténykedése odairányul, hogy soha Ígéretét be ne váltsa. Mindenütt vörös fonálként húzódik keresztül a zsidóság újabb életén Anglia álnoksága, melyet a váci röpirat pontró 1-pontra ki is mutat. Még sem eléggé bátor. Mert nem vonja le a konzekvenciát és nem kiáltja oda a zsidóságnak: Ma se bízzatok Angliában, mert ha győzne is, megcsalna bennünket! Múzeum-közgyűlés Tragor Ignác nélkül Elérkezett az új Vizkereszt napja, mely évtizedek óta a Muzenm Egyesületé. Ez idén is megtartják a közgyűlést, melyet majdnem teljesen az ö emlékének szentelnek. Tárgysorozat ez lesz. 1. A közgyűlést megnyitja dr Göndör Sándor alelnök. 2. Dr Szarka Gyula titkár jelentése. 3. Dr Inczédy József jelentése a pénztár állapotáról. 4. A tisztikar választása. 5. Bán Márton piarista, c. gimn. igazgató, a városi muzeum igazgató-őre emlékbeszédet mond dr Tragor Ignác volt muzeumegyesületi elnökről. 6. Esetleges indítványok. Kinevezés a pénzügynél A Kormányzó úr dr vitéz Nyerges Gyula pü. főtanácsosi címmel és jelleggel felruházott pü. tanácsost pü. főtanácsossá nevezte ki. A pénzügyminiszter Knézy István forgalmi adóhivatali I. o. tisztet, a váci forgalmi adóhivatal vezetőjét a IX. fiz. osztályba forgalmi adóhivatali főtisztté, Száger Tibor váci id. minőségű forgalmi adóhivatali II- o. tisztet a X. fiz. osztályba id. minőségű forgalmi adóhivatali I. oszt. tisztté, Gyulai István váci forgalmi adóhivatali gyakornokot a XI. fiz. osztályba id. min. forgalmi adóhivatali II. oszt. tisztté nevezte ki. Még van , karácsonyi ajándék a tűzharcosoknak A Magyar Tűzharcos Szövetség váci főcsoportja legközelebbi bajtársi összejövetelét január 12-én, hétfőn este 8 órakor tartja a szokott helyen. Ez alkalommal kiosztásra kerülnek az utólag beérkezett karácsonyi ajándékok. Gyönyörű kiállításban jelent meg Dercsényi Dezső dr hatalmas munkája: Nagy Lajos kora A karácsonyi könyvpiac szakértők által elismert egyik legszebb könyve: Dercsényi Dezső dr hatalmas munkája, mely Nagy Lajos királyunk négy évtizedes dicső kormányzásának korát tárgyalja. Most van 600 éve, hogy az Anjouk királya magyar trónra lépett és művészi megjelenéssel méltó köntösben ismerteti Dercsényi Dezső Írása azt a kort, amikor Magyarország halárát három tenger mosta. Az Egyetemi Nyomda tökéletes munkát végzett, midőn a pazar kiállítású könyvvel meglepte a magyar tudományos világot és a bibliofileket. A fiatal műtörténész sokkal közelebb áll hozzánk, mintsem hogy elkövetnék azt az Ízléstelenséget, hogy munkájának belső tartalmát dicsérnék. Ánvnyit írhatunk, hogy a budapesti napilapok egymásután a legnagyobb elismeréssel írnak a könyvről és Írójáról. Álljon itt Nagy Lajos kora elismtolen legkiválóbb ismerőjének, Kardos Tibor egyetemi magá.ntanárnak kritika-részlete. mellyel a szép munkát méltatja: Nagy Lajos koráról egyszerűen nem tudunk eleget. Mindez természetesen a tágabb értelemben vett közvéleményre áll, mert a szaktudomány évtizedek óta csendes és szakadatlan munkával készíti elő alakjának közvetlen, teljesebb és éppen ezért új megismerését. Gerevich Tibornak egy kiváló, fiatal tanít- j ványa, Dercsényi Dezső vállalkozott rá, j hogy ezt a szinte áttekinthetetlenül nagy anyagot összegyűjtse és megrostálja. Töretlen munkakedv kellett hozzá, és józanság, amely kom öl y kritikai érzékkel kezeli az anyagot. Bízvást elmondható, hogy lényegében mindazt össze tudta fogni, amit Hóman Bálint, Gerevich Tibor és mások e téren