Váci Hirlap, 1937 (51. évfolyam, 1-95. szám)
1937-06-27 / 47. szám
Ára 12 fillér 51-ík évfolyam Mai számunk 6 oldal 47. szám Vác, 1937 június 27, vasárnap Polli Utal és társadalmi hetilap, megfelealk hetenként kétszer: szerdán és vasárnap ELŐFIZETÉSI ÁRA: Helyben egy negyedévre...................... .... ¥idéken egy negyedévre ........................... Í%yes szám ára...................................... 3 P - f 3 P 5o f i a fillér FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ ÉS LAPTULAJDONOS: Vác, SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Széchenyi-utca és Csányi-út sarkán. Telefon: *?• DERCSÉNTI DEZSŐ Kéziratokat nem adunk vissza. — Hirdetések, Nyílt-tót díjszabás szerint. — Hirdetések díja előre fizetenitt. Milyen lesz a termés? A régi időben az időjárás és termésjelentések a legunalmasabb olvasmányok közé tartoztak. Nagyon kevés olvasójuk volt. Most, a nehéz megélhetés idején mindkettő homloktérbe került és az emberek kíváncsian lesik, mit mond a rádió az időjárásról és a földmivelésügyi miniszter a termés kilátásokról? tár, egy kiváló gazda szakvéleménye alapján adjuk a következő jelentésünket: Minthogy olvasóink nagy részét érdekli, milyen a váci haA burn a szárazság következtében már veszedelmes helyzetbe került. A két kiadós eső azonban rendkívül sokat javított rajta. A Imái helyzetet tekintve, közepes termésre van kilátás. A rozs úgy fest, mintha már teljesen beért volna. Majdnem mindenütt ritka, de valószínűleg mindent pótol majd a tömött kalász. Közepes termésre van kilátás, néhány napja, íoKént homoki oldalon már vágják is. Az árpa szintén közepesnek mutatkozik. Az eső még sokat javíthat rajta. A zab erősen megsínylette a szárazságot most már bizonyos, hogy szalmája alacsony marad. A kapásnövények közül a kukorica, burgonya és a répa valósággal feléledtek az esőre. Soha haragosabb zöld, tehát egészségesebb kukorica hajtásokat nem láttunk a váci határban. Még egy eső és a termése biztosítva van. Ugyancsak azt mondhatjuk a burgonyáról is. A lucerna eziclén először nem fagyott el a tavasszal és ezért korábban vághatták. A réti szénát most vágják, szála magas, jó első termést igér. Gyümölcsfélékből, a cseresznye ezidén sem csalta meg a váci határban lakókat és főként a keményebb fajtákra jó árak vannak. Baracktermés nem sok mutatkozik, hasonlóképen őszibarack sem lesz sok. Dacára, hogy őszibaracknak való földjeink vannak, sem a gyümölcs nagyságát, sem a terméshozai- mot nem tudjuk fokozni. Még sok tanításra van szükség! A ribizli jobb termést ad, mintmnlt évben, ára is jobb. Körte még mutatkozik, de almát keveset remélhetünk. A szőlő gyönyörűen díszük és jó termésre van kilátás. Figyelmeztetjük azonban a szőlőtulajdonosokat, hogy mielőbb újra permetezzenek, mert az időjárás a per on oszp órának kedvez és nagyon megtizedelheti a termést. Moly még nem mutatkozik. Öl pere alatt megölte a szíve Sáfár Bélát Minden felekezet őszintén meg- gyászolja az érdemes papol Meghalt egy ember, ki tetőtől talpig szív volt. Meghalt egy ember, aki ebben a magyar városban in,indent magyar gondolkozásán keresztül bírált meg. Meghalt egy pap, ki katolikus, protestánson, zsidón egyaránt segített. És sohasem kérdezte, melyik valláson imádod Istenedet? Meghalt egy nagy ember, aki sokáig hiányozni fog ebben a városban. Meghalt Sáfár Béla és halálhíre döbbenetét váltott ki minden arcon. Hát ez az élet? kérdezték befelé s azután megnyilatkozott, áradt a részvét a hátra hagyott család felé. Mert nagy ember ment el közülünk. Milyen tulajdonságát magasztaljuk? Na gy volt ő, mint pap, mert békét terelmtett egyházában, ahol legtöbbször békétlenség ütötte fel fejét, nagy volt mint jó barát, mert ahol megjelent, a barátság melege öntötte el a sziveket, nagy volt, mint közéletü férfiú, mert ezernyi elfoglaltságát a kötelességteljesi- tés komolyságával fogta fel és végezte, nagy volt ő szivében és lelkében, mert szeretetet és megbecsülést árasztott Iminden- felé. Ha az ő lelke élne tovább embertársaiban, nelm lenne gyűlölködés ebben a városban, ha az ő szive szerint gondolkodnánk, messze a határban nelm akadna elhagyatott, szegény lélek. Szerette a barátságot, a társaságot, melyet az ő jelenléte a baráti élet melegségével táplált. Nagy ür marad Sáfár Béla után és aki be akarja tölteni, az kösse fel palástját! A nagy válás pillanatai Sáfár Béla vasárnap Nagykőrösön volt negyven éves diák- találkozón. Innen még aznap éjszaka