Váci Hirlap, 1937 (51. évfolyam, 1-95. szám)
1937-09-12 / 67. szám
VÄOI miRBAP 3 K U L TUR-MOZGÓ Pénteken 7 — 9, szombaton 5—7—9, vasárnap 3—5—7—9, hétfőn 7—9 órakor, 4 napig, 20 —80 fillérig. — 4 napig Zivatar Kemenespusztán Rendkívüli művészi élményű magyar dráma. _______Eőry Kató, Berky Lili, Gőzön, Vértes, Szakáts, Kiss, Komár Julia. Kedden 5—7—9, szerdán 7—9 órakor, 2 sláger, 10—50 fillérig. ROSE MARIEIndián szerelmi dal Jeanette MacDonald, Rose Marie slágereivel, Nelson Eddy Kiegészitőműsor STAN és PAN, A VIZES NYOLCAS Kiegészitőműsor zeti munkába beállítani nem tudjuk, a helytelen irányba távolodó ifjúság a magyar faj jövőjét ingatná meg létalapjában, amiért a következményeket nem vállalhatjuk. Gondolok itt arra is, hogy a városi tisztviselők és alkalmazottak szukreszcenciája tekintetében jellemes, képzett és szakismeretekkel bíró fiatalság bevezetése a jövő szempontjából városi érdeket is szolgálna; a fiatalság elhelyezésénél az egyedüli protekció az érdem, a képzettség és a rátermettség legyen. — Figyelemmel kell lenni a háborúban legtöbbet veszített rokkantakra, nemkülönben a háborúban résztvett frontharcosok-1 ra. Igaz ugyan, hogy ez elsősor-1 ban állami feladat, azonban, ha erre mód nyílik, a városnak is részt kell venni s az állás betöltésénél, vagy munkakiadásnál egyenlő képzettség, vagy egyenlő ajánlat esetén a rokkantak, illetve frontharcosok előnyben része- sitendők. — Ezután pedig szólni akarok a tulajdonképeni közigazgatási feladatokról. Hála Istennek, városunkban, bár igen nagy áldozatok árán, a legfontosabb közművek már elkészültek. A vízmű kifogástalan és mintájául szolgálhat más városoknak, a csatornázásunk is jórészt készen és leghosszabb utcánk a szép keramit- tal van födve. Sajnos, azonban még igen sok mellékutcánk pénz— .....—— MMB3 ügyi fedezet hiánya miatt kifogásolható állapotban van, miért is ezeknek fokozatosan való rendbehozása állandóan kell hogy napirenden tartassák, amint hogy ez a múltban is történt ezen a téren s ezt a munkát a jövőben is folytatni kell, ha idegenforgalmat akarunk városunkban elérni. Az idegenforgalom azonban haladjon olyan irányban, hogy az a város polgárainak hasznothajtó legyen, vagyis ne innen, a városból vigyük el a publikumot, hanem inkább idegenből hozzunk ide kirándulókat, akik a mi kereskedőinknél és iparosainknál hagyják pengőiket. — Igen fájó kérdés városunkban a kórház ügyének rendezése. Ma amikor olyan sokat áldoznak mindenütt az emberiség egészségének védelmére, sajnos ismét csak a pénzkérdésén múlott, hogy ebben az ügyben nem tudtunk előrejutni. Én azonban igen égető és sürgősen megoldandó problémának tartom a kórházügy rendezését, amelyről nem szabad megfeledkezni. Egy bizonyos állandó belső nyugtalanság kell, hogy eltöltsön bennünket, amely nem enged nyugtot, hanem állandóan arra irányit, hogy ez a kérdés végre valahára megoldassák és nyugvó pontra hozassák, hogy a jövőben ne kelljen szégyenkeznünk, hogy ennek a városnak oly sok szép intézménye mellett az, ami a legfontosabb, hiányozzék. — Fontos és komoly kérdésnek tartom a szegényügyet is. Az egri norma kétségen kívül helyes, hogy nálunk nem vált be százszázalékig, annak egyik főokát abban látom, hogy az emberek egy részében még teljesen ki nem fejlődött a szociális érzék. Pedig itt e helyről hirdetem, hogy értse meg minden egyes tehetős polgár, hogy ezen kérdés megoldása mindannyiunk érdeke. Viszont az arra rászorulók is szerezzenek tudomást arról, hogy a szegényügy megoldása csak akként történhet, hogy elsősorban munkát kell adni a munka- nélküli, de dolgozni képes polgároknak és csak azok részesüljenek segélyben, akik teljesen munkaképtelenek, de ezeket lássuk el oly módon, hogy ne legyen senki ebben a városban, aki éhezik, avagy fedél alá nem juthat. — A szegényügy mellett fontos lenne egy népfürdő létesítése, amire városunk nagynevű mecénásától, a megyéspüspök úr őnagy- méltóságától máris egy nagyobb összeg áll a város rendelkezésére. Akiknek fürdőszobájuk van, gonflz ORION yyári lerakata Kunschnernél, az állomás melleit A Hétkápolna Irta : Presnly Elemér Szépek, hangulatosak, kedvesek a verőfényes szeptemberi napok Vácon. Valami egyéni, különleges színe van ilyenkor a nap sugarának, a levegőégnek. Mintha fehér selyemfátyol borulna a hegyekre, a hegyek lábánál húzódó lankákra, a templomok tornyára, az épületek falára. Mintha