Váci Hirlap, 1937 (51. évfolyam, 1-95. szám)

1937-07-18 / 52. szám

2 VAGI HlIRCAP Szentem iiiegiiflaoclik a fehérek temploma Egr kis műtörténet is A váci katolikus társadalom nagy benső örömmel fogja hír­adásunkat fogadni: A magyar barokképitészet Legnemesebb al­kotásainak egyike az egykori szent domonkos rendi templomi, a váci feliérek temploma új bel­sőt nyer, mely szépségeit még jobban ki fogja emelni az áhi- tatoskodó hívek szeme előtt. Herhoff Mátyás dr kanonok-plé­bánosnak, mióta a felsővárosi plébániára került, eltökélt gon­dolata, hogy plébánia templo­mát renováltatja, amely munká­latokkal együtt férőhelyét meg- nagy ittál ja, mert hiszen a tem­plom bizonyos időkben pl. a va­sárnapi fél tizenegyes miséken, vagy búcsújárások idején nem képes az oda törekvő közönsé­get befogadni. A kanonok-plébános a tem­plom teljes átfestését és renová­lását Gebauer Ernő pécsi festő­tanárra bízta, ki a pécsi egyete­mi tempi oím festésének nagy munkáját most fejezte be. A le­————--------------§ SA-IÍT SZÉKHáZiBAS VÁCI MKflRÉKPÉNZTáif A Magyar Nemzeti ESawk | mellékhelye VAc, Kon8tantin-tér 15. Telefon: «» H Kölcsönöket kedvező .feltéte- | lekkel folyósít Elfogad betéteket és azokat aranyértékben fizeti ki Exportálók résr.ftre tanusltvftnyofc kiadásé H Vác és környékére bérek templomát sokan látogat­ják, de műtörténeti értékét keve­sen ismerik, ezért nem lesz fe­lesleges, ha méreteiben és ará­nyaiban oly sikerült templom' néhány részéről itt megemléke­zünk. Tudott dolog, hogy szent Domonkos a rózsafüzér áhítat­nak legfőbb terjesztője volt. A főoltár képe is a lepantói ten­geri győzelmet ábrázolja, midőn a győztes hadvezér a Boldogsá- gos szűznek a rózsafüzért fel­ajánlja. Nagyon szép és kegye- letes gondolat, hogy szent Do­monkos elgondolásában a tem­plomot a rózsafüzér emlékezeté­ben akarják tartani. A festő- tanár ugyanis már elkészítette terveit, melyek a menyezetet freskókkal fogják benépesíteni s minden vonatkozása a rend ala­pítójának a rózsafüzérhez való nagy szeretetét fogja mutatni. Szent Domonkosnak a monda szerint Szűz Mária megjelent ál­mában három királynővel, kik a fájdalmas, az örvendetes és di­csőséges olvasót ábrázolták. A festő-tanár freskója a szentély fölött ezt az alapítást fogja meg­örökíteni. Másik mezőnyben új freskó készül, mely Jézus szüle­tését fogja ábrázolni, mint a szent olvasó főmotivumát. Az or­gona fölött óriási kihaszná'allan terület, áll, amelyet a freskók kü­lönböző motivumtii fognak a jö­vendőben benépesíteni. A szép főoltár és környéke nagy átala­kuláson fog átmenni. Valódi arannyal fogják aranyozni ezt az oltárt és annak alakjait. Az osz­lopok malachitot imitáló zöld festését leverik és mindenütt a természetes kő fog előtűnni. Az oszlopfőket aranyozzák. A kó­rust tartó oszlopokat szintén ki­bontják a festésből és valószí­nűleg műkővel borítják. A templom szentélye aránylag igen nagy a templom hajójához képest, ezt inegszükilik, hogy mi­nél nagyobb férőhelyet biztosít­sanak az áhitatoskodóknak és egyben új kijáratokat létesítse­nek. Legfőbb panaszok egyike, hogy a templomból a közönség igen lassan tud kijutni a szabad­ba. Emiatt már sokan a szenté­lyen és sekrestyén át szoktak el­távozni, ami szokatlan a kato­likus templomokban. A szentély két oldalán két ajtó áll. Az egyik, mely cl van falazva, való­színűleg a szerzetesek kriptájá­ba vezeteti es miuIán a kriptát örökre elzárták, az ajtóra sem volt szükség: befalazták. Ezt ki fogják nyitni és ezen át fog a közönség egy része a folyosóra jutni, melyen át kényelmesen eltávozhatik. A másik ajtó egy kis kápolnába vezet, melyet ma már nem használnak. A terv az, hogy a kápolnából ajtót vágnak a Mária-szobor felés ezen át is eltávozhatik a közönség. így hármas kijárója lenne a temp­lomnak és eltűnnék a panasz, hogy a zsúfoltság következté­ben hosszú percekbe telik, mig a templom kiürülhet. Az elgon­dolás az, hogy a kis kápolnát újra berendezik, idehozzák a fáj­dalmas Szűzanya népszerű ol­tárképét a bejárat baloldali fül­kéjéből, ablakot vágnak a fő­oltár felé és a kis kápolna az ájtatoskodó közönség népszerű és csendes imádkozó helye lesz. Ez a két ajtó már kívül fog esni a széniéi}^ kerítésén, melyet harokk-stilben úgy fognak előbb­re vinni, hogy a két gyóntató­szék is kívül marad, sőt azokat teljesen eltávolítják. Ezek he­lyett a templom bejáratánál jobbra és balra eső fülkékben, ahol a húsvéti Krisztus-koporsót szokták elhelyezni, fogják felál­lítani a nagytemplomihoz ha­sonló, zárt gyóntatószékeket. A megszüld telt szentély pedig még igy is kényelmes helye lesz az oltárnál mindig megújuló vér­nélküli áldozatnak, de viszont a padok és férőhelyek száma je­Toalettek a Szigeten Hölgyek rovata Most már igazán itt van visz- szavonhatallanul a nagy nyár, a kánikula és most már legfeljebb csak egy úgynevezett nagy nyá­ri ruhát csináltatunk magunk­nak. Hajói utána gondolok a dol­goknak, tulajdonképen ez egy el­késett cikk, mert julius 18-án a hölgyek már nem is annyira a nagy nyárra, mint inkább a kö­zeledő őszi garderobjukra gon­dolnak, az már sokkal érdeke­sebb és aktuálisabb, mint a nyá­ri, dehát ez egyszer ne legyünk annyira előrelátók és nézzük meg,mit viseljen az elegáns asz- szony, akkor, ha egy igazán ele­gáns nyári szórakozóhelyre megy. Ezek megírására az impulzust a margitszigeti Pikadilly mulató adta meg nekem, amely tudva­lévő a legelegánsabb szórakozó­helyek egyike és ahol az is köz­tudomású, hogy Pest és külföld legszebb asszonyai és leányai jönnek össze a legszebb toalet­tekben. Megmondom őszintén: nekem nagy meglepetés volt, mikor jó későn odaérkeztem, mert azt hittem: csupa nagy estélyi ruhát fogok látni és... kisült, hogy té­vedtem. Mert legalább ugyan­annyi elegáns délutáni ruha volt, mint estélyi és ezeket a kisebb ruhákat ép olyan előkelő asszo­nyok viselték, mint a nagy esté­lyieket. Láttam egy gyönyörű magas szőke asszonyon egy fekete tail, fehér kis fecskés ráhimzett min­tájú nagy esti ruhát, bő húzott szoknyával, kis uszállyal, hát nélkül, elől spicces kivágással, a nyakban csupán egy keskeny szalag tartotta, harisnya nélkül, égő vörös láb és kézkörmökkel, szőke rollnis frizurával, amiben két szál élő szegfű volt. A legna­gyobb sikere ennek a hölgynek volt, aki egyébként egy amerikai iparmágnás épen itt tartózkodó felesége volt. Egy másik feltűnően csinos nő, egy pesti kislány volt, egé­szen érdekes fehér pikére nyo­mott búzavirág mintás esti ru­hában. A ruha eleje egymásra- menős volt derékig és mell fö­löli két spiccben végződött, ter­mészetesen hát nélkül. A ruha vállpántjait ugyanolyan művirág búzavirág alkotta, mint amilyen a ruhában szerepelt. Búzavirág színű muszlin őv volt elől meg­kötve és LeLógolt egészen a föl­dig. Kék szandálban volt és a kezére is kék muszlin kendő volt kötve. Angyalian nézett ki. Nem győzném felsorolni a szebbnél szebb és érdekesebb­nél érdekesebb toaletteket, ami­ket ott volt alkalmam látni, csu­pán még leirom, hogy a délutáni ruhák közül nagyon tetszett egy halványkék lencslpke rövid ru­ha, gloknis aljjal, az övben égő vörös szekfűvei és rá egy ugyan­olyan hosszúságú piros selyem- pikó, oldalt erősen betartod lok- nis kabát. Óriási nagy piros ka­lap, halványkék szalaggal. A másik egy világos imprimé ruha volt, aminek ugyancsak nagy sikere volt: az érdekessége a hónaljban volt, ugyanis nem Szabtak neki hónaljat. Az ujjak külön a válltól függtek és füg­getlenek voltak a derék alsó ré­szétől. Jó szellős Lehetett... De­rékban moÜvarrás és olyan nagy csokor az övben, amilyen az anyagban előfordult. Rá egy ugyanolyan hosszú szilvakék muszlinkabátot viselt az illető. Levonhatjuk a tanultakat: a ruha nagyságái ma a virág ad­ja meg és a hozzáviselt kabát. Ha a ruha kisebb is, néhány szál csinosan összeválogatott vi­rággal sokkal nagyobbá tudjuk varázsolni. Dr Dévainé Erdős Böshe Nyilt-tér Köszönetnyilvánítás Mindazoknak az ismerősöknek, jó­barátoknak, a szeminárium elöljárói­nak, gimnázium igazgatójának és a tanári karnak, ipartestiiletnek, a bor­bély szakcsoportnak, kik végtelen nagy bánatunkban résztvettek és fájdalmun­kat azzal is enyhíteni óhajtották, hogy szeretett fiaink végső tisztességadásán megjelentek és koszorúkat hoztak, va­lamint azoknak, akik anyagilag is tá­mogattak, ezúton fejezzük ki őszinte » hálánkat és tiszteletünket. A gyászoló Tesánszky-család. Kedvező feltételek mellett: üzleti folyószámlák Betétek Kül- és belföSdi átutalások Kölcsönök VBCI EGYHÁZMEGYEI TSKÜRÉKPÉNZTáR R.T. Kegfjeg Alapítványok Kezelősége KONST ANTIN-TÉR lentősen meg fog szaporodni. Mindezek után a lelkesedő ka­tolikus olvasó azt kérdezi, hogy honnan kerülnek elő a nagy át­alakítás, renoválás, aranyozás és freskófestés költségei? Lehet, hogy nagy haragot von maga után leleplezésünk, de nem lö- rődünk vele, hiszen a szájak úgyis tovább fogják adni, álljon itt nyomtatásban is, hogy a költ­ségek nagy része Herrhof Má­tyás dr kanonok-plébános zse­béből fedeztetnek. A kanonok úr ugyanis odahaza eladta föld­jét és ennek árát teljesen fel­ajánl oda Isten dcsőségére, niely- lyel szebbé teszi a szép barokk templomot. Semmiféle iskola­adó nein fog tehát itt felhasz­náltatni, bár a költségek egy ré­szének fedezéséről még külön kell gondoskodni. Tízezer pen­gőbe kerül a templom festése, freskói, a műkőmunkák, ame­lyet a jólelkű kanonok-plébános fedez. A szentély új elkerítése, új kijáratok létesítése, a kis ká­polna berendezése, a gyóntató­székek új elkészítése és elhelye­zése újabb költségek, melyeknek előteremtése a hívek áldozat­készségére vár. Vegyünk példát a szerény kanonok-plébános ál­dozatkészségéről és minden ka­tolikus hivő filléreivel, vagy pen­gőivel járuljon hozzá, bogy a barokk művészet e gyönyörű temploma inéi tó Istenháza le­gyen. Adományokat szívesen közvetítünk és nyilvánosan is nyugtázunk. Végezetül tudósításunk1 kiegé­szítésére megírjuk, hogy az egy­házközség tegnap esti gyűlésén az elkészített terveket nagy öröm­mel elfogadta, mely előtt a fres­kókat szemléltető kartonokat Herrhof Mátyás be is mutatta. Az elgondolás szerint Gebauer Ernő festő még egy hétig ott­hon, Pécsen fog dolgozni azo­kon és azután fel állítja állvá­nyait a fehérek templomában, hogy szép munkáját teljesíthes­se. Két hónapot kér, hogy ezzel elkészüljön.

Next

/
Oldalképek
Tartalom