Váci Hirlap, 1937 (51. évfolyam, 1-95. szám)

1937-10-10 / 75. szám

» 2 Vi A O I Mi 1 it L A P Városunk tudományos eseménye Megjelent Félegyházy József felsővárosi káplánnak (aki hit- tudományi és bölcseleti doktor) tudományos munkája: Pázmány bölcselet. Uj oldalról mutatja be az egyik legnagyobb magyar lángészt. Különösen sikerűit ben­ne a XVI. század mozgalmas szellemi életének a rajza. Aki érdeklődik a bölcselet és a mé- lyebbértelmű történetkutatás iránt, a könyvet (amely a szer­zőnél, Káptalan-utca 4. sz. kap­ható) nagy haszonnal forgat­hatja. A gyorsíróiskola tanítványait érdekli! A gyorsíró iskola előadásai hétfőn, csütörtökön és szomba­ton cl. u. 1/27—8 óra között lesz­nek az evangélikus iskolában. Gépirási órabeosztás kedden d. u. 5 órakor. Pótbeirás. mi EOYHáZMESYEi III1RÉ1PÉIZIÉÍ R.T. Kegyes Alapítványok Kezelßs££6 Elfogad betéteket könyvecskére és folyószámlára a legmagasabb kamatozás mellett Kölcsönöket folyósít rövid és hosszabb lejáratra Idegen pénzeket vásárol, kül- és belföldi átutalásokat eszközöl Kereskedőink kípanaszkodhatják magukat A Váci Kereskedők Egyesül1* minden évben tart közgyűlést. Ez azonban aféle parádés köz­gyűlés, melyen mindig egy-egy országos nagyság szerepel, ami­kor nem illik ügyes-bajos dol­gokkal előhozakodni. Az egye­sület ezért minden ősszel tag­gyűlést rendez, melyen azután lehet panaszkodni az adózás, forgalmi, villany, viz, szemét, munkásbiztositás s Imi más mi alt akár a végletekig is. Ezidén a taggyűlést valószínűleg október 31-én tartják meg, ímjelyen az OMKE képviseletében megjele­nik Nádor Jenő titkár, ki a ke­reskedőket érdeklő napi kérdé­sekről előadást is fog tartani. Nádort a váci kereskedők igen szeretik, már az ő kedvéért is igen sokan meg fognak jelenni, hogy szellemes előadását meg­hallgassák. ült lesznek az adó­hivatalok és más érdekelt intéz­mények vezetői is, kik a keres­kedők érdeklődő kérdéseikre azonnal feleletet is adnak. A váci fiatalság nyara A napokban tartotta az OTI váci kirendeltségének 17 éven aluli fiatalokat üdültető bi­zottsága — melyben a tisztvise­lőkön kívül a munkáltatói és munkavállalói érdekeltség képvi­selői is helyet foglalnak — be­számoló gyűlését. A gyűlést Ma­daras Rezső, a bizottság vezető­je nyitotta meg és ismertette az üdültetés eredményét. Ebből megtudtuk, hogy az idei üdülte­tés két részre oszlott: ú. m két­hetes nyaralási üdülésre és va­sárnapi üdültető kirándulásokra. A kéthetes nyaraláson a váci ki- rendeltség területéről 45 tanonc vett részt. A fiúk Dunaalmáson, Máriabesnyőn és Szokolya kör­nyékén lévő MABI-, OTI-, illetve különféle cserkésztáborokba vol­tak beosztva, honnét mindnyá­jan pár kilós hízással tértek ha­za. A bizottságnak nagyobb gon­dot a »Váci Hirlap«-ban már is­mertetett vasárnapi kirándulá­sok okozták. Erre a célra a váci kirendeltség 568 pengőt kapott a központból. Ebből az összeg­ből a bizottság hét kirándulást rendezett a következő helyekre és résztvevővel: 1. Cselőte (55), 2. Katalina (70), 3. Magyar kút (77), 4. Sződliget (64), 5. SzőcL liget (77), 6. Sződliget (17), 7. Pokol (56). Bár az időjárás nem kedvezett, az