Váci Hirlap, 1937 (51. évfolyam, 1-95. szám)
1937-12-08 / 92. szám
Ára 12 fiiiér 51 -ik évfolyam 92. szám Vác, 1937 december 8( szerda Politikai és társadalmi t*etllap>, meofeíeBlk heíenké»í kéíszer: szerdén és vesómfif; ELŐFIZETÉSI ÁRA: Helyben egy negyedévre ......................................3 P — f Vidéken egy negyedévre......................................3 P 5o f Egyes szám ára.................................................12 fillér < FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ ÉS LAPTULAJDONOS: DERCSÉNTI DEZSé SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Vác, Széchenyi-utca és Csányi-út sarkán. Telefon: 17. Kéziratokat nem adunk vissza. — Hirdetések, Nyilt-tér díjszabás szerint. — Hirdetések díja előre fizetendő. EMmmMmmamBrnBaBBUMmaummuBamamaammmmm Nincs zászló! Egy íiyú 1 larok 11 yi szabályrendelet segítene a szégyenteljes helyzeten Miután a polgármester felhívta a háztulajdonosokat, hogy a Kormányzó magas névünnepe alkalmából zászlózzák fel házukat körüljártuk a várost. A legtöbb utcában nem tudtak a polgármester felhívásáról és egyetlen zászló nem jelezte az ünnepet. Ez még sokkal helyesebb volt annál, hogy több utcában egy, vagy két zászló illusztrálta, hogy mily szegények vagyunk érzelmeink kifejezésében. Felületes azt mondhatta ezekben az utcákban, bogy csak egy-két zászlónyi tisztelet nyilatkozik meg és az utcában levő 25—30 ház nem ünnepel. Felületesnek nincs igaza, mert a tényvalóság az, hogy nincs zászló a városban. Kommun előtt még volt, de összeszedték a nemzetköziek. Azóta pedig hol volt pénz zászlóra, hol nem volt. Inkább nem volt. Mutatják a váci utcák, melyek jelentős nemzeti ünnepen nem tudnak ünnepelni, mert nincs nemzeti zászló. FeKühár Flőris a szent királyról A Katolikus Líceumi első »adventi est«-je a nagy siker jegyében zajlott le. Az előadást megtisztelte megjelenésével Hanauer Á. István megyéspüspök úr ön agvimél lósága s megjelent dr Inczédy-Meiszner János polgárimesterrel az élén városunk intelligenciája. Farsang Endre dr járásbiró- sági elnök, prior Smcgnyitójában ishiertelte azokat az okokat, aimelyek az adventi estek rendezését megindokolják, amelyekről múlt szombati számunkban beszámoltunk és ismertette a sorozat programiját. Ezután Kühár Flóris dr bencés házi'őnök, egyetemi rk. tanár lépett az emelvényre, hogy megtartsa előadását a »Szent király «-r ól. A szent király típusa A szentség a keresztény élet- eszmény tel jessége. A szent nem1- csak jó és jámbor ember — hanem olyan, aki az erkölcsiség áltagos középút járói arra a szűk és meredek útra lép, mely Istenhez vezet. Bár a szentség lényege változatlan, egyes korok a | kete sincs. Október 6-án meg I lehet számolni a zászlókat: hivatalok, testületek házain még akad. De magános csak szégyenkezve tűzi ki, mert a következő gyászzászló 5—600 méterre árváskodik. A közben levő épületek gazdáinak egyáltalán semmiféle zászlója nincs. Vác nem tud sem ünnepelni, sem gyászolni külsőleg. A nemzeti és faji érzés páratlan buzogása idején ez a megállapítás szinte megszégyenitő- leg hat. A rádióból hangzott el vasárnap, hogy*Kassa főterén országzászló leng. De nem a magyar. A cseh. Németország feloszlatta kisebb, nagyobb államait, hogy ne is jusson eszébe valahogy valamelyiknek a nem- zeti különállás. Miróiunk, magyarokról még ma is az a tévhit van a tengeren túl is elterjedve, hogy sovinizmusban nem múlhat felül egyetlen nemzet sem. Szép kis sovinizmus, ahol nemzeti zászlóra nem telik, vagy a kö zömbös kapzsiság azt mondja, ezt is meg lehet takarítani. Ennek a szégyenteljes helyzetnek egyszer már határt kell szabni és városházánkról várjuk | szentek !más és más típusát állítják elénk. István, a magyarok első királya a »szent király« típusával gazdagította az Egyházat és a magyarságot: ő az első király, akit az Egyház szentté- avat. István király élei szentségét a legenda azzal jellemzi, hogy ő »Krisztust fejezte ki szóval, Krisztust hordozta szivében és Krisztust másolta cselekedeteiben.