Váci Hirlap, 1937 (51. évfolyam, 1-95. szám)

1937-02-21 / 14. szám

VÁCI HÍRLAP 5 Vác iparának és kereskedelmének elsőszámú közellensége: a Szentistvántéri piac kodásokat. Vannak kik még úgy Sztranyavszky Sándor kitiltot­ta a városháza környékén heti­vásárok alkalmával álldogáló fa­lusi kocsikat, a volt polgármes­ter pedig sietett eleget tenni, mert a kívánság jogos volt. Az autóforgalom a mi varosunkon keresztül bonyolódik le s az autók száma egyre több lesz, me­lyek heti- és országos vásárokon már alig tudtak átvergődni a kocsitömegeken. Ezek formáli­san elzárták az utat! A gyors in­tézkedés tehát helyes volt, a piac nagy része a Szent István-térre került. A közönség az áthelye­zést vegyes érzelmekkel fogadta. Ez a piac egy-két fillérrel min­dig olcsóbb a városházelőttinél, de megközelíteni — szörnyűség! Tavasszal ősszel, télviz idején, mikor nincs fagy, szánalom néz­ni a sárban elsüllyedő embere­ket, főként pedig a nőket! Krak- ker polgármester szeme elől el­tűnt a piac — mostohagyermek lett. Ki törődik a nyáron poros, más évszakokban sáros, de mi­lyen sáros piaccal? Pedig a vá­ros nem szánalomból adta oda a falunak. Nagy, igen nagy hely- pénzelt szed be és így a Szénit István-lér neki a kg óbb fejős­tehene — befektetés nélkül. Ret­tenetes meghallgatni a károm­beszélnek, hogy a legelső szent király terének nem szabadna igy festeni! Ezeknek a szelíd szava persze nem jut el a város­háza emeletére. De a káromko­dásokat meghallja Nell Sándor és akkor két-három kocsi sala­kot hoznak. Majd aztán megint a sár és viz győzedelmeskedik a salak fölött, igazán itt az ideje, hogy a Szent István-térre gon­doljanak. Jövő évben szoborle­leplezéssel, külföldiek Vácra csá­bításával akarjuk megünnepelni a püspökséget alapító szent ki­rály emlékét. Ki hisz azonban a mi tiszteletünk őszinteségében, mikor a szent királyról elneve­zett téren ma többet káromkod­nak, mint vásárolnak. Itt már tenni kell áldozatok árán is tet­szik, vagy nem: hordják össze a Széchenyi-ulca rozzant járda­köveit és a teret kövezzék ki. Ne engedje ki a piacot a kezé­ből a város. Máris sokat beszél­nek arról, hogy Felsőgödre és Alagra mennek a kocsik s eze­ket már a váci kereskedők el­vesztették. De a jelentő^ hely­pénzért jár is elvégre valami, hogy az enyhe piaci szóval él­jünk: azt a teremburáját! Téli tea-rum, konyak­szükségletét nagyon olcsón szerezze be Intzédy S. utódánál: Orajkó László tűszerüzleiéiien, ¥ác, KansUafin-iér Hirdessen a VÁCI HIRLAP-ban FIGYELEM § Finom fűszeres savanyított házi káposzta és répa; pécsi pogácsasajt (gwargli) és kü­lönféle sajtok; naponta friss teavajak és csemege juh- túrók; legkorábbi express- borsók, takarmányrépa és gazdasági magvak; állandóan vérpiros, sárga fajnaranceok és citromok viszonteladók részére is jutányos árban kaphatók Kálmán József tea-, rum- és csemegeüzletében, Vác. 387/1937. tk. sz. Árverési hirdetmény-kivonat Dr Bergmann Mihály ált. képv. Nagymaros és Vidéke Hitelszö­vetkezet vegrehajtatónak Virág József és neje Szikriszt Anna végrehajtást szen­vedők ellen indított végrehajtási ügyében a tkvi hatóság elrendelte a végrehajtási árverést 210 P 30 f eddig megállapított per- és végrenajtási költség és járulékai behajtása végett a vámosmikolai kir. já­rásbíróság területén levő Nagymaros köz­ségben fekvő a végrehajtást szenvedettek nevén álló s a nagymarosi 1279. sz. íjkv- ben A I. 1. sorsz., 394 hrsz. alatt felvett 398. sz. ház és udvarra 2700 P. I. 6—10. sor-, 4043, 4119., 4349., 4526 , 4637. hrsz. alatt felvett Türkengrund, Kis-csitár, Nagy- csitár és Mülilgrund dűlőkben fekvő szán­tókra és rétre 1083 P 50 f., 11. 1—4. sor-, 3829/17., 4301/203. hrsz. alatt Herschaft- grund és vadállói legelőkre, közös legelő es erdőillletőségekre 917 P 50 f. 111.1—2 sor-, 4524. és 4525. hrsz. nagycsitári szán­tókra 216 P 50 f. fi. sor-, 1568. hrsz. 1. grábeni szőlőre 83 P és f2. sor-, 4453 hrsz. nagycsitári szántóra 69 P kikiáltási árban és pedig a C. 15. alatt Szikriszt Mihályné Stenczel Terézia javára beke­belezett kikötmény érintetlenül hagyása mellett. A tkvi hatóság az árverésnek Nagy­maros községházánál megtartására 1937. évi április hó 30. napjának d. u, 3 óráját tűzi ki és az árverési feltételeket a következőkben áltapitja meg; Az árverés alá eső 394. hrsz. ingat­lant a kikiáltási ár felénél, a többit két­harmadánál alacsonyabb áron eladni nem lehet. Az árverelni szándékozók kötelesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10#|*-át