Váci Hirlap, 1937 (51. évfolyam, 1-95. szám)

1937-06-13 / 43. szám

4 VÁCI HÍRLAP A váci rokkantak bevették Pest-Budát A váci rokkant katonák hálásak. Kornis Gyula dr országgyűlési képvi­selőnk karácsonyra harminc rokkantat öltöztetett formaruhába. Temesvári Már­ton elnöknek volt a jó ötlete, hogy ezt a nagyértékű adományt megköszönni testületileg lemennek Budapestre, a kép­viselőházba és felhasználják az alkal­mat, tüntetni fognak azok mellett az újságok mellett, melyek a hadiárvákat és hadiözvegyeket mindig hangsúlyozot­tan előtérbe helyezték. Az ötlet nagyszerű volt. Szerdán az egész Budapest a váci rokkant katonák­ról beszélt. A főváros utcáin mindenütt láthatók voltak és a sok béna hősről, kik Kornis képviselő és a város jóvoltá­ból igen csinos formaruhában voltak, nagyon rokonszenvesen nyilatkoztak mindenütt. Ennyi rokkant katona az utóbbi időkben egyszerre még nem volt együtt. De tartsunk rendet! A váci rokkant-csapat két hatalmas teherautót bérelt és elég kényelmesen berendezte. Összesen negyvenhatan te­lepedtek rá a gépkocsikra. Első útjuk a Hősi emlék elé vezetett, ahol már reggel 7 órakor tisztelegtek, azután nekiindultak a budapesti országúinak. Budapesten a »Pesti Hírlap« Vilmos császárúti palotájánál álltak meg elő­ször. Nagy közönség fogta körül a szo­katlan társaságot, mely nehezen bár, de mégis le tudott szállani az autókról. Márkus Miksa főszerkesztő fogadta őket lés a nagy sajtóorgánum nevében meleg­hangú Isten hozottat mondott nekik. A következő percekben már a kör­utakon robogtak a váci autók, hogy az Erzsébet-körúton, az Est-lapok előtt álljanak meg. Itt Paizs Ödön szerkesztő a három Est-lap nevében biztosította a derék váci hősöket, hogy nem feled­keznek meg figyelmeztetni a magyar közönséget, mivel tartozik irányukban leróni. A következő látogatás a Köz­ponti Sajtóvállalatnak szólt a Honvéd- utcába. Itt az »Uj Nemzedék« és a »Nemzeti Újság« készül. Amint felmen­tek az emeletekre, a vállalat igazgatói megszűntették a hatalmas épületben a munkát és az összmunkásságot az utcára parancsolták tiszteletadásra. Százan és százan tódultak ki a lapok elé és több ezren lehettek együtt, mikor a váciak és az ujságvállalat kölcsönösen leróhat- ták egymás iránt a tiszteletet. Nem­sokára még a »Friss Újság«-nál tisz­telegtek, azután az autók mindenfelé nagy érdeklődést keltve robogtak a vár- megyeházára. Preszly főispán azonnal fogadta őket. A főispánt diszelnöküknek választották s ezt az oklevelet vitték most Buda­pestre. A főispán minden egyes rok­kant hőssel szívélyesen kezetszoritott és sokakat mint személyes ismerősét üdvö­zölte. A rokkantak tolmácsa itt is, mint az újságok szerkesztőségeiben, Temes­vári elnök volt, kinek üdvözlését nagy megértéssel fogadta a főispán, ki ígé­retet tett, hogy ezentúl is a rokkant ér­dekek szolgálatában fog állani, mert ezt parancsolja neki jó magyar érzése és rokonszenve a világháború hősei iránt. Kora reggeltől úton voltak a rokkan­lak, Temesvári tehát a budapesti HONSz háza elé vitte az autókat, ahol a fűre lepakoltak. A váci pénzt nem akarták elkölteni Budapesten, ezért még a ke­nyeret is Vácról vitték. Csakhamar elő­került a jófajta hazai kolbász és feje­delmi ebédelést csaptak. Legközelebbi útjuk a képviselőházhoz vezetett. A képviselőház kapujában szállj- lak le gépkocsijaikról s nyomban ül tbe szálltak, mely felvitte őket a képviselő- házi alelnökök fogadószobája elé. Kor­nis Gyula dr képviselő itt fogadta a nagy társaságot, mely hálával tolmá­csolta előtte azt a jótéteményt, hogy harminc rokkantat saját pénzéből fel­öltöztetett. Sokáig elbeszélgetett velük s végül megkérdezte tőlük, nem kiván­csiak-e a képviselőház üléstermére, mire mindannyiukat felvitte a karzatokra. Épp interpellációk voltak, érdekelték a váci rokkantakat, kik szívesen hallgat­ták a képviselőket. Ezek pedig nagy érdeklődéssel néztek a karzatok felé, hol a sok