Váci Hirlap, 1937 (51. évfolyam, 1-95. szám)
1937-01-31 / 9. szám
VÁCI ItIRUAP 3 A váci gyümölcs jövője Beszélgetés Víáli I*ál váci gyiiinöicsészeti intézővel — Mi ss véleménye a váci gyümölcsösökről ? — Ma Vácon a hajdani hires export - gyümölcsfajtáknak csak a roncsai vannak meg. Miért is ma export gyümölcstermesztésről alig beszélhetünk. A régi telepítésű fák 80o/o-ban tűzreva- lók. Sem a fák éleLképessége, sem pedig a termett gyümölcs nem felel meg a kivitelre alkalmas gyümölcs követelményeinek. A megmaradó fák 2Üo/0-át még érdemes rendbe hozatni. Igen nagy hátrány az, hogy a határban rendszeres zárt gyümölcsös kevés van. így az elszórtan lévő fák kezelése körülményes. Rendszeres faápolást a külső határban csak néhány fiatal gazda végez és az idegenek, kik itt telepedtek le. Sokkal jobb a helyzet a város közelében fekvő területeken, mint Bácska, Törökhegy stb.ltt már mindenhol tapasztalható kezelés. Bámulatos az a közöny, amivel viseltetnek épen azok, kiknek a gyümölcstermesztés létérdekük lenne. — A váci gazdatársadalom már belenyugodott abba, hogy a szőlőt metszeni, permetezni kell stb. E téren is messze vannak még más vidék szőlőkultú- rájától, de legalább azon az úton. Á faápolásnál viszont alig történik valami kis munka. — Mi a helyzet ae új leiepitésit gyümölcsösöknél és mik a több szempontok ? — Az elmúlt évtizedtől kez- dődőleg országosan megindult a gyümöicsfatelepités, rneiy Vácon is érezteti hatását. Sok idegen is került ide, kik kisebb-nagyobb területeken kezdtek gyümölcsösöket telepíteni. Ez az áramlat tovább tart és ma a váci határban a telepített gyümölcsösök egy tekintélyes része idegen kézben van. Ez örvendetes jelenség, de még mindig nem nevezhető ideális állapotnak. Az új telepítéseknél még mindig a tudásnál sokkal több az egyéni elgondolás. A termelők még mindig rengeteg fajtával kezdenek. Nem látják be, hogy a vegyes gyümölcsök csak helyi és a hazai piacokra helyezhetők el, melyek már ma is túl vannak terhelve. Kint, a külső részeken sokan kísérleteznek nem odavaló gyümölcsnemekkel és fajtákkal, ilyen helyeken is az eredmény majd gyenge lesz. — Milyet: gyümölcsnemek és fajták ajánlhatok Vácon? — Egybevetve a Vác határában rejlő lehetőségeket és a gyümölcsexport-kilátásokat, nagybani termesztésre elsősorban a csonthéjasok jöhetnek számításba. Cseresznye 2—3, meggy 1, őszibarack 8—10, kajszibarack 2, szilva 1 kivitelre alkalmas fajtában. Alma, körte egyes helyeken 6—7 téli fajtában. — Milyen piaci lehetőségek vannak ? — A termeléssel szervesen összefügg az értékesítés kérdése. Vácnak a mai gyümölcstermelése, a minőséget és mennyiséget tekintetbevéve, az értékesítésnél .évről évre nagyobb nehézségek elé fogja állítani a termelőket. Ebben az esetben az a helyzet, hogy minél több fajtát termelek és fajtánkint minél kisebb mennyiséget, annál nehezebben tudom értékesíteni, viszont minél kevesebb fajtából termelek sokat, annál olcsóbb a termelés és könnyű az értékesítés. Tehát a vegyes gyümölcsök csak a helyi és a közeli piacokra helyezhetők el, melyek felvevőképessége minimális. A budapesti piacok szintén gyenge lehetőséget nyújtanak, mert ma már túl vannak terhelve az ország minden részéből odaözönlő kivitelre alkalmatlan áruval. Tehát, ha valaki ezekre a piacokra akar termelni, az jobb, ha bele sem kezd, mert itt komoly lehetőség nincsen. — Ma ennek a kérdésnek a fontosságát még kevesen ismerik fel, de 8—10 év múlva — mikor már sok helyen késő lesz, engem fog az idő igazolni. — A küSföídi piacokon miijeit a magyar gyümölcs elhelyezésé» nek lehetősége ? — A magyar gyümölcs ízénél és zamaténál fogva hódította meg a külföldi fogyasztóközönséget. Pl.: Ez évben először ment Svájcba magyar kajszi. A beviteli kontingensünk csak 20 vagon volt. Mikor ezt a meny- nyiséget leszállították, annyira megkedvelte a közönség, hogy a kontingenst 50 vagonra emelték fel. Azonban ez sem bizonyult elegendőnek, igy az idény befejezéséig összesen 182 vágón gyümölcsöt szállítottunk Svájcba. Ez a helyzet a többi gyümölcsnemeknél is. Nem tudjuk kielégíteni az érdeklődést, mert sok gyümölcsöt termelünk, de annak csak kis hányada alkalmas kivitelre. — Mi például el vagyunk ragadtatva az idei 1330 vágón kajszin-kivitelünktől, melynek egy tekintélyes része Németországba irányult. Ezzel szemben Németország az évi kajszin-be- vitelének