Váci Hirlap, 1937 (51. évfolyam, 1-95. szám)

1937-02-21 / 14. szám

•**!> ■■ ‘VMJSKES v. a c í hírlap Domokos ßndoi* —* wás’osi ká|3%y2selö Az új tűzrendésze ti törvény elrendeli, hogy a tűzoltóparancs­nok mindenkor tagja legyen a képviselőtestületnek. Ennek alap­ján Domokos Andor, az Önkén­tes Tűzoltó Testület parancsno­ka ezentúl megjelenik a városi közgyűléseken és annak határo­zataiban részivesz. így lett né­hány hónappal ezelőtt a kép­viselő testület tagja Hofer Fe­renc dr m. kir. tisztiorvos is, kit a közegészségügyi törvény tett meg városi képviselővé. fiz sédé iraost más* kamatokkal jár A városi adóhivatal felhivja az adózók figyelmét arra, hogy a folyó évi I. negyedévi adó már február 15-ig befizetendő lett volna. Aki ezt a fizetést elmu­lasztotta, február végéig annál inkább pótolja, mert végrehaj­tás alá kerül s'márciusi fizetés esetén a kamat is nagyobb lesz és még a végrehajtási költséget is felszámítják. Kedvező feltételek mellett: Üzleti folyéazámfái- Beiéiels Ml ill» és beit©!®!* átutalástól» ' kölcsönök mm EGYHÁZMEGYEI TAKARÉKPÉNZTÁR R.T. Hegyes Álapítv&nyob Reüeífisíjte KONST ANTIN-TÉK A falu válságáról volt szó a váci főis­kolai hallgatók között Az Emerikána most folytatta estélyeit és legutóbbi gyűlésén a magyar falú szomorú helyzete került sorra. Ternák Gábor Bu­dapesti főiskolai igazgató volt az előadó és előadását a következő gondolatmenet­ben fűzte: Tanulmányozzuk, hogy mi a 1) ar a sz 11 ár s a d; 11 o m n a k mostani helyzeté és mi ennek a vizsgálat­nak az eredménye. A vélemény igen iesiijtó. Egyes Íróink sze­rint Magyarországnak nincs sze­repe Európa életében. Kialakulj az a felfogás, frázissá ismétlő­dik, hogy Magyarországon há­rom mííiió koldus van. A nincs­telenek milliói és a nagybirto­kosok ezrei állanak egymással szemben, de az öt millió őster­melőnek nem rózsás a helyzete. Mi idézte ezt elő? És ki törődik a parasztság sorsával? A la­kosság társadalmi osztályokra oszlik, mindegyik ■ társadalmi osztály csak egyedül a maga sa­ját érdekeivel foglalkozik, telje­sen elszigetelődnek egymástól. A magyar parasztnak nemcsak gazdasági válsága van, hanem válsága, van szellemi téren is. Nincs szerves összefüggés társa­dalmi rétegeink közöli. Mint gyarmat szerepe! falusi réte­günk. A világháború züllcsztelie el a falu lelkiségét. Most változik a helyzet, a nyomorúság készítette a parasztságot, hogy magihoz térjen, de a lelkiegyensúlyáit nem az ősi vallásban keresi, hanem a szektában. A technika a maga fejlődésé­vel egészen távol esik a paraszt­ságtól. A technika hasznát csak a városi nép élvezi. A fékevesz­tett technikában azonban ez is elveszti egyéniségét, nem találja lelkét. A falusi ember pedig só­várog és fél a technika csodái- j tói. Kulturális téren a falusi em­ber úgy van, mint a techniká­val. Racionális sóvárgás a tudás felé, amelyből csak morzsákat kap. A valóság pedig az, hogy a falunak teljes a magárautaltsága mind társadalmi, technikai, gaz­dasági és kulturális lécen. A falu önmagában forr és próbálja kitermelni azokat a megoldásokat, amiből a jövője kiindulhat. Programot kell adni. Az egyetemi ifjúságnak feladata, hogy fel világosítsa