Váci Hirlap, 1937 (51. évfolyam, 1-95. szám)

1937-03-14 / 20. szám

Ára 12 fillér 51-Sic évfolyam W Mai számunk 6 oldal SO. szám Vác, 1937 március, 14 vasárnap VÁCI HÍRLAP Polliikat és társadalmi hetilap, megjelenik hetenként kétszer: szerdán és vasárnap ELŐFIZETÉSI ÁRA: Helyben egy negyedévre ..............................................3 P — f Vidéken egy negyedévre ..............................................3 P 5o f Egyes szám ára ...........................................................12 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ ÉS LAPTULAJDONOS: DEBCSÉim OEXSé’ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Vác, Széchenyi-utca és Csányi-út sarkán. Telefon: 17. Kéziratokat nem adunk vissza. — Hirdetések, Nyilt-téu díjszabás szerint. — Hirdetések díja előre fizetendő. Vác szabadságünnepe A magyar katona-eszmény szolgálatában A bőripariskola puskásszázadának bemutatko­zása alkalmából Ha lenne szabályrendeletünk! a nemzeti lobogó használatáról, mindenki láthatná, hogy Vác vá­rosának lakossága felekezel- 'és rangkülönbség nélkül, egy szív­vel ünnepli március 15-ének gondolatát. Fogadalmi ünne­pünk már régen március 15-ike, melyet már akkor ünnepelt Kos­suth Lajos egykori kerülete, mi­kor tilos volt a márciusi gondo­latokról beszélni. Most nem lesz különvélemény, most ezrek ad­nak találkozót, hogy hódoljanak a Honvédemlék előtt. Délelőtt az összes iskolák szabadságün­nepet tartanak, melyeken a nö­vendékek vesznek részt. Ugyanebben az időben lesz­nek az egyházak ünnepélyes istentiszteletei is. Sorrendben első az Eötvöstéri új őrt. izr. hitközség ünnepélye, mely reg­gel 8 órakor lesz, melyen Fól­iák Fülöp főrabbi mond beszé­det. 1/29 órakor a katolikus egyház tarlja ünnepélyes istentiszteletéit a felsővárosi plébániatemplom­ban. 10 órakor lesz a reformátusok ünnepe és ugyanakkor az evan­gélikusoké. A ref. templomban Sáfár Béla, az evangélikusban Szommer Gyula mondja az ün­nepi beszédet. A Honvédszobornál A város ünnepéről a polgár- mester a következő felhívást bo­csátotta ki: Március 15-én Vác megyei város közönsége régi szokásá­hoz hiven, a Honvédszobornál nemzeti ünnepet tart. Gyülekezés délután 1/28 óra­kor a Konstantin-tér városháza előtti oldalán, indulás a Hon­védszoborhoz 3 órakor. A felvonuláson a hatóságok, egyesületek és iskolák a követ­kező sorrendben vesznek részt: 1. Leventék. 2. M. kir. állami Bőr ipariskola. 3. HONSz váci csoportja. 4. ÉME »Sas« 511. sz. csoportja. 5. Tűzoltó Testület. 6. Államrendőrségi őrszemély­zet. 7. Fegyintézeti őrszemélyzet. 8. iskolák, a következő sorrend­ben: Bóm. kát. elemi iskolák felsővárosi, Szí. Miklósién és alsóvárosi), református elemi iskola, ág. h. ev. elemi iskola, deákvári áll. elemi iskola, izr. elemi és polgári iskolák, Karo­lina elemi és polgári iskolák iparos- és kereskedőtanoncis- kola, polgári fiúiskolák, siket- néma-intézet és főgimnázium növendékei. 9. Reménység egye­sület. 10. Helybeli gyárak és ipartelepek munkásai. 11. Eme- rikána Vácia. 12. Nemzelőri zászló alatt a vitézek, fronthar­cosok, a városi, katonai és más hatóságok, testületek, valamint egyesületek. A Honvédszobornál az ünne­pély sorrendje: 1. Szabados: Magyar Hiszek­egy. Énekli a Váci Polgári Uál­kor. 2. Petőfi: Nemzeti dal. Sza­valja: Bessenyőy Mátyás mű egy. hallgató. 3. K. Pikéthy Tibor: Magya­rok imája. Énekli a Váci Pol­gári Dalkör. 4. Ünnepi beszéd. Mondja dr Farsang Endre, a kir. járásbi- róság elnöke. 5. Farkas Nándor: Magyar imádság. Énekli a Váci Remény­ség Egyesület énekkara. 6. Andor Károly: Magyar Gol­gota. Szavalja ifj. Bajna Tibor joghallgató. 7. Vincze: Szép vagy, gyönyö­rű vagy Magyarország... Elő­adja a M. kir. áll. Bőripariskola zenekara. 