formaruhás rokkant Kornis alelnök kerületéből megjelent. Délután Bayer János gazdasági főta­nácsos, jószágigazgató fogadta őket itt­hon — kézzelfogható jóindulattal. Te­rített asztalok vártak ugyanis rájuk: meleg virsli és hideg sör üdítette fel a forró útról megtért nagy társaságot. Egyszer csak nagy éljenzés és a »Váci Hírlap« neve hangzott fel a Csányi- útról: a rokkant hősök szerkesztőségünk elé vonultak fel és Temesvári elnök új­ból megköszönte Vác újságjának állan­dóan tapasztalt meleg rokonszenvét és támogatását. A szerkesztő távollétében Dercsénvi László biztosította rokkant- jainkat, hogy a V. II. soha máskép nem fog Írni és érezni irányukban, mint eddig irt és érzett. Legszebben a nevezetes napot azzal fejezték be rokkantjaink, hogy a me­gyéspüspök úr elé vonultak. Ö ugyanis a legfőbb pártfogójuk, minden évben, évek óta, nagymennyiségű fát juttat a kihűlőben levő tűzhelyeknek. Most nyílt alkalmuk szemtől szemben a ke­gyelmes úrnak megköszönni a jóságát. A hála könnyei valóban ott csillogtak a hős katonák szemében, midőn Temes­vári elnök tolmácsolta szivük meleg kö­szönetét. A püspök hasonló melegség­gel válaszolt és kifejezést adott annak a jóérzésnek, hogy a rokkant katoná­kat sohasem fogja elhagyni. Westdé^líisöb megmagya* 9*á£zékt miért s&em mérnek váci bori Igen Lisztéit Szerkesztő úr! Engedje inog, hogy b. lapja egyik legutóbbi számában meg­jelent »Váci bort á Kúriára« c. cikkére, mint a borszakma szen­vedő alanya egy pár sorban ki­térjek. Tény az, hogy a váci vendéglősök nagy része más vi­dékről származó borokkal kény­telen megtölteni hordóit, ismét­lem kénytelen, mert a váci sző­lősgazdák sohasem az ország­szerte kialakult borárakat veszik figyelembe, hanem arra az ál­láspontra helyezkedve, hogy ha nem veszik meg a borát, úgyis kiméri, olyan árakat akar elér­ni, amit mi, vendéglősök, meg­fizetni képtelenek vagyunk. Kép­telenek vagyunk egyrészt azért, mert mint a legutóbbi országos kongresszusunkon egyik kartár- sunk kimutatta: az a bor, inig a vendég elé kerül, 11 tele címen adózik, másrészt a megcsök­keni forgalom éppen a termelői b ork imérések kőnk urenciáj a folytán nem engedi, hogy a váci árakon vásárolhassunk. Mind­ezek dacára is éppen az elmúlt szüreti időszakban előfordult, hogy az Ön által emlegetett al­földi borvidéken kialakult must áraktól 14 fillérrel magasabban adta cl a mustját egy váci sző­lősgazda. De ennek a gazdának szőlőjében tiszta csemegeszőlő terem és nem hordja el a kofává javát a piacra, mint szőlőt, hogy csak az alját préselik bornak. Azt kérjük mi. váci vendéglősök a váci termelőktől, tessék minő­ségi borokat termelni, akkor hajlandók vagyunk magasabb árakat fizetni. Nekünk is érde­künk lenne a váci borok össze­vásárlása, mert ezáltal a terme­lői kimérések ügye, mely hova­tovább mindnyájunkat a tönk szélére juttat, önmagától megol­dódnék. Viszont a termelőknek sem lenne szükségük olyan ter­vekkel foglalkozni, hogy most már nyílt üzletben támasszanak versenyt a legitim vendéglős iparnak. Ne ellenséget lássanak a termelők a vendéglősökben, hanem olyan valakit, akivel kö­zösen dolgozva igyekezzenek a borértékesítés válságát megol­dani. Fogadja Szerkesztő úr so­raim közléséért megkülönb őz le­tett tiszteletemet. A váci vendég­lős szakcsoport nevében : lMu­rányi Józsefné titkár. Baiassagyarncat filléres vonatot kapott Hivatalosan közlik, hogy Ba­lassagyarmatról vasárnap, jú­nius 13-án filléres vonat fogVá- I con át a nyugati pályaudvarra j közlekedni. Menetdij cd.i s visz- sza két pengő 40 fillér. Különös, hogy Vácon, ahol mozdony cse­re miatt a vonat hosszabb ideig áll, sem fel-, sem leszállói nem szabad. Pedig ráférne kis ide­genforgalom és egy olcsó retúr­jegy a mi városunkra is! ft váci tengerészek egyesületet alakítanak Érdekes tervezésről adhatunk hirt: a Vácon lakó tengerészek, kik a világháborúban a monar­chia hadihajóin, az Adrián, vagy