a falut, mert csak mi fiatalok tudunk valamit elérni. Kötelességünk a paraszf- lársadalommal foglalkozni. Meg kell ismerni a falut. A paraszt­ság lelki felépítésévé! kell íisz- lába jönni. Jól szervezett re­formmal tudunk eredményt el­érni, mert a parasztság semmi esetre sem találja (bár keresi) fatális helyzetének ki út j át. Szellemi éretünk a népi kul­túrából vette gyökerét, azt akar­juk, hogy nemzeti és népi le­gyen kulturális életünk. Magyar- országon az élet elöreged elit, csak egy fiatalos lendület indít­hatja m- g a helyes vér keringésit, miként Olaszországban és Né­metországban. Ezt megoldani természe lese n m á ról-h o I n apr a nem tehet, de meg kell kezdeni. Na érdekese! tuti közölje velünk levélben, telefonon. Titoktartók vagyunk! I—--------------—““! SAJÁT SZÉKHÁZ <4 BASF VÁCI TAKARÉKPÉNZTÁR A Magyar Xemzeti flank mellékSselye ?á«, Koiistantln-tér 15. Telefon: 8S Kölcsönöket kedvező .feltéte­lekkel folyósít Elfogad betéteket és azokat aranyértékben fizeti ki Kxporíáiók rés*éré tanúsítványok kiadása Váe és Környékére Hz anyakönyvezel© — Tébsri Tauber Ferenc anyakönyvve­zető helyettesnek és közgyám­nak a belügyminiszter megen­gedte, hogy nevét Táborira ma­gyarosíthassa. Csütörtök őst wáriísi közgyűlés A városi képviselőtestület már régen nem tartod közgyűlést. A polgármester csütörtökre, feb­ruár 25-re összehívta a képvi­selőtestületi közgyűlést, mely elé 28 ügyet terjesztenek határozat- hozatal céljából. y ♦Á»R»o«Sti Szembatcn 4 6 8, vasárnap 2-4 6 — 3 érakor, 20 70 $9iSérEg. OíCKE^S „Két város“ cimü regénye után. GUILLOTINE ftanaid Caiman, Elisabeth Allan — Ezen film két és félmillió került. Bastille ostrom-jelenete 1 millió dollárt emésztett fel. dollárba Jön ! 40 éves asszony, Vi ájdiim. Jön! Emlékbeszéd Víz Zoltán poéta-pap féléit A „Váci Múzeum Egyesület“ január 6-án tartott közgyűlésén mondotta Varázséji Béla dr A »Váci Muzeum Egyesület« egyik célja, hogy városunk ki­magasló alakjainak, a közjó elő­mozdítóinak, a város életében kiváló szerepet vitt egyéneknek, különösen a múzeum iránt jó­indulattal visel lelett nevezetes férfiaknak emlékét kiemelje a korai feledés homályából és em­lékezetüket emlékbeszéd tartá­sával örökítse meg Vác annáler selben s igy nemes törekvésűi­ket, érdemeiket buzdító például elénk varázsolja. Akiről ma megemlékezni aka­runk, Vác városa iráni egész életében forró szeretettel visel­tetett s ha anyagilag nem is le­helte, de szellemileg kincseket halmozott arra és igy megér­demli, hogy róla emlékezzünk. Viz Zoltán váci poéta volt. Bár nem volt váci születésű, de kora gyermekségétől fogva itt nevelkedett, ill végezte összes is­koláit, itt szenteltetett pappá és ezért mindenkor vácinak tartot­ta magát. A »Váci Hírlap«, midőn 1933. évi 30. számában legújabb ver ses könyvét az Alkonyaikor címűt ismertette, e címet adta közleményének: »Váci poéta új könyve. Jóllehel sok költőnk művében előfordul ősrégi városunkra vo­natkozó említés, de egyik sem énekelte meg oly sokszor és min­den nevezetesebb mozzanatát, mint ő. Múzeumunknak egyik legré­gibb alapitó tagja volt, annak ■megnyitására 191 (5-ban dicsőítő ódát zengett és élte