8. Erkel: Himnusz. Énekli a Váci Reménység Egyesület ének­kara. Felkérem a város lakosságát, hogy az ünnepélyen minél szá­mosabban megjelenni és a ház- tulajdonosok házaikat fellobo- gózni szíveskedjenek. Szabadság-lakomák A város több helyén lesz már­ciusi társasvacsora. így aSőregi- vendéglőben március 14-én ren­dezi vacsoráját a nyilaskeresz­tes párt. Ugyancsak társasva­csorát rendez régi szokása sze­rint a Petőfi-asztaltársaság. A város polgárságának együt­tes vacsorája az új Városi Sor­házban lesz, ahol katonaság, az állami és a városi hivatalok és testületek képviselői is megje­lennek. Az ünnepi beszédet Kor- nis Gyula dr országgyűlési kép­viselőnk mondja. Immár kél évtizednek messzi ködéből tűnik fel néha-néha a nagy világháború egy-egy ese­ménye s hangzik fel még egy- szer-egyszer a csatába induló virágos katonák szivet-lelket pezsditő harci dala... A nagy küzdelemnek emléke, amelyet a zöld mezőn véges-végig diadal­lal jártunk meg, de amelyet a zöld asztaloknál mégis-mégis gyalázatosán elvesziteí tünk. Nem valószinű, s nem is igen hihető, hogy amit elvesztettünk, ami nélkül tisztességes, gondta­lan magyar élet nincs, azt a zöld asztaloknál szerezzük vissza. Visszaszerezni azt csak azon a zöld mezőn lehet, ahol a ma­gyar katonát félve és becsülettel emlegették akkor, sőt emlegetik még ma is. Katonanép voltunk s akárki mit mond, katonanép vagyunk ma is. Ám a viszonyok, a ma adta lehetőségek s a még min­dig fennálló szörnyűséges el­nyomás nem engedik meg, hogy azzal a tündökletes fénnyel és pompával, azzal a hatalmas fel­készültséggel mutassuk katonás mivoltunkat, mint teszik azt a körülöttünk levő kis és nagy nemzetek egyaránt. Pedig jó volna, sőt szükséges, mert a pél­da igazolja, hogy ma a nemze­tek érvényesülésének az alapja a rendelkezésre álló erő és ha­talom. Mi, szegény magyarok persze mindebben nem pompázhatunk, mindezzel nem ékeskedhetünk. Nem, mert anyagilag erőtlenek vagyunk, de főként, mert tiltja Trianon. HáL akkor nekünk, magya­roknak ezek szerint már csak álmodozni szabad? Avagy bele­törődni a megváltoztathatatlan­ba? A tehetetlenül vergődő »szer­ződésóvók« raffinált, öncélú mes­terkedéseire bízni a magyar jö­vendőt? Ó, nem! Van még út a jobb magyar jövő kiharcolására, me­lyen" ha elindulunk, nem kell hajtóerőnek a kincs, amely utat nein szegélyezi ezerféle lilalom- i'a erdeje. Ez az út az, amelynek rovásához csak lelkesedés kell, régi dicsőségünk és nagyságunk tudatának ereje és a törhetetlen hit, az elérhető, kiverekedhető szebb magyar jövőben. Ez az út a magyar katonai eszmény szolgálata! Elsősorban a jövő nemzedék, az ifjúság ne­velése kapcsán. Mit jelent ez a szolgálat? Fenntartani és acélozni a ma­gyar ifjúságban katonás mivol­tunk érzetét és kikovácsolni azt a jövő ifjú nemzedéket, amely megfelelő szellemi és gyakorlati képzés mellett főként az Isten­ieleiem, a bátorság, a becsület, a tettrekészsóg birtokában lesz harcosává a nagy feltámadás­nak. A Bőripariskola tanári kara, tisztviselői és művezetői lelkese­déssel állottak a 111a gy a r k a t o n a- eszmény szolgálatába. Az elmúlt négy hónap eredménye alapján be is igazolódott, hogy a katonás fegyelem és szellem be­vezetése nagyon összefér, sőt nagy segítségére van a tanítói, nevelői munkának. Az intézet 170 gondozottját még az elmúlt év novemberében katonás rend­ben ifjúsági puspás - századdá formáltuk. Ma már megelégedés­sel állapíthatjuk meg, hogy el­gondolásunk helyes voll. Az ifjú­sági puskás-század az első be­mutatkozásra már mindennel felszerelve, teljesen készen áll. ltjainkat felettébb lelkesíti aZ érzés és a tudat, hogy ők már most is, ifjúkorukban, mint ka­tonák kezdhették meg a harcot a magyar föltámadásért. Azt a harcot, amelynek egykor majd igazi tetterős és vitéz katonái lesznek. Az ifjúsági puskás-század új katonás köntösében első útját az isten házába irányítja, hogy az új köntösben keményen dobogó magyar sziveiket az Isten mu­lasztja erősítse a további mun­kára. Az ifjúság eddigi iparko­dása s törekvése mindannyiunk­nak nagy gyönyörűségére szol­gál. Ez hajt bennünket továbbra is rendületlenül a kitűzött cél felé. Törhetetlen akarattal és szeretettel végezzük ezután is munkánkat. Ámde méginkább erősítene és fokozottabban lel­kesítene ebben a város lakossá­gának szeretete, megértő és jó- szándékú tál n o g a t á s a. Március 14-én, vasárnap ter­vezett első felvonulásunkra, amelynek pontos idejét a V. H.^ ban már közöltük, magyar sze­retettel meghívjuk a város kö­zönségét, fogad ja az if júsági pus­kás-század bemutatkozását azzal a szeretettel, amilyen szeretettel mi, a magyar katona eszmény szolgálatát vállaltuk és végezzük és amilyen lelkesedéssel ami »kis katonáink« katonás gyakorlatai­kat betanulták és be fogják mu­latni. Viszőniát ásra 1 nárei us 14-én a Kon s tan tin-téren! Vitéz László Árpád

Next

/
Oldalképek
Tartalom