Váci Hirlap, 1937 (51. évfolyam, 1-95. szám)
1937-03-03 / 17. szám
17. ssäm &ác, 1937 március 3, szerda ára 12 fillér 51-ik évfolyam Politikai és társadalmi hetilap, m«2cjfeIeis$R laeíleoRéint feéíszer: szerdán és vasárnap ELŐFIZETÉSI ÁRA: Helyben egy negyedévre ........................................3 P — f Vidéken egy negyedévre . ....................... 3 P 5o f Egyes szám ára....................................................12 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ ÉS LAPTULAJDONOS: DEBC§É!m »EZS© SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Vác, Széchenyi-utca és Csápyi-út sarkán. Telefon: 17. Kéziratokat nem adunk vissza. — Hirdetések, Nyilt-téü díjszabás szerint. — Hirdetések díja előre fizetendő. mmnHBawuuHU 553 ezer utas Vácról Városunk a MÁV forgalmában kilencedik helyen áll A magyar statisztikai zsebkönyv 1936-os évfolyamában, mely az 1934-es adaLókat dolgozza fel, érdekes összehasonlítást olvashatunk az ország legnagyobb személyforgalmú vasúti állomásairól. Ezek között igen előkelő rangszámmal, kilencedik helyen áll a sorban Vác, megelőzvén még olyan városokat is, mint Szeged, Miskolc, Kecskemét, vagy Győr. A statisztika szerint 1934-ben Vácott 553 ezer utas szállt vonalra. Ez a horribilis szám napi 1460 főnek felel meg. Ha e számot a városnak 20960 lakosiához viszonyítjuk, akkor azt látjuk, hogy a naponkénti utasléli- szám majdnem pontosan 7o/0pát képezi a város népességének. A naponkénti utasok számának a város összes lakosságához való viszonyítás mellett Miskolc személyforgalma csaki'3ra. Szegedé pedig alig V6-a Vác forgalmának. Utasforgalmunk természetesen több mint 80%-ban Budapestet táplálja. Hogy a pestkörnyéki jelentősebb települések mennyire csak a főváros »éjjeli menedékhelyéül <■ tekinthetők, eléggé bizonyítja a 13000 lakosú Vecsésnek 622 ezer főnyi évi forgalma. Itt 12.90/0 a viszony- szám. Még feltűnőbb Dunakeszi'- Alag állomás helyzete, me y Budapest és Rákospalota,-Újpest személyforgalma után a harmadik helyen áll évi 779 ezer utasával. lé két község lélekszáma együttvéve kb. 8500, tehát a forgalom viszonyszámitással a lakosság 250/0-át teszi ki. Ha tekintetik vesszük, hogy Dunakeszi lakosságának nagyobb része gazdálkodó, míg Alagé inkább tisztviselő és alkalmazott, akkor magának Alagnak százalékszá- rflát minden túlzás nélkül 30— 35%-ban tehetjük. Sokféle következtelés vonhac tó le e felsorolt számadatokból. A sok utas élénkséget, általában gazdasági forgalmat jelent, de bizonyos érdekek szempontjából nem tiszta haszon ez a nagy személyforgalom. Sok pénz kimegy a városból, ami Pestből való jelentősebb távolságunk esetén iparosaink és kereskedőink megélhetését javítaná. Ez az 550 ezres szám kétségtelenül mutatja a főváros érdekkörébe való mind erősebb eltolódásunkat. Jegyezzük fel összehasonlitáí- sul és okulásul, hogy háború előtt, 1914-ben Vác a MÁV személyforgalmában a hatodik helye]] feküdt, meri naponta hatezer utas szállt fel a vonatokra állomásán és az évi váci utasforgalom meghaladta a két milliót. Miután pedig 1911-től egy-két ezerrel nőtt is lakosainak száma, még nagyobb forgalomról kellene 1937-ben beszámolni. Ha ez nincs, annak csak az lehet az oka, hogy elszegényedtünk, vagy hogy a vonat drága. Ilkáméiban: ESfiszé, kép, film — «az ipari balesetek ellen! Hetet harangoztak s már megszólaltak »A vig kovácsok« a hanglemezen. Azután az Uránia vezetőjének bevezető szavai. Most a keskenyszallagú filmről, az iskolai filmoktatásról beszélt, mert éppen ez volt időszerű. Az est előadója azt is hozott illusztrálásra. Utazó táskában vetítőgépet, filmet s azzal járja az országot. Szép veiitőképek, maguk készítette filmek. Jó pedagógusok: jó szemléltetés fél siker. A szónál jobban megmarad a kép. 1 S a film, amit szeret a közönség. Már harmadszor jár Vácon Gordon András műszaki felügyelő. Hangja ismerős már. A képeit változtatja mindig, hogy meg ne únják. Hangja is kellemes s szava meggyőző. Mindenfajta ipari gépet megmutat: fa- megmunkáló-, szövő- és erőgépeket. Megmutatja úgy, ahogy régen dolgozlak rajtuk, vagy még most is dolgoznak, ahol nem védik a munkást s bemutatja azután a gépeket a védőszerkezetekkel. Persze, hogy mindenki azt mondja rá, így kellene mindenhol felszerelve lennie a gépeknek és sokkal kevesebb lenne a baleset. Hétfő Nagymaroson Vasárnap zajlott le a nagymarosi, helyesebben: az ipoiy- szalkai kerületben az időközi képviselőválasztás, melyen Nagy Emil volt ' igazságügyminiszter győzött csekély, 178 szótöbbséggel. Az ellenfél meghajolt a győzelem előtt, mert nem tud kifogásokat felhozni, mert