csak a 8%-át fedezi Magyarországból. — Vácra viszonyítva milyen export-lehetőségek vannak ? — E kérdésre szabadjon egy konkrét példával válaszolni. Ez évben a Hangya-szövetkezet exMi c%lf e-mherek és a rádiók is csak gepefc, mégis szinte természetfeletti, amit rádióval elérhetünk. Az Orion-rádiók minden áramforráshoz kaphatók. Egyenáramhoz a 4 csöves Orion 44/u, váltóáramhoz az 5 csöves Orion 55, ahol pedig nincs villany, az 5 csöves Orion 50/B telepes készülék megbecsülhetetlen. Egy darabból áll, telepekkel, dynamikus hangszóróval egybeépítve. Úgy működik, mint a hálózati rádió ORION rádié KAPHATÓK MINDEN ORION RÁDIÓKERESKED port-osztálya nagymennyiségű gyümölcsöt szállított külföldre. Cseresznyeéréskor felkerestem a Hangya vezetőségét és felajánlottam a váci cseresznyét kiszállításra. Mikor azután megmutattam az agyondicsért, mintának bevitt váci cseresznyét, azon csak mosolyogtak és azt mondták, hogy 2Ö év előtt még ez volt az export-cseresznye, de ma már nem. Mutattak azután nekem germerszdorfi cseresznyét, közel ringlónagyságú példányokat, melyből Jánoshalma, Eger és Gyöngyös vidékéről nagy mennyiséget vittek ki. Ha ebből a fajtából 1—2 vagon napi mennyiséget össze lehetett volna hozni, úgy azonnal gyűjtőt létesítettek volna Vácon és látatlanban beígértek érte 48— 60 fillért. A néhány év előtti faszámláláskor ebből a fajtából egy darab öreg termő fát találtak a határban. — Az, hogy külföldre csak elsőosztályú gyümölcs kerül, az érthető is. Elsősorban olyan nagy a más országokból jövő gyümölcsnek a konkurrenciája, hogy csak a legkifogástalanabb és nagy tömegben jövő gyümölcs Lúd ja felvenni a versenyt. Másodsorban a fogyasztók igényei is nagyok. Kecskeméten pl. a kajszinbarackért a kereskedők fizettek átlagban 40 fillért. Ugyanez a gyümölcs a csomagolás, szállítás és a vámok tömegei után a londoni fogyasztó asztalára kerülve, kilónként 1.50 pengőbe került. Érthető, hogy a fogyasztó ezért az árért kifogástalan árut akar és ha nem tőlünk, úgy Olaszország, Spanyolország és az utódállamok kiválóan megszervezett termelése és exportjából meg fogja kapni. — Bármennyire is forszírozzák egyesek a piac megteremtését, az egyelőre nem fog menni. Mindig előbb jött a termelés és csak azután a termelt gyümölcs értékesítése. Ma a Vácon termelt gyümölcsöt kivinni az imént említett okok miatt nem lehet, viszont belföldön jobb piacot találni szintén lehetetlen. — Kény Leien vagyok újra kecskeméti példára hivatkozni, mint országunk lcgjellegzelesebb kiviteli gócpontjára. Ez évben Kecskemétről 1227 vágón kaj- szinbarackot vittek ki; az országos kivitelnek 91o/0-át. A kereskedők 35—48 fillért fizettek kilónként Ugyanakkor, amidőn a Pest környékén termelt barackért 20—25 fillért fizettek. Minden gyümölcsnemnél ez a helyzet. Ez mutatja azt, hogy az exportra termelt egységes tömeggyümölcs értékesítése korlátlan és a termelőnek biztos megélhetést nyújt. — Mit tesz az állam és a kö- zUletek a gyümölcstermesztés fejlesztésére ? — Az országban a 35 gyü- mölcstermelési intéző, valamint a tanfolyamok, előadások tör megei szolgálják a termesztés fejlesztését. Egyes helyeken a termesztés fejlesztését tekintélyes anyagi erővel segitik elő. Például Zala vármegye évi 10 ezer pengőt áldoz erre a célra. Jánoshalmán ebben az évben 5500 darab oltványt és 3 vágón műtrágyát osztottak szét kedvezményesen. Békés megyében 42.000 darab oltványt szemezitek be törzskönyvezett fákról. Ezek az oltványok kedvezméi- nyes áron kerülnek majd a termelőkhöz. Ezenkívül sok minden van az országban, mely a termesztés fejlesztését szolgálja. — $ácoss milyen hasonló yyU- mölcsfejlesztésí lehetőség lenne? — Nálunk szükséges lenne, hogy a városi faiskola csak váci polgároknak adná az eddigi kedvezményes áron az oltványokat. A környékbeli vásárlóknak pedig rendes kereskedelmi áron számlázná. Az ebből származó jövedelemtöbbletet oltvány alakban erre érdemes szegény váci termelők között osztaná ki díjmentesen. Ezek a telepítések hivatalos ellenőrzés alatt állnának, miáltal tekintélyes mennyiségű fát tudnánk évenkint az okszerű termelésbe állítani. Becsületes munkát és kenyeret tudnánk biztosítani azoknak, akik azt megérdemlik. Vác városra hosszú és nagy feladat vár ezen a téren. Én megvagyok győződve, hogy a város a termelők seöbb lény» áram ^ foQYaSZ — mégsem *<>9^
