Váci Hirlap, 1937 (51. évfolyam, 1-95. szám)
1937-09-19 / 69. szám
Ára 12 fillér 51-ik évfolyam Hai számunk 6 oldal 69. szál» Vác, 1937 szeptember 19, vasárnap .-Polliikat és társadalmi hetilap, SBegfelenlk hetenként kétszer: szerdán és vasárnap ELŐFIZETÉSI ÁRA: Helyben egy negyedévre ........................... Vidéken egy negyedévre ................................. Egyes szám ára .............................................. 3 P — f 3 P 5o f 12 fillér | FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ ÉS LAPTULAJDONOS: DERCSÉNYX DEZSŐ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Vác, Széchenyi-utca és Csányi-út sarkán. Telefon: 17. Kéziratokat nem adunk vissza. — Hirdetések, Nyilt-téí díjszabás szerint. — Hirdetések díja előre fizetendőKomis Gyula végiglátogatta kerületének minden községét Kornis Gyula dr országgyűlési képviselőnk azok közé a kevésszámú képviselők közé tartozik, aki kötelességének tartja, hogy nagyszámú választóit a leülés belpolitikai helyzetről legalább évente egyszer nyilvános beszámolóban tájékoztassa. Az idei körútját Angliából való hazaérkezése után kezdette meg és útja először Kisnémedire vezetett, ahol választóinak éléiiGosz_ tonyi Tibor cs. és kir. kamarás, nagybirtokos, majd a választók nevében Rátonyi körjegyző üdvözölte. Ezután átmentek Vác- rátótra, ahol Hoilsy Pál plébános mondott nagyhatású beszédet a népszerű képviselő üdvözlésére. A beszámoló körút következő állomása Szód volt, ahol vitéz Gerinczy Pál NÉP- elnök fogadta választói élén. Szeptember 9-én Eelsögödöt látogatta meg Kornis képviselő. Itt Farkas Géza NEP-elnök mondott üdvözlő beszédet. A következő napon Alsóg'ödön volt a beszámoló, ahol Meszlényi Tibor ny. miniszteri tanácsos, NEP- einök állott a fogadó bizottság élén és nagyhatású beszédben üdvözölte a megjelent képviselőt. A beszámoló körút utolsó állomása SződÜget volt, ahol a képviselő szeptember 15-én jelent meg. Választói ebből az alkalomból vacsorát rendeztek tiszteletére. A megjelentek nevében dr Patay Dániel NEP-elnök köszöntötte Kornis Gyulát, aki nagyszabású beszédben ismertette a kül- és belpolitikai helyzetet. A mély hatást keltő beszéd elhangzása után dr Jantsits Tibor vallás- és közoktatásügyi miniszteri osztálytanácsos köszönte jneg Kornis Gyulának, mint a tudomány fáklyahordozó j ának azt a nemz etimen tő, ériékes munkásságot, melyet legutóbbi angliai útja folyamán kifejtett a [magyar igazság diadalrajutása érdekében. A sikeres beszámoló körúton a képviselő mellett voltak Horváth János dr főszolgabíró és Meixner László dr központi pártelnök. A képviselő minden községben más beszédet mondott, aszerint, hogy a választókat mi érdekelte. A külpolitikáról világos képet festett, amidőn megrajzolta a mai helyzetet, melyben a jobb- és baloldali erők már nem otthon, hanem eddig semleges területen, Spanyolországban véreznek. A belpolitikában világosan méltatta a szent Jslváni gondolától, az első magyár királynak fiaihoz intézett intelmeit, melyek 900 év után is aktuálisak és minden imlagyárnak szem előtt kellene tartania. Beszélt arról, hogy Magyarország ismét veszedelmes helyzetbe került, mert a szlávizímus és a germanizimus kel Mr e való törésében ilt akar megütközni és azé lesz a győzelem, aki előbb lépi át a Kárpátok védelmi vonalát. A töröknél is nagyobb veBomba csapott le a városházára. Ha azl mondjuk, hogy a Pollák-féle szerződés körül támadt a bonyodalom, úgy nem sokan fogják tudni, hopy —népszerű, köznyelven szólva —: a dunai kotrógépről van szó. Röviden: a kotróról. Hiába, mégis csak a Duna érdekli leginkább a váciakat, mert mindenki Hozzá tudott szólni és véleményt nyilvánítani. Annyi jóindulattal és reménységgel még nem készült a városházán egy elgondolás, mint a kotró, melyet bátran írhatunk nagybetűvel, hiszen a Kotró már olyan megszemélyesített valami volt, mint akitől már a pótadó leszállítását is várták! Azóta, bizony, szétfoszlottak a rózsaszínű álmok, de tisztességes jövedelmet biztosított volna a Kotró a városnak, ha a háttérben olt nem áll a hatalmías kavics-kar- tel, mely most megfojtani készül akár magát a városházát is, de kon kurrenst nem tír a Dunán és kapcsolt részén! A dunai kotró története közismert. Nagy Sándor főszámve- vő, ki hivatásához és kötelességéhez hűen keresve keresi a város jövedelmének fokozását,már régebben kézierő hajtásra berendezett kotrógépet szerkesztett, mely amellett, hogy hat családnak majd egész éven ?it tisztességes megélhetést biztosítod, a városnak is jövedelmezett egykét ezer pengőt, az építtetők pedig boldogok voltak, hogy aleg- kiválóbb. úgynevezett mosott kavicsért nem kellett messze fáradni, hanem elég jutányosán aDu- naparton vásárolhatták meg a