fölkutattak. Művészettörténeti vonatkozásban maga a szerző is lényegesen gazdagította az anyagot. Csak most derül ki, hogy művészi emlékek szempontjából milyen fékyes' kor volt Nagy Lajosé. Meglep az élénk építkezési kedv, amely egy aránylag rövid építészeti korszak, vagyis négy évtized alatt elég sokat hozott létre, még jobban meglep a ragyogóan fejlődő szobrászat, mely a rokon és szinte talajának számítható ötvösművészettel egyetemben hazai előzményekből bontakozott ki és emelkedett a megújuló olasz művészettel majdnem egyenlő színvonalra.Meglep az olasz és francia (avignoni) festészeti középpontok megihlette fal- és könyvfestészet, a pompázatos lovagi életnek megfelelő gazdag iparművészet. Mindez, érthetetlen és halott lenne, ha a szerző nem tenné eléje, mint' praernissát, az udvari életnek jól megrajzolt és teljes képét. Csak Nagy Lajos fizikai és lelki képén, az udvari lovagi életen, szellemi kultúrán keresztül tudjuk megérteni a művészi virágzást. A magyar középkor utolsó hatalmas föllobbanása a maga különös, izgatott, átmeneti világával, gyönyörködő élet- és pompaszeretetével táplálta a művészeteket, melyekben viszont mintegy láthatóan. ölt testet a késő középkori életérzés és világfölfogás. A történettudomány is hálás lehet ezért az összefoglaló képért, mely a további kutatásokat lényegesen megkönnyíti. A kutatásban mutatkozó hézagok most nyilvánvalókká lettek, megvilágosodtak egyes összefüggések, fölvetődtek egyes problémák, melyek megoldásra várnak és esetleg tér nyílik a vadászkedvnek is a munka arányából következő, elkerülhetetlen hibák kijavítására. Műve megerősíti egyetek között azt a sejtésünket is, hogy a magyarság kultúrateremtő ereje ekkor már akadálytalanul érvényesült. Szakember és nagyközönség egyaránt ajándéknak veheti ezt a szép, komoly munkát, mely egy ismeretlen és nagyszerű korszakot tár föl a magyarság múltjából. * Még csak annyit, hogy a könyv írójának lelkületére élénk világot vet,hogy műve második oldalán művét édesanyjának ajánlja, . .. _____ Gresz Szilveszter visszapályázza a váci otvosí állást Néhány hónapja hogy eltűnt utcáinkról sudár magas alakja és nem szabad búcsút intern neki, mert minden valószínűség szArint nemsokára ismét találkozni fogúik vele Vác utcáin, főkép pedig piacán.^! Gresz Szilveszter <flt Veszprémből került Vácra tisztiorvosiak. Ismeretlenül pályázott és elnyerte váz állást. Egyszer csak Vácon termeit és megkezdte működését. De hamar V rnegismerték! Réme lett főként a piacnák. Boltokban, műhelyekben is rettegtek tőle, mert ha megjelent, mindig tálált kifogásolni valót az egészség nevében. A piaci kofák pedig egyenesen reszketek. A régi patriarkális árusítást, földről, piszkos rongyokról csakhamar megszüntette. Megizlelte a tejet, tejfölt és a mi csak rossznak látszott, rögtön kiürítette, elpusztította. De nem felejtette el az egészség kihágók ellen feljelentést tenni. Nem nézte, hogy ezzel magánpraxisa szenved, a nálunk szokatlan erélyes piaci ellenőrzést pihenés nélkül, hétről hétre folytatta. Ezek után teljesen érthető az a fellélegzés, mely főként a piacok táján volt érezhető, midőn hire terjedt, hogy Gresz Szilvesztert Baja törvényhatósági város tiszti orvosának nevezték ki. Miért ment el Gresz doktori Magyarázata egyszerű. Fe'esége oki. gimnáziumi tanár, akit időközben a bajai lánygimnáziumhoz nevezett ki a közoktatásügyi miniszter. Egyikük sem akarta, hogy külön, .külön éljenek,miért