eredmény mégis jónak mondható, mert összesen 456 személy vett a kiránduláso­kon részt. A lányok és fiúk há­romszori bőséges étkezésben ré­szesültek és általában igen jól érezték magukat, mint erről a bizottság előtt egy-egy képvise­lőjük megemlékezett, kérvén a bizottságot, hog5^ jövőre is ren­dezze meg ezeket a kirándulá­sokat. Végül a fiúkon és lányo­kon kívül az egyik munkásképp viseleti tag mondott köszönetét a kirendeltség tisztviselőinek mun­kájukért és főként Strassenreiter Ignác dr kirendeltségvezetőnek, ki fáradhatatlanul sokat dolgo­zott a kirándulások sikere érde­kében. SAJÁT SZÉKHAZÁBAN VÁCI TRKBRÉKPÉNZTáR A. Magyar Nemzeti Bank. mellékhelye TAe, Keustmntln-tér 15. Telefon: 6S Kölcsönöket kedvező feltéte­lekkel folyósít <*> Elfogad betéteket és azokat aranyértékben fizeti ki $ Exportálók résaöre tBimiltrftnyok biadAttft Vfte éa környékére Szombaton és vasárnap este kitűnő házi disznótoros vacsora Törzsöknél Egy adag disznótoros hússal, hájas pogácsával 1 pengő. Egy liter édes murci 60 fillér ¥ á H © SÍ FJ_L_M_S_ZJ_N_H_A_Z Szombaton 5—7 — 9, vasárnap 3—5—7—9 érakor, 20—70 fillérig. Világsiker! Werne regénye hangos filmen: STROGOFFMIHÁLY Adolf WohHbrück-k°l a címszerepben! Jön: Budapesttel egyidöben! Jön: HOTEL KIKELET Cházár András, az evangéliumi ember Elmondotta a Cházár-emlékbeszéden Kemenes Illés, a budapestvidéki tankerület főigazgatója — Az emberi élet a maga sok­rétű változatosságával a kérdő­jelek és problémák hosszú sorát nyújtja a gondolkodó embernek s az ésszel, meg goldolkodó ké­pességgel megáldott teremlvény nem tud közömbösen elhaladni e kérdőjelek, meg problémák mellett, nem tud megnyugodni mindaddig, amig azokat meg nem fejti, vagy fel nem oldja. A meg nem oldottság épp olyan nyugtalanító érzéssel hat rája, mint hatolt az aranykészitésnek problémája: ebben a meggazda­godási vágy volt a kísérletezé­seknek rugója, amabban pedig a tisztánlátás után való vágya­kozás s az ennek nyomán fa­kadó megnyugvás. — Az örök emberi problé­máknak nem: utolsója az emberi nyomorúság, szenvedés, beteg­ség, fájdalom problémája. Véges emberi elme a maga végessége szerint Ítél s az emberi bajok­ban mindig1 a büntetésnek jelle­gét keresi s nem tud megnyu­godni abban, hogy látja a bün­tetés tényét, látja a nyomorúsá­got, a szenvedést, de nem látja annak okát, a bűntettet. A mi végessé,günk nem tud megnyug­vást találni abban, mikor csak az okozatot látja, ele az ok — még pedig a maga elgondolása szerint működő ok — rejtve van előtte.- Az emberi nyomorúságnak és szenvedésnek okát, értelmét csak az evangélium' tudta meg­adni s emberi véges elimjénk elé állította azt a tételt, hogy a szen­vedés és nyomorúság nem min­dig büntetés jellegével bir, ha­nem a kiválasztottságnak jele, hogy az Istenhez való odaadó ragaszkodásnak bizonysága, hogy annak békés eltűrése s lia nem szakit el Istentől, a jutal­mak tengerét rejti malagában és az emberi önné vetésnek fel selmi mérhető értékű eszköze. Az cim- beri lét végességével szemben odaállította az evangélium az örök életnek, tehát a minden ba­jok és szenvedések, minden igaz­ságtalanságok