az egész horizonít egy nagy, véget nem érő tejút lenne, mely lágyságot, szelídséget, nyugodtságot varázsol az erdőre, mezőre^ víztükörre s az emberek leikébe egyaránt. A harangszó is másképpen hangzik ilyenkor, a hangok szertefolynak, mindent betöltenek. A Dunaparton bolyongva, keresztülmegyek a füzesen, a Gombáspataknál gyermekkori édes emlékek rajzanak körül; felszálla- nak, tovatűnnek mint a szitakötők, melyek után valaha, régen futkározltam. A Duna zátonyáról szalonkák, sirályok titokzatos beszéde sir a csendbe. A szép liget útjain járok: gyönyörű kép tárul elém, a váci öböl, a Nagyszál-hegy lábánál kígyózik az ősi város s mintha a Duna is a hegytől venne irányítást, elfordul délnek a nagy [magyar róna felé. A tulsóparíton a tótfalusi gulya heverész a napsütésben, a pásztor kutyája hasztalan csahol egy süldőnyúl után. Mária nevenapja van: a váci búcsú napja. ! Vácnak legkedvesebb, legpoé- tikusabb része a Héitkápolna vidéke. Mondák, legendák ölelik körül bűbájos varázzsal. Történelmi emlékek népesítik be minden rögét. Diadalmas miagyar csaták teszik e helyet megszenteltté. A magyar történelem! három fényesborús korszaka ölelkezik itt össze: Árpádházi királyaink dicső kora, a fájdalmas török hódoltság s az 1848—49-iki szabadságharc legendás nagysága. Ezen a vidéken táboroztak Géza és László hadai, mielőtt Salamon királlyal csatára keltek. A krónikák szerint itt látott álmot László herceg: Az Ür angyala szállott le az égből, aranykoronát hozott kezében s Géza fejére tette. Géza hallván az álmot, szent fogadalmat tett, hogy a boldog asszonynak nagy monostort épit. A kis fehér menyét is itt ült László herceg lándzsájára és végigfutva azon, ölébe szaladt, mint előhírnöke a győzelemnek. Boldog Vác remete is itt élt a Hétkápolna körüli erdőségekben, hogy önmegtartóztatásnak s imádkozásnak szentelje életét. Csodaszarvas is jelent meg itt a diadalmas csata után Géza királynak és »ennek a szarvain — Heliai Gáspár krónikája szerint — sok égő gyertyák valának és elütitek ott kerenge. Monda Géyza király: mitsoda tsuda szarvas ez? És a szolgái hozzá kezdőnek lőni: és mind járást bé- szökellék a Dunába és senki annak utánna nem látta. Monda László herceg: Istennek angyala volt ez és ezáltal megmutatta1, hova kelljen építenünk Asszonyunknak a fogadott monostort és oda épitének először Szent Péternek egy kápolnát. Annak utánna épitének mellette egy nagy monostort Boldog Asszony nevére«. Misztikus homály, bűbájos varázs veszi körül e kedves mondákat. Boldog vidék, melyhez ily gyönyörű mondák tapadnak. Történettudósok fáradoztak, hogy a homályt oszlassák, a való tényállást felderítsék. De ők is csak feltevésekkel dolgoznák s épp ezért kár ezeket a szép [mondákat bántani, hisz a tudatlanság szent végtelenje vesz körül bennünket s a mondákban báj és poézis van. A török hódoltság korában Vác is megszállt terület volt s ezen a vidéken a törökök vízvezetékének a Hétkápolna örökké bugyogó forrása is a hitetlenek szomját oltotta. Varázslatos ereje van a héD kápolnai forrásnak, mert ki annak vizét issza, vágyik annak szive Vácra vissza. A XVIII-ik században épült fel a mai Hétkápolna: Altban váci püspök kezdte s a nagy Migazzi fejezte be építését. Minden, ami szép, maradandó, monumentális Vácon: Migazzi emlékét hirdeti: ő építette a Dómot, püspöki palotát, sok egyebet. 1849-ben két nagy csa;ta volt ezen a vidéken: a diadalmas április 10-iki és a juljius 15—17-iki. 1868. óta itt áll a honvédemlék, mely első volt az országban s melyre a váci polgár épp olyan büszke kegyelettel tekint, amint a görögök a Leonidas és 300 spártaija sir ja fölé állított kő oroszlánra tekintettek. Minden év március 15-én és julius 17-én ide zarándokolnak a város lakosai, hogy megihlesse őket a negyvennyolcas hős honvédek szelleme. A városból hömpölygő tömeg keresztül jön a Gombáspaitak hidján, hol Földváry Károly dicső piros sipkásainak élén diadalra vitte a nemzetiszinű lobogót, melyet 75 golyó járt keresztül, Földváry alól pedig öt perc alatt két lovat lőttek ki. De őt nem fogta a golyó. Félszemh volt. Annál jobb — mondották katonái, legalább kevesebb ellenséget hát. Vác tudott mindig hálás lenni: alig múltak el az önkény szo>- Imorú napjai, siettek Földváry Károlyt a város díszpolgárává megválasztani. A honvédemlék oldaláról Deg- ré Alajos gyönyörű versét olvashatja a mai kor gyermeke:
