Váci Hirlap, 1937 (51. évfolyam, 1-95. szám)
1937-01-13 / 4. szám
VÁCI H: I R t A P 3 K»U«Í»T»U.R _________________ Pénteken 6—8, szombaton 4 6 — 8, vasárnap 2—4—6—8, hétfőn 4—6—8, kedden 6—8 órakor, 20 — 80 fillérig. Az összes magyar filmek közül a legvidámabb, legpazarabb, legjobb magyar film! — Óriási sikere miatt fit napig játszuk I — Jegyekről kérjük, szíveskedjék idejében gondoskodni. Pénztárunkat ne tessék összetörni ! 1 Nászút fél áron Jávor Pál, Kabos Gyula, Dénes György, Kőpeczi Boócz, Ágai Irén, Erdélyi Mici, a magyar filmszínészet legjava! Hölgyeim! Tekintsék meg üzletünkben (vételkényszer nélkül) báliruháinkat Az eredeti modell után készülteket nem tesszük a kirakatba ZILZER ruhaáruháza Hízott sertések mindig kaphatók! Értesitem azokat, akik sertést akarnak vágatni, hogy nálam a telepen la. minőségű hízott kőbányai sertések kisebb, nagyobb súlyban, nagy választékban állandóan kaphatók. — Tisztelettel ; LAM PEL LAJOS sertésbizományos, Damjanich-tér 10. Kisüstönfött pálinka! Tisztelettel tudomására hozom a n. é. Közönségnek, hogy az itteni központi szeszfőzdémben termelt valódi, kis- Ustönfőtt azilvórium árusítását megkezdtem. Egyidejűleg a váci ,,KispipaM vendéglőt is saját kezelésembe vettem, ahol az ajánlott szilvórium- bo| bárki vásárolhat literenkint 2-70 pengőért. — Kérem az igen tisztelt közönség szives pártfogását,tisztelettel; DIANOVSZKI JÁNOS váci közp. szeszfőzde-vállalkozó 7809|9/6. tksz. Árverési hirdetmény-kivonat Kiss József végrehajtatnak Varga István végrehajtást szenvedő ellen indítóit végrehajtási ügyeben a tkvi hatóság elrendeli a végrehajtási árverést 165 P tőke és járulékai, valamint a csatlakozótoknak kimondott Mezei Simonnak 58 P Követelés és járulékai b hajtása végett Veresegyház községben fekvő és 1, a veresegyházi 862. sz. betétben Afl. sorsz: 133/» hrsz. 577 O-öl területű hazra 1900 P kikiáltási árban, 2 a veresegyházi 877. sz. betétben A I; '—4 sorszám, 2160/3, 2161/2, 2162/3, 2160/4 hrsz. 694, 602, 175, 412 □ öl szántó, rét, rét, szántó ingatlanokra 800 P kikiáltási árban. A tkvi hatóság az árverésnek Veresegyház községházánál megtartására 1937. évi február hó 3. napjának d. u Vj4 óráját kitűzi és az árverési feltételeket az alábbiak szerint megállapítja; A legkisebb vételáraz 1. alattira nézve Mezei Simon részéről 1670 P, Kiss József részéről 1756 P. — A 2. alattira nezve; Mizei Simon részéről 1670 P, Kiss József részéről 1756 P. Az árverelni szándékozók kötelesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10°|#-át készpénzben, vagy az 1881 LX t. c. 42 §-ában meghatározott árfolyamnak számított óvadekkéoes értékpapirosban a kiküldöttnél letennni, vagy bánatpénznek előzetesen biroi letétbe helyezéséről kiállított letéti elismervenyt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláírni. Az, aki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb Ígéretet tett, ha többet Ígérni senki nem akar, köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa Ígért ár ugyanannyi ;zázalékáig kiegészieni. Vác, 1936 szeptember 25. Dr Török s. k., kir. jbiró Kitűnően sikerűit a SzET téli-estje Szombaton rendezte a Szent Erzsébet Társaság az Emerij- kána szépen feldíszített termeiben a farsang első nagy mulatságát. A »Téli est«-nek elkeresztelt vigalom, a várakozásnak megfelelően, nemcsak a váci és vidéki társaság szine-javát hozta össze, hanem fényes erkölcsi sikerrel is végződött. Sok táncos, széjb leányok és asszonyok, két zenekar, kitűnő büffé (melyet az áldozatkész SzET-hölgyek állítottak össze), mind csak természetessé teszik, hogy vasárnap hajnalban még javában állt a tánc. A megjelent hölgyek névsora és ruháik leírása ez: Asszonyok: Békési Károlyné (fekete crepp-satain), Biró Sándorné (fehér salain szoknya, fehér csipke frakk), Dezső Dezsőné (fekete salain), dr. Farsang Endréné (fekete satain), Fehér Elekné (fekete creppdesin), Hänisch Ferencné (fekete marokken), Horváth Jánosné (arany csipke), dr. Karay-Krakker Kálmánné (fekete csipke kazak), Korontály Lászlóné (fekete satain), Lendvai Vilmosné (fekete satain), Klekner Mihály né (kék marokken), Madaras Rezsöné (fekete marokken), Meixner Lászlóné (fekete plisszirozott georgett), Meiszner Rudolfné (fekete crepp- satain), Meiszner Gyuláné (fekete crepp- satain), Melha Endréné (fekete marokken), Nyerges Lajosné (fekete moire), Nagy józsefné (fekete selyem), Nika Ferencné (fekete velúr), Pethő .Bertalanná (kék ottomán), dr. Pesia Lászlóné (fehér taft cloque), Perényi Istvánná (fekete