Váci Hirlap, 1937 (51. évfolyam, 1-95. szám)
1937-03-10 / 19. szám
Ára 12 fillér Balaiip György dr piarista egyetemi tanár előadása a Líceumban A szerdai Katolikus Liceum előadója B alanyi György dr egyetemi rk. tanár, a budapesti piarista gimnázium igazgatója volt. Előadásának címe: Az Egyház és a szociális kérdés. Gondolatmenetét itt adjuk. A pogány ókor Amikor a kereszténj^ség a vb lágtör téliéi cm színpadára lépett, óriási társadalmi ellentéteket talált. Szabad ember és rabszolga között áthidalhatatlan ellentét tátongott. Még az ókor legkiemelkedőbb szellemei is csak lelkes házieszközt, vagy állatot láttak a rabszolgában. Milliók sínylődtek emberi méltóságuk elismerése nélkül a felső tízezrek szolgálatában. Mit hozott az evangélium? Az evangélium tanítása nyomán új társadalmi, állami és gazdasági rend körvonalai bontakoznak ki, amely a réginek merő ellentéte. A kereszténység legújszerűbb és legmerészebb tanítása az volt, bog}" minden ember egyformán isten gyermeke és halhatatlan lélekkel rendelkezik, tehát egyenlő. Minél jobban beleélték magukat az emberek a kereszténységbe, annál több szeretetet árasztottak. S a kereszténység nem alkotott új társadalmi, gazdasági elméleteket, nem csinált forradalmat — mégis valláserkölcsi tartalmának szertesugárzásával átalakította a világot. Szegény és gazdag, úr és rabszolga, férfi és nő, szülő és gyermek viszonya rövidesen gyökeresen megváltozott. Uj népek a történelem színpadán A 4. századra már áthatotta és életre galvanizálta a kereszténység a római társadalmat, de a "korhadt római birodalmat nem tudta s nem is akarta életre kelteni. Figyelme az új — vad, de tisztalelkű" — fajok, a germán népek felé fordult. Az ^ ő meJgkeresztelésük s a keresztény kultúrába való beleillesztésük a következő századok feladata. Ez természetesen nem ment simán s e fiatal, pogány népek szelleméből és szokásaiból sok árnyék esett az egyházra is, különösen a 9. és 10. században. E száradok megérdemlik a »sötét középkor« elnevezést, amelyet jogtalanul kiterjesztett a liberális felfogás az egész középkorra. Az 1000. év körül egy nagyszerű szellemi mozgalom, amely a franciaországi Clnny-ből indult ki, megújította és évszázadokra erjedésbe hozta a kereszténységet. i A keresztény középkor jellemvonásai A középkor fénykorának, a 11—13. századnak íegjellcmzőbb vonása, hogy a vallásos érzés uralkodott mindenen. Az akkori idők anarchistái, kommunistái eretnekek voltak. Jellemző még e korra a szolidarizmus, az együvé tartozás érzése. A középkor embere csak mint valamely közösség (egyház, céh, rend sih.) tagja érezte magát jól. Jellemezte még a munka szere- tete. Mig a pogány ember lenézte a munkát, addig a középkor szerzetesei fogadalommal kötelezik rá magukat, istentiszteletté avatják. A munkamegosztás mintaszerű volt: a lovag harcolt, a polgár űzte az ipart és kereskedelmet, a jobbágy pedig a földet művelte. Nem volt az életnek oly munkássági köre, amelyre szerzetesrendek, vagy más testvéri egyesületek: fraternitá- sok ne alakultak volna — így pl. útépítésre, hídépítésre is! Az újkori megpróbáltatások Az újkorban a hitújítással megbomlik a kereszlénység ideális egysége. Az egyház ez időtől szűkebb körben, saját kebelén belül folytathatja csak szociális tevékenységét. A 18. században a felvilágosodás indul döntő rohamra az egyház ellen. Jelszava: kiirtani a vallásos érzést! Majd következik a szekularizációk kora: az egyház kifosztása. Most már a létért kell küzdenie s e küzdelem gondjai rövid dőreelterelik a szociális tevékenységtől. A keresztényszocializmus De a 19. század közepétől újra a szociális kérdés felé fordul az egyház figyelme. Egymásután akadnak kiváló szellemek, akik az evangélium jegyében akarják megoldani a szociális kérdést. A legkiválóbbak: Ketteler, a nagy mainzi püspök, az angol Manning bíboros, akinek oly nagy volt a tekintélye, hogy egyizben közvetítő volt a dokkmunkások sztrájkjánál, az osztrák Vogelsang. A világszerte gyulladt apró tüzek hatalmas fáklyába lob- | bánnák, amikor XIII. Leó kiadja a »Rerum Novarum« encik. 