« Krisztust másolta cselekedeteiben Istvánt cselekedeteiben az Istenbe vetett feltétlen bizaloím vezette. A legenda szerint okult a nagy bibliai királyok, köztük Dávidnak példáján és Dávidként hitte, hogy jó és balsorsban egyaránt Isten kezében van. A békés és kegyes király nemi kereste az ököljog korában sem a harcol, országának nem volt szüksége »Treuga Dei«-re, (mert befelé csendet, biztonságot, kifelé tekintélyt szerzett országának - de Imiikor szükséges volt, nem tért ki a küzdelem » elől. Kevés háborúja győzelmes harc volt. Országépítő tettek De nem a hősi küzdelmek dicsőítik Szent Istvánt, hanem ora zászlókérdés végleges és alapos rendezését. Most következik az eucharisztikus kongresszus, a Szent István-év és nem túlzás, hogy százezrek fognak tódulni a magyar főváros felé és az idegenek igen jelentős részét Budapest környékén helyezik el. Ezek a külföldiek lássák a a váci utcákat, amint foghíjasán ünnepelnek? Adjunk alkalmat, hogy lemosoiyogják a mi legszentebb érzésünket? Szabad engednünk, hogy ők ünnepelni jönnek közénk és mi hétköznapot mutassunk feléjük?! Ez a kormányzó-névnap az utolsó, mely figyelmeztet, hogy el ne késsünk a felkészülésről és a bensőnkben élő ünnephez méltóan kifelé is meg tudjuk értetni, hogy itt, ezen a csonka Magyarországon ritka nagy nemzeti ünnepnapok lesznek. Az ünnepi külsőségekből a nemzeti zászló nem hiányozhatik. A zászlókérdés rendezése nem várathat magára, miért is polgár- mesterünknek néhány szokásos városi szabályrendeletet kell benyújtania a képviselőtestülethez a nemzeti zászló kötelező használatáról. Számos magyar szágépitő, egyházat szervező, kereszténységet plántáló nagy tettei. A központi hatalom meg- erősitésével politikai nemzetié kovácsolja népét, a királyság megszervezésével megveti a magyarság középeurópai hatalmiénak alapját, törvényeivel a földi országnak keresztény jellegét, istené hivatását biztosította. Törvénykönyve kifejezően mondja, hogy az isteni jóság és kegyesség jellemzi uralmát. Ez oly mélyen vésődött bele nemzetének emlékezetébe, hogy századok hiúivá is visszasóhajtja a szent királyt, »magyarok tündöklő csillagát, országunk istápját«... Egyházszervező műve Egyházszervező műve a kereszténység legnagyobbjai közé emeli. Bár a középkort jellemzi egyház és állam szoros kapcsolata: mégis Szt. István kettőjük között oly tökéletes összhangot teremtett, amely sok pontban egyedülálló és mintaszerű a történelemben. Törvényei biztosítják a keresztény életrendet, gondoskodnak a vasárnap megülé- sérői, a böjtök megtartásáról. Elangsúlyozzák, hogy Isten szemében a társadalmi rendekbe tömörült nép »egyállapotú« — városnak van már zászlórende- lete, le kell másolni és alkalmazni Vácra, Minden háznak legyen zászlója és nemzeti ünnepen tüntessen vele. Aki a szabályrendelet dacára nem vásárol zászlót, büntessék meg, bizonyos, hogy a második nemzeti ünnepen már lesz zászlója. A zászlóvásárt pedig bízzuk a háztulajdonosok egyesületére, mely meg nem érezhető részletfizetésre fogja mindenkinek a zászlót megszerezni. Fő, hogy minden háznak legyen végre zászlaja!-------- —11t |i 1 <i 1 11 üt-miMi-----H Kormányzó névnapja Fényes keretek között ünnepelte Vác városa Magyarország kormányzójának névnapját. Hétfőn reggel ünnepi harangok szóltak és minden templomban istentisztelet volt. A főünnep a székesegyházban volt, ahol a katonai és nolgári hatóságok és hivatalok, számos testület, sok iskola növendéke és igen nagy közönség jelent meg. A székesegyház oszlopai fölött hatalmas, húsz méteres nemzeti zászló hirdette a nagy ünnepet. Benn Herrhoff Mátyás dr prépost kanonok nagy segédlettel ezzel tehát tagadja a rabszolgasáv létjogosultságát s módot nyújt megszüntetésére. Ahogy törvényeiben a hit tisztaságát, az egyház tekintélyét s jogainak cs orbi l h a 11 ans ág á t h a n g súly oz z a. azzal örök példát nyújt a keresztény törvényhozás számára. Kereszténységet plántáló tettek István király a kereszténységet új ültetvénynek nevezte. Valóban ő volt az ültető és öntöző és Isten adta a növekedést és termést az ő ültetvényébe. A keresztény missziótörténet páratlan fejezele Szt. István térítő Imivé. Népe pár évtizede még a kereszténység réme és ostora, krónikák gyűlölettel eindtik a »vad« és »kegyetlen« népet — az ő uralkodásával megváltozik ez a vélemény és térítő papok, szerzetesek rajai indulnak országába. István király nagy gondossággal fogadja ezeket, de tudjuk, hogy próbára is teszi őket, liog}^ alkalmasak-e munkatársakul. Nem töm egm un kát akar, hanem gyökeres kereszténységet: ezért gyűjt szenteket maga köré s gonh doskodik a kolostoroknak ncmj- csak anyagi jólétéről, hanem szellemi színvonaláról is.