nem volt erőszak és mi más. A magyar képviselőháznak nagy nyeresége Nagy Emil és van abban talán valami figyelmeztetés, hogy végváron, csonka választókerületben kapott mandátumot Magyarország leglelkesebb, legkitartóbb békeszerződés revizionistája. Mandátumát az elcsendesedett választói központban, Nagymaroson hétfőn vette át a választás elnökétől, Labancz Lászlótól és kedden már a képviselőházban ünnepelték, hogy a vezér ezentúl az ország házából szólalhat meg a nemzet igazsága mellett. Kovrig' Béla dr a Líceumban : A* állaim és a társadalom szociális kötelességei Szerdán, február 24-én Kov- rig Béla dr egyetemi m. tanár, ÜTI igazgató adott elő a Líceumon a szociálpolitikáról és szociális reformról. Előadásának gondolatmenetét itt adjuk: Isten, ember, társadalom Minden szociológiai vizsgálódásnak kiindulópontja Isten és az ember. Az ember célja a minden érték kútfejének, foglalatának és urának: Istennek megismerése, szeretete és szolgálata. A bölcselet az ember két arculatát ismeri. Az egyik, az Isten felé forduló, lelki arculat a személyiség. A másik, a világ felé forduló arculat, amely kifelé megkülönböztet bennünket egymástól, az egyéniség. A társadalomnak, mint minden közösségnek rendeltetése az ember-személyiségek célját: Isién felé szárnyalásukat elősegíteni. A társadalom egyedüli célja, hogy az egyes személyiségek elérjék célúkat. De ezt csak úgy tudja elérni, ha az embernek földi síkon mozgó arculata, az egyéniség aláveti magát a társadalomnak és lehetővé teszi ennek, hogy ez a személyiséget szolgálja. A társadalom tehát csak akkor teljesítheti kötelességét a személyiséggel szemben, ha az egyéniség alávetve magái teljesíti kötelességét a társadalommal szemben. Mi a szociálpolitika? A szociálpolitika az emberi méltóság és létjog érvényesítését a mindenkori társadalmi környezetben keresi. Tehát mindig számol az adott helyzettel. Az a sorompó, ameddig elmehet: a tőke, illetve vállalkozás rentabilitása, jövedelmező s ég e. Ezen túl nem mehet, mert rentabilitás nélkül nincs tőkeképződés, enélkül nincs foglalkozási lehetőség. Ha a szociálpolitika úgy látja, hogy a rentabilitás korlátjai között nem lehet az emberi méltóság és létjog érvényesítésében kellő mértékben előrehaladni, akkor az ember-személyiségeket szolgáló társadalomnak, az államnak kötelessége beavatkozni: szociális reformhoz folyamodni. Ali a szociális reform ? A szociálpolitikával szemben a szociális reform nem az adottságokból indul ki. Feladata új arányokba igazítani a gazdasági erőket, hogy a közjó szolgálatában szükséges eredményt ellehessen érni. Igazi szociális reform csak akkor jöhet léire, ha az emberi méltóság és létjog szemmeltarlásával az egész gazdasági élet átalakul. A szociálpolitika és szociális reform útjai nem egymást kizáró lehetőségek. A szociális reform korszakában is szükség van állandó, tudatos szociálpolitikára, enélkül rengeteg kulturális és biológiai érték menne veszendőbe. A legveszélyesebb társadalmi feszültségek Meg kell vizsgálnunk, mélyek azok a legsürgősebben megoldandó szociálpolitikai feladatok, amelyek a mostan adott magyar helyzetben megvalósíthatók az államháztartás különös megterhelése nélkül. Előbb azonban szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy a történelem tanúsága szerint a legveszélyesebb társadalmi feszültségek akkor állanak elő, ha radikalizálódott I intelligencia találkozik nagy lö- megnyomorral. Ha nézzük, hogy milyen sürgős és könnyen keresztülvihető intézkedés lehetséges ez intelligencia (magánalkalmazottak, orvosok, ügyvédek, iróemberek) körében, kettőt emelhetünk ki. Az első a magán a 1 k a 1 m a z o 11 a k jogviszonyainak rendezése. Vannak vállalatok, amelyeknél e jogviszonyok rendezése az íratlan erkölcsi törvények szellemében történnek. De a többségben lévő többi vállalatot is a törvény erejével erre kell szorítani. Másodszor gátat kell vetni a diplomások további szaporításának. Ha ezt az am úgyis nagy számot tovább nem duzzasztják, a birtokon belüliek helyzete javulna. Szembetűnő jelenség az az aránytalanság is, amelyet akkor tapasztalunk, ha az ipari munkásság és agrármunkasság szociális védelmét hasonlítjuk ösz. sze. Az agrármunkásság van itt nagy hátrányban. Ennek eredménye a nagy arányokat öltő városbatódulás. Ez aránytalanság kiküszöbölése a legsürgősebb feladat. Ezért a nemzeti jövedelemnek közhatalom által mobilizálható részét a mezőgazdaság felé kell irányítani. Sürgős és kivihető agrárszociális feladatok Egyik legsürgősebb feladatunk a mezőgazdasági népesség csökkent kereső képességű vagy keresőképtelen tagjainak (ag-