cloque). Pridafka Józsefné (fekete cloque), dr. Pul- mann Károlyné (lila satain), dr. Ruszthi- Rusztek Lajosné (fekete miroire csipkével), gr. Serényi Miklósné (fekete georgett), özv. Schaffer Mihályné (fekete creppsatain), dr. Vajda Kálmánné (fekete cloque). Leányok-. Bálványossy Kuksi Kaposvár (fekete cloque), Békési Nusi (sárga taft), Bessenyői Hilda (rózsaszín satain, füllel), Bessenyői Mira (világoskék tüli), Dezső Kató (fehér satain), Fehér Irén (kék taft), Hänisch Bözsi (fehér taft), Jelenffy Magda Budapest (vörösmintás batis), Koronthály Sári (fekete salain), Lakatos Mujki (világoskék stil), Lakatos Bözsi (világoskék stil), Lamp Sári (kék stil), Lenkei Sári (kék taft), Madaras Beby (rózsaszín taft), Madaras Magda (világoszöld taft), Melha Edith (fekete crepp-satain), Menczik Mária (fekete sirai), Meiszner Klári (fehér stil), Mihály Rózsi (rózsaszín selyem), Nagy Sári (kék stil), Schaffer Edit (fekete crepp), Szakácsi Mária (fekete crepp- satain), Szentirmai Bözsi (rózsaszín miroire), Tamáskovics Magdi (kék tüli), Ungvári Lili (sárga georgeti). Két gazda előadása Vackisujfalun Zsivanovils Béla, vármegyei gazdasági egyesületi titkár Vác- kisújfalun, a gazdakör helyiségében előadást tartott az aktuális gazdasági kérdésekről. Rámutai- tott arra, hogy az évről-évre pusztító hesseni légy és egyéb gabonakártevők ellen hogyan lehet védekezni. Tejtermelés fokozása érdekében a takarmány- termesztés mennyiségét és milyenségét kívánta. Ezt megelőzőleg Kiss Endre m. kir. járási gazdasági felügyelő tartott gazdasági gyűlést, melynek lényege az volt, hogy miért fontos a tejtermelésnél a takarmányféiék megválasztása. A földek trágyázásával is behatóan foglalkozott. Az előadást nagy érdeklődéssel hallgatták a nagyszámban ösz- szegyült gazdák. Csak 1.447 rádióelőfizetője van Vácnak Az Emericana január 7-én kuriális ülést tarLott, melyen Enyedi István postatiszt előadást tartott a rádióról. A tudomáj- nyos és részben propagandaF szerű előadáson jelen vöd Szé;- káesi Sándor in. kir. posta főfelügyelő és a postának több tisztviselője. Az előadás menete ez volt. Nincs kor, nincs nép, amely a rádió csodálatos koráig nélkülözni tudta volna a postát, amely azután együtt nőtt, Löké,- lelesedett az emberiséggel. A fejlődő élet rohanó tempója szinte napról-napra támaszt újabb és újabb követelményeiket a postával szemben. A posta azután, hogy ezeknek a követelményeknek eleget tehessen, igazodik a változott életviszonyokhoz. A pósfav azonban csak ügy tud eleget tenni hivatásának, ha azt a kapcsolatot, amely közte és a közönség között fennáll, igyekszik minél jobban kimélyi- teni, hogy szolgáltatásait a közönség minél alaposabban megismerhesse és azokat a saját elöntőre és kényelmére fel is használja. Ez az elgondolás vezeti a m. kir. postát, amikor előadások tartásával közelebb akarja hozni a rádiót a közönséghez. Hazánkban 1914-ben Csepelen létesítették az első dróttal an telefon-állomást. Ezt egy 5 kilo- vattos szikratávíró váltotta fel 1921-ben. Az első rádió hírszolgáltatás ünnepélyes megnyitása 1925 december 1-én volt. A rádió már ekkor olyan rohamosan terjed, hogy hamarosan ez is kicsinek bizonyult. 1932-ben 20 kilovattos adót állítanak fel, mely abban az időben Európa egyik legnagyobb tel jesitményt- nyel dolgozó adóberendezése volt. A rádió ma már a nemzetek kultúrájának fokmérője. Mi magyarok nagyon büszkék lehetünk, mert szegénységünkben is ott lobog magasan a mi kullur- fáklyánk a nagy és gazdag nemj- zetekével egy sorban. A 120 kilovattos adónk technikailag különb, mint sok gazdag ország adója. A rádió előtt még mindig korlátlan fejlődési lehetőségek vannak. Fejlődni azonban csak úgy tud, ha ebben segítségére sietünk. A magyar rádió mindenkor lelkes hirdetője lesz hazánk magas kultúrájának és törhetetlen Lámasza a magyar élniakarás,- nak. Végül ez előadó megállapította, hogy Vácon nem eléggé pártfogolják a rádiót, mert 21 ezer lakosból csűpán 1447-nek van rádiója. FARSANGI NAPTÁR: Január 16: Emeríkána-bál. Hungária. 23; Tiszti-kaszinó bálja. 24: Polgári Dalkör: Mit susog a fehér ákác... Hungária. 30; Fonógyári S. K. táncestélye. Hungária. JA Fúvószenekar bálja. Kúria. 30: Ref. Nöegylet Magyar-estje. 31: Kredo műsoros tea-estje. Február í; Kaszinó-bál. VSE: Maríca grófnő. Hungária. J* Faj- állattenyésztők (?) Kúria. 2: Kredo műsoros tea-estje. 6; Jót. Nőegylet műsoros tea-délutánja. J* Izr. Nőegylet teaestje. Hungária. Reménység: Harangvirágok. (Vígjáték). 7: Ipartársulat: Vígjáték.