a monitorokon a Dunán telje­sítenek szolgálatot, egyesületbe tömörülnek. Most volt az elő- értekezletük, melyen elnökké Besenbacher Ferencet, alelnök­ivé Steinmetz Ödönt választották meg. Innen mingyárt hódolati sürgönyt küldtek a Kormányzó­hoz, mint az osztrák-magyar haditengerészet volt főparancs­nokához. Vácon mintegy 30 ten­gerész él. Az előkészítő bizott­ság kéri mindazokat a tengerész bajtársiakat, kik Vácon, vagy a környéken levő falvakban lak­nak, adjanak hirt magukról és csatlakozzanak a szervezkedés­hez: a június 19-én Hliniezky- nél tartandó alakuló gyűlésen teljes számban vegyenek részt. termelők által diktált tiílmagas Hőség ellen biztos védekezés a TROPICAL RUHA F I fi YEliEM! Olcsóbb lesz a gyümölcs, ha befőttes üvegjeit az alanti megbízható, régi jóhirnevű üzletekben szerzi be! AZ ARAK EGYSÉGESEK! 6 db */5 1 Befőttes 4 a f ! 3 db 710 1 710 1 Babos Lekváros 6 db 5 db 5/1# 1 4 db */4 1 3 db 11 2 db 2 1 6 db Vi. I 5 db J/10 1 4 db V, 1 3 db SU 1 2 db 11 tételenként 921. tételenként: 921 tételenként: 921. iáii János szilái Gyula üveg- és porc. keresk. Telefon 144 üveg- és porc. keresk. Telefon 151 Zilzer A. utóda ; lseméin Mihsa üveg- és porc. keresk. Telefon 151 u a érdekeset tud közölje velünk levélben, telefonon. Titokíartók vagyunk! 5031 1937. tk. sz. árverési hirdetmény-kivonat Nemxeti Hitelintézet r. t. végre- hajtatónak Horószy Gyuláné szül. Szabó Teréz végrehajtást szenvedő ellen in­dított végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság végrehajtató kérelmére Dr Lőwen- stein Árpád késedelmes árverési vevő ká­rára és veszélyére az 1881; LX. te. 185. §-a értelmében elrendeli az újabb árverést 1100 P tőke, ennek 1934. évi február 1-től járó 6°| i kamata, 125 P 30 f eddig felme­rült per- és végrehajtási és a visizárverési kérvényért ezúttal megállapított 48 P költ­ség, vamint a csatlakozottaknak kimondott dr Molnár Lajos 80 P, Szabó József és neje 2400 P követelés és járulékai behajtása végett a váci kir. járásbiróság területén levő Szód községben fekvő és a sződi 2814. sz. betétben 6837/1 hrsz. alatt felvett ház és udvar 289 (H'öl ingatlanra 2600 P ki­kiáltási árban. A tkvi hatóság az árverésnek Sződ községházánál megtartására: 1937. évi Julius hó 6. napján délután 4 Óráját kitűzi és az árverési feltételeket a következőkép állapítja meg ; 1. A legkisebb vételár; Nemzeti Hitel- intézet rt, érdekében 1800 P, dr Molnár Lajos érdekében 1450 P, Szabó József és neje érdekében 8500 P. A késedelmes ko­rábbi vevő az árverésen mint árverelő részt nem vehet. Ha a vevő az újabb árverési határnapot megelőzőleg az újabb árverés elrendelése által okozott összes költségek megtérítésén felül az árverési feltételeknek teljesen és olyan időben tesz eleget, hogy a kiküldött az árverés megtartása előtt ér­tesíthető, a tkvi hatóság, ha pedig ezen fizetés az árverés megkezdése előtt a ki­küldöttnél teljesittetik, a kiküldött az el­rendelt újabb árverést felfüggeszteni köteles. A korábbi veyö a fent megállapított és a felmerülendő költségeken kívül 1200 P árverési vételárral és ennek 1935. évi szep- fember hó 30. napjától járó 5°|* kamatával van hátrálékban. Az árverelni szándékozók kötelesek bá­natpénzül a kikiáltási ár 10°|0-át készpénz­ben, vagy az 1881: LX t-c. 42. §-ában megha- ározott árfolyammal számított Óvadékképes értékpapírban a kiküldöttnél letenni, vagy i bánatpénznek előzetesen birői letétbe helyezéséről kiállított letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni é* az árverési feltéte­kkel aláírni (1881 LX t. c. 147, 150, 170, §-a 1908 XLI t. c. 21 §-a ) Az, aki az ingatlanért a kikiáltási árnál aagasabb Ígéretet tett, ha többet Ígérni íenki sem akar köteles nyomban a kikiál- ási ár #j#-a szerint megállapított bánat­pénzt az általa Ígért ár ugyanannyi *|0-áig degésziteni. Vác, 1936 május 6-án. Dr Török s. k., kir. jbiró. i >

Next

/
Oldalképek
Tartalom