1 ikát, amely az evangélium szellemében egész új megvilágításba hozza a társadalmi kérdést. Ez a keresztényszocializmus aranybullája. Ettől kezdve nagy lendületet kap e mozgalom. Nálunk Giesswein Sándor bontotta ki a keresztényszocializmus zászlaját — de legnagyobb apostola Prohászka Ottokár volt, aki életét tette rá, hogy az evangé-i lium szellemével telítse a magyarságot XI. Pius enciklikája óta a szociális kérdés az egyház érdeklődésének homlokterébe került és ezrek meg ezrek állanak a szociális munka szolgálatába. Mit tekint ma feladatának az egyház? E körlevelek óta erős vágy él a katolicizmusban, hogy az evangélium kovászával megújítsa a világot és megoldja a szociális kérdést. Bár az egyháznak természetfölötti célja van, mégis hivatása az is, hogy a földi életet megkönnyítse. A társadalmi ellentétek ütközőjébe áll s a szeretet szélsugárzásával tompítja az ellentéteket. Amint a kereszténység fellépésekor sem új társadalmi és gazdasági elméletekkel aratott diadalt, úgy most sem I ez kell, hanem a kereszténység mélyebb átélése és kisugárzása. Több és mélyebb kereszténységet egyesek és közösségek életébe — ez legyen a jelszavunk, ezzel enyhül a szociális krízis, mert a több kereszténység több szereldei és több igazságot jelent! A hatalmas történelmi tudásról tanúskodó, értékes és tanulságos előadás után lelkes ünneplésben volt része az előadónak, aki mély tudásával, komoly egyéniségével és lelkesedésének tüzével meghódította közönségünk szivét.-----—mwaM—--A GyóniTársaság előadásai A Gyóni Géza-Társaság március 13-án előadóestét rendez Dunavecsén, ahol a bevezetőt Molnár Lajos dunavecsei ref. pap, a társaság rendes tagja mondja. A fasiszta Olaszországról lesz szó a mai Líceumban A mai Líceum előadója Bik- kal Dénes dr OTI titkár, aki többéves olaszországi tapasztalatai alapján fog beszélni a fasiszta Bábáról s ismertetni fogja a fasiszta korporációs alkotmány- berendezést és az ottani szociális helyzetet. Előadása iránt nagy az érdeklődés. Kornis Gyula cseretanári előadása Bécsben Bécsből jelentik: Dr Kornis Gyula egyetemi tanár, a képviselőház alelnöke, vasárnap Bécs- be érkezett, hogy az egyetem meghívására cseretanári előadást tartson. Kornis Gyula dr professzor hétfőn délután »Neveléstörténet és szellemtörténet« címmel élénk érdeklődés mellett tartotta meg első előadását. Második és harmadik előadását kedden és szerdán tartolta, illetőleg tartja meg »Kultúra mint áll am cél« címmel. Áthelyezés Nógrád vármegye alispánja Laszka Márton dr szolgaidról a vármegyei árvaszéktől a rétsági főszolgabirósághoz oszlottá be, A ma emberéről Az Uránia hétfő esti előadása — polgármesterünk szavai szerint — pirosbetűs ünnep volt az Uránia előadások sorozatában. Zsúfolásig megtelt terem s feszült érdeklődés várta az illusztris előadót, Kemenes Illés dr pestvidéki tankerületi főigazgatót, aki a ma emberéről szólt. Megvilágította a hallgatóság előtt, hogy amíg a békeidőben, amikor jómódban éltünk, lelkűnkkel s az Istennel keveset törődtünk, addig ma a nélkülözések, küzdelmek és gondok közepette az emberek lelke inkább fordul Isten felé. Bizonysága ennek az, hogy sohasem épült annyi templom, mint ma. Vonatkozik ez nemcsak a katolikusokra, de a többi vallásfelekezetre is, mert ez általános lelki szükséglet kielégítés utáni vágy. Jelenti ez az anyagelvűség csődjét, mert az emberek az anyagon kívül olyasvalamit keresnek s olyan után vágynak, ami lelkűket elégíti ki. De nemcsak a vallásos éleiben, hanem a művészetek, az irodalom terén is ezt a jelenséget tapasztaljuk. Más oldalról tekintve a ma emberét, igen soknál hiányzik valami, hiányzik a magyarságnak erőteljes tudata, át- érzése és élése és hiányzik igen sokaknál az érző szív. Ma sajnos, sokan adják el magukat pénzért s lesznek hazájuknak, fajuknak, nemzeti történelmünknek, magyarságuknak árulói. A másik hiány, a szív hiánya sem kisebb baj. 1 Részvétlenek vagyunk embertársunk, magyar testvérünk baja, szenvedése, gondja iránt, csak a magunk javát nézzük és keressük. A gyönyörű előadást Ruszthi Rusztek Lajos dr elnök köszönte meg. Wolkóber János tanár kedves nótatanitása következett ezután.