várostól. Miután ilyen jól ment ez akis kotró, hírül hozták neki, hogy a Sajón egy nagyobb kotró eladó. Be volt adva a motusz a főszáimj- vevőnek! örök életében vízi ember volt, egy lyukas dunai edényt százszor többre becsült, mint a legfinomabb íróasztalt. És ha az szedelcm fenyegeti Magyarországot, ahol egyesek idegenből importált honboldogitó eszméket hirdetnek és nem veszik észre, hogy Magyarország sírját ássák meg. Nagynevű képviselőnk beszámoló körútját választó kerületének székhelyén fogja befejezni. Mint értesülünk: Kornis Gyula képviselői beszámolót a jövő hónapban mond váci választói előtt. a vízi alkotmány még jövedelmet is bajt városának! Nem volt nyugta, de éjszakája sem. Addig számolt, tervezett, ínig előruk- ikolt a színnel és elment a kotrót megnézni. Hogy a kotró nagyon megtetszett és a számítások azt hozták ki, hogy 4—5 hónap alatt ingven lesz Vác városának dunai kavics kotrógépe, az csak természetes és még természetesebb, hogy Nagy Sándorban rnegrög- iződött a vélemény: a kotrót [meg kell venni! Megvenni, mikor a városnak nincs pénze! A polgármester pedig, kinél óvatosabb pénzügyi ember neim ült még a közismert bőrfotelben, kijelentette, hogy a városnak erre a kisérle- lezésre nincs pénze és ha mégis megakarjátok szerezni a kotrót, szerezzetek hozzá pénzt. N agy Sándor a plafonig ugrott volna örömében, ha rossz lábai engedik. Nem is a pénz volt neki a fontos. Az engedély kellett. Majd megmutatja ő, hogy erre a reális vállalkozásra van pénz, mert a kotró jövedelmezősége vitán felül áll! Valóban, harmadnapra |már hozta is a budapesti Pol- lák-céget, mely kavicsban dolgo- zik s amely hajlandó volt a szükséges 15 ezer pengőt Vác városának kölcsönkép adni úgy, hogy még a kotró vételára nincs visszafizetve, addig Vác városa csak a PoHák-cégnek szállíthat dunai kavicsot. A kotrógép a Sajóról eljött a váci Dunára. Összeállították, munkába kezdett és remekül dolgozott. Az első keserűséget akkor okozta, Imikor akadt egy ügynök, aki csendesen belevetette a köztudatba, hogy ez a,z a kotró, melyet neki ötezer pengőért ajánlottak megvételre... Az első keserűség után jött a többi, a kellemetlenségek, ^ az előre nem lálott meglepetések hosszú sora, melyhez még a közönség kritikája, egyesek rosszindulatú megjegyzései járultak. Mert, tetszik tudni, a viz mentén a rossz hir szárnyal, a jó ólomlábakon .jár... A kotróról pedig csak rossz híreket terjesztettek, hogy Nagy Sándor álmatlan éjszakáit megkeserilsék. A Pollák-cég ki akart kezdeni a kavics kar béliéi, mellyel valamin összeveszett, kapóra jóit tehát Vác városa. Az egész kellemetlenkedéshez nem kellett több, [mint tizenötezer pengő s arra is jó a PoHák-cégnek Vác városa. A szerződést Pollák Jenő diktálta, mely bizony csak az ő érdekeit nézte. Ezt a szerződést kellett elfogadtatni a közgyűléssel, ami nem ment simán, mert egyes városi képviselők az összes nyíltan és hátamögött hangoztatott kifogásokat felsorakoztatták, mit Nagy Sándor személyes sértésnek vett s még a bíróságot is beígérte, hogy az ő önzetlenségét meggyanúsították. Aztán jöttek a kavicsszállitás nehézségei. A kotró kotort, de nem volt uszály a szállításhoz! Nagy nehezen, sok purparlé után béreltek a Dunagőzhajózásitól három rozzant bárkát. Egyik mindjárt ketté repedt ott a hétkápolna alatt, teli kavicscsal. Ma sem tudják, ki fizeti meg. Még nagyobb nehézség most következett el. A város csak ter- )melje a kavicsot és a helyszínen adja el, világért se szállítsa,mert különben nagy bonyadalmak és perek származnak belőle. Ezt a jó tanácsot megfogadták és egy harmadik személy is belekapcsolódott most már a vállalkozásba: Gálántai Fekete hajóskapitány, aki arra is jó volt, hogy a szó-< beszéd rajta is élesítse mérges fogait. Azt már aztán nehéz lenne elmondani, hogy a kavicsszállitás körül mennyi bonyodalom származott isimét, főként pedig a Pollák-cég milyen úr volt szerződése alapján. Nagyon sok gondot okozott Nagy Sándornak, aki bámulatos kitartással egymás után győzte le az eléje tornyosuló akadályokat. Már úgy látszod, hogy a kritika is elhallgat és a kavicsszállitás egyenesbe kerül. Bárha a Pollák-szerződéstfelterjesztették a vármegyére, neim számoltak azzal, hogy a felügyeleti hatóság vétót fog mondani s ezzel a legnagyobb zavarok elé állítja a várost. Megtörtént s a vármegye nem hagyta jóvá Pollák Jenő budapesti céggel kötött szerződést, annak majd minden pontját kifogásolja, megmásítani kívánja, söl a kavicsszál!- liláis megszüntetéséi azonnal kö veteti. [ Hogy ez imát jelent? Pollák-cég belefoglalta szerződésébe, hogyha Vác városa négy hétig neuni szállítana kavicsot, úgy pénzbeli És most mi következik ?! A vármegye nem hagyta jóvá a kotró-szerződést!