és kínoknak ki- egyenlitődési bírodalmát. — Az evangélium megoldotta a szenvedés és nyomorúságok­nak értelmét, amivel igen nagy jót tett az emberiség számára. De ennél tovább is ment. Tá­mogatására sietett az elesettek­nek, nyomorultaknak, elhagyot­taknak, tehetetleneknek. Az evan­gélium óta neim lehet folyók partjára vetni Mózeseket, nem lehet kitenni vadállatok prédá­jául Romul úszókat és Bérnü szo­kat. Mikor az Isten-fiús ágban felolvadó testvériséget hirdette a rabszolgatartók gőgös füleinek, a beteg testvérnek gondozását is lelkére kötötte.- »Amit egynek tesztek ezek közül, nekem teszitek« — mon­dotta Krisztus. »Éheztem és en­nem adtatok, szomjaztam és in­nom adtatok, ruhátlan voltam és felruháztatok . . . jöjjetek atyámnak választottjai...« S az első gyógypedagógus Ő volt, mi­kor visszaadta a siketnek hallá­sát, a némának beszélőképessé- Igét, a vaknak látását...- De az evangélium mást is tesz. Megszűnteti a dölyfös em­beri észnek egyeduralmát s ural­kodó társul odateszi melléje a szivet, amely a könyörületesség- nek, részvétnek, segíteni akarás­nak, áldozatosságnak örök szim­bólumává lett éppen az evangé­lium tanítása és állásfoglalása nyomán. Az evangélium nem fordul el undorral a kín látásá­tól, hanem az irgalmas szamari­tánusnak példáját sürgetvén, a megsebesített embertárs sebeibe gyógyító írt önt s borral erősiti a lázas beteget. Még tovább is megy: kórházba viszi s a beteg ápolásáról pénzbeli áldozattal gondoskodik. Az evangéliumi ember* nejm' kap ideggörcsöket a kínok láttán, hanem csak a rút szibarita váz', amelynek szive üres, akarata semmi, értelme az üres hordónak kongása... — Ma jólészi Cházár András­nak emléke előtt hódolunk. Öt nevezem evangéliujmí embernek1. — Mert az volt minden vonat­kozásban. Az volt törhetetlen szorgalmában, Imikor a neki jut­tatott talentumokat oly bősége­sen kamatoztatta; az volt, [mikor nyomorúságba jutott embertár­sain segített s nem fedte el sze­mét a kín és nyo]mlorúsájg elől; az volt, mikor védte véreinek igazát s nem engedett a hatal­masok túlkapásainak; az volt, mikor szerette áldozatos szere­tettel faját és hazáját, hazájának múltját, nemzetének nyelvét. De leginkább evangéliumi ember volt akkor, mikor sok igondja- dolga közt, mikor jólétben és le­súj tottságában mindig hallgatott nemes szivére. Az evangéliumi el­gondolása szerint s annak uta­sításai nyomán életének irányí­tásában nagy esze éjs szorgalma mellett helyet adott szivének is. S ez a szív tele volt nemes e|m|- berbaráti érzéssel, az igazán se­gíteni akarással, nem azzal a tá­mogató szándékkal, hogy nyo­morult embertársai vállát hasz­nálja fel arra, hogy zsámolyul szolgáljanak neki a felfelé való ívelésben, a magasba való jutás­ban s mikor már fent jár, akkor elrúgja maga alól a zsámolyt, mert ne|m érzi annak szükségét. — Mily megindító olvasnunk, hogy a császárvárosban való lá­togatása során a legmélyebb ha­tást rá a siketnémák intézetének meglátogatása tette. Nem a fény kápráztatta el, nem a pompa tette álmélkodóvá, ne'm a nagy­ságnak bűvös köre vonzotta ma­gához, hanem az emberi nyotno-

Next

/
Oldalképek
Tartalom