végéig min­dig nagy érdeklődéssel kisérte annak működését. Életrajzi adatai a következők: Viz Zoltán született Nagydo­boson (Szalmái* m.) 1805. aug. 3-án. Szülei voltak: Viz Alajos és Tóth Emerencia. Apjának foglalkozása: középbirtokos, aki földjeit eladta, majd újabbat vett, majd ezt is eladta és végül mint pénztőkés, aki pénzét ka­matra adta ki, fejezte be földi pályafutását és mondhatni va­gyonát, mert a rossz helyre ki­helyezett pénzei 80—90 o/0-ban elvesztek. Zoltán gyermekkorát részben Nagydoboson töltötte, ahol hét éves koráig lakott szüleivel, akik miután földjeiket eladták, Mária- nosztrára költöztek és olt vásá­rollak birtokot. Mikor a Zoltán gyerek és idősebb testvére: Ár- -pád a gimnáziumi kort elérte, a szülők eladták márianosztrai birtokukat és Várra költöznek, Üt néhány házat és szőlőt vet­lek, a többi pénzt kihitelezték kamatra. Atyja tanult ember volt, jogot végzett a budapesti egyetemen, ami abban az idő­ben nagy dolog volt, de hivatalt (leszúrnitvá a váci városházát, ahol 3 napig volt) soha sem1 vál­lalt. Viz Zoltán iskoláit Vácon vé­gezte. Bár az alsóbb osztályok­ban gyenge tanuló volt, de ér­telme fe jlődésével s kitartó szor­galmával a felsőbb osztályok­ban mindig az első tanulók közt foglalt helyet. Midőn hivatásit követve a papi pályát választó életcéljául, a négy éven át tarló theologiai kurzuson is mindig jeles tanulónak bizonyult. Már itt kezdette meg irodalmi mű(- ködését s a papnövendékek irow dalmi iskolájában: a »Pázmány Egylet«-ben kitűnt dolgozatai­val és verseivel. Elvégezvén alhcologiát, 1888. jut. 1-én pappá szenteltetett. A váci székesegyházban tmegtart­ván első szentmiséjét, Kosdra került káplánnak, ahol a hívek nagy diadallal fogadták, mint az öreg Víznek a fiát, akihez ők pénzért jártak. Kösdról rövid időre Sződre, majd Tápiószeló- re, Mindszentre került káplán­nak. lit több időt töltött. Azután Nagykőrösön lelt segédlelkész, 1894-ben pedig a betegeskedő baráti Huszár Antal apát-plébá­nos mellé küldetett Abonyba, mint administrator a lelkiekben. Már mint administrator öt új tantermet és katolikus munkás- egyletet szervezett ott. Az ottani liivek nagyon megkedvelték őt, mert nemcsak lelkészi teendőit a legpontosabban végezte min­denkoron, hanem a társadalmi életben is kivette részét s iro­dalmi lag is szépen működött. ltX jelentek meg első Ízben költe­ményei egv kötetben, és -szer­kesztette az »Abonv« című la­pot. Terve volt, hagylia megüre­sedik az abonyi plébánia, ezt megpályázza, annál is inkább, mert komoly kilátása volt reá, hogy a közbirtokosság, mint palrónus, szivvel-lélekkel mel­lette lesz. Minthogy azonban már önál­lóságra törekedett 1899-ben megpályázta az üresedésben le­vő Kimszentmiklóst, és meg is kapta. Legszebb férfi korában (még csak 34 éves volt), midőn Kúnszenlmiklósra került, bot a lakosságnak csak fele volt kato­likus, s ahol egy, az idegenek előtt méltán urasági istállónak kinéző rozzant plébánia-lakot, egy kápolna-nagyságú ócska templomot talált. Roppant ener­giával neki feküdt a munkának és összehozta a szükséges költ­ségekéi. Épített új díszes tcmplo-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom