Váci Hirlap, 1937 (51. évfolyam, 1-95. szám)

1937-08-22 / 61. szám

gyermekruhábéi választhat MmM előírás szerint Ténylegesen dús raktár Zilzerníl Az út másik oldalán cselédhá­zak. Odébb nagyobb birtok inte­get messziről, szintén jó gazdát igazolva. Aradi Béla kormány­főtanácsos, az újpesti ügyvédi kamara elnöke az úr itt, ötven hold gabonatermelő gazdája, aki szintén itt nyaral családjával. A birLok kitűnően van felszerelve, nagy villaszerű nyaralóval, kö­rülötte nagyobb tanya, nagyszá­mú cselédséggel. A szegénynek mindenütt neliéz Azonkívül távolabb, messzebb lakik még Gombáson 40 család. Apró házikókban. Körülbelül 200 lélek. Törpe birtokosok, 2—3 hold nagyon szerény igényű I művelői, amelynek csekély ho­zama miatt bizony napszámba muszáj itt járni. Napszámba jár itt a gyerek is, mind, ha miár bírja az ásót, kapát. Dolgozik ötig s akkor tavasszal, ősszel, télen, világosan úgy, mint sötét­ben, porban, mint bokán fölüli sárban rohan be a városba... leventére. Rohan bizony, én magam nem egyszer láttáim), mert hatra bent kell lenni az otthonban, Vácon és Gombáséi van egy órányira, de többre is, már attól függ, hol van a nap­szám. Aagy a becsület! Az idei téltől nagyon félnek. Igen rossz a termés. Ilyenkor bizony lefelé lóg a pipa a száj­ban, az asszony homlokán is szaporodnak a ráncok. Pedig a böcsület, az ilt mindenekföiött való! Itt kint hagyhatod az aranyórádat éjszakára, vagy na­pokon át a földeden, senki nem nyúl hozzá. De semimihöz. ide néha-néha eljárnak gyümölcsöt lopni, meg fát, de csak is mész- sziről jönnek, Vácról, sőt pes­tieket is fogott a csősz. De goiú- bási és a többi hegyvidéki... az nem lop! A családi életük tiszta és szent egymás előtt. Szórako­zásuk nem igen van. Vasárna- ponkint üldögélnek a szobában, vagy a ház előtt. Télen havonta egy Uránia előadás, de nem mindig. Különben páran eljár­nak a kocsmába, nem ugyan a kocsin áros né nagy hasznára, de egy kis beszélgetésre. Nagyon szegény nép ez! Nem védték meg a gombási vagyont! Sokan panaszolják előttem, hogy a birtokvédelemtől elestek. Ők itt kint laknak, újságot nem olvasnak (még a hegyközségi' tisztesek között is akad, aki nem tud írni, olvasni!) s bizony elfe­lejtették őket a birtokvédelem­ről értesíteni. Nagy baj ez, mert, amint elsírják, adóssággal ter­heltek a földek s igy majd mind­egyik már a Kisbirtokosok Szö­vetkezetéé. A gombási levegő csak a Hir- mann-pusztától felfelé jó. Az is­kola körül posványos a telep. Majdnem azt mondhatnám, az iskola épült a legrosszabb he­lyen. A lángoló mérnök Az itt lakók mesélik, hogy ko­ra tavasszal, amikor a sok eső után kisüt az első nap, kora haj­nalban itt-,ott láng, kékes tűz lob­ban fel a földből. A posványos ingovánv gáza év itt, vagy, amint Seper bácsi meséli... ... még 1853-ban itt ezen a helyen egy mérnök járt, valami után nagyban kutatott, l}iztosan rosszban, mert egyszer csak el­nyelte a föld. Elsülyedt. Azóta tavasszal éjszaka, hajnalban ki- kigyün a földből, lámpával a ke­zében, de őmaga szellem,, azt látni nem lehet, csak a lámpást, azt mindig láthatni... Eddig Seper bácsi előadása s mi elhisszük, elvégre ők már 84 éve hiszik, vallják ... Embercsontok... Az sem utolsó látvány, amely a friss jövevényeket rémitgeti errefelé. Hajnalban, amikor ki­nézünk az ablakon, lesve, mint fut a íüvön, a fákon át az ébre­dő napsugár, egyszerre csak egy kóbor, nagy kutya fut az úton, szájában hatalmas lábszárcsont. Vagy koponya. Emberi csontok! Az asszonynép sikit nagyot s remegve fogadja, nem lakik itt tovább egy percig sem. Pedig minden valódi. A kutya is, a Hz UMd-Uta 23. értesíti nb. vevőit, hogy idei savanyi- tású vizes, ecetes uborka, paprika aste, már kapható mér­Rk sékelt árban. Téli |a eltevésre papriká­hoz, uborkához és WSBf különfélesalátákhoz llpir való üvegeket még augusztus hóban elfogad. — Ugyan­ott az ecetgyárban eredeti FRINGS- rendszerű képzőn gyártott kitűnő minőségű e cet- szesz kapható! csontok is. Gombás fölött, Pa­takvölgy oldalában temető volt valamikor s itt kapavágásnyira találni ma is állandóan emberi csontokat. Muszka, magyar cson­tok. Összekeveredve, békésen, bé­kében egymás miellett... Már csak a kutyának kellenek ... Azt mondják egyesek, kell itt • lenni valahol egy, a törökidők­ből való, kiásott kovácsműhely­nek. Kutattam utána, érdeklőd­tem mindenfelé, senki nem tud nyomra vezetni. A régi híres váci komló... Az iskola mögötti rész neve­zetes emlékű. Itt voltak valami­kor a hires váci komlós kertek. Ma nyomuk sincs. Annyi min­Szent István országa Hogy ennek a földtekének ez vagy az a része melyik népnek, vagy nemzetnek a birtoka és en­nek a birtokolásnak mi a jog­alapja, erről a világháború után sokat tárgyaltak, de nem azért, •hogy az igazságot keressék, ha­nem azért, hogy a győztesek te­rületi terjeszkedésének valami­lyen magyarázatát adják. Minden honfoglalás az erő­sebb jogán alapult s a birtoklás addig tartott, ameddig a honfog­laló nép birtoklását megtudta védeni, ősbirtoklás tehát nincs, csak rövidebb, vagy hosszabb múltra visszatekintő s igy a bir­toklási idő bármilyen hosszú, megdönthetetlen jogalapnak nem tekinthető. Minden honfoglaló népnek te­hát arra kell törekednie, hogy új birtokát meg is tarthassa bir- tokfentartó erejének megőrzésé­vel és olyan mértékben való nö­velésével, ahogy azt a birtoklást veszélyeztető külső erők megkö­vetelik. Szent István bölcs kormány­zása a birtokmegtartó erőknek »erre a megőrzésére és fokozásá­ra törekszik s azt a kor viszo­nyaihoz mérten el is éri. Az or­szág kormányzási feloszlása vár­megyékre, a hübérbir tokok ügyes és céltudatos területi szét­szórása, a nemesség katonásko- dási kötelezettsége, a földműve­lés, ipar és kereskedelem meg­szervezése és biztosítása a belső erők épségbentartását és fokozá­sát célozzák. A kereszténység fel­vét e' ével nemzetének külpo'ilikai megerősítését éri el, miért a nyu­gati népek erkölcsi felfogásához csatlakozik s országának azonos politikai és erkölcsi megalapo­zásával azt az európai országok színvonalára emeli s azok Keleti őrállomásává teszi. Amig királyaink az ő nyom­dokain haladnak, mindig elég erős ez a nemzet birtoka meg­védésére, de amikor belső szét­húzás emészti a nemizet ország- fentartó erejét, megbqmhk a birtoklási egyensúly s az idegen népek terjeszkedési és hódítási törekvéseinek nem tud ellenáll­ni. így volt ez adatár és a török pusztítások, az osztrák elnyomó törekvések idején s igy a világ­háborút követő összeomláskor is. A történelmi alapigazságok so­hasem változnak mieg. Csak ad­dig és olyan mértékben van nemzetünknek létjogosul tsága, amig országunk területi biztosí­tására elegendő erőnk van és amilyen mértékben be tudjuk azt népesíteni saját erős fajunk­kal, akár idegen, de a közös célt szolgáló települőkkel. Ha ez a nép a világháború után területileg harmadára csök­kentett országát két évtizeden át épségben meg bírta tartani min­den szomszédos elnyomó törek­véssel szemben, ha ez a mjegalá­zott nemzet ugyanekkor nagy nemzetek tiszteletét és elismeré­sét tudta kiérdemelni belső érté­keivel, politikai rendjével, erköl­csi és szellemi színvonalával, jö­vőjét illetőleg sem kell kétségbe­esnünk. Minden a kormányzat bölcses­ségétől s az egész nemzet egy célra törekvő munkájától függ. Szent István országa ismét visz- szaszerezhető, ha a visszaszerzés előfeltételeit meg tudjuk terem­teni. Annyira meg kell erősöd­nünk, hogy a mai nemzetek kö­zötti erőegyensúly megváltozását kierőszakolhassuk. Ezen előfel­tétel nélkül hiába ülünk a bé­kés tárgyalás zöld asztalához el­nyomó szomszédainkkal, mert követelésünknek súlyt csak az elegendő anyagi és erkölcsi erő ad. Hiába hivatkozunk olt ezer­éves birtoklási jogunkra, mert e jog alapja mindig az erő volt és az is marad. Szent István királyunk szel­leme éljen a nemzet minden ve­zetőjében és minden polgárában. A nemzet vezetői gondoskod­janak a tönkrement gazdasági erők megújításáról s az egész­séges, céltudatos közszellcm meg­teremtéséről. Az előbbit elérik a magyar föld termelőképességé­nek fokozásával és kihasználá­sával, előrelátó ipari és kereske­delmi politikával, a túltengő közigazgatás leegyszerűsít ésével s ezzel kapcsolatban annak a ve­szedelmesen terjedő polgári gon­dolkodásnak a megszüntetésé­vel, hogy mindenki állami eltar­tásra törekszik. Az egészséges közszellem megteremtésének elő­feltétele pedig a közterhek és közjövedelmek arányos és igaz­ságos szétosztása, az aránytala­nul magas és többszörös jöve­delmek azonnali megszüntetése, munkaalkalmiak teremtése, mert minden polgár szívesen fog osz­tozni a közteherben és munká­ban, ha tudja, hogy ez alól nincs kivétel s ha látja, hogy amikor ő kénytelen nélkülözni hazája jövőjének megteremtéséért, má­sok sem halmozzák a vagyont s jövedelmet. Egészséges, összefogó és egyet­len nagy célt szolgáló nemzet- erősitő munkára van szükség. Nem lehet és nem szabad kü­lön utakon járva és százféle nemzetboldogitó jelszó után in­dulva az országépitő erőket szét­forgácsolnunk. Akik a mostani nehéz helyzetben is külön uta­kon járnak, sem vezetésre, sem közös munkára nem alkalmasak. Minden polgár a haza egy-egy alkotóeleme, akinek ugyanazon célért a neki kijelölt úton kell haladnia és dolgoznia és ha ezt nem akarja, vagy arra akarata nélkül is nem kényszeríthető, ki kell vetni a nemzet közösségéből, nehogy polgártársait megméte­lyezze. . A nemzeti erők fokozásához. Szent István országának vissza­állításához csak ez az egyetlen út vezet. Andor Károly

Next

/
Oldalképek
Tartalom