kész­pénzben, vagy az 1881 LX t. c. 42 §-ában meghatározott árfolyamnak számított óvadékképes értékpapirosban a kiküldött­nél letennni, vagy bánatpénznek előzete­sen bírói letétbe helyezéséről kiállított letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláírni. Az, aki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb Ígéretet tett, ha többet ígérni senki nem akar, köteles nyomban a kiki­áltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa Ígért ár ugyanannyi százalékáig kiegészieni. Vámosmikola, 1937 február 3. Dr Hints s.k.,kir. jbiró. Víz Zoltán utolsó költeménye Kórágyon, 1934 Olt künn zajona az élet árja Itt benn csend ül a lelkeken, Ott hajszolják az élvei, álmot, Itt csak könny, fájdalom terem. Milyen törékeny lény az ember, Ezer vész les rá mindenütt, Míg messze tervez önmagában A kór váratlan rajta üt. így vándorlónk folyton veszélyben Damoklesz-kard fejünk felett, Magát, hogy senki el ne bízza Kérdője] itt a végezet, Ki duzzad életkedv hevétől Annak e ház nagy iskola, Mindentelő] nyomornak, kínnak Hangzik fel rettentő jaja A szenvedés nagy fék, amelyet Követhet lelki tisztulás, Ha ember önmagába szállva Megérti üdvös szózatát. S vigasztal e komor falak közt S lelket emel a gondolat, Hogy, bár anyagnak él sok ember, Győzelmet itt eszmény arat. Itt hűn követik a keresztet S legfőbb tanát, mit hirdetett: Hogy fent az égben legbecsesebb A könny-letörlő szeretet! Víz Zoltán. I vidéki újságok ünnepük az 50 éves Háci HiHapoi A Magyarországi Vidéki La­pok Országos Egyesületének el­nöksége a köveikező bensőséges sorokat intézte a »Váci Hírlapié­hoz: »Nagyságos Főszerkesztő Ur! Az ország egész vidéki ma­gyar sajtója mélységes tisztelet­tel köszönti Nagyságodat a »Váci Iiirlap« ötven esztendős nagy­szerű munkásságának emlékün­nepe alkalmából. Az életnek ki­magasló mérföldköve ötven esz­tendő, hosszú, végtelen sora egy­mást követő esztendőknek, mely ulán mcg'hatotLsággal és. a leg­mélyebb tisztelettel áll meg min­denki, hogy a mai, talán legne­hezebb időben, nemesen teljcsi- tett munka után megbecsülését, ragaszkodását fejezzle ki pilla­natnyi pihenőjén e hosszú újtján. Nagyságodnak alkotásokban gazdag munkássága közismert előttünk, legnagyobb csendben, zajtalanul teljesített munkája minden emberi cselekedet kö­zött Lalán a legnemesebb, leg­szebb, mivel a »Váci Hírlap« öt­ven esztendeje majdnem minden napján, a nap minden óráján egy-egy szenvedőnek, az élet or­szágút ján összeroskadt ember­nek nyújtott vigasztalást, re­ménységet, emelte fel és törölte le a könnyeit. Ezeknek a gyö­nyör ííen szép, nemes emlékek­nek ezer és ezer elszakíthatatlan drága arany szála ez az ötven év. amelynek fordulója alkalmából lelke egész szereidével és mély­séges ragaszkodással köszörűi Nagyságodat és újságját az or- szág egész magyar vidéki saj­tója. Mély tisztelettel: Gcilówich Jenő iőszerkesztő, elnökigazgaló. zsidóasszony legszebb Jellemvonása : a jótékonyság“ A Váci Izr. Nőegylet az ef- mnlt napokban tartotta beszá­moló közgyűlését dr. Oberlän­der Józsefné elnök vezetése moh- lett, melyen Starnberger Rezső hitközségi elnök is meg jel ént és a NőegyleL hivatásáról beszédet mondod. Neumann Nándor főé titkár összefoglaló jelentésében hírül adta, hogy az elmúlt évi­ben 1200 pengővel több folyjt be, mint az előző esztendőben, igy 1200 pengővel nagyobb jö- tékonyságol is gyakorolhattak. Azt mondotta, hogy a zsidó aszt szony legszebb jellemvonása a jótékonyság, ürülünk, hogy ezt a megállapítást fennen liangozl tathatja egy jótékony egyesület. Szereínők hallani és megírni, hogy a más felekezetek asszo­nyairól is ilyen hivatalos nicgt- áliapitás jut át a köztudalba! Névváltoztatások A m. kir. belügyminiszter megengedte, hogy Ocasek Ká­roly műszaki tisztviselő nevét Ocsai-ra; Spolvind Ferenc nevét Solymosi-ra; Seliwarcz József Vm. útkaparó nevét Sashalmi-ra; Sladecka János őrmester névéit NyiLrai-ra magyarosíthassa. Nagwrososi az utcán szedik le a Sábákról a csempészett sárcipőket Idegen ügynökök útján beho­zol! nagyobb gumicipőesempé- szclre bukkantak a pénzügyi kős­zegek Nagymaroson. A gumiáru csehszlovák területről jutott a községbe, hol csakhamar széf­kapkodták az olcsó hó- és sár- cipőket. Mosl polgáriruhás hatósági egyének figyelik az utcákon já­rókelők lábbeliéit s szedik össze az ilyfajta árukat. Még az utcái­kon is levettetik a gyanús porté­kái az emberek lábáról. Árúelj- kobzással és pénzbüntetéssel sújtják a kihágást elkövetőket. \ v

Next

/
Oldalképek
Tartalom