hazaérkezett, hétfőn Budapesten járt mások ügyesbajos dolgában. Keddi napot itthon töltölte, ment készült a másnapi egyháztanácsi gyűlésre, melynek előadója és főjegyzője volt. Szerdán reggel korán kelt. Először megfürdött és észrevette, hogy felesége is felkelt. Szolid, korholó hangon mondotta: galambom magának még pihenni kell, miért kelt ilyen korán? Néhány pillanat múlva hozzálépett, megölelte és megcsókolta. És mintha megcsúszott volna. A nagytiszteletű asszony háttal állva még megjegyezte, hogy a padlót nagyon sikossá vikszelik ki, de visszanézett, hogy mi volt az a szokatlan zaj. Lélegzete is elállt, midőn férjét földön fekve látta. Azonnal segíteni akart rajta, hívta a házbelieket, vizet adlak a szájába, de minden segítség hiábavaló volt. Öt perc múlva Sáfár Béla nemes lelke Mindenhatója előtt állott, kihez any- nyiszor küldötte ezrek és ezrek nevében áhitatos imáit. Néhány perc múlva megjött Arany Géza rektor, benső barátja és iskolatársa, de már holtan látta viszont szeretett papját. Az orvosoknak sem volt már munkájuk. Heggel fél hét volt, kocsi állott meg a kapu előtt, Váró Károly egyháztanácsbiró érkezett, hogy Sáfár Bélával Budapestre utazzanak. Az ismert református papiakból pedig gyorsan hömpölygőit ki a rémhír a város felé és döbbenetesen töltötte be a lelkeket: Sáfár Béla meghalt... Élete Sáfár Béla ez évben töltötte volna be 6É életévét. 1876-ban született somogyimegyei Bábony községben, ahol szerető édesapja községi jegyző volt. Sokszor mondotta életében, hogy azért tud eredményesen segíteni a közigazgatás labirintusaiban az elesetteken, mert sokat dolgozott édesapja irodájában és segített jóságos édesapjának. A gimnázium alsó osztályait Gyönkön végezte, ahol összeakadt Arany Gézával, hogy életútjuk sohase váljék el többé. Arany Géza beszéli, hogy a kis Sáfár az egész gimnáziumban kitűnt szívj óságával. Mindenkin segített és ezért a tanárok nagyon szerették őt. Rábizták, hogy ő csengessen órák előtt és órák után, ami legnagyobb kitüntetés volt a gyönki diák szemében. Az érettségit Nagykőrösön telte le, majd Budapestre a réf. teológiára vonul be, mint ifjú. Mint fiatal segédlelkész a fehérme- gyei Seregélyesre került felesége nagybátyjához. Itt ismerkedett meg azzal, ki hitvese lett és kivel zavartalan boldog életet élt. Majd Kosdra, később Vác- ra, majd Őrszenlmiklósra került adminisztrátornak. Ez utóbbi helyen tanitóskodolt is és 140 gyermeket tanított a betűvetés mesterségére. Később itt választották meg a gyülekezet lelkészévé. Sáfár Béla az egyházában és a közéletben 1914-ben került Vácra. Még élénk emlékezetben van az a páratlan lelkes fogadtatás, mely- lyel a vasútról bevitték a papiakba. A lelkesedés elcsendesült, de a szeretet és a bizalom megmarad a fáradhatatlanul munkás, jóakaratéi pap iránt. Ha semmi más érdeme nem lenne, csak az, hogy forrongó egyházát, abban elégedetlenkedő híveit megbékítette, összehozta őket, ami elődjei egyikének sem sikerült, már egyedül ez a nagy tény arany be tűkkel irja fel nevét a váci reformáUisság történetébe. De kifelé, a pesti egyházmegyében is hasonló megbecsülés jutott osztályrészül, mert a legkülönbözőbb megtisztelő megbízásokat kapta és végezte halálos komolysággal. Csakhamar egyházkerületi tanácsbiró, majd az egyházkerület aranytollú főjegyzője. Mit mondjunk társadalmi és közéleti működéséről? Az a negyedszázad, mit közöttünk töltött, a város lakosságának szeme előtt múlt el és mindenki láthatta, hogy Sáfár Béla soha ki nem vonta magát a munkából. Ott volt a város legfontosabb bizottságában, a pénzügyiben; a képviselőtestületi gyűléseken gyakran hallatta szavát és kon- ciliáns, megértő, nemes felszólalásai mindig megértésre találtak. Ugyanez a tekintély és megbecsülés jutott neki Pest vármegye székházában, ahol a történelmi levegőjű közgyűlési teremben mindig figyelemmel hallgatták felszólalásait. Számtalan egyesületnek volt dísze, vezére, élesztő kovásza és lelkes munkása. A kormányzó néhány év előtt közéleti munkásságát szigmim laudisszal tűntette ki. A városban gyorsan terjedt a halál hire és megjelentek a gyászlobogók a városházán, az Iparbankon, a Siketnéma-intézeten, a Hitelszövetkezeten és a református egyház környékén. Budapesten is hamar megtudták a szomorú hirt. A pesti egyház- kerület tanácsbirái együtt voltak, hogy megkezdjék működésüket, csak még Sáfár Béla nem volt olt, aki máskor sohasem fiz Iparlesfiilet nyári mulatsága